Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03-04 / 181. szám

1991. augusztus 3-4., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Az uborka növényvédelme Emelkedőben a Mercedes csillaga 1985-ig az uborkatermesztés nem tartozott a nagy kockázattal járó mezőgazdasági tevékeny­ségek közé. Azóta viszont a há­zikertekben és nagyüzemekben egyaránt sok termesztő felha­gyott az uborkatermesztéssel, egy új betegség megjelenése miatt. Hat év elteltével a helyzet nem sokat változott, ezt az ubor­ka piaci ára is jól mutatja. A jó értékesítési lehetőségek miatt egyre többen vágnak bele újra az uborkatermesztésbe. Röviden tekintsük át milyen károsítok fellépésével kell számolni, és hogyan szoríthatók ezek vissza a kártételi szint alá. A szögletes levélfoltosság egy baktériumos betegség, első­sorban a síkművelésű uborká­ban lép fel, csapadék vagy esőz- tető öntözések után. Jellemző tünete a fehéres, vizenyősen rot­hadó szögletes levélfoltok meg­jelenése az idősebb leveleken. A foltok minden esetben ki is lyu­kadnak, a levél szétszakadozik. Ellene a Kasumin 2 L és/vagy a Bordói por hetenkénti permete­zését javaslom. E kórokozó tü­neteit nem tanácsos összeté­veszteni az uborkaperonoszpó- ra levélfoltjaival, amely szintén szögletes foltosságot okoz, de utóbbinál ezek a sárga foltok sosem lyukadnak át, nem ron- gyolódik szét a levél, és a levél fonákán szürke-fekete, porszerű penészbovonat jelenik meg. Ez a rendkívül agresszív, évről évre súlyos járványokat okozó gom­ba nagyon gyorsan ellenállóvá válik a permetezőszerek ható­anyagaival szemben, ha nem váltogatjuk azokat. így ma már a Ridomil-készítmények nem nyújtanak kielégítő védelmet az uborkaperonoszpóra ellen. He­lyettük váltakozva használhatók a Mikai C 64 WP, Previcur N, Bravo-500, Dithane M-45, Bor­dói por, Champion. A Mikai C és a Previcur N hatóanyaga felszí­vódik a növénybe, és az új növe- déket is védi néhány napig a fer­tőzéssel szemben. Ennek ellené­re sűrűn kell permetezni, a ter­mésszedések idején 5—7 na­ponként, de ha már erősen fertő­ződött az állomány, megmente­ni csak 3 naponként végrehajtott permetezésekkel lehet. Minden permedében legyen Nonit, Nu­dlin vagy Citowett is. Az élel­mezés-egészségügyi várakozási idők szigorúan betartandók! A lisztharmat a száraz, meleg időszak jellemző betegsége, el­lene megelőző és/vagy gyógyító jelleggel a kéntartalmú szerek, az Afugan vagy a Karathane LC bő lével történő kipermetezése hatékony. A kártevők közül a forró nyári időszakban a takácsatkák elsza­porodására kell számítani. A fia­tal levelek fonákán finom szöve­dék alatt szívogató kártevőre a levelek kihalványodása, később elszáradása hívja fel a figyelmet. Célszerű megelőző védekezés­ként a gombaölő szerek mellé a Danitól 10 EC, Mitac 20 vagy nagyüzemben a Torque-készít- mények valamelyikét bekever­ni. A levéltetvek szaporodásához a meleg, párás napok a kedve­zőek. A csúcsi levelek fonákát sűrűn ellenőrizzük, mert a feltű­nő tünetek (a levelek kanalaso- dása, zsugorodása) megjelené­sekor már elkéstünk a védeke­zéssel. Ellenük váltakozva kell permetezni a Pirimor 50 DP-t, Karate-t, Decis-t, Unifosz 50 EC-t, Bi-58-at vagy a Danitol-t. Utóbbi szer az atkák ellen is vé­delmet nyújt. A készítmények keverhetők a fent említett gom­baölő szerekkel. A sok permetezés mellett ne felejtsük, hogy a növényvédel­mi tevékenység nem merül ki a hatékony kemikáliák alkalma­zásában. A jó kondícióban tar­tott, jó víz- és tápanyagellátott- ságú, szellős, nem gyomos állo­mány ellenállóbb a károsítókkal szemben. Megyénkben örven­detesen nő a támrendszeres uborkatermesztők tábora. Ez a termesztési mód nemcsak jöve­delmezőségben múlja felül a hagyományos síkművelésűt, hanem növényvédelmi szem­pontból is kedvezőbb. Csökken­ti a talajról történő fertőzés ve­szélyét (pl. baktériumok), és az ilyen állomány permetezhetősé- ge is jobb. Végezetül megemlítem (de ez a fentiekből talán világos is), hogy ma Magyarországon ubor­kát gazdaságosan termelni csak úgy lehet, ha a károsítókkal szemben sokféle növényvédő szert is rendszeresen alkalma­zunk. A veszély nem önmagá­ban a vegyszerhasználatban van. (A kristálycukor is erős méreg, ha egy kilót megeszik egyszerre az ember). A növény­védő szerek csomagolóanya­gain lévő előírások pontos betar­tása az egészségkárosodás ve­szélyét egy ésszerű határ alatt tartja. Erre garancia, hogy egy- egy készítmény engedélyezését évekig tartó, sokrétű tudomá­nyos vizsgálat előzi meg, s ezek fontos eleme a hatóanyagok emberre, ál latra történő mérgező hatásának és a szerlebomlás üte­mének pontos mérése. A korsze­rű növényvédelem egyre több olyan vegyszert használ fel, amelyek csak a megcélzott káro- sítókra hatnak, és az emberre, állatra, környezetre szakszerű felhasználás mellett nem jelen­tenek veszélyt. Halmágyi Tibor Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Az idei genfi autószalonon — melyről lapunk is beszámolt—a Mercedes bemutatta új S osztá­lyát, mely az 1979 óta gyártott régebbi típusát váltotta le. Az itt bemutatott nyolc autó­csoda nem várt sikert hozott a gyárnak. Az áruk, mely a legki­sebb típusnál, a 300 SE-nél is 95 000 frank körül van, olyan technikai és műszaki újdonsá­gokat rejt magába, melyet a vele szemben álló autóskonkurencia csak komoly felárakért épít ko­csijába. Bár a Mercedes is a ka­rosszériájának tervezéséhez számítógépes szélcsatornát használt fel, ennek ellenére sem változott meg a hagyományos Mercedes forma. E járművek kialakításánál azt is figyelembe vették, hogy az állampolgárok munkaidejük je­lentős részét utazással töltik, így a személyi számítógép és a rá­diótelefon melleit az 500-as Mercedesbe már a telefaxot is beépítették. A hagyományos ötszemélyes luxuskocsiba a jobb utazási ké­nyelem kedvéért már csak négy személy részére alakítottak ki tágas teret. Mivel a belső utastér komfortja nagyobb lett, ezért a gyár Sindelfingenben egy új kár­pitos részleggel bővítette gyár­tósorát. A tervezés során arra is gondoltak a mérnökök, hogy minél több olyan alkatrészt épít­senek be a járművekbe, melyek környezetbarátok, illetve újra­felhasználásuk megoldható. Az utastér biztonságát extrém követelményeknek tették ki, így a komolyabb ütközéseket is kar­colás nélkül úszhatják meg a benn ülők. Ebben nem kis szere­pe van a mind a négy üléshez tartozó biztonsági övnek. A biztonsági öv bekapcsolás­kor lazán öleli körbe a személye­ket, de hirtelen ütés hatására az öv megfeszül és az ülés támlájá­hoz szorítja azokat. A kor­mányoszlopba légzsákot építet­tek be, mely arra hivatott, hogy frontális ütközéskor egy ezred másodperc alatt fölfújódva meg­akadályozza, hogy a kormány- oszlop a vezető mellkasának ütközzön. A komfortos utazáshoz hoz­zátartozik az is, hogy minél ke­vesebb meleg és zaj jusson az utastérbe. Ezért az oldalablako­kat és az első, hátsó szélvédőt dupla vastagságúra tervezték, továbbá az utastér''szellőzésénél olyan szűrőberendezést hasz­náltak, mely a port kiszűri és csak a friss levegőjűt az autóba. Az S osztálynál az sem luxus, hogy az autó jobb és bal oldalán beszabályozhatjuk a légkondi­cionáló által befújt levegő hő­mérsékletét. De nehogy az egyik oldalunk jobban lehűljön, mint a másik, ezért egy gomb segítsé­gével a levegő megfelelő keve­rését is szabályozhatjuk. Oldalakat tenne ki az az ösz- szeállítás, amely felsorolná azo­kat a műszaki újdonságokat, melyet a jármű tervezésekor fel­használtak. Ezek már természe­tesen a kocsi árában is jelentkez­nek, hiszen a 600-as SE típus ára 200 000 német márka, amelyhez még hozzájön a 73% vám és ÁFA forintban. Néhány héttel ezelőtt jelen sorok írójának lehetősége volt a Mercedes Benz S osztályát sze­mélyesen is kipróbálni, ezért az eddig kissé prospektus ízű be­számolót most néhány szemé­lyes tapasztalatttal szeretném kiegészíteni. A bemutatott autók döntő többsége automata sebességvál­tós volt, melyek sportos, illetve energiatakarékos üzemmódban használhatók. A kettő közötti különbség nem annyira a fo­gyasztásban, hanem a gyorsulá­si különbségben rejlik. Ä motor beindítása után először a fékre kell lépni, mert az automata se­bességváltó kart csak akkor tud­juk a kívánt fokozatba tenni. A fékre lépés egyben egy biztonsá­gi berendezést is old. A kis gáz­adásra is az autó jól és könnye­dén reagál. A műszerfalba min­den olyan műszert beépítettek, amit elvárhatunk, többek között egy fogyasztásmérőt is, mely 5 és 25 liter között mutatja a pilla­natnyi fogyasztást. Ez az a mű­szer, amit el lehetett volna hagy­ni, mert aki ilyen autót vesz, azt nem érdekli igazán a fogyasztás. Az autópályán való utazáskor a vastag üvegfalnak köszönhe­tően csak 180 km/órás sebesség­nél jönnek be zajok, azok is első­sorban az ácélradiál gumiktól. Az ülésekben úgy érzi magát az ember, mintha karosszékben lenne, mivel indulás előtt külön­böző kapcsolók segítségével be lehet állítani a fejtámla magas­ságát, a háttámla dőlésszögét és merevségét. Több tucat elektro­motor szolgálja a kényelmet, az ablakemeléstől az ülésbeállítá­son keresztül egészen a tolatást segítő és a csomagtér oldalából kiemelkedő két szarvacskáig. Hátrameneti kapcsoláskor ugyanis a karosszériából mind­két oldalon 10 cm-es krómozott teleszkóp bújik ki, amelyek jel­zik a vezetőnek az autó végét. A próbaút megtétele után megtekintettem a motorháztető alatt rejtőző nyolchengeres mo­tort is. Annyi kábelt, csövet lát­tam, hogy egyszerűbb volt visz- szacsukni a gépháztetőt és meg­állapítani, hogy ennél az autónál ha műszaki hiba adódik, csak a szerviz az, aki segíteni tud a baj­bajutottakon, így a nemrégiben Békéscsabán átadott Mercedes szerviz is. Gara Péter Tetőtől talpig Nagyanyáink idején Talán megfigyelték, hogy rovatunkban igyekeztünk „forró nyomon üldözni” mindent, ami a sikk vagy a divat kategóriába tartozik. Arról azonban sohasem szóltunk, mit is értünk valójában a divat szó alatt. Jómagam körül­belül így foglalnám össze a lé­nyegét: a divat egy új irányzat, szokás, viselet, amely elhatárol a megszokottól, a régitől. Újsze­rűsége miatt felkelti az emberek figyelmét, a konzervatívabb egyéniségekből pedig megbot­ránkozást válthat ki. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a szokások időről időre megvál­toznak, s divat volt is, van is, lesz is. Bevallom, a filozofikus beve­zetés csak ürügy volt arra, hogy ezúttal egy képzeletbeli időuta­zásra csalogassam Önöket, ahol felvillantjuk, mi a sikk a női öl­tözködésben 1877 és 1910 kö­zött. Huszonhárom évvel a szá­zadforduló előtt sikk volt fod­rokba, bodrokba, szalagcsok­rokba, több méteres uszályokba öltözködni. A Magyar Bazár így írt az akkori női divatról: „Amíg valaki járni tud, atjdig nincs eléggé elegánsan felöltözve.” Néhány évvel később divatba jön a Cul de Paris, a farpáma, amely elengedhetetlen tartozéka lett az elit női viseletnek. Még később, úgy 1890 körül az ango­los ízlés kezd hódítani a hölgyek körében. „Semmi fodor, ruche, dudor, de annál pompásabbak és nehezebbek a szövetek” — írják a divatlapok. Közvetlenül a szá­zadforduló előtt ismét a dísze­sebb öltözékek győzedelmes­kednek. Divat lesz az óriási puf- fos ujj, amelyet fémmel mereví­tettek még látványosabbra. Ez­zel aztán — legalábbis egy időre — lehanyatlott a dús keblű höl­gyek korszaka is. Divat lett a vékony test, amelyre angolna­szerű, testre simuló holmikat Nappali ruha fiatal lány szá­mára (1907—1910 körül) terveztek a divatszabók. Meg­döbbentő újításként hatott 1902- ben a mell alatt elvágott vagy egyenes szabású reformruha, amely általában fehér vagy feke­te színekben készült. Öt évvel átlépve a századfordulót, már ismét színesednek a ruhák, s sokasodnak rajtuk a díszek: a Sétaruha fiatal lánv számára (1907—1910 körül) hímzés, a gyöngy, a zsett, a flit­ter. És végül 1910: a zseniális szabóművés;', Paul Poiret eldo­batta a nőkkel a fűzőket, s hogy a bokáig érő, szűk ruhákban járni lehessen, az aljat térdig felhasí­totta. Ennyi hát a betekintés dióhéj­ban a századforduló női divat­Látogatóruha férjes hölgy szá­mára (1905 körül) változásaiba. Akik pedig még ennél is többet szeretnének meg­tudni, azoknak javaslom, utaz­zanak el Budapestre, és a Nem­zeti Múzeumban nézzék meg a Pesti nő a századfordulón című kiállítást, amelyre augusztus 20- áig várják az érdeklődőket. ma—ria Reformszabású nyári ruha (1906 körül)

Next

/
Oldalképek
Tartalom