Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
1991. október 30., szerda KÜLFÖLDI HÍREK Moszkvai brókeriskola Külföldi katonai attasék a barcsi gránátrobbanásoknál Világpolitika - sorokban Peking. Kínában egy szűk körben terjesztett tanulmány jelent meg, amely a szovjet pucs- csal és a Szovjetunió jelenlegi helyzetével foglajkozik. A dokumentum szerzői azzal vádolják Mihail Gorbacsov szovjet államfőt, hogy elárulta a marxizmust, fehérterrort vezetett be a kommunista párttagok ellen, gazdasági és szociális romlásba döntötte hazáját. Ennek ellenére hangsúlyozza, hogy mégsem célszerű nyilvánosan elítélni a szovjet elnököt, mert a két állam viszonyának megromlásából csak a Nyugat profitálna. A szerzők sajnálkoznak azon, hogy a Szovjetunió megszűnt az Egyesült Államok ellenfele lenni; ezáltal szerintük az amúgyis kiegyensúlyozatlan nemzetközi helyzet még ingatagabbá vált. Guatemalaváros. Közép- Amerika több mint rhásfél évszázados álma vált valóra hétfőn, amikor Guatemala, Honduras, Salvador és Panama államfője, valamint Belize miniszter- elnöke Guatemala-városban megnyitotta a regionális parlament első ülését. A jelen lévők ezt a térség gazdasági, politikai és társadalmi integrálása felé tett lépésnek tekintették. Costa Rica, amely nem ratifikálta a teljes tagságra vonatkozó szerződést, megfigyelőt küldött az ülésre. Panama és Belize nem írta még alá a vonatkozó okmányt, de jelezték, hogy hamarosan csatlakoznak a középamerikai parlamenthez. Nicaragua viszont aláírta az egyezA Moszkvai Központi Értéktőzsde brókeriskolát nyitott. Ez a Szovjetunióban az első olyan oktatási intézmény, amely tőzsdei alkuszokat képez. Az iskolának több mint 100 hallgatója van: brókercégek, kereskedelmi bankok, részvénytársaságok képviselői — a tőzsde alapítói. A résztvevők volt mérnökök, tudományos munkatársak, közgazdászok, akik hivatást változtatva brókerek akarnak lenni. Az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződése, Magyarország csatlakozási szándéka, az EK által finanszírozott magyarországi szovjet vásárlások, a „visegrádi hármak” egymásközti kereskedelméhez nyújtandó közösségi támogatás lehetősége, továbbá a három kelet- közép-európai ország biztonságának kérdése szerepelt László Balázs kormányszóvivő tájékoztatója szerint annak a tartalmas megbeszélésnek a témái között, amelyet kedden folytatott Antall József Brüsszelben Jacques De- lors-ral, az Európai Közösség Bizottságának elnökével. A Magyarországra akkreditált külképviseletek katonai és légügyi attaséi kedden felkeresték Barcson azt a helyet, ahol vasárnap este egy jugoszláv harci gépről lehullott gránátok robbantak. Az esetet vizsgáló helyszíni szemlebizottság eddigi megállapításairól Tóth János alezredes, Somogy megye rendőrfőkapitány-helyettese tájékoztatta a külföldi diplomatákat. Elmondta, hogy a város nyugati szélén, egy 600 méter hosszú és 200 méter széles elliptikus területen — melynek harmada beépített, lakott térség — összesen több mint száz gránát robbant fel és 18 fel nem robbant szerkezetet is találtak. Két ház tetőszerkezete, födémje és belső tere megsérült, több épület falát, ajtaját, ablakát gránátszilánkok szaggatták, s a gépről lezuhant gránáttartó konténer síremlékeket rongált meg a temetőben. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de egy kutyát elpusztított a robbanás. A gránátokkal megszórt terület kétharmada egy részben már levágott kukoricás, ahol a rendőrség és a honvédség tűzszerészei folytatják a mentesítést; még néhány napig eltarthat az aprólékos, hosszadalmas munka. Ä megsérült lakóházak helyreállítását hamarosan megkezdik, s lakóik visszaköltözhetnek otthonaikba. Lovász József ezredes, a pécsi határőrkerület parancsnoka az attaséknak elmondta, hogy az idegen harcigép berepülését, majd távozását vasárnap 20 óra 50 perc körül, a szolgálatban lévő határőrök is észlelték, s látták, hogy a visszatérő gépet a határ túloldalán a földről nyomjelzős lövedékekkel lövik. A kerületparancsA találkozón a két fél megerősítette azt a szándékát, hogy a közösség és Magyarország társulási szerződéséről folyó tárgyalások mostani zárószakaszában rugalmasságot tanúsítson, hogy novemberben parafáim lehessen, decemberben aláírhassák a megállapodást és az január elsején hatályba léphessen. Antall József ismét szólt Magyarország csatlakozási szándékáról, amit Delors természetes elhivatottságnak nevezett. A társulás efelé irányuló lépés lesz, de még korai és irreális lenne a csatlakozás időpontjáról találgatni, jegyezte meg. A háromoldalú kereskedelemnok — mint a határszakasz rendjére felügyelő magyar—jugoszláv helyi vegyesbizottság tagozatvezetője — a helyszínre hívatta jugoszláviai partnerét, aki konstatálta a gránátok robbanásának nyomát. Lovász ezredes elmondta még: hírt kaptak arról is, hogy a gép feltehetőleg a Barcstól 16 kilométerre lévő viroviticai cukorgyárat akarta támadni. Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője kalandorságnak minősítette a történteket. Elmondta, hogy tudomása szerint a magyar kormány az esetről tájékoztatja az európai biztonsági és együttműködési folyamat tagországait, és különböző fórumokon további politikai lépések várhatóak annak érdekében. hogy az európai közvélemény megértse, milyen kellemetlen helyzetbe került Magyarország azáltal, hogy Jugoszlávia teljesen figyelmen kívül hagyja a határain lévő országok biztonságának ügyét. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a minisztérium annak reményében mutatta be a helyszínt a katonai attaséknak, hogy azok majd szakmai szempontú tájékoztatással is szolgálnak tapasztalataikról saját kormányuknak. Keleti ezredes szerint — bár a határövezet teljes biztonságának feltételeit ez teremthetné meg — légvédelmi ütegek odatelepítésére semmiképpen nem kernel, vagyis azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a közösség finanszírozza a Szovjetunió ke- let-közép-európai élelmiszer- és gyógyszervásárlásait, mindkét fél kiemelte, hogy ezt az akciót minél hamarabb meg kell szervezni. hiszen ezen a télen szükséges a segély. A bizottság elnöke felvetette, hogy ha a társuló három közép-európai ország növelni akarja egymás közti kereskedelmét, azt a közösség kész támogatni. A magyar miniszterelnök ezt kívánatosnak nevezte, de leszögezte, hogy mindez nem teheti kétségessé a közösséghez való közeledést, nem lehet alternatívája a közösségi piac megnyitásának. Delors külön szólt arról, hogy a rül sor. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyar katonai vezetésnek lépéseket kell tennie avégtett, hogy vadászgépeink már akkor felemelkedjenek, amikor a jugoszláv repülők még 50—60 kilométerre vannak határainktól. A katonák és a technika fokozottabb igénybevételét követelő szolgálat komoly kiadásokkal is jár, hiszen eddig 10 naponként mintegy 15 millió forintba került a készültség. Hangoztatta, hogy nem lehet pénzkérdés az ország védelme, amelyért a magyar honvédség minden lehetőt megtesz. A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a barcsi incidenst tévedés vagy műszaki hiba okozta, de hozzáfűzte: kívánatos lenne, hogy a jugoszláv honvédelmi minisztérium kivizsgálja légierejének vasárnapi akcióját, és segítse a történtek tisztázását. Az MTI munkatársának válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a 2-3000 ezer méter magasan, jugoszláv terület felett repülő gépeket vasárnap este észlelték a magyar lokátorok, s az egyik megfigyelt gép eltűnt a lokátoremyőről, valószínűleg akkor hajtotta végre a barcsi akciót. A magyar légvédelem egyik tábornoka azt is elmondta, hogy Taszárról elszálltak ugyan a riasztott vadászrepülők, de akkor már robbantak a Barcsra hullott gránátok. A helyszínen megjelent Jusuf Banjica jugoszláv katonai attasé is, aki — bár nem nyilatkozott — tudósítók előtt kijelentette, hogy a jugoszláv néphadseregnek nincsenek olyan eszközei, mint amilyenek Barcson robbantak. Tizenkettek számára fontos a ke- let-közép-európai országok biztonsága. — Ha csak hajuk szála görbülne, a közösség nem maradna közömbös — mondotta, hozzáfűzve, hogy ennek a társulási szerződésben is ki kell fejeződnie. Szó esett a jugoszláviai helyzetről is. Antall József tájékoztatta a közösség bizottságának elnökét arról, hogy több mint 20 alkalommal sértették meg a magyar határokat, és röviden érintette a barcsi incidenst is. Szólt arról is, hogy a jugoszláv menekültek száma egyre nő Magyarországon, s nagy terhet ró rá. Delors kijelentette, a közösség tanulmányozni fogja, miként segíthetne e területen. ményt, de még nem küldte el képviselőjét. Caracas, San Salvador. Venezuela történetének legnagyobb kokainfogását hajtották végre a caracasi repülőtér hatóságai: hétfőn mintegy 400 kilogramm kábítószert foglaltak le egy Olaszországba induló repülőgépre feladott csomagokban. A kontinens egy másik országában, Salvadorban is rekordfogás volt: a kormány közleménye szerint egy rendőrségi akcióban több mint három tonna kokaint koboztak el a múlt szombaton Acajutla kikötővárosban, egy Kolumbiából érkezett hajón. A közlemény szerint a kábítószert Mexikóba és az Egyesült Államokba szánták a csempészek. A maffia Louvre-ja Háromszáz műalkotást, köztük sok lopott remekművet találtak a nápolyi maffia egyik feltételezett vezérének luxusvillájában tartott házkutatás során — közölte a salernói rendőrség. A házkutatás során előkerült egy trónszék is, amely feltehetően II. Ferencnek, Nápoly utolsó Bourbon királyának a tulajdona volt. A villa alagsorában emellett 12 Ferrari sportkocsira is bukkantak. A ntall—Delors-találkozó fricskái Folyik azon kormányörök pere, akik ellopták Antal! József karóráját is. Pista bácsi: Ezzel verte a sors a miniszterelnököt, mert egykoron elvette Horváth Balázs tárcáját. MEGJELENT Sárközy Tamás: A privatizáció joga Magyarországon című könyve. A könyv a hagyományos kereskedelmi forgalomban nem kapható. Békés megyében a Közgazdasági Társaság és a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola terjeszti. Megvásárolható: a Közgazdász Klubban, Békéscsaba, Andrássy út 19. (minden hétfőn 15—18 óra között a szakközépiskolában), a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, Békéscsaba, Szigligeti u. 6. Megrendelhető: a társaság címén: Békéscsaba, Szent István tér 3., aDTCSVcímén: Békéscsaba, Szigligeti u. 6. A könyv ára: 198 Ft. Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola, Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete. Milliók a Nagy Fal birodalmának lágereiben Észak-Nyugat-Kína, közel a tibeti határhoz. Komor falak és őrtornyok, ameddig a szem ellát. A mezőkön kék egyenruhás rabok dolgoznak és nem börtönőrök, hanem géppisztolyos belügyi katonák felügyelnek rájuk. Álekszandr Szolzsenyicin, a Nobel-díjas író, aki 11 esztendős rabság árán írhatta meg a maga hazájának GULAG-fél- szigetét, lassan a hazatérés gondolatával foglalkozik. Eközben a másik megmaradt szocialista nagyhatalom, a Kínai Népköz- társaságban 1991 őszén is létezik a GULAG-táborok hálózata. Mintegy 10 millió (!) lakójának zöme már közbűntényes. Az amerikai Newsweek magazin „csak” százezerre becsüli az egyértelműen politikai foglyok számát. A világ minderről a „kínai Szolzsenyicin”, Harry Wu írásából szerezhetett tudomást. Az amerikai Hoover Intézet jelenlegi professzora egy híján húsz esztendőt húzott le a kínai GULAG lágereiben, és most nyáron, saját felelősségére, hamis papírokkal, turistaként a saját szemével igyekezett meggyőződni arról, léteznek-e még azok a táborok, amelyekben ő szenvedett, illetve amelyekről bajtársaitól hallott. Utazásai során számos tábor közeléből zavarták el a marcona őrök, de mindannyiszor elhitették az eltévedt, mit sem sejtő amerikai turistáról szóló mesét. Ily módon győződött meg arról, hogy jelenleg húsz büntetőtábor működik Kína-szerte. Wu professzor egykori foglyokkal, illetve a táborok környezetének lakóival beszélgetve megtudta, hogy a szögesdrótok mögött vagy hárommillió ember robotol mindenféle ítélek sőt tárgyalás nélkül. S amikor kikerül a táborból, akkor sem térhet haza, hanem még évekig kényszerlakhelyen dolgozik, az átlagbér mintegy feléért. Ez a majdnem ingyen munka évi több száz millió dolláros export- bevételt jelent Pekingnek. Az 1989-ben, a Tienanmen téri vérengzés idején letartóztatott Li Lin, akit nemzetközi tiltakozó mozgalom szabadított ki egy lágerből, Hongkongban beszámolt arról, hogy a verés, a sötétzárka és az alig elviselhe- tően kemény munka gyorsan szedi az áldozatait. Pontosan egy évvel ezelőtt nem mindennapi esemény történt a moldáviai Szerbesti faluban. Borisz Szurucsán gazdaságában négyszarvú kecskegida született. A környékről azóta is csodájára járnak a furcsa jószágnak Fotó: an
