Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

KÖRKÉP 1991. augusztus 22., csütörtök Az eget lesték, és learattak sszeillő, szép pár voltak. Szépek ma­radtak akkor is, amikor megöreged­tek, mert békében, szeretetben telt az életük. Nem volt szabad csak a keresztnevükön szólítani őket. Tihamér vérig sértődött volna, ha bácsizzák, Nyüsziké- nél szóba se jöhetett más, csak Nyüszike. Szívem sajog, hogy már csak emlékezni tudok rájuk, elmentek mindketten. Először Tihamér faragtatta meg a kopja­fáját, néhány hónapig még gyö­nyörködött benne, aztán aláfe­küdt, békességgel. Nyüszike — aki imádta a párját — kitűnően tudta elrejteni a bánatát. Szép, szép az özvegység — mondo­gatta —, végre szabadon szár­nyalhat az ember, csak az a baj, hogy vénségünkre leszünk sza­badok, akkor már semmit se ér az egész. Nem sokáig verdesett tollatlan szárnyaival, alázuhant ő is, a nagy ismeretlenbe. Örök­ségül hagyva, hogy csak vidám szívvel emlékezzenek rá. Meg­próbálom. Szerelmes óráikban bizonyá­ra Nyuszikának becézték, de a barátai már Nyüszikévé módo­sították a nevét. Jobban is illett rá. Túl a hetvenedik évén, még mindig színes kis sálakkal vidá- mította magát, és kapásból kere­kített olyan történeteket, amit már senki ki nem találhat helyet­te. Elmondta például, hogy a háborúban, a bombázások ide­jén elhatározta, hogy legyőzi a pusztítást, az értelmetlen halál helyett igenis új életet hoz a vi­lágra. Úgy is történt, megszüle­tett a kislánya, mint a béke an­gyala. Kétkedőn kérdeztem tőle: nem csak annyi volt, hogy a ka­tonaságtól szabadságot kapott a férje, és kilenc hónap múlva megtörtént a csoda? Dehogy­nem —mondta Nyüszike —, ám mégis szebben hangzik, ha van hozzá egy kis pátosz. Nyüszike Tihamér szálegyenes terme­tű, derék ember volt. Ha'szeren- csésebb korban születik, talán tudós agrárkutató válhat belőle, így csak bőven a nyugdíjazása után jutott ideje szegfűnemesí­téssel bíbelődni. Amikor csalá­dot kellett eltartania, az ötvenes évek elején, egy istenhátamö- götti gazdaságba helyezték, agronómusnak. Deklasszált elem, örüljön, ha él. Örült is. Verseket írt, meg lovagolt, és kéthetente, mint erőtől duzzadó, napbarnított apa toppant haza a családjához. Ha háború dúl, Nyüszike bizonyára kedvet ka­pott volna az emberiség további fenntartásához, de mivel ke­nyérre való se nagyon akadt, nem szaporodott a létszám. Lassan jobbra fordult az éle­tük, de olyan vidám sose volt körülöttük a valóság, amilyen a csapongó fantáziájuk szerint le­hetett volna. Egyik alkalommal például Nyüszike elment a ki tudja hány éves érettségi talál­kozóra. Húsz vagy huszonöt évvel az utolsó bizonyítvá­nyosztás után, a „lányok” sorra előálltak történeteikkel. Volt, aki a diplomata férjével dicse­kedett, más a saját tudományos eredményeivel. Hősnőnk egy pillanat alatt belátta, hogy vala­mi rendkívülit kell produkálnia. Nem esett nehezére. Tudjátok gyerekek, én mind­járt érettségi után férjhez men­tem egy nálam húsz évvel idő­sebb, nyomorék férfihez — kezdte a mesét. — Ó, dehogy szerelemből, még szeretet se volt bennem, csupán megszán­tam egy embert. Elhatároztam, hogy megszépítem az életét, önmagam feláldozása árán is. Lesem minden gondolatát, mi­óta tolókocsiba kényszerült, sé­táltatom, tisztába teszem. Bi­zony, az uram nagy zsarnok, soha egy perc nyugtom sincs tőle, de boldog vagyok, mert számomra a lemondás jelenti az örömöt. Ez az én misszióm. Előkerültek a zsebkendők, szem nem maradt szárazon, a hölgyek zokogva csodálták Nyüszike hősiességét. Még nem ért véget a tante­remben tartott beszélgetés, ami­kor megjelent Tihamér. Frissen, barnán, délcegen. Az osztály­társak nagy ámulatára Nyüszike felpattant, megcsókolta a férfit, majd karon ragadta, és elvihar- zott vele. Ne haragudjatok lá­nyok, de sietnünk kell, mondta. És az ajtóból visszafordulva még hozzátette: Tihamér a bará­tom, vele vigasztalódom. Andódy Tibor Vendégségben - otthon Kétszáz néptáncos fináléja a színpadon (Folytatás az l. oldalról) hogy határainkon túl is léteznek művészeti csoportok, amelyek őrzik a kisebbségben lévő népi kultúrát. Nem is akárhogy, szín­vonaluk vetekszik a hazai együttesekével. Színes volt a fesztiváli cso­kor, s ami még hiányzott tánc- dialektusainkból, azt belekötöt­te a békéscsabai Balassi, a gyu­lai Körös és gyermeknéptánc együttese, a Cimborák. Nem magyar ajkú együttest is láthat­tunk, a vendégként fellépő olaszországi Susa város tánc- csoportját. Közreműködésük a néptáncos barátságok újabb pél­dázata volt. Amint dr. Pocsay Gábor pol­gármester megnyitóbeszédében utalt rá, míg a politika sikere, az államok közötti közeledés vál­tozó, a művészet mindig utat ta­lál. A jószándék hozta létre a fesztivált, és követi — az elkép­zelések szerint még szélesebb körben—kétévenként a többi. A Minden Magyarok Tánc­fesztiválja augusztus 20-án díj­átadással zárult. A fesztiváldíjat a Csíkszeredái Hargita együttes nyerte el, melyet Born Miklós, a megyei amatőr néptáncszövet- ség elnöke adott át a Székelyföld fővárosából érkezett csoport­nak. Sz. M. A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátban nevezetes nap volt augusztus 9. Befejezték az aratást. Hogy mennyire szá­mon tartják, arra jellemző, ami­vel a megbízott vezérigazgató kezdi beszélgetésünket: — Egészen pontosan 15 óra­kor kaptuk a hírt, hogy az utolsó gabonaszem is a kombájnba ke­rült — mondja dr, Papp Tibor megbízott vezérigazgató. — Emlékezetem szerint nálunk idáig ez volt a leghosszabb ideig tartó aratás. 4400 hektárról taka­rítottuk be a gabonát. A munkát július 1-jén kezdtük, tehát mint­egy 40 napos terminusról van szó. A korábbiakhoz képest ke­vesebb kombájnnal dolgoztunk, s a gabonafélék mellett körülbe­lül 1100 hektáron folyt az egyébb növények betakarítása is. A maratoni aratásnak azon­ban nem ez az oka, hanem a csa­padékos időjárás. — Járva az országot látom a hatalmas learatatlan táblákat. — Amikor mi végeztünk az aratással, országosan a gabona 40 százaléka még talpon volt. Illetve ha talpon lett volna! De éppen arról van szó, hogy a Du­nántúl egyes részein és máshol is a már megdőlt gabonát a nagy intenzitású csapadék valósággal lehengerelte. Elhangzott több megyében, hogy valószínűleg tárcsával fogják befejezni az aratást. — Itt is voltak felhőszakadás- szerű esőzések. — Nézze, rendkívül kemény tempót diktáltunk, nálunk prog­ram szerint folyt az aratás. A nagy esők előtt a szem 60 száza­léka már fedél alatt volt Mező­hegyesen. Ez azt is jelenti — éppen ma értesültem róla —, hogy igen jó minőségű lett az étkezési búzánk. Számunkra ez azért örvendetes, mert a meg­élénkülni látszó gabonapiacon így jó pozíciókhoz juthatunk. — Milyen termésátlagot ér­tek el búzából? — A gazdaság történetének 3-dik legjobb termését takarítot­tuk be, a hektáronkénti termés­átlag 6730 kilogramm. A dobo­gó felső