Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05-06 / 234. szám

ÉNEKES MEGYEI HÍRLAP— KORKÉP 1991. október 5-6., szombat-vasárnap Határozott határozattal — határzár? Piknik a Senki Földjén „Megszokott” közép-európai látvány fogadott a gyulai átkelő­helyen. Hosszú sorban kamio­nok, pakkokkal telezsúfolt, busznak csúfolt Román-diese­lek, drótokkal összetákolt, dirib- darab Daciák. Mellettük, közöt­tük több száz ideges, reményei­ben csalatkozott ember. A rendelet kedden megszüle­tett, a magyar tömegtájékozta­tásban is megjelent, hogy csü­törtök éjféltől szigorúbb feltéte­lek mellett lehet bejönni az or­szágba. Tüzetesen nézik a gép­kocsik műszaki állapotát, és a beutazóknak személyenként legalább 1000 forintot, vagy an­nak megfelelő valutát kell fel­mutatniuk. A fokozott szűrés működik. Tegnapelőtt éjféltől mintegy 2500 külföldi — többségében román — állampolgár szeretett volna átkelni pénteken délelőtt 11-ig, de a követelményeknek 85—90%-uk nem felelt meg, és volt kénytelen megforduIni. Csak az Isten a tudója, hogy a visszaebradaltak milyen érthe­tetlen optimizmustól vezérelve, nem mennek egyenest ottho­nukba. Inkább az országkőtől alig pár méterre üldögélnek a Fehér-Körös töltésének oldalán. Előkerülnek a konyakosüvegek, meg az abroszba rejtett elemó­zsia, s a derűs, ősz eleji napfény­ben alkalmi, össznépi piknik zajlik. Aztán megtudom, hiába a szándék, a Románia belsejébe való visszautazásra, ha az első falunál, Varsandnál mintegy . 8 kilométer hosszú kocsisor vesz­tegel, mert kamionok zárják el a továbbhaladást. Se ki — se be. Patthelyzet a határon. A kifelé tartó — gyér­számú — magyarok hamar fel­adják, és állnak vissza, a Gyula felé tartó oszlopba. A románok bosszankodnak, forr az indulat — de csendben és békésen fo­gadják a tilalmat jelentő szigorí­tást. — Sok szegényembemek hiányzunk a piacon! Nem ezt vártuk a magyar államtól — pa­naszolják itt is, ott is. Ám az emberi találékonyság kimerít­hetetlen. Előkerülnek a temetés­re, esküvőre invitáló táviratok, s kézen-közön — legalábbis az átkelésig — elosztják a forintot, hogy mindenkinek jusson annyi, amivel be lehet lépni. S a járművek?... Hát, majd csak si­kerül valahogy — reményked­nek. — Még a söriváshoz is pecsét kell — állapította meg szomo­rúan a Hunyad megyei Petro- zsényből jött társaság. A kisírt szemű asszonyság könnyeivel küszködve meséli, hiába vették meg három és fél lejért feketén a forintot, csak nem mehetnek a fia eljegyzésére. Sok volt a cso­mag —, ami persze ajándék. S mikor szánni kezdeném, kiböki kérdésemre, hogy egy egész busznyi testvériség, sógor, koma jóbarát jött volna a vígas­ságra. A megpezsdült hangyaboly­hoz hasonlító határállomáson mindezektől függetlenül folyik az új — remélhetőleg végleges — rend megvalósítása. A szét­robbant szélvédőknek, a spárgá­val felkötött ajtóknak, a For­ma—1-ből ismert tükörsima gumiknak nincs esélye a lepusz­tult Daciákon, miként a piacon és piacból élőknek is mostantól mostohább lesz a sorsa. Lapzártakor tudtuk meg, hogy a román oldalon sem kés­lekedtek sokáig a válaszlépés­sel. Aki be kíván lépni Romá­niába, az rendelkezzen legalább 2500 lejjel. * A döntés már régen idősze­rű volt. Senki sem vonja két­ségbe, hogy végre meg kellett már szűnnie a magyar és kül­földi gépjármüvek közleke­désbeli megkülönböztetettsé- gének. Az is elfogadható, hogy már régen ideje volt a rablás és bűnözés melegágyának számí­tó feketekereskedelem felszá­molásának. Az azonban már több, mint furcsa, hogy min­dez október 6-a, az aradi vér­tanúk kegyeleti ünnepe előtt lép hatályba, s ezzel szolgá­lunk ürügyet egy — esetleges — politikai, nemzeti alapokon történő diszkriminációra. Önként — csak nem dalolva — nyújtunk lehetőséget, hogy feltartóztassák és visszafordu­lásra késztessék mindazokat, akik ott szeretnének lenni Aradon, a magyarság tragé­diájának, a szabadság sárba- tiprásának mementóján. Egy héttel később nem lehe­tett volna érvénybe léptetni a drákói szigort?... Kőhalmi Endre Szilveszter az Akropolisz tövében! Ismét nyerhet, ha... ...ha játszik velünk. Hétfőn, október 7-én kezdődik rejtvény­pályázatunk, amelyen összesen ötvenezer forint értékű nyere­ményt sorsolunk ki. A fődíj: szilveszter az Akropolisz tövé­ben az IBUSZ-szal, és további értékes nyeremények a Békés­csabai Univerzál Áruház Kft.- től. Kérjük, olvassa figyelmesen az alábbi sorokat, mert itt meg­lelheti az október 7-étől naponta megjelenő kérdésekre adandó helyes válaszokat. A nyere­ményjátékkal kapcsolatos to­vábbi tudnivalókat lapunk hétői számában az első feladattal együtt tesszük közzé. Alig akad, aki nem tudná, hogy az IBUSZ: utazási iroda. Azzal viszont jóval kevesebben vannak tisztában, hogy a négy­betűs rövidítés mit is takar. Az IBUSZ Rt., teljes nevén Idegen- forgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság, amely jövőre lesz 90 esztendős. Jogelődjét, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvény- társaságot ugyanis 1902-ben alapították. A cég életében a nagy gazdasági változások idő­szaka, a privatizáció és az élese­dő konkurenciaharc kezdete az 1990—91-es esztendő. A leg­újabb lépés: az IBUSZ Rt. mel­lett létrejött az IBUSZ Bank Rt., teljes nevén: IBUSZ Idegenfor­galmi Kereskedelmi Bank Rt., országos bankfiókhálózattal, miként az IBUSZ Rt. is országos irodahálózattal rendelkezik, s valamennyi iroda gazdasági önállósággal bír. Megyénkben öt városban, Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán és Szarvason műkö­dik IBUSZ-iroda, valamint IBUSZ-bankfiók. Az utazási iroda egyik fő te­vékenységi köre természetesen az idegenforgalom. Az idei kí­nálattal a „Belföldi ajánlatok 1991", a „Nyár külföldön 1991", valamint az „Ősztől tavaszig külföldön ’91—92" című prog­ramfüzet ismerteti meg az utazni vágyókat. S végül még egy újdonság: aki az IBUSZ Klub „Aranycsa­patának” tagja szeretne lenni, annak a 150 000 Ft-os összegha­tárt kell elérnie. IBUSZ BANK „...NINCSEN OLY OKOS, BÖLCS FÉRFIÚ, KIT NE SODORNA BŰNBE A NAGYRAVÁGYÁS ÉS A HATALOM.” Lope de Vega A nyugdíjasok elégedetlenek Alkotmányellenes megkü­lönböztetésnek tartja a Nyugdí­jasok Pártja azt, hogy a kárpótlá­si törvény nem rendelkezik az egykori biztosítóintézetek álla­mosított vagyonának visszaadá­sáról. A párt vezetői úgy érvel­tek: legalábbis távlati segítséget jelentene a TB Alap számára e vagyontárgyak visszaadása és hasznosítása. A párt ezért az Al­kotmánybíróság állásfoglalását kérte az ügyben. A Nyugdíjasok Pártját egyéb­ként az a kérdés is nyugtalanítja, hogy a TB Alap milyen forrás­ból folyósítja majd azokat az életjáradékokat, melyeket kár­pótlási jegyek átváltása ellené­ben kell fizetnie. Az aradi vértanúkért Kérjük, segítsen! A vértanúk­nak emléket állító aradi obelisz- ket megkoptatta az idő. Megla­zultak a kövek, s a környezet sem olyan, mint volt egykoron. A Romániai Magyar Demokrata Szövetsége (RMDSZ) elhatá­rozta, hogy közadakozásból fe­lújítja a kegyhelyet. Csinos kis mappát készíttettek a 13 vértanú levelezőlap nagyságú fényké­pével. Az 50 forintos kiadvány bevételét fordítják az emlékmű rendbehozatalára. Szerkesztő­ségünk vállalta, hogy segít. Ezért kérünk mindenkit, akinek szívügye az aradi emlékmű sor­sa, küldjön címünkre (Békés­csaba, Munkácsy M. ü. 4.) 60 forintot. Cserébe postázzuk a mappát, a postaköltség levonása után fennmaradt 50 forintokat pedig átadjuk az RMDSZ ma­gyarországi képviselőinek. Vendégkommentár Az örökség A Ceáusescu-diktatúra bukása után a ro­mán gyermekek nyomoráról tanúskodó fo­tókat és a Romániából érkező híreket gyor­san elsöpörte a világsajtó hasábjairól az Öböl-háború, a Szovjetunió széthullása és a jugoszláviai polgárháború. A román nép szenvedéseit viszont továbbra is egyértel­műen mutatja a Nyugat-Európában letele­pedésüket kérelmezők, a menekültek egy­re nagyobb áradata. Legutóbb pedig a bá­nyászok bukaresti bevonulása bizonyította világosan: Romániában bármelyik pilla­natban kigyulladhat Európa következő tűzfészke. Izzik a kanóc a puskaporos hordón. A nyomor, amit a kommunizmus hagyott maga után, mára fe­nyegető örökséggé változott Európa és az egész világ számára. A történelem megcsúfolása, hogy nem az állig felfegyverzett keleti blokk volt az, amely nehéz helyzetbe hozta a szabad demokráciá­kat, hanem egyszerűen a kommunizmus alkonya. S Lenin, Sztálin, Brezsnyev örökségét valamennyiünknek át kell vennünk, mert kü­lönben nem lesz béke Európában. Románia egyébként csak ízelítő abból, ami ránk vár. Sok szunnyadó válsággóc, pislákoló tűzfészek rejtőzik még ugyanis Keleten, és ezek hirtelen, bármelyik pillanatban lángra lobbanhat­nak. Herbert Godyla, a Bergedorfer Zeitung főszerkesztője Csak ne pusztuljanak további t (Folytatás az 1. oldalról) Mint a szekcióelnök, Bugár Mészáros Károly, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium műemlékvédelmi miniszteri biztosa utalt rá, nem véletlenül foglalnak helyet az elnökség soraiban Somogyi Jó- zsefné, a Magyarországi Szlo­vákok Szövetsége és Netye György, a Magyarországi Ro­mánok Szövetsége képviseleté­ben. Továbbá nem véletlen, hogy a szekcióülés helyszíne Gyula, a többnemzetiségű vá­ros. A konferencia itteni témája ugyanis a nemzetiségek építé­szeti értékeinek védelme volt. A Tolna megyei Györköny polgármestere, Rohn Mátyás, a németajkú falu mellett kialakult pincefalu helyi védelméről be­szélt előadásában. A település az ’50-es évektől a magánborá­szat visszaszorítása után lassan tönkrement. Ma újra élesztik nemcsak a pincerendszert, ha­nem a hozzá kapcsolódó szoká­sokat is. Mezőkövesden közép­európai falumúzeumot szeret­nének létrehozni a védett telepü­lésrészen — erről szólt a követ-' kező előadás. A néprajzi értékű falu ezzel kíván az EXPO ideje alatt még vonzóbb lenni. D. Nagy András Gyula építészeti életéről szólt, alkotóik és tulaj­donosaik bemutatásával. Délután mindhárom város­ban ismerkedtek a helyi műem­lékekkel. Este a békéscsabai evangélikus nagytemplomban Zászkaliczky Tamás orgona­hangversenyét hallgatták meg a konferencia résztvevői. Bede—Szőke—Szekeres Vajon a gerlai Wencheim-kastéllyal mi lesz? Fotó: Kovács Erzsébet A belvárosnak már hangulata van Ráday Mihály is a konferencia vendége volt. A műmelékvéde- lem féltett struktúrájáról, a jövőről kérdeztük: — A műemlékvédelem konstrukciója meg kell, hogy változ­zon, hiszen eddig az állam védte állami pénzből az állam tulajdo­nát. Most az értékek egyre nagyobb mértékben privatizálódnak, ezért megnő az önkormányzatok, a társadalmi védőcsoportok szerepe. Fontos, hogy az önkormányzatok mindegyike fogalmaz­za meg és vegye komolyan helyi értékeinek védelmét! Most sikerült kicsit jobban körülnézni Békéscsabán és öröm­mel láttam, hogy a Kner Nyomda, a Körös Szálló épületéhez hasonlóak már nem épültek. Békéscsaba belvárosának hangula­ta van. — Mikor látjuk legközelebb a tévében? —Vasárnap az 1848—49-es emlékhelyekről szóló műsorban. b. zs. Minden rendben a Volánnál? „Csetepaté a Volán-fennsí­kon?” címmel csütörtökön szá­moltunk be arról, hogy Kárcis János, a Körös Volán gyulai üzemigazgatója ellen fegyelmi eljárást indítottak. Tegnap sike­rült elérnünk dr. Orosz Istvánt, a Körös Volán igazgatóját is. —Nagy tisztelettel szólhatok a gyulai kollektíváról — mond­ta. — Azok az adatok, amelyek a cikkben szerepeltek, igazak. Ezért megértem törekvéseiket. Elismerem, Kárcis János veze­tői képességeit is. Nem értem viszont, hogy miért hallgatta el előlem leválási szándékukat. —Nem hagyták beszélni. — Még 17-én megfogalmaz­ták, behozhatta volna. A bizal­matlanságot nehezményezem. — S ez elég ok a fegyelmi eljárás megindításához? — Hogyne. Hogy én milyen döntést hozok — figyelmezte­tem, vagy megszüntetem az el­járást — az egy más kérdés. Nem akarok prejudikálni. —Ma is indokoltnak tartja az eljárást? — Bizalmatlanok voltak ve­lem szemben. Nem tudom miért kellett ekkora ügyet csinálni. —Most hogy áll a sztrájk? — Ha Kárcis János fegyelmit kap, akkor sem sztrájkolhatnak. Korábban felajánlottam Kárcis Jánosnak az igazgatóhelyettesi tisztséget. Most újra leültünk beszélgetni, s az úgynevezett fegyelmi ügy üzleti megbeszé­léssé alakult át. K. A. J. A boldog nyertes egy fiatal házaspár Most akartak tévét venni... Sí HIRDESSEN A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPBAN! flSHÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Tízegynéhány vidám ember lépett be tegnap szerkesztősé­günk klubhelyiségébe. A jókedv oka: a közvéleménykutatási ívünket beküldő 8222 olvasó közül ők voltak a szerencsések, akik színes tévét, olajsütőt, rá­diót, magnót és sok más egyebet nyertek. A Körösmenti Skála Rt. által felajánlott ITT Nokia színes te­levíziót és a további aján­déktárgyakat dr. Futó Sándor kereskedelmi igazgató adta át a boldog nyerteseknek. Közülük is a legszerencsésebb egy fiatal hölgy volt, akinek a sorsolás után csak a személyi számát tud­tuk, s magunk is kíváncsian vár­tuk, ki rejtőzik e számok mögött. Tegnap délután megtudtuk: Fa- ragáné Kriván Judit a neve és medgyesegyházi lakos. Nem egyedül jött a televízióért, ha­nem a férjével, már csak azért is, mert ez a mai nagy nap számuk­ra: most ünnepük házasságköté­sük első évfordulóját. — Kedden jelent meg az új­ságban a nyertes személyi szá­ma — mondja a fiatalasszony. — De én még nem láttam, ami­kor anyósom felhívott, és meg­kérdezte, mi a négy utolsó szá­mom, mert a születési dátumot tudta, az tűnt fel neki. Mondtam, 3060. Felkiáltott, akkor ti nyer­tétek a színes televíziót! Örö­mömben csak annyit mondtam: nagyon jó, mert nemrég elrom­lott, amit a szülőktől kaptunk kölcsön, és most akartunk újat venni. A legjobbkor jött... Gratulálunk a szerencsés nyerteseknek, és köszönjük mindazoknak, akik beküldők a kérdőívet, hogy segítettek ne­künk. Azokat, akik nem tudtak bejönni tegnap hozzánk a nyere­ményért, személyesen megke­ressük őket. Egy ismeretlenünk azonban még mindig van, aki­nek személyi igazolványszáma: AT—II. 123008. Kérjük, hogy levélben, telefonon vagy szemé­lyesen keresse meg szerkesztő­ségünket, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom