Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-07 / 235. szám
1991. október 7., hétfő © Modellező Európa-bajnokság Gyulán? Örülnék, ha valaki a helyembe lépne! A magyar modellező sport — mint általában a technikai sportágak — az MHSZ égisze alatt működtek szervezett formában. A szövetség megszűnésével a klubok előtt megnyílt az önállósodás lehetősége, új útra léptek, megkezdődött az átalakulás, önfenntartóvá váltak. Azok a klubok, amelyek csatlakoztak a Magyar Technikai és Tömegsport Szövetséghez, megkapták az MHSZ kezelésében, használatában lévő eszközöket, anyagokat, kivéve az ingatlanokat, mert azok a KVSZ tulajdonát képezik. Békés megye két legerősebb modellezőklubja Gyulán és Orosházán működik. Múlt József, aki mögött több mint harmincesztendős sportmúlt áll A megváltozott körülményekről, a lehetőségekről, általában a modellezésről azon belül a gyulaiakról beszélgettünk Múlt Józseffel, a Békés Megyei Modellező Szövetség elnökével, aki az országos szövetség elnökségi tagja, a Gyulai Dobos István Modellezőklub elnöke is. Múlt múltidézése — Korántsem mondható el a sportágról, hogy az eddigiek során állandóan reflektorfényben lett volna... — Valóban kevéssé ismert sporág. Nagy a helyigénye, ezért általában repülőtereken rendezik a versenyeket, s ezáltal bizony sokat veszít a nézettségéből. — Pedig Gyulán hagyományosan jó és eredményes munka folyt és folyik. Arra kérem, idézzeföl: az utóbbi időben kiknek és milyen kategóriában voltak jelentősebb eredményei? — Klubunknak két szakosztálya van, a szabadon repülős és a körrepülős. Ne tűnjön szerénytelenségnek, de előbb a körrepülésről szólnék, mivel ebben voltunk eredményesebbek. A csapatot Nagy Lajos, Elekes Imre, Szegedi Sándor és jómagam alkottam, többnyire eredményesen helytálltunk a világbajnokságokon, Európa-baj- nokságokon. Korábban, ’82- ben Molnárral és Szegedivel Svédországban, ’84-ben pedig Amerikában világbajnokok lettünk. Tavaly Franciaországban a vb-n Gyuláról Nagy Lajossal ketten voltunk tagjai a magyar válogatottnak, ahol negyedikek lettünk. Idén Lengyelországban rendeztek EB-t, s az Elekes, Szegedi, Múlt trió ezüstérmes lett. A szabadon repülősök az eltelt évek alatt rengeteget fejlődtek, korábban nem képviseltek ilyen magas színvonalat, mint manapság. Ez azzal magyarázható, hogy sokat kísérletezgettek, újabb és újabb építési módokat alkalmaztak, korszerűbb anyagokat használtak, miközbenjöttek lassan az eredmények is. Legutóbb a jugoszláviai világbajnokságon a háromfős magyar válogatottnak a gyulai Bodó János és Szabó Miklós is tagja volt, s az erős mezőnyben a negyedik helyen végeztek. Támogatás és alapítvány — Ahhoz, hogy a korábbi eredményeket minimum megközelítsék, a továbbiakban is kellő támogatásra lenne szükség. Részesültek-e ebben, az elegendő-e, illetve mi mindent tudnak tenni önfenntartásuk érdekében? — Nem állítok újat azzal: egyetlen klub sem tud meglenni támogatás nélkül! Mi is lehúzhattuk volna a rolót, vagyis bezárhattuk volna a kaput, ha a gyulai önkormányzati testület és a megyei szövetség nem segít. Ugyanis feltettem a kérdést, hogy szüksége van-e a városnak a modellezőkre vagy sem? Nos, mellettünk döntöttek, és végül is egy olyan összegű támogatást kaptunk, amellyel valahogy kijövünk ebben az évben. Persze emellett sok mindent társadalmi munkában végzünk, és kerestünk szponzorokat is, igaz eddig nem sok sikerrel, már ami az anyagi részét illeti. De nem adtuk fel! Mi, gyulaiak egyébként létrehoztunk egy alapítványt „Ikarus” a modellező technikai versenysportért elnevezéssel, amelyet a megyei klubok, a megyei modellező sportra kiterjedően annak támogatására, az ifjúsági és diáksport, valamint az utánpótlás-nevelés érdekében tettünk meg. Az alapítvány feladatának tekinti a megyei sportrendezvények támogatását, a sportolók hazai és nemzetközi versenyekre történő részvételének segítését. Versenyek, saját költségen —Ilyen nehéz helyzetben milyen ter\ eik, céljaik lehetnek? — Bizony már az idén is jó lett volna több külföldi versenyre eljutni, de hát a klubnak nem volt kellő anyagi fedezete. Ennek ellenére a szabadon repülősök saját költségükön eljutottak egy csehszlovákiai versenyre. Mi pedig igyekszünk a hagyományos versenyeinket megtartani, már csak a múltunk miatt is. — Hadd mondjam el azt is: az önkormányzathoz írt anyagomban jeleztem, hogy a város és az Országos Modellező Szövetség összefogásával egy kontinens- bajnokságot is képesek lehetünk rendezni itt, Gyulán. Eg)' esetleges pozitív döntést követően legalább három évre lenne szükség ahhoz, hogy megvalósuljon álmunk. Én nagyon bízom benne, hogy kedvező lesz a hozzál- lás és úgy döntenek: vágjunk bele! Harminckettőből hét válogatott — Ön mögött több mint 30 esztendős, sikerekben gazdag sportpályafutás áll, amelyet most leggyakrabban sportdiplomáciai teendőkre cserélt fel... — Valóban, de a megyei elnöki tisztemből adódóan figyelnem kell más települések modellezőire is, hiszen közös a célunk. Gyulán olyan a társaság, amely megérdemel minden segítséget, s akikért érdemes tenni. Természetesen mi is szívesen fogadjuk mások segítségét. Egyéni sportág a modellezés, a többihez hasonlóan verseny- és sportcentrikus a tevékenységünk. Ugyan pontos statisztikai kimutatásom nincs róla, de tudom, hogy az országos helyzetet figyelembe véve az élmezőnyben vagyunk az eredményességben, a megyék közötti rangsorban. Jelenleg harmincketten járnak rendszeresen a klubba, akik közül heten válogatott kerettagok, egy versenyzőnk pedig első osztályú és hárman aranyjelvényes modellezők. Szándékunkban áll szakköröket beindítani, ahonnan majd a tehetségesebbekből biztosíthatjuk a közvetlen modellező utánpótlást. Remélem, és nagyon szeretném, ha valaki eredményesebb lenne nálam, és a helyembe lépne. Igazán mondom, hogy örülnék neki és büszke volnék rá! — mondta befejezésül Múlt József. Gyurkó Mihály Ez már történelem: Gergely Gábor a magasban egy sikeres mérkőzés után — az újvidéki világbajnokságon Fotó; Fábián István Bérezik a magyar férfi asztalitenisz jövőjéről Alkalmazkodni az „atompingponghoz” „Ősbemutató” színhelye volt a bonni Hardtberg sport- csarnok: először került megrendezésre a férfi asztalite- niszezők Európai Mesterek Kupája. A 100 ezer dollár összdí jazású eseményre a kontinens legjobbjait hívták meg (valamint egy ázsiait), a 12 játékos négy csoportban kezdte a viadalt, majd direktkiesésben folytatódtak a küzdelmek, s a végső győztes 25 ezer dollárral lett gazdagabb. A nagy pénzosztásból a magyarok kimaradtak, mert akárcsak a közelmúltban Kuala Lumpurban lebonyolított Világ Kupa-versenyre, a nemzetközi ranglisták alapján most sem jutottak meghíváshoz. Hét szűk esztendő S mindez történik azok után, hogy a hetvenes években és a nyolcvanas esztendők elején a magyarok sikereitől volt hangos az asztalitenisz-világ, Bérezik Zoltán edző tanítványai főszerepet töltöttek be minden nagy versenyen. — Meddig > tart még a már több mint „hét szűk esztendő" ? — ezt a kérdést kapta a neves szakember a minap. — Sajnos, még nincs vége a hullámvölgynek, továbbra is az egykori aranycsapat. Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor emlékeiből élünk — mondta Bérezik Zoltán.—Évek óta nincs igazi klasszisa válogatottunknak, olyan vezéregyénisége, aki hátára venné a csaptától, s szinte húzná magával a többieket. Ezzel volt magyarázható az idei világbajnoki kudarc, az, hogy csaptatunk csak a 19. helyen végzett, amire még nem volt példa. Én úgy látom, a magyar férfi asztalitenisznek pillanatnyilag csak a jövője lehet biztató, mert a fiatalok között vannak tehetségek. Elsősorban Bá- torfi Zoltán, Holló Zsolt. Pagonyi Róbert, Varga Zoltán és Gárdos Krisztián, akik egy olyan ötöst alkotnak, amely egykét éven belül átveheti a hazai vezető szereptet, s felzárkózhat Európa középmezőnyéhez. De csak a középmezőnyhöz, mert az élvonal nagyon elszaladt tőlünk. Megkapaszkodni —Mivel magyarázza ezt? — Elsősorban az erőteljesen játszó svédeknek köszönhető, hogy a kontinens nemcsak utolérte, hanem felül is múlta Ázsiát. Igaz, a kínaiak nagyon visszaestek, legjobbjuk. Ma Ven Ko sem olyan kitűnőség, mint az egyéni világbajnok Jörgen Persson. De jók a francia, a jugoszláv és a német fiatalok is, úgyhogy a most kezdődött újszerű férfi Szupier Ligában nem lehet más a célkitűzésünk, mint hogy „megkapaszkodjunk". Nem lesz könnyű dolgunk a februári olimpiai selejtezőkön és a tavaszi Európa-bajnoksá- gon sem... — Több mint két évtizede már, hogy először került a magyar válogatott élére. Mennyiben változott azóta a játék? — Sokkal erőteljesebb, gyorsabb lett az asztalitenisz, igen hatásosak a nagy erejű pörgetések, s ami talán a legfontosabb tényező: a játékbiztonság. Ez a külföldiek legfőbb jellemzője. A fejlődésben közrejátszott az is, hogy kezdetben több európai ország gyakran látogatott az akkori „csúcsasztalitenisz” hazájába, Kínába, az utóbbi években ptedig nagyon sok kínai szerződött kontinensünkre, akiktől sokat tanultak — a vetélytársak. Mert nekünk nemigen volt és van alkalmunk ázsiai tapasztalatszerzésre. Évek kellenek — S mennyiben változott az ön edzésmódszere? —-Ami az edzésmódszeremet illeti: tavaly óta is változott. Alkalmazkodnunk kell a mai ..atompingponghoz”, 10—15 százalékkal intenzívebbek a gyakorlásaink, s célom a sokoldalú játékra való törekvés — kifogástalan erőnléttel. De amint mondtam, még évek kellenek... — fejezte be nyilatkozatát a válogatott szakvezetője.
