Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21-22 / 222. szám
MŰVÉSZETEK-TÁRSADALOM 1991. szeptember 21-22., szombat-vasárnap ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Magyar Barna verse: Szeptember a napfény lábát amputálni kellett ma délben ebédért tolókocsival jött a meleg a MÉH-telepen széthajigált konzervdobozok mellé olykor legugul néhány esőcsepp az öreg falevelek már csak fülhallgatóval hallják egymás szavát a parkban az ősz ftlcrajzai alatt hasal a szénaillat túl meredek a valóság ezért egy hosszú alagúton hajtottam át a várost s most egy-egy lavór langyos elégiában áztatják dagadt lábukat a házak Könyvajánlat Ottlik Géza: Minden megvan A hatvanas évek végén megjelent novelláskötet — mely Ottlik egyetlen ilyen műfajú könyve—huszonhat év után ismét napvilágot látott. A közelmúltban elhunyt kiváló író a második, bővített kiadást sajnos már nem érhette meg. A kötet nyitó darabja az a Drugeth- legenda, melyet még Babits jelentetett meg 1939-ben a Nyugatban. A címadó írást, mely egyben a gyűjtemény utolsó alkotása is, 1968- ban közölte a Vigilia. A köztes időt, mintegy harminc évet, tizenkilenc elbeszélés öleli fel. Ottlik novelláit — miként más műfajú írásait, interjúit is — pátosz nélküli, csendes, de szigorú hang jellemzi .(Magvető,300 oldal, 154 forint.) » Hamvas Béla: Anthologia humana Ötezer év bölcsességéből ad tartalmas keresztmetszetet Hamvas Béla, az évtizedekig mellőzött kultúrfilozófus, regény- és esszéíró most megindult életműkiadásának első könyve, az Anthologia humana. A kötetben mintegy száznyolcvan gondolkodó szólal meg, Hermész Triszmegisztosztól Martin Heideggerig, nagyrészt a szerző fordításában. A mű először 1946-ban jelent meg; a mostani, negyedik kiadást Kemény Katalin rendezte sajtó alá. (Életünk, 436 oldal, 250forint.) Beke György: Világos árnyékában Olyan művet kaphat kézhez az olvasó, mely megírása idején, az akkori román diktatúrában nem juthatott el a nagyközönséghez. A könyv kiadását a bukaresti cenzúra megakadályozta. Beke Györgynek, az erdélyi magyarság szép szavú krónikásának történelmi tényeken nyugvó regénye az 1849-es fegyverletétel után játszódik. Konkrétumait Várady József 48-as főhadnagy székelyföldi gerillaharcából és az 1854-es Marosvásárhelyen kivégzett székely vértanúk mozgalmából meríti. (Zrínyi, 352 oldal, 127forint.) Háy János: Vigyázat, humanisták Háy János 1960-ban született, 1985-ben a szegedi tanárképző főiskolán szerzett diplomát. Jelenleg a Holnap Kiadó szerkesztőjeként dolgozik. Bemutatkozó verseskötetében (Gyalog megyek hozzád a sétálóúton, 1989) felmutatja és alkalmazza mindazt az ismeretanyagot, amit egy fiatal lírikusnak tudnia kell a mai versről. A Gyalog megyek hozzád... a szerző szellemi környezetének feltérképezése a költészet nyelvén; a Vigyázat humanisták versei pedig az első könyv alapelemeiből felépített költői világot mutatják. (Holnap, 87 oldal, 42 forint.) , ' Kiss Otto A magyar nép hagyományos kultúrája Fél évszázad után állandó néprajzi kiállítás szenteltek a paraszti munka sokoldalúságának és tárgyi eszköz- készletének a bemutatására, szembeállítva azt a táji és történeti eltérést, ami az európai típusú, középkori eredetű, belterje- sebb gazdálkodás és a török pusztítások után kialakult alföldi szilaj pásztorkodás és külterjes, tanyás földművelő gazdálkodás között kialakult. Mindezt a dolgozó parasztság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének a hétköznapi ruházatuk által és személyes tárgyaiknak a szemléltetésével érzékeltetve. A 19. században meginduló kapitalizáció hatásáról—a kertkultúra kialakulásáról, a háziipari és kézműves technikai újítások is vallanak. Az önellátásra berendezkedett paraszti gazdálkodásban meghatározó szerepet játszott a nyersanyag-feldolgozás. Ezek közül a hús-, a tej- és a gabonafeldolgozásról kap képet a látogató. A paraszti munkához kapcsolódó kézműves mesterségek közül a kiállítás bevezeti a látogatót a fafaragás, az ács- és asztalosipar, a kovácsmesterség, a fazekasság, a textilesség, a posztóművesség, a szűrszabók és a szűcsmesterek munkáinak a rejtelmeibe. E mesterségek meghatározóan hatottak a népviseletre és a paraszti lakáskultúrára. Ezt két múlt századi — egy őrségi füstös és egy sárközi tisztaszoba érzékelteti, s egyben a paraszti lakáskultúra két pólusát is jelzi. Az első ugyanis középkori életkörülményeket, míg a másik a gazdag parasztság lakásberendezési divatját reprezentálja. Külön teret szenteltek a rendezők a falu és a város, a parasztság és a kézművesség találkozási színhelyeinek, a piacnak és a vásárnak a bemutatására. A kalendáriumi ünnepek adják a kiállítás utolsó nagy témáját. Képet kap a látogató az egyházi és a gazdasági évhez kapcsolódó népszokásokról, azok kellékeiről, jellegzetes mozzanatairól. Az új, állandó kiállítás operatív vezetője dr. Selmeczi Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese, a belsőépítészeti terveket Fekete György készítette. . . , Czovek Judit Végre fél évszázad múltán újra látható állandó kiállítás a fenti címmel a budapesti Néprajzi Múzeumban. A kiállítás a magyar parasztság mindennapjainak és ünnepeinek tárgyi világát kívánja bemutatni a 18. század végétől az első világháborúig. A népi kultúra gazdag anyagából természetesen csak válogatást tud adni, de igyekszik annak minden fontosabb területébe bevezetni az érdeklődőt. Elsőként a Kárpát-menden- ce népeinek etnikai, nyelvi és vallási megoszlását ismerteti meg a látogatókkal, majd a 18. században a polgárosodás útjára tért parasztság kultúráját az etnikai és táji különbségeket magán viselő népviseleteken keresztül mutatja be. Ezt követi a paraszti élet keretéül szolgáló intézményeknek: a falunak, az uradalomnak, a mezővárosnak, a tanyának, az iparos városnak és az egyháznak egymással összefonódó kapcsolatrendszerének szemléltetése, A kiállítás rendezői nagy teret A kézműves mesterségek meghatározták a korabeli lakáskultúrát A kiállítás nagy teret szentel a tárgyi eszközök bemutatásának (Wormser Antal felvételei) Bodicsi Zsuzsa: Reggeli ima (In memóriám Paczolay István református lelkipásztornak) Csillagok csendje éjjel ránk vigyáz testem mig alszik s nézésed áldás Oh Uram! Kegyességed, jóságod végtelen Téged áldalak szüntelen Te Atyám vagy és napragyogásban rám nézel mig távól a madárka énekel hortobágyi pusztán merengek a messzi távolban a délibábok százszinü csipkés táncot lejtenek ezis a Te mived Jó Istenem. A Szeretteim ott gyülekeznek vigyázz reájuk drága Istenem. Tiéd vagyok, Tiéd a bánatunk fájdalmak füzében halálunk a Te megváltó szent kezed mive s e földön várunk szemedfényére, ha eljön az óra avagy a perc a Fényeddel a Te lábadhoz vezess bocsájtsd meg a sok sok bűneinket boldog nyugalomban és örömben halálunkban legyünk Tebenned. Imám a béke Imám a szeretet itt a két kezem fogd meg Istenem! Szorító Erdélyi Szépmíves Céh A magyar könyvkiadás leghősiesebb vállalkozása viselte ezt a kissé régies, veretes elnevezést 1924—1944 között, Kolozsvárott. Az anyaországtól elszakított, a maga erejére hagyatott erdélyi magyarság alkotóemberei szinte a semmiből hívtak és hívnak életre újságokat, folyóiratokat, iskolákat, művelődési intézményeket és egyesületeket — immár harmadszor a század folyamán: 1920 után, 1944 után s most, 1989-et követően. Hogy egyes intézményeket az eredeti elnevezéssel kívánnak újraalapítani, újraműködtetni —- nem a nosztalgia kedvéért teszik, hanem a jog- és szerepfolytonosság hangsúlyozásaképpen. Adjon hát az Isten újabb tartós életet például az Erdélyi Múzeumnak és az Erdélyi Szépmíves Céhnek! Az Erdélyi Szépmíves Céh alapításának a tervét 1924. március 29-én adták hírül a kolozsvári Keleti Újságban Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyíró József, Paál Árpád és Zágoni István. 100 megrendelő támogatását kérték, s különleges kivitelű könyveket ígértek, évente 10—12 kötetet az erdélyi írók műhelyéből. Májusban már azt közük: „Megtörtént a csoda, alig jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh első felhívása, nyomban visszhangra talált Erdélyben...” Augusztusban bejelentik, hogy a rendkívüli érdeklődésre való tekintettel az előfizetők keretszámát 100 helyett 200-ban szabják meg; az év végére viszont már 250-re kell emeljék. Az első kötet: Gulácsy Irén Hamueső című regénye 1925 májusában hagyta el a nyomdát, s a kiadó elindult a diadalútján. 1925 és 1944 között 14 sorozat keretében 133 címet adtak ki 163 kötetben; sorozaton kívül pedig további 11 címet 12 kötetben. (Tehát az évenkénti átlag: 7,2 cím, 8,75 kötetben.) A kiadványjegyzék élén Tamási Áron áll 13 kötettel, majd Makkai Sándor következik 9 címmel és Nyíró József 6 címmel. Olyan, ma már klasszikus műveknek számító könyvek első kiadása fűződik a Céh tevékenységéhez, mint Tamási áron Afce/-trilógiá- ja, Kuncz Áladár Fekete kolostoréi, Bánffy Miklós Erdélyi történet-trilógiája, Dsida Jenő Angyalok citeráján című verseskönyve, Nyíró József Krisztusfaragó embere., Szerb Antalnak az Erdélyi Helikon pályázatára küldött s díjnyertes Magyar irodalomtörténete stb. A társadalmilag mind árnyaltabbá váló olvasótábor igényeit figyelembe véve a könyvek két változatban jelentek meg: „amatőr” (drágább, haünakötésű) és „egyszerűbb” kiállításban, de mindvégig Kós Károly könyvgrafikai tervezésében. A most újraszerveződő Szépmíves Céh sajtólevélben fordult a közönséghez, amelyben többek között kinyilvánítják: „A romániai új körülmények között a Céh újraindulását a felcsillanó igazságos jövő és a sanyarú jelen szükségleteinek kielégítése diktálja. Kós Károlyék példáját követve, nekünk is alapító és pártoló tagok segítségével kell és lehet célunkat elérnünk: a régi Céh kiemelkedő könyveinek hasonmás kiadását tervezzük, régi és mai erdélyi magyar írók munkáit kívánjuk megjelentetni. (...) Az alapító tagok névsorát minden kötetünk végén, a Céh hagyományinak megfelelően közöljük, számukra ex-librisz- szel ellátott, számozott példányokat biztosítunk. (...) Első könyvünk Kós Károly Az országépítő című, Szent Istvánról szóló regénye. (...) Minden támogatást köszönünk. Bankszámunk: B.R.C.E. — S.A. Cluj 45.10.0.52.1. (lejben); 47.21.1.16.52. (USA-dollárban); 47.21.7.10.52. (márkában).” Később bizonyára forintban is elfogadnak majd alapítópártoló részvényfizetést. A Céh címe: Kolozsvár (postai úton: 3400 Cluj), Pavlov utca 21. Itt, saját hazánkban lassan „kisebbségi üggyé” váló irodalmi-művészeti könyvkiadásunk könnyen juthat a Céh sorsára. Effajta szerződéses szövetséghez persze két fél szükséges: oly kiadó, amely pontosan ismeri és vállalja a veszélybe jutott értékek körét, s oly olvasók, akik ezekre az értékekre igényt tartanak. Kiadók, olvasók—készülhetünk! Banner Zoltán
