Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

tBÉKÉS MEGYEI HlRÜP­KÖRKÉP 1991. október 31., csütörtök Alapítvány a Nagyalföldért Szerdán Békéscsabán, a me­gyeházán hat alföldi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg) önkormányzata létrehozta a Nagyalföld Alapít­ványt, amelyhez csatlakozni szándékozik Heves és Pest me­gye is. A békéscsabai székhelyű alapítvány célja a Nagyalföld helyi sajátosságokon alapuló, összehangolt területfejlesztésé­nek tudományos megalapozása, a térség társadalmi, gazdasági, környezeti változását feltáró je­lentősebb tudományos eredmé­nyek közreadásának támogatá­sa, valamint a térség fejlesztésé­nek szervezése. Az alapítvány nyitott, ahhoz a céljaival egyet­értő természetes és jogi szemé­lyek csatlakozhatnak. A Nagy­alföld Alapítvány alaptőkéje hárommillió forint. Zavarban a baloldal? A Magyar Szocialista Párt szerdán megalakult közép- és kelet-európai tagozata együtt­működésre szólítja fel a térség baloldali mozgalmait. A csoport fontosnak tartja, hogy a balolda­li pártok közösen gondolkozza­nak a térség modernizációjának fő kérdéseiről: a tulajdonszerke­zetről, a szociális rendszer meg­teremtéséről, hogy ne csak kon­zervatív, illetveneoliberális ala­pon menjen végbe a térség gaz­dasági, társadalmi átalakítása. Az alakuló ülésen e kérdésben éles vita bontakozott ki arról, hogy egy baloldali pártnak mi­lyen mélységig kell vállalnia a nemzeti kérdés elemzését. Egyesek óvtak attól, hogy a bal­oldal „zavarba kerüljön”, eset­leg megpróbáljon versenyezni a magy arkodókkal. Szokolay tárgyalásai Szokolay Zoltán békéscsabai országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke a Parlamentben tárgya­lásokat folytatott az Izraeli Munkapárt képviseletében Bu­dapesten tartózkodó dr. Yossi Beilin képviselővel, majd Al­berto Duran Nunez spanyol or­szággyűlési képviselővel. ‘ A megbeszéléseken a titkos infor­mációk kezelésének nemzetkö­zi tapasztalatait, a nemzetbiz­tonsági törvény előkészületeit és a biztonsági szolgálatok együttműködésének lehetősé­geit tekintették át. Újabb kamara Megalakult a Magyar Vállal­kozási Kamara Békés Megyei Regionális Szervezete. A Bé­késcsabán (Szabadság tér 16— 18.) működő kamara tevékeny­ségi köre a volt gyulai járás kivé­telével az egész megyére kiter­jed. Az 52 alapító Bodzás Lajost választotta vezetőjének. A to­vábbi elnökségi tagok: Bárándi István, Takács Tamás, Mácsai Sándor, Tetlák Sándor, Kmellár Béla, Dócs Zoltán. Emlékmüavatás Tótkomlóson, november 2- án, szombaton fél háromkor a nagyközség önkormányzata ün­nepélyes keretek között avatja fel a Szabadság téren (volt Ga­bonapiac tér) a második világhá­borúban elesett tótkomlósi áldo­zatok emlékművét. Az emléke­zés kegyeletes szertartására el­várják a helybélieket s mindazo­kat, akiknek szeretteik áldozatul estek a háborúban. Kincs a tupirozott tincs Készül a hétköznapi frizura. Széli Sándor és „kuncsaftja” Fotó: Kovács Erzsébet Az ápolt külső nemcsak az üzleti, de a magánéletben is na­gyon fontos. Egy jól kitalált fri­zura, egy merészen elengedett tincs, egy divatos hajszín nem­csak ’ megszépíti viselőjét, ha­nem odafigyelésre készteti még az ellenségeit is. Orosházán, a Klub ’91-ben két élvonalbeli mesterfodrász, a hajdúszobosz- lói Széli Sándor és a helybéliek hajszobrásza, Cseh István mu­tatta be show-műsor keretében az 1991-es frizuradivatot, a hét­köznapi hajviselet legváltozato­sabb formáit. A rövid, a félhosz- szú és a vállig érő hajakból per­cek alatt varázsoltak merész vonalú frizurákat a ’60-as évek divatját idézve. Merthogy az idei őszön a 20 évvel ezelőtti stílust elevenítették fel a világ fodrászai. Az orosházi bemuta­tón 15 női és férfi modellt látha­tott a közönség. A lányok sminkjét az orosházi Vénusz szépségszalon két kozmetikusa, Hegedűs Kati és Bánki H. Ma­riann készítette. A nagy érdekődésre való te­kintettel a magyar fodrászválo­gatott két tagja (a bevételt a jövő évi versenyeik finanszírozására fordítják) újabb közönségtalál­kozót szervez. Csete Páratlan Phare-program Létrejött és novemberben meg­kezdheti működését a mintegy II millió ECU-s törzstőkével ren­delkező Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány. Ez vagyonfede­zetei teremt a mezőgazdasági cé­lokra hitelt felvevők számára. Az alapítvány célja, hogy a mezőgazda­ság és az erdőgazdaság területén az alaptevékenység fejlesztését szolgál­ja azáltal, hogy olyan 60 fő alatti vál­lalkozások hiteligényeihez nyújt in­tézményes garanciát, amelyben a belföldi részesedés van többségben. Ezek a vállalkozások lehetnek egyé­niek, illetve társas formájúak is. A vállalkozásfejlesztést szolgálta az a pénzfelhasználás is, amely a földhi­vatalok számítógépesítését tűzte ki célul. „NINCS TÖRVÉNY, MELY MINDENKI­NEK ELÉG KÉ­NYELMES VOLNA.” (Livius) Lesz-e sztrájk Gyulán? Utoljára 1986-ban voltunk veszteségesek — mondotta egyik tegnapi megjegyzésünkre válaszolva Lonscsák János, a Vízgépészeti Vállalat Gyulai Gyáregységének igazgatója. Ez év végére viszont 20 milliós veszteséggel számolnak. Válla­laton belül először ők léptek fel az önállósodás igényével, ám ez nyereséges működés nélkül gyakorlatilag lehetetlen. A vállalatvezetés most 50 fős létszámcsökkentést tervez. A gyulai gyáregység kft.-ként ke­rülne egy létrehozandó rész­vénytársaságba. Kérdés, hogy lesz-e sztrájk Gyulán is, ha a lajosmizseiek ily módon képe­sek lesznek eredményt kicsikar­ni? — Gyulán nincs sztrájkhan­gulat. A vállalatvezetés az októ­ber 3-ai termelési tanácskozá­son ismertette egy részvénytár­saság létrehozásával kapcsola­tos elképzeléseit, s a gyulai dol­gozók bíznak ennek megvalósu­lásában — mondta Lonscsák János. K. A.J. Torgyán bakija a törvénnyel Nem tudja, hol lakik a... Az alperesek, Antall József miniszterelnök és három mi­niszter ellen október 25-én be­nyújtott keresetlevél hiányának pótlására szóló felhívó levelet küldött a Pesti Központi Kerüle­ti Bíróság október 29-én Tor­gyán Józsefnek. A kis­gazdapárti elnök bead­ványában ugyanis nem tüntette fel az alperesek lakcímeit, pedig ezek a keresetlevélnek jogilag előírt kellékei, a bíró­ság csak ezek alapján tud dönteni az ügyben eljárási illetékességé­ről. Mint ismeretes, Tor­gyán József személyi­ségi jogainak durva megsértése miatt for­dult a bírósághoz dr. Antall József minisz­terelnök, dr. Boross Pé­ter belügyminiszter, dr. Gálszécsy András tárca nélküli miniszter és dr. Für Lajos honvédelmi miniszter ellen. A bírósági felhívásra a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül kell vá­laszolni. Ha Torgyán József a határidőn belül nem közli a hi­ányzó adatokat, akkor a bíróság a keresetet tárgyalás kitűzése nélkül elutasítja, tehát nem indul meg a per. „A magyar Laokoon”, avagy gigászi küzdelem a paragrafussal „Piacon” a mezőkovácsházi képviselő-testület FKGP-cserebere? Feloszlattatik? Rövid sorban állás után bárki hozzájuthat a helyi piacon ahhoz a levélhez, melyet a köztársasági megbízott még szeptem­ber végén küldött a mezökovácsházi alpolgármesternek, „...a képviselő-testület hivatkozott döntéseivel megsértette a Magyar Köztársaság Alkotmányának 44. paragrafus (1.) bekezdését, megakadályozva, hogy a választópolgárok a helyi önkormány­zást az általuk választott képviselő-testület út ján gyakorolhat­ják.” — így a levél, mely a megoldás egy lehetőségét — a helyi képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezését — is kilá­tásba helyezi. H. M. A kormányba delegált kis­gazda miniszterek és államtitká­rok a párttól kapott megbízása október 31 -én 24 órakor lejár; az FKGP a munkaügyi tárcára ezentúl nem tart igényt; felkéri a miniszterelnököt, hogy Cseh Sándor alelnököt földművelés- ügyi miniszterré és Görgey Gé­zát belügyi politikai államtitkár­rá nevezze ki — jelentették be szerdán a Független Kisgazda- párt Országos Vezetősége és El­lenőrző Bizottsága egész napos ülése után. A fórum további ha­tározatokat hozott. Nagy Ferenc József, Rajkai Zsolt és Pohánko- vics István párttagságát felfüg­gesztik. A tanácskozáson részt­vevők megszavazták Omolnár Miklós és Prepeliczay István kizárását a pártból. Azt is közöl­ték, hogy vizsgálat folyik Kiss Gyula munkaügyi miniszter el­len, akit az a vád ért, hogy MSZMP-tag, sőt, az encsi járási pártbizottság fegyelmi bizottsá­gának elnöke volt. Péntektől, délben a TV 2-n Szieszta - Szegedről Holnaptól és ezután minden pénteken 12 órától a TV 2-es csatornáján új négyórás prog­ram jelentkezik. A szegedi stú­dió Szieszta című magazinmű­sorának készítői azt szeretnék, ha minden néző bármikor be­kapcsolódva találna érdekes lát­nivalót. Ezért különböző rétege­ket céloznak meg, azonos idő­pontokban, így például a nyug­díjasok mindig az elején kaphat­nak érdekes információkat, s ugyanígy a fiatalok, az álláske­resők, vagy a filmkedvelők. A műsort „bemutató" tegnapi sajtótájékoztatón Bán János fő- szerkesztő azt is elmondta, hogy január 1 -tői teljesen önálló lesz a szegedi stúdió. A szóban forgó műsor adásonként mintegy 500 ezer forintos költséggel készül, s mivel szinte valamennyi Dunán inneni átjátszó állomás továb­bítja, korántsem számít regioná­lis adásnak. Kopjafa azlErkel családnak A gyulai Erkel Ferenc Társa­ság egyik célkitűzése az Erkel csa­lád sírjainak felkutatása, gondo­zása. Hétfőn délután a szeghalmi római katolikus temetőben, a Sár­réti Múzeum Baráti Körével kop­jafát állítottak Erkel Lászlóné és leánya sírjára. Kedden Gyulán, a Szentháromság temetőben Erkel Ferenc nagyszülei — Erkel József és Engel Zsófia — nyughelyét je­lölték meg, amely, mint D. Nagy András helytörténész, Erkel-ku- tató emlékbeszédében mondta, csak hozzávetőleges hely. Sírjaik­ra az idők folyamán rátemetkez­tek, de azok mintegy 10 méteres körzetben voltak. A kopjafát a Himnusz szerzőjének felesége, Adler Adél és az Erkel család más tagjainak sírkőoszlopa mellé állí­tották. A megjelölt hantot Réthy István gyulai apátplébános szen­telte be a budapesti és debreceni szépunokák, Erkel Tibor, Ferenc és családjaik jelenlétében. Az Erkel Társaság ezután a Szentkereszt temetőben állított kopjafát Erkel János társulat- igazgató és családja, majd a Szent József temetőben Erkel Vitályos Lőrincné és gyermekei sírján. Kopjafaavatás a Szentháromság temetőben Sz.M. Fotó: Fazekas Ferenc Sarokba szorítva Hangzavar Az ötvenes évekre eső gye­rekkoromban rettenetesen ha­ragudtam a londoni BBC-re, a müncheni Szabad Európa Rá­dióra, valamint a Kossuth adón kívül minden magyar és idegen nyelvű adóra. Édes­apám ugyanis szenvedélyesen hallgatta valamennyit hajnal­tól éjfél utánig, s mivel zavar­ták az adásokat, borzasztó recsegés, ropogás, sustorgás és sípolás töltötte be lakásun­kat. Apa folyton tekergette a keresőgombot, egyik adóról a másikra, szinte elviselhetet­lenné téve a hangzavart. De hát szüleim elmagyaráz­ták: értelmes ember nem élhet úgy, hogy ne tudja mi van a nagyvilágban, a hazájában. S mivel a magyar híradásokat elferdítik, manipulálják, a BBC-t meg a többit kell hall­gatni, hogy megtudjuk az igaz­ságot. (Máig sem értem hogy mertek ilyeneket mondani egy nyolc-tízéves gyereknek? S én honnan tudtam már ennyi idős koromban, kifinomult érzékkel eligazodni abban, hogy az ott­hon hallottakból mi a ,,publi- kus” és mi nem?) A napokban egy régi isme­rősömmel találkoztam. Meg­hánytuk, vetettük a világ folyá­sát, mint ahogy manapság annyian. Egyszer csak a hi­deglelés jött rám, ugyanis a barátom azt mondta: „Tudod, lassan ráállok arra, hogy csak a BBC-t nézzem, hallgassam. A magyar híreket ugyanis már annyira elferdítik, manipulál­ják..:’ A mai gyerekeknek azért sokkal jobb! Legalább már nem zavarják az adást... S.Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom