Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

iRÉKÉS MEfiYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1991. október 8., kedd Harmincöt vádlott egy alakulattól „Rengeteg biztató jelet látok!” Az önkormányzatok és a műemlékvédelem Véget ért szombaton a me­gyénkben megrendezett XVI. Országos Műemléki Konferen­cia. A záró plenáris ülésre a megyei önkormányzati hivatal­ban került sor. A fórum első felében dr. Fejérdi Tamás, az Országos Műemlki Felügyelő­ség igazgatója értékelte a leg­utóbbi konferencia óta eltelt időt. Véleménye szerint nem váltak be az előzetes elvárások, de ez nem csupán a „műemléke­sek” hibája. Ezt követően a há­rom helyszín (Békéscsaba, Bé­kés, Gyula) szekcióinak vezetői számoltak be az elvégzett mun­káról tapasztalataikról. Érdekes volt Ferenczi Sándor észrevéte­le: „Ott sikerült legjobban meg­őrizni a műemlékeket, ahol el­maradt a fejlesztés.” Bugár Mészáros Károly az alapos helytörténeti kutatásra hívta fel a figyelmet. A jelenlevők hoz­zászólásai követték a beszámo­lókat. A szünetben Jékely Zsoltot, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség főigazgatóját kérdez­tük. — Nagyon eredményesnek tartom a konferenciát — kezdte örömmel a beszélgetést a „fő­műemlékes”. — Tanácskozá­sunkon a lényegi kérdés az ön- kormányzatok és az önszerve­ződő helyi közösségek szerepé­nek vizsgálata az építészeti örökségünk és a nemetiségi kul­túra védelmében. Nos, úgy ér­zem, végre kezd feloldódni egy­fajta görcs, és a hangvétel is másnak tűnik. Az önkormány­zatok is mintha kezdenének rá­ébredni a műemlékvédelem fon­tosságára, Ez nagyon lényeges egy olyan megyében, ahol annyi csodálatos műemlék van, mint például itt Békésben. Rengeteg biztató jelet látok! A fórum legfontosabbnak a főépítészeti hálózat megerősíté­sét, valamint a helyi védelmek szakszerű megszervezését te­kinti. A négynapos konferencia a Körös-menti sétarepüléssel ért véget. Sz. Cs. A Budapesti Katonai Bíróságon ma kezdődik a tárgyalás Gulácsi Gellert és 34 társa ellen a Budapesti Katonai Ügyészség által benyújtott vádirat alapján, őr elleni erőszak büntette és más bűncselekmények miatt — közölte az MTI érdeklődé­sére dr. Hildenbrand Róbert hadbí­ró ezredes, a bíróság elnöke. A bíróság elnöke elmondta: a vádirat szerint szinte a teljes alegy­ség, vagyis az őrszázad valemennyi tagja a katonai bíróság elé kerül. A Í5 vádlott — akik egy része sértett is — több mint 200 bűncselekményt követett el a bakonysárkányi alaku­latnál 1990. szeptember és 1991. ja­nuár között. A törökbálinti egység­hez tartozó kihelyezett őrszázad ka­tonái a vádpontok alapján különbö­ző súlyú katonai bűncselekménye­ket, továbbá rablást, különös ke­gyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértést és lopást követtek el. A vád­lottak között szereplő öt hivatásos katona — a bázis, valamint az őrszá­zad parancsnoka és három tiszthe­lyettes — elöljárói intézkedés elmu­lasztásának büntette miatt kerül a bíróság elé. A katonák az őrszolgálat szabályait folyamatosan megszeg­ték, illetve nem teljesítették katonai feladataikat, valamint azzal, hogy nagy számú vagyon és személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A parancsnokok magatartása je­lentős hátránnyal járt az alakulat szolgálatára és fegyelmi helyzetére. ítélethirdetés előreláthatólag ok­tóber végén vagy november elején lesz. Ünnepre készülnek a kisgazdák (Folytatás az I. oldalról). — Számomra ez többszörös ünnep: apart gyökerénél az előt­tünk járóknak tisztelgünk, a demokratikus választásokat követően most szervezhetjük meg együttesen az ünnepe^ s azt a programot, mely hűen mutatja be a párt szülőhelyét, a hiteles elődöket, akik léteznek még az emlékezetekben és a lelkekben. Szombaton reggel 9 órakor, az egyéb programok mellett, Szeghalmon Tildy Zoltánnak, a köztársaság néhai elnökének szobrát koszorúzzák meg, aki a párt tagja volt. Mezőberényben először a párt négy névadójának az emléktáblájánál, majd a ’45 utáni első földművelési minisz­ter a kisgazdapárti Szabó Árpád sírjánál helyeznek el koszorút. Déltájban Békéscsabán foly­tatódik a rendezvény: a megye- székhelyen először a kisgazda külügyminiszter, dr. Gyöngyösi János emléktábláján helyeznek el koszorút, majd a párt békés­csabai székházánál emlékeznek meg a ’46-os pogrom áldozatai­ról. Ezt követően Békésen, a párt zászlóbontásának helyszí­nén folytatódik az ünnepség: a ’45 utáni honvédelmi ál­lamminiszter, B. Szabó István, a párt akkori megyei elnökének síremlékénél tisztelegnek az utódok, illetve koszorút helyez­nek el szülőházában. A reformá­tus templomban ökumenikus istentisztelet keretében a me­gyei zászlók szentelésére kerül sor, s utána ünnepi beszédek hangzanak el. Az ünnepségso­rozatra parlamenti képviselő­ket, minisztereket, államtitkáro­kat hívtak meg, s várják a párt régi, nagy öregjeit, 3—4 ezer ember részvételére számíta­nak. —sz— Vita a vagyonpolitikai irányelvekről Nő az önkormányzatok szerepe? (Folytatás az 1. oldalról) kell adni számukra. A Tisztelt Ház a bizottságok támogató vé­leménye után a pártok vezérszó­nokait hallgatta meg. A demok­rata fórum képviselője, Fejes Attila szerint a beterjesztés megfelel a törvény előírásainak, sőt annál többet is nyújt. Tardos Márton, szabaddemokrata párti politikus szintén egyetértett a legfontosabb célokkal, a gyors ütemű privatizációval, valamint a nemzeti vagyon védelmével, ugyanakkor hiányolta az állam fellépésének formáit, lehetősé­geit a lehetséges vagyonveszte- ségekkel szemben. A további felszólalók egyetértettek a tör­vény fontosságával, ugyanak­kor számos módosítást és kifo­gást fogalmaztak meg a kor­mány vagyonpolitikai irányel­veivel kapcsolatban. Rekontraszelekció! ? Emil bácsi kiszolgálta a Horthy-rendszert. 1941- ben ment nyugdíjba szegedi erdőigazgatóként, mi­niszteri tanácsosi rangban, s előtte egész munkás életében állami alkalmazott volt. Tanított a Selmec­bányái erdészeti főiskolán, Trianon után az esztergo­mi erdőgazdasági szakiskola igazgatója volt, erdé­szeti szakkönyveket írt, majd a debreceni erdőigaz- gatőság Alföld-fásítási előadójaként szolgált, végül 1935-től ’41-ig szegedi erdöigazgatőként irányította az Alföld-fásítási munkákat. A napnál is világosabb tehát, hogy fasiszta volt. Meg is kapta méltó bünteté­sét: 1949. június 30-ai hatállyal beszüntették a nyug­díja folyósítását. Végzést, magyarázatot nem kapott. Minek is? A kommunista hatalom nem tartja el a Horthy fasiszta korszak méltóságos urait. Dögölje­nek meg. Passz. Ha az új urak most meghirdetik a jelszót: a demok­ratikus Magyarország nem tartja el a kommunista korszak gaz MSZMP-tagjait, dögöljenek meg, passz! — akkor mennyivel vagyunk különbek azoknál, akik­nél pedig különbeknek kellene lennünk? Hány becsü­letes erdészt fogunk ismét megalázni? Hát mi már csak erre vagyunk képesek? Harminc- évenként megfordítjuk a homokórát, s aki addig alul volt, az fölülre kerül, és viszont? S aki felülre kerül, az rúg néhányat az alul lévőkbe? Kedves Torgyán Úr! Kedves Csurka Úr! Nem le­hetne egyszer nem visszarúgni? Talán így méltóbbak lennénk az európaiságra. ; Simonfly Agnes Koszorúztak a kollégisták Hagyományteremtő szándék­kal határozták el tavaly a Bé­késcsabai Jókai Mór Kollé­gium diákjai, hogy képvisele­tükben a fiatalok egy csoport­ja minden évben megkoszo­rúzza Gyulán a Honvédtiszti Emlékhelyet. A diákok és ta­náraik tegnap délután helyez­ték el virágaikat a tizenhárom aradi vértanú emléke előtt tisztelegve Fotó: Kovács Erzsébet „AZT AKAROM, HOGY NE LEGYEN ORSZÁGOMBAN OLYAN SZEGÉNY FÖLDMŰVES, AKINEK NEM JUT MINDEN VASÁRNAP EGY TYÚK A FAZE­KÁBA. (IV. Henrik francia király) Orosháza első női orvosa, dr. Bodicsi Zsuzsa Nem tudok meglenni munka nélkül Dr. Bodicsi Zsuzsa ez év szeptemberében kapta meg a Jubileumi Aranydiplomát 50 éves munkaviszony után. Az ünnepségre Szegeden, a Szent- györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen került sor. Tekint­sünk vissza a múltba: A vékony, törékeny kislány 1915.június2-án született. Min­den igyekezetével és nem kevés szorgalmával az orvosi pályára készült, s az egyik legszebb és legnemesebb hivatást választot­ta. A tanulmányait a Horty Mik­lós Tudományegyetemen fejez­te be 1941-ben, s azonnal Oros­házára került. Itt egyéves kórhá­zi gyakorlat, valamint az orvos­kamarai tagság és néhány szak­vizsga letétele után körzeti or­vos lett. Ekkor ő volt Orosháza első és egyetlen női orvosa. Munkássága szerteágazó. Volt iskolaorvos a polgári fiú és le­ány iskolában, a mezőgazdasági középiskolában, de dolgozott sportorvosként is, sőt 1942—43 között tíz hónapig Nagyszéná­son körzeti orvos is. — Jó gyakorlat volt ez szá­momra, hiszen fiatal orvos lévén itt megszerezhettem a kellő is­meretet, mert le kellett tudnom vezetni a szülést, össze kellett varrnom az Achilles-inat, a be­teget helyben és azonnal kellett ellátnom — emlékezik vissza a főorvos nő. Betegei hálásan idézik a min­dig mosolygós doktornőt, aki­nek magánprakszisa napról- napra gyarapodott. Sok elisme­résben nem részesült, ám szak­mailag mindig tisztelték. 1970- ben körzeti orvos, 1974-től pe­dig általános szakorvos. Bár ideg- és elmegyógyásznak ké­szült, felettesei továbbtanulását nem támogatták, ám magánúton saját szorgalmával számtalan pszichológiai, elmegyógyászati szakkönyv anyagát sajátította el, hogy orvosi tevékenysége során hasznosítsa. Nyolc éve viszont már nyugdíjas, ám a mai napig is dolgozik. —Nem tudok meglenni mun­ka nélkül, s úgy érzem, a bete­geim is szívesen járnak hozzám. Hál’ istennek egészségileg is jól bírom magam. Két kedves taní­tóm, orvosmesterem: Rusznák István és Szentgyörgyi Albert arra tanítottak, hogy a beteggel türelmesnek kell lenni és mindig el kell látni. Én ezt életcélomnak tekintem. Református iskolába jártam, ilyen szellemű nevelést kaptam, azt tanultam meg, hogy mindig mosolyogni kell. Az egészségét visszanyerni szándé­kozó ember igényli a türelmet, a jó szót és a segítő orvosi maga­tartást. Ha újrakezdeném—bár gyötrelmes pályán haladtam végig — ismét orvos lennék — mondja Bodicsi Zsuzsa. Páciensei? Családok, déd- mamától az unokáig. A mai na­pig is szívesen keresik fel a min­dig közvetlen, barátságos főor­vosnőt. Velük együtt örülünk, hogy jó egészségben folytathat­ja hivatását. PappJános 50 éves szolgálati idő után a mai napig is praktizál dr. Bodicsi Zsuzsa Fotó: Szűcs László „Békési álom” A napokban Békésen, a zeneiskolában mutatták be a Békési álom című filmet. A kétrészes, 70 perces filmet a nyáron, a BÉTAZEN időszakában forgatták, bemutatva a zenei programot, a karvezetői mesterkurzus munkáját, s a vonószenekari tábort. A film alkotói, a Budapeti Szív TV Stúdió kolletívája Herczka Ferenc vezetésével felvillantotta a tarhosi zenei napok múltját, s megvillantotta a jövőt. A lírai hangvételű film nagy sikerre számíthat. Szilveszter az Akropolisz tövében Ismét nyerhe, ha... ...ha játszik velünk. Tegnap kez­dődött hatfordulós rejtvénypá­lyázatunk, amelynek helyes megfejtői között összesen öt­venezer forint értékű nyere­ményt sorsolunk ki. A fődíj: Szilveszter az Akropolisz tövé­ben az IBUSZ-szal, és további értékes nyeremények a Békési: csabai Univerzál Áruház Kft. tői. L'í Ezen a héten naponta cgy-egy: kérdést találhatnak ezen az olda­lon olvasóink. A hatodik — te­hát október 12-én megjelenő — feladványt követően együtt kell beküldeni a hat választ azon az űrlapon, amelyet a megfejtések számára teszünk közzé szomba­ton. Beérkezési határidő: 1991. október 18., péntek. Annyit el­ájulhatunk. hogy nem lesz ne­héz válaszolnia a kérdésekre annak, aki olvasta lapunk októ- : bér 5-ei számát. A második kérdés: 2. MIKOR ALAPÍTOT­TÁK AZ IBUSZ-T? A K SHARP A K SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ c CSAK NÁLUNK! c 1 o ! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet SHARP Budapest XIII..Váci út 6. Tel.: 166-7032, I ó f 166-7449

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom