Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03-04 / 181. szám
1991. augusztus 3-4., szombat-vasárnap o MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM Ismerjük meg a Bibliát! Az ember teremtése Az Ószövetség első fejezetei a világ és az emberiség kezdeteit beszélik el. A Biblia már a világ teremtésének leírásában is (1 Móz 1,1 —2,4a) megemlékezik az emberi nem teremtéséről. Részletezés nélkül, egyszerű kijelentés formájában közli: Isten saját képmására megalkotta az embert, férfinek és nőnek teremtette őket. Majd megbízatást adott nekik: sokasodjanak, hajtsák uralmuk alá a földet és uralkodjanak az élőlényeken. Ugyanezeket az igazságokat a Biblia szemléletes elbeszélés formájában is megismétli. Az alkotás a lényege Mózes első könyvének 2. fejezete teljes egészében az emberrel foglalkozik. Képszerű módon leírja, hogy Isten víz nélküli pusztaságból öntözött kertet alkotott, létrehozva így az élet lehetőségének feltételeit. Ezután a föld anyagából megformálta az embert és életet lehelt bele. Az ember világban elfoglalt különleges helyzetét hangsúlyozza, hogy őt Isten, a többi teremtménnyel ellentétben, közvetlenül teremtette meg. Egyedül ő lesz képes arra, hogy Istennel kapcsolatba lépjen. Isten vízben gazdag, öntözött kertbe helyezte el az embert, s megparancsolta neki, hogy azt művelje és őrizze. Lényegéhez fog tehát tartozni az alkotás. Ezért a kultúra és civilizáció nem az isteni gyámkodástól való szabadulás, nehezen megszerzett autonómia eredménye. A világ tevékeny átalakítása, a tudomány egyenesen Istentől kapott megbízatás. A kert az ideális életfeltételeken túl egyúttal szellemi-lelki otthon is. Benne Isten baráti közelségben volt jelen. Az ember azzal az üdvözítő Istennel találkozott, akinek segítő jelenlétét Izrael egész történelme során megtapasztalta. A kertben uralkodó paradicsomi állapot az emberben érvényesülő és az őt körülvevő harmónia képe, amely az Isten akarata és az ember szabadsága, szellemi-lelki és ösztönös valósága között fennálló külső és belső egyensúlyt jelzi. Összességében elmondhatjuk, hogy a kert képi kifejezése annak az állapotnak, amelybe Isten az embert a teremtéskor helyezte. A férfi és a nő kettőssége A kert és az ember megalkotása után a Biblia elbeszéli az asszony teremtését is. Miután Isten megállapította, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, eléje vezette az állatokat. Az ember társat keresett, akivel egyenrangú én-te viszonyba léphetne, akivel megoszthatná életét, de ilyet nem talált közöttük. Ekkor Isten álmot bocsátott rá, kivette egyik bordáját és megalkotta belőle az asszonyt. Az eseménynek nem volt emberi tanúja, a teremtés Isten titka. A képszerűség ebben az esetben is érvényesül, amellyel a bibliai szerző a valóság hitben felismert és megértett magyarázatát akarja nyújtani. A nemek, a férfi és nő kettőssége, a kettősségből eredő egymásrautaltság, amely a házasságban egymásra találássá válik, Isten tervéből ered. A nő teremtése a férfi oldalbordájából e viszonynak képszerű bemutatása. Jól kifejezi az ember természetében megalapozott és a házasságban beteljesedett odaadást, összetartozást. Egyúttal hangsúlyozza a két nem egyenrangúságát, hiszen a nő a férfi valóságából való. Az elmondottakból következtetni lehet a bibliai leírás természetére is. A szerző a hit fényében felismeri a jelen adottságok eredetét és Isten szándékát az ember teremtésében. Tudja, hogy az emberi lét, a férfi és a nő kettőssége, a házasság, az emberi alkotótevékenység Isten akaratából származik. Tudja továbbá azt is, hogy Isten nem szeszélyből, hanem üdvözítő jóságból teremtette az embert, barátságába és szövetségébe hívta meg őt. Ezeket az igazságokat akarja a bibliai szerző tanítani, nem pedig az ember világban való megjelenésének módját, amelyet csak kora világképének szintjén ismer. Ábrázolásmódjában is felhasználja az ókori Kelet irodalmi műveinek ismert motívumait. Ne feledjük, hogy az ember teremtésének és bűnbeesésének bibliai elbeszélését (lMóz 2,4a—3,24) Izrael államiságának kezdetére, Dávid uralkodásának idejére (Kr. e. 1004—964) vezetjük vissza. Az Ószövetség emberképe Amikor a Bibliát Istentől sugalmazott írásnak tekintjük, nem jelenti azt, hogy a sugalmazás pótolná a kezdetekre vonatkozó természettudományos ismereteink hiányát, még rejtett formában sem. A sugalmazás az ember teremtésének esetében azt a kegyelmi hatást jelenti, amely a bibliai szerzőt vezeti, hogy az ember és adottságai eredetében felismerje Isten művét és kiválassza azokat a képeket vagy a képi ábrázolás formáit, amelyek alkalmasak ezeknek az igazságoknak közlésére. Az Ószövetség tanítása az emberről alapvetően vallásos. Mégis elmondható, hogy felismerései az embernek a világ rendjében elfoglalt méltóságáról és alkotó feladatáról, a férfi és nő egyenrangú kapcsolatáról, a házasságról, mindenki számára érvényes igazságokat tárnak fel. A bibliai elbeszélés a maga egyszerűségében, de ugyanakkor plasztikus voltában hatással volt a művészetre is és számos műalkotás ihletője lett. Rózsa Huba, a budapesti róm. kát. hittudományi egyetem professzora A Moon Shin-rejtély nyomában Kiállítás a Történeti Múzeumban Káprázatos látvány fogadja a Budavári Palota oroszlános udvarában, a Budapest) Történeti Múzeum előtt a látogatót. A napfényben nagyméretű, leegyszerűsített és mégis rafinált formájú gyönyörűen megmunkált szobrok csillognak. A bűvölet aztán folytatódik a múzeum első emeleti termeiben és a szabadban, a palota kertjében. E művek olyan természetességgel simulnak a barokk épület formái és az udvar zöld növényzete közé, mintha pontosan ide tervezték volna őket. És mintha nem sok ezer kilométerről, a koreai Masanból érkeztek volna. A látszólagos rejtély Moon Shin retrospektív kiállításán oldódik meg. Ez a halk szavú, szimpatikus művész, aki személyesen is jelen volt kiállítása megnyitásán, egyaránt merít az európai és a távol-keleti kultúrából. Méghozzá úgy, hogy egységes egésszé olvasztja, és mindenféle nemzetiségű néző számára ismerőssé, befogadhatóvá teszi. És a „csoda” Magyarországon is megtörtént — mint előbb Párizsban és Zágrábban —, a nézők barátjukká fogadták a csillogó, a fényt megsokszorozva visszaverő, egyszerű, sima formákat. Gyerekek és felnőttek simogatják, érzékelik kézzel-szemmel a telt és domború, gömbölyű vagy tekervényes hajlatokat, formákat, amelyeken leginkább a szimmetria uralkodik. E különleges szobrok ében- és más egzotikus fákból, rozsda- mentes acélból és bronzból vannak. S hogy mi végre jöttek a világra, arról Moon Shin azt mondja: „Mielőtt megalkotom szobraimat, sok rajzot készítek, amelyek vonalakkal összekötött körökből, oválisokból, félkörökből állnak. A papíron kifejtett ötletektől áthatva hozzáfogok a keményfém egy darabjának közvetlen faragásához, hogy testet adjak ezeknek a köröknek és vonalaknak. E testeknek mindamellett nincs pontos jelentésük, semmilyen valóságkép nem szolgál alapul hozzájuk. Csupáncsak azt kívánom, hogy ezek a formák, melyek végső soron az »életet« jelentik, életre keljenek munkám során.” Moon Shin 1923-ban született. Nagy szegénységben, Korea déli részén töltött gyermekkora után a tokiói Szépművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. 1946-tól visszatért szülőhazájába, és rendszeresen kiállítja festményeit. Szobrász- szá Párizsban lett, úgy mesélik, véletlenül, midőn egy kastély restaurálásánál dolgozva átélte a háromdimenziós valóság megváltoztathatóságának szükség- szerűségét. Kézitusája az anyaggal ettől fogva életének lényegét jelentette. Párizsba még többször, hosz- szú évekre visszatért. Számos kiállítása volt Koreán kívül Németországban, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Teheránban, Irakban, Jugoszláviában — és most Magyarországon is. Retrospektív tárlatán 1940 és 1990 között keletkezett 170 műve, szobrok, rajzok, festmények láthatók. (Kádár) A Francia Grand Prix első győztese volt A szeghalmi Szisz Ferenc Valamikor 1977-ben az Új Tükör képes magazin „Az autó regénye” címmel sorozatot jelentetett meg. Ma is emlékezem rá, hogy mennyire meglepett a hír, hogy a század elején tartott első francia autóverseny győztese szeghalmi születésű volt! A francia ipar büszkeségében, a Renault autógyárban dolgozott az akkor 33 éves hazánkfia, amikor őt a gyár szintén magyar főmérnöke versenyzőnek javasolta. A hír vétele óta többször hallhattuk e nevet emlegetni, legutóbb a tavalyelőtti magyar- országi Forma—1 versenye kapcsán, amikor is a televízió riporterétől arról értesültünk, hogy a kerepestarcsai verseny- pálya egyik kanyarját róla, míg a másikat Kesjár Csabáról (a szerencsétlenül járt fiatal versenyzőről) nevezik el. E helyt csak röviden foglalom össze mindazt, amit Szisz Ferenc származásáról és életútjá- ról illik tudnunk. A szeghalmi múzeum jelenlegi főépületében (volt községháza) élt D’Orsay Emil feleségével (gr. Festetich Celesztina) és leányaival, akik a múlt század ’80-as éveiben számolták föl szeghalmi birtokaikat és Pozsonyba távoztak. Szisz Ferenc édesapja az ő szolgálatukba szegődött, aki a családi emlékezet szerint — meséli Erdőss Kamillné — Szisz (eredetileg Sziesz) János Oroszváron (Moson megye) 1830. január 1-jén született. Az 1848— 49-es szabadságharc során az oroszvári Zichy Manó (1808— 1878) honvéd őrnagy seregében szolgált, mint a gróf lovásza és gyógykovácsa. Mivel a Zichy eknek jó kapcsolataik voltak a szeghalmi D’Orsay grófékkal, így azok ajánlására jött Szeghalomra és lett a konteszek hátaslovainak lovásza. 1906. június 26—27-én (85 éve) Le Mans környékén rendezték meg az első Grand Prix- versenyt Franciaországban, a világban az elsőt! A versenytáv 1238,16 kilométer, amelyet háromszög alakú zárt pályán, ösz- szesen 12 kört teljesítve kellett megtenni. És az első világbajnok a Renault gyár magyar származású versenyzője, Szisz Ferenc! A 3 A rajtszámú, 90 lóerős, 13 000 köbcentiméteres gépkocsival 12:14:07 óra alatt, vagy 100,8 km/óra átlagot autózva ért célba, s ez a teljesítmény akkoriban — autótól és pilótájától egyaránt — szenzációsnak számított. Tegyük hozzá, hogy Szisz Ferenc ezen alkalommal legyőzte az olaszok nagy versenyzőjét, az addig veretlen Nazzarót. 1911-ben járt itthon, amikor családját is felkereste. A versenyzésből szerzett pénzét bérházakba és magánvállalkozásba fektette és a két világháború között ezekből, illetve értékpapírjaiból élt feleségével. Feltételezhetően a találmányaival, a gyorsan fejlődő autó-motor- gyártás során a hadiiparban is közreműködött. Ebből fakadt, hogy a hamarosan megszerzett francia állampolgárság mellé a Becsületrend tulajdonosa lett. A második világháború végén értesült a család Szisz Ferenc haláláról és a temető nevéről— Auffargis sur Seine —, ahová végső nyugalomra helyezték. Szisz Ferenc neve MagyarLegyőzte az addig verhetetlen Nazzarót országon akkor került reflektor- fénybe, amikor a Forma—1 autóverseny hazai lebonyolítása szóba került. Ekkor egy verőcei születésű Szisz Ferenc jelentkezett, hogy ő az, aki nagydíjas versenyző volt Párizsban. Sajnálatos dolog, hogy ez a szélhámos olyan személyeket is félrevezetett, mint Rózsa György riporter, aki a „Forma—1 Magyarországon” kiadványban közreadta és neki tulajdonította a versenyző magyar életútját. Ez az álvilágbajnok még a Renault gyártól is kapott kegydíjat, érdemtelenül. Egy Rózsa Györgynek és riporter társainak legalább annyit illett volna eldönteni, hogy a csak magyar nyelvtudású Szisz Ferenc miként tudott boldogulni francia nyelvtudás nélkül, de néhány egyéb magyarázatra szoruló tény is felderítésre várt volna a máskor oly óvatos riporterek részéről. Nem volt alkalmam a Hunga- roring főépületén elhelyezett emléktáblát megtekintenem, de ha a születési adatok tévesek, úgy sürgősen ki kellene cserélni a táblát az adatközlők költségén, mert nem elég a szenzációt hajszolni, hanem tudni kell azt kijavítani is, ha elhamarkodottan cselekszünk. Szisz Ferenc 1873. szeptember 25-én Szeghalmon született és 1944 őszén Párizsban hunyt el. Tartozom még azzal, hogy a világbajnok autóversenyző életével egy Svédországban élő hazánkfia személyére is kitérjek. Burányi Gyula is gyűjti az adatokat a szeghalmi Szisz Ferencről, és levelezésünk során néhány adattal gazdagította az életút állomásait. „ , Miklyajeno
