Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05-06 / 234. szám
1991. október 5-6., szombat-vasárnap KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL tflÉKÉS MFÍiYF.I HÍRLAP Halál és pusztítás Horvátországban Az eszéki közúti Dráva-hidat akna robbantotta fel — mely eltalálta a hídon elhelyezett robbanó- Szert MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor „Magunkat tiszteljük meg, ha emléküket ápoljuk” Katona Tamás október hatodikáról és a tizenhárom generálisról Antall-Bush csúcstalálkozó Az USA-nak érdeke A jugoszláv válság rendezése érdekében az amerikai kormányzat részéről is határozott, egyértelmű fellépésre van szükség — hangoztatta Robert Dole szenátor, csütörtökön, Antall Józseffel folytatott megbeszélésén. A kormányfő a szenátus republikánus tagozatának vezetőjével elsősorban a jugoszláv kérdésről tanácskozott és egyetértettek abban: igen rossz mintát jelentene a jövő szempontjából, ha a térség első súlyos válságát nem sikerülne megoldani. A válság az egész térséget destabilizálhatja, megingathatja a külföldi üzletemberek Magyar- ország iránti bizalmát is. Az Egyesült Államoknak mind politikai, mind — beruházásai védelmében — gazdasági érdeke is a válság elhárítása. Az EK erőfeszítéseit támogatjuk, de azok láthatóan eredménytelenek, Amerika szerepvállalása elengedhetetlen — hangoztatta Antall. A magyarországi'nemzetiségi helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök elmondotta: a készülő nemzetiségi törvény' a teljes jogegyenlőség, s a kisebbségek pozitív megkülönböztetése alapján áll, s példaértékűnek szánjuk a környező országok számára. A kormányfő amerikai látogatásának utolsó napján került sor Antall József találkozójára George Bush elnökkel. Kelet-Szlavóniában péntekre virradóra tovább folytatódtak a harcok és lövöldözések; a hadsereg az egész térségben nagy fölényre tett szert létszámban és technikában. Egyelőre azonban nincs hír nagyobb szlavóniai városok elfoglalásáról, a teljesen körülzárt Vukovár is tartja magát. A horvát védők azonban már csak a város nagyon kis részét ellenőrzik. Dubrovnik, a másik nagy válságkörzet, szintén ostromgyűrűben van, a jelentésekből azonban kitűnik, hogy a katonai támadások eddig inkább a külvárosi részekre és Dubrovnik körzetének egyes településeire irányultak. A Trebinje felől közelítő katonai alakulatok szétlőttek több szállodát kupari üdülőhelyén, támadják Cilipi repülőterét is, s a híres üdülőhelyen, Cavtat városában is megrongálódott több létesítmény. A város helyzetéről továbbra sem lehet képet alkotni; nincs telefonvonal, jobbára csak a Tanjug her- cegovinai tudósítójának jelentései jutnak csak el a külvilágba Dubrovnik ostromáról. A hadsereg mind nagyobb erőket vonultat fel a közép-dalmáciai Zára kikötőjének térségében is, s több katonai közleményben kitértek a helyi katonai létesítmények elleni horvát támadásokra. Noha már több napja szó van a Zára melleti katonai repülőtérés a katonai iskola ellen intézett horvát rohamokról, nincs hír ezek bevételéről. A hasonló jellegű katonai közlemények mindazonáltal jelezhetik egy nagyobb közép- dalmáciai front kialakulását is. Zára szintén azon kikötők közé tartozik, amelyek körül blokád van érvényben csütörtök reggel óta. Kadijevic kérése Teljesítették kötelezettségüket Veljko Kadijevic jugoszláv nemzetvédelmi miniszter külön nyilatkozatban fordult Jugoszlávia népéhez és a fegyveres erők tagjaihoz. Megerősítette az elnökség álláspontját, miszerint Jugoszláviában háborús veszély alakult ki, s ennek következtében életbe lépnek azok a jogi szabályok és normák, amelyek ilyen körülmények között a mozgósításra és az ország védelmére vonatkoznak. Kadijevic kérte a jugoszláv hazafiakat, minden nemzet és nemzetiség fiait, hogy teljesítsék kötelességüket a fasizmussal és a népirtással szembeni harcban. Mesic szerint törvénytelen Stipe Mesic jugoszláv államfő a boszniai és a macedóniai állásfoglaláshoz hasonlóan törvénytelennek nevezte a jugoszláv elnökség tanácskozását, mivel az ülésen nem vett részt a testület legalább öt tagja, ami elegendő lett volna a határozathozatalhoz. Ez a végső csapás Jugoszlávia széthullása előtt — mondta Mesic, s ismét kérte a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el Horvátországot és Szlovéniát. A boszniai elnökség csütörtök este leszögezte, hogy a jugoszláv elnökség döntése érvénytelen és nem kötelező érvényű. A tanácskozás csak munkajelle- gű volt, nem volt teljes létszámú a testület, s ilyen ülésen nem lehet határozatot hozni. Ötszáz, amerikai ten’ezésű, Japánban gyártott Ford traktort hoznak be Magyarországra. Pista bácsi:—Az idei termés- bevételből úgy lesz nyugati traktorom, ha a gebe Ráró lovamat átkeresztelem Alfa Rómeóra. (Folytatás az 1. oldalról) Battyhány Lajos tökéletesen összeköti ezt a két dátumot, ő, aki éppen a márciusi mozgalom jóvoltából az első felelős magyar kormány miniszterelnöke lett. Nem akármilyen miniszter- elnöke! Egy csodálatos kormányt kapott a kezébe, benne csupa elsőrangú csillaggal, csupa „telivér paripa” a hintó elé fogva. Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, hogy csak a legnagyobb neveket említsük — ugyanabban a kormányban... Ehhez valóban nagyon hozzáértő kocsis kellett, hogy a „lovak” együttesen húzzanak, és ne borítsák föl a hintót. Batthyánynak sikerült is elérnie, hogy minden lényeges, minden sorskérdésben a kormány tagjai félre tudták tenni nézetkülönbségeiket, és együttesen foglaltak állást. Batthyánynak hosszú időn keresztül torz képét tanították az iskoláinkban. Megalkuvó arisztokratát csináltak abból a Batthyányiról, aki sorsdöntő helyzetekben mindig a forradalmi megoldást választotta, és soha nem a kényes megalkuvás pozícióját. Nem véletlen, hogy Batthyány iránt olyan hallatlan ellenszenv élt a bécsi körökben. Tényleg, ez van ráírva ceruzával a perirataira egy ismeretlen kéz által: Er muss sterben. Meg kellett halnia! Ez volt Bécsnek az álláspontja. És a magyar történelemnek gyönyörű példája az, hogy mennyire nemzeti ügy volt 1848—49: együtt kellett volna lógnia a bitófán egy Fekete Imre nevű kóspallagi paraszttal, akit ki is végeztek október 6-án. Batthyány elvágta a torkát, őt nem lehetett felakasztani, emiatt október 6-án délután agyonlőtték. De a gróf és a paraszt az eredeti osztrák tervek és koreográfia szerint együtt himbálózott volna az akasztófán. Fekete Imre sorsa is jellemző abból a szempontból, hogy mennyire nem törődünk mi október 6- ával. Most végre Kóspallag község kezdeményezésére emléktáblája lesz annak az iskolának a falán, amit róla neveztek el. Ezt szintén nemes gondolatnak tartom, már csak azért is, mert mihelyt visszajövök a külföldi utamról október 24-én, Kárpátaljára, Nagyszöllősre megyek, ahol Perényi Zsigmond bárónak a szobrát állítják fel újra. 1906-ban egyszer már fölállították, de 1945-ben ledöntöt- ték, és a helyére Sztálin szobra került ugyanarra a talapzatra. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének a tagjai megtalálták a ledöntött szobrot, és az eredeti helyére visszaállítják. Mögötte a volt Ugocsa vármegyei megyeházában a Perényi Zsigmond nevét viselő magyar iskola található. Fontos, hogy ilyen módon őrizzük a vértanúk emlékét, hiszen Perényi Zsimgondot a hétszemélyes főtörvényszék elnökét, az ország- gyűlés főrendi házának alelnö- két 1849. október 24-én kivégezték, mert ott volt az aláírása a trónfosztási nyilatkozaton. És ott az a 13 csodálatos generálisunk! Sokan magyarul sem tudtak közülük, mégis az európai, a magyar szabadságért a szó legszorosabb értelmében mindhalálig harcoltak. Nem a menekülést választották, hanem szembenéztek a kivégzőosztag puskacsöveivel, és elviselték a hóhér kötelének a szorítását. Úgy érzem, hogy nekünk igenis minden év október 6-án ezt a szent névsort el kell tudnunk sorolni. Akkor is csodálatos emberek voltak, ha esetleg tábornoknak nem volt mindig mindegyik a legtökéletesebb. Magunkat tiszteljük meg azzal, ha az emléküket ápoljuk. Az emlékműveik, emléktábláik, emlékoszlopaik, utcatábláik vannak, mert ők tényleg valamennyien: Batthyány gróftól Fekete Imréig mutatják, hogy mennyire komoly nemzeti ügy, s még a nemzeten is túlmutató országos ügy, és egy kicsit európai ügy volt Kohl üzenete a magyar néphez „Németország politikai felelőssége, hogy támogssa Magyarországot, s a térség már reformállamait az Európába való hazatérésükben” — hangsúlyozta Helmut Kohl német szövetségi kancellár abban az üzenetében, amelyet Magyarország polgáraihoz intézett abból az alkalomból, hogy 2 évvel ezelőtt. 1989. szeptember 10-én nyíltak meg Magyarország nyugati határai az akkori NDK állampolgárai előtt. A Ferenczy Europresshez eljuttatott üzenet így hangzik: „Magyarország kedves polgárai! Ma van második évfordulója annak, hogy az Önök országa megnyitotta a magyar—osztrák határt az egykori NDK-beli németek menedéket kereső ezrei előtt. Magyarország ezzel a bátor tettével kiütötte az első követ abból a falból, amely Németországot az emberek akarata ellenére évtizedeken át megosztotta. Az Önök országa mindezzel jelentős mértékben hozzájárult Európa megosztottságának leküzdéséhez, s — ma már tudjuk — megadta a jelt a kommunizmus felszámolásához Európában. A határ megnyitása, amelyet az akkori miniszterelnök, Németh Miklós és külügyminisztere, Hóm Gyula hajtott végre, nekünk, németeknek annak a folyamatnak a kezdetét jelentette, amely 1990. október 3-án, szabad önrendelkezés alapján, Németország állami újraegyesüléséhez vezetett. Soha nem fogjuk elfelejteni a magyar nép barátságának ezt a nagyszerű bizonyítékát. Politikai felelősségünkhöz tartozik, hogy minden erőnkkel támogassuk az Önök országát, egyben Közép-, Kelet- és Dél- Európa többi reformállamát az Európába való hazatérésükben. A szabadság és a béke, az igazságosság és a szabad önrendelkezés valamennyi európai nép otthonává avatja közös kontinensünket. Minden európai érdeke, hogy a magyar népet, csakúgy, mint közép-, kelet- és dél-európai szomszédait ne csak tanácsokkal, hanem tettekkel is segítse a szociális piacgazdaságra való áttérésben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ne maradjon sokáig zárva az európai közösségek ajtaja azok előtt a reformállamok előtt, amelyek megfelelnek a tagság feltételeinek. Minden támogatásunk — az 1989. szeptember 10-ei történelmi tettre való tekintettel is — a magyar népé és dr. Antall József miniszterelnöké, akihez igen szoros szálak fűznek. Németország vállalja a reá háruló felelősséget." (Baráti üdvözlettel): Közös szovjet-nyugati haderők? Zárt ajtók mögötti, mindeddig valószínűleg példa nélküli tanácskozást tartottak a héten a szovjet hadsereg és a KGB illetékesei magas rangú NATO- tisztségviselőkkel és nyugati hírszerzési vezetőkkel. A megbeszélés témája a szovjetunióbeli nukleáris biztonság és a szovjet fegyveres erők átszervezésének problematikája volt. A RIA orosz hírügynökség jelentése szerint a Moszkva közeli Nakabinóban tartott háromnapos szemináriumról nagyon kevés részlet szivárgott ki. Mindenesetre a hírszolgálati iroda bizalmas forrásokból megtudta, hogy Vlagyimir Rubanov, a KGB elemzési osztályának vezetője a tanácskozáson igen pesszimista képet festett az ország helyzetéről, mondván: jelenleg ez rosszabb, mint az augusztusi puccskísérlet előtt volt, mivel továbbra sincs polgári ellenőrzés a hadsereg és az állambiztonsági szervezetek fölött. Az orosz televízió úgy értesült, hogy a szeminárium résztvevői felvetették: fel lehetne állítani közös szovjet—nyugati haderőket, amelyek az ENSZ-kereté- ben működhetnek. A RIA szerint egyébként a tanácskozáson jelen volt Alekszandr Ruckoj orosz alelnök és Brian Kenny, a NATO eűrópai haderőinek helyettes parancsnoka is. A kutya is oda... Svájci pénzeső Váratlan pénzeső hullott csütörtökön a svájci Tessin kantonban lévő Osogna helység közelében. Egy egymillió svájci frankot tartalmazó postai zsák csütörtökön kiesett egy nyitott ajtajú vasúti vagonból, azután, hogy a szerelvény elhagyott egy alagutat. A hiányt csupán két és fél órával később fedezték fel, ám ekkorra a síneken heverő zsákon már több vonat is áthaladt. A szétszóródott, szélfútta bankjegyek összegyűjtésével a rendőrséget bízták meg, amiben néhány járókelő is „segített"... Használják ki A csehszlovák Szövetségi Gyűlés csütörtök este határozatot fogadott el arról, hogy támogatja a szövetségi kormány magatartását a bős—nagymarosi vízierőmű kérdésével kapcsolatban. Kérték a kormányt, hogy a tárgyalások során használja ki azokat az új lehetőségeket, amelyek a szakmai kérdések megvitatása számára megnyíltak. 1848—49. S.Á. „Széchenyi időtálló eszménykép, azonosulnia kell vele mindany- nyiunknak” — hallhattuk Pillér Sándor igazgatótól pénteken délelőtt a Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában, gróf Széchenyi István mellszobrának avatásán (az alkotás Kampf! József munkája). A bicentenárium alkalmából rendezett megemlékezésen az iskola vezetője Széchenyi-emlékplaket- teket nyújtott át mindazoknak, akik a legtöbbet tették a „legnagyobb magyarról” elnevezett intézményért Fotó: Fazekas Ferenc