fokán a bánkúti kerület áll 6880 kilogrammal Pereg- puszta és Ómezőhegyes társasá­gában. De dicséretes a domb­egyháziak negyedik helyezése is. A kamaráspusztaiaktól vi­szont jobb eredmény is elvárha­tó lett volna. Ott hektáronként 6567 kilogramm búza termett. M.Gy. „AMINT ELŐREHALADUNK AZ ÉLETBEN, MINDINKÁBB RÁJÖ­VÜNK, HOGY A LEGRITKÁBB BÁTORSÁG: GONDOLKODNI MERNI.” (Anatole France) BERLETBE KIADÓ A SIVA KFT., GYULA, PÓSTELEKI U. 1. SZ. ALATTI IRODAHELYISÉGE. Főútvonal mellett, 2 db irodahelyiség 60 m2, szociális helyiség 10 m2 Érdeklődni a helyszínen. Telefon: (66) 62-933. BÉRLETBE KIADÓ A SIVA KFT., GYULA; KOSSUTH U. 16. SZ. ALATTI IRODAHELYISÉGE kereskedelmi célokra. Várfürdő 300 m-re. Érdeklődni: a helyszínen egész nap.Telefon: (66) 61-829. Ez is a minőségi turizmus része... Régi kantoni stílusban Vörös Sárkány - Békéscsabán is Valami megint történt... Egy lépéssel ismét közelebb került a fővároshoz Békéscsaba, a megye. A Thermal Invest kirukkolt valamivel, amelytől lehet, hogy néhányan fanyalogni fognak. Hogy miért? Hát, csak úgy... Most azonban nem arról lesz szó, hogy a részvénytársaság alaptőkéje már meghaladja az egymil- liárd forintot, még csak arról sem, amiről Borbola László építész- mérnök, a cég vezérigazgatója most számolt be, vagyis, hogy Csongrád és Bács-Kiskun megyével közösen Dél-alföldi Ther- mál Alapítványt hoztak létre a gyógyidegenforgalom összehan­golt, komplex fejlesztése érdekében, hanem egy apró gyöngy­szem megnyitásáról. Úgy tartja ugyanis, hogy ez az étterem­nyitány is az alföldi térség minőségi turizmusának része lehet. Tökéletesen igaza van, igé­nyesre vágyóknak igazán érde­mes ellátogatni a megyeszékhe­lyen az Irányi utcába. A békéscsabai belváros egyik legforgalmasabb helyén koráb­ban Vörös Sárkány néven mű­ködött már vendéglő, azonban sem megjelenésében, sem pedig szolgáltatásaiban nem tükrözte a keleti sajátosságokat. Tekint­sünk el most a részletekről, s csupán annyit: egy tavalyi, a Hotel Trófeában tartott kínai gasztronómiai estek kínálták az ötletet: itt is van igény a különle­ges gasztronómiára... Kocsik Enikő belsőtervező kitűnő fantáziával dúsította fel a kötelezőt, vagyis, hogy a régi kantoni stílus azért érvényesül­jön. Kassai György, a budapesti Vörös Sárkány étterem vezetője kezdettől sajátjának érezte a békéscsabai étterem megnyitá­sát. Először azt kérdeztük tőle: — Hány hasonló, azaz kínai étterem van jelenleg hazánk­ban? Kassai György: megpróbáljuk leszoktatni az embereket a pörköltről... — Huszonöt és harminc kö­zött, ezek közül vidéki tíz. * —Ha szabad így fogalmazni: a magyar gyomor bírja a távol­keleti ízeket? — Képletesen mondom, be kell hogy vegye, mert a keleti­eknek olyan óriási az ízarzenál­juk, hogy a rendelkezésre álló ötszáz és ezer recept mindegyike szolgál valami finomsággal. Mindenesetre, ide is olyan étla­pot állítottunk össze, amely be­lefér a magyar ízlésbe... — Végtére is, mitől kínai a kínai? Jól tippelek, ha azt mon­dom, például mert ugyanazt a falatot egyszerre érezzük édes­nek és savanyúnak... —Nem tudokfogalmi megha­tározást adni, de az a lényeg, hogy az ízek egész tömegét érez­zük a szánkban. — Sikerül-e ehhez nálunk eredeti nyersanyagokat besze­rezni? — Most már minden egysze­rűbb... A pesti Vörös Sárkány kilenc éve működik, és eközben kiépítettük a megfelelő beszer­zési forrásokat. Van egy kínai fűszerboltunk is. S mivel egyre jobbak a kereskedelmi lehetősé­gek, garantáltan kínai fűszerek­kel készül minden eredeti kínai recept. — Milyen árai vannak a kínai éttermeknek? —A magyar turistákat külföl­dön meglehetősen félrevezették, amikor azzal vitték el őket a szó­rakozónegyedekbe, hogy a kínai vendéglátóhelyek a legdrágáb­bak a világon. Sajnos, nálunk is tapasztalható hasonló „tájékoz­tatás”. Természetesen minden " jó étterem a drágábbak közé tar­tozik, de például a békéscsabai átlagosan . második osztályú árakon üzemel. Bármennyire is hihetetlen! — Tegyük fel, mielőtt elláto­gatnak ebbe a gyönyörű étte­rembe, előbb próbaképpen ott­hon is szívesen elkészítenék va­lamelyiket a leendő vendégek. Szóval, kérünk egy receptet! — Talán az egyik legnépsze­rűbbnek ismert mogyorós csir­két ajánlanám. A pálcikás étke­zés miatt vágjuk egészen apróra a csirkehúst, s pácoljuk be két- három órával az elkészítése előtt szójába, szárazborba, bur­gonyakeményítőbe. Amikor a pácból kivesszük, hirtelen márt­suk forró olajba, ettől megpu­hul. Adjunk hozzá egy kis sze- csuánborsot, ez adja az egyik jellegzetességét. Gyorsan, két- három perc alatt pirítsuk le, te­gyük rá a földimogyorót — és már tálalhatjuk is. — Miért fontos Önöknek, hogy itt a Körösök vidékén is jelen legyenek? .— Úgy gondolom, kilenc éve úttörő munkát vállaltunk azzal, hogy megpróbáltuk meghonosí­tani a kínai konyhát. Csak nehe­zebbé tettük azzal, hogy magya­rok vagyunk... mert nem könnyű meggyőzni a magyart, ha nem vágott szemű... akkor nem is kí­nai csinálja... Budapesten már sikerült bebizonyítani, hogy tu­dunk olyan finoman főzni, mint ők, de szeretnénk az egész or­szágban elterjeszteni. Nem tit­kolt vágyam, hogy megpróbál­juk leszoktatni a magyarokat a 28. 30. Szecsuáni szántott csípős marha Dried spiced beef Sechuanstyle JLhO. ­Boeuf piquant a la mode de Se-Tchouan Rindfleisch auf Setschuancr Art, mit scharfen Gewürzen zubereitel Marhahás 5 fűszerkeverékkel Beef seasoned with 5 spices ^ 0q ^ Boeuf parfümé aux cinq épices Rindfleisch mit 5 verschiedenen Gewürzmischungen Marhahús osztrigamánással Beef with oyster sauce We.. Boeul a la sauce aux huilies • Rindfleisch in AuMemNOs.se Amikor elkértük az étlapot Lehoczky Csilla üzletvezetőtől, valóban kellemesen csalódtunk. íme az étellap egyik részlete rántott húsról és a pörköltről. Ne tagadják meg, de változato­sabban, egészségesebben étkez­zenek. A kínai konyha alapja a rengeteg zöldség, s ha mostaná­ban állandóan a reformkonyhá­ról hallani, akkor a kínaira iga­zán ráillik. A békéscsabai Vörös Sár­kány életrehívói semmit sem bíztak a véletlenre. Kínai höl­gyek is leköltöztek néhány nap­ra, hogy még eredetibb legyen minden. Csao-juin, az egyik há­Fotó: Kovács Erzsébet ziasszony beavatott bennünket többék közt a pálcikafogás rej­telmeibe is: — Minden a konyhában kez­dődik, hogy igazi kínai fűszerek­kel dolgozzunk. A szakács is le­gyen feladata magaslatán. Itt például minden adott; és ha nem lenne itt annyi európai ember, teljesen otthon érezném ma­gam... Nevetni fog, már magyar kedvenceim is vannak, főleg a házias ízű ételek, például egy jól elkészített töltött káposzta. Hogy mi a titka a pálcikákkal történő étkezésnek? Nagyon egyszerű. Sokat kell gyakorolni, először dolgozzon a kíváncsi­ság... aztán hamar belejönnek, nekem elhiheti, már öt esztende­je vagyok magyar... Fábián István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom