Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
1991. augusztus 22., csütörtök KÖRKÉP Ütl?KF.S MF.GVEI HÍRLAP Kriminális dolgok a hűtőládában A gyors(fagyasztott) tolvaj tört, zúzott, majd cipőt cserélt Vasárnapra virradóra a Csillag Áruház tetején K. János orosházi lakos betörte az üvegablakot és bemászott az épületbe. Az emeleti részeken összetört három pénztárgépet, majd a cipőosztályon felhúzott vérző lábára egy vadonatúj olasz bőrtopánt. A második szinten is volt miben és miből válogatnia a korai keresgélőnek. Ahogy a mondás tartja, „aki keres, az talál”. Hősünk egy Gold Star márkájú videót tüntetett ki figyelmével, majd hóna alá kapva a technikát távozni készült. Arra viszont nem számított, hogy a szomszédház álmatlanságban szenvedő lakója a hajnali portya minden mozzanatáról tájékoztatja a rendőrséget! Képek és versek egy különös kötetben Történetünk további részét azonban mondják el a legilletékesebbek, az intézkedő rendőrök, Tóth Mihály járőrvezető főtörzsőrmester és Németh József szakaszvezető. — Gádoroson egy családi botránynál intézkedtünk, majd indultunk Orosházára. Ekkor kaptuk a hírt, hogy valaki betört a Csillagba. Kék lámpával, „padlógázzal” értünk a helyszínre. A hátsó tűzlétrán jutottunk fel a tetőre — elevenítik fel a vasárnapi tolvajfogás körülményeit a rendőrök. — Az áruház első és második emeletét átvizsgáltuk, de nem találtuk a tettest. Közben felszólítottuk többször is a betörőt, hogy jöjjön elő! Az eredménytelen keresgélés után mocorgást hallottunk a műszaki osztályról. Elindultunk a lépcsőn felfelé, amikor megpillantottuk emberünket, kezében a videóval. K. János bevallása szerint egy hűtőládában keresett magának menedéket és várta a mi távozásunkat. Elképzelése nem vált valóra. Beszélgetésünk végén a két járőr legfrissebb tapasztalatairól is beszámolt. — Szerdán egy közlekedési szabálysértésnek induló ügy kapcsán valaki szitkozódni kezdett/ trágár szavakkal illette munkánkat. Sértő kifejezéseket használt nemcsak velünk, de a testületünkkel szemben is. Emiatt eljárást kezdeményeztünk. Szintén ezen az estén kaptuk a hírt, hogy a belváros egyik lakóházába betörtek. Az ott lakó idős, nagyothalló nénitől nem tudtak elvinni semmit, mert megzavarták a tolvajokat. Sajnos ezen az éjszakán nem tudtuk megfogni az elkövetőket. Csete Ilona Egyesületi címtár készül Kevés olyan látványosan fejlődő területe van a magyar gazdaságnak, mint a nonprofit szektor. Az egyesületek, szövetségek, kamarák, klubok, baráti körök, alapítványok beépültek mindennapjainkba. Alapítóként vagy adományozóként, pályázóként vagy a szolgáltatások igénybevételének szándékával, tagként vagy támogatóként egyre többen kerültünk kapcsolatba velük. A Nonprofit Kutatócsoport, amely 1990 elején, kutatók szabad társulásaként alakult meg, néhány hónappal ezelőtt jelentetett meg egy kiadványt „Harmadik szektor” címmel, a nem nyereségorientált vállalkozások helyzetéről, működési körülményeiről, a nemzetközi szakirodalomból vett szemelvényekkel érzékeltetve az új típusú szervezetek létének szükségességét. A kutatócsoport ezután egyesületi címtár összeállítására vállalkozott. A kötet összeállításával egyrészt az érdeklődők megtalálhatják azokat a létező szervezeteket, amelyek a szűkebb vagy tágabb környezetükben működnek. Másrészt az azonos vagy hasonló célú közösségek is egymásra találhatnak, kapcsolatot létesíthetnek. Nem véletlen, hogy a címben ezt a sorrendet követtük, tudniillik az Eső áztatta évek-ben — kissé szokatlanul — elsődleges szerepet a rajzok és festmények játsszák, a versek, illetve a lírai hangvételű prózai írások szavakkal kívánják illusztrálni Kalcsá József képbe foglalt gondolatait, érzéseit. Nem könnyű feladat elé állítja ez az írogató embert, annál inkább, mivel a szerzők egyéb, polgári foglalkozásuk mellett űzik a színvonalat tekintve jóval több, mint hobbinak nevezhető irodalmárkodást. Külső megjelenését és belső tartalmát illetően sem mindennapi kiadványról van szó; a kötetre leginkább az igényes jelző illik, mindenféle szempontból. Irodalom és képzőművészet alkot harmonikus egységet Dóró János, Juhász Gyula, Bereczky Zsolt, Faragó József, Réthy Zsigmond alkotómunkája nyomán. A kiválasztott festmények szinte kívánják a szavakat, hisz az alkotó embert ugyanazok a kérdések gyötrik, csupán eltérő eszközt használ az élet olyan nagy élményeinek kifejezésére, mint a szerelem, harc az életért, vagy az elmúlástól való félelem. „Körülüljük a festőt: az orvosadjunktus, az ornitológus, a mérnök-üzletember, a cigány tanár és jómagam. Megmerítke- zünk a tisztító tinktúrában. Mert hiszünk a szó és a festészet kölcsönhatásában, s mert újfajta tivornyára vágyunk...” —- írja bevezetőjében Dóró János, aki Juhász Gyulával együtt szerkesztette a könyvet, s mindamellett az egyik szponzor, a D. P. Kontakt Szervezési és Külkereskedelmi Társaság cégvezetője. Nem mindennapi történet, miként látott napvilágot ez a mindössze két és fél ezer példányszámú, német és magyar nyelvű kötet. Kalcsó József ge- rolzhofeni kiállításra készült. Barátaival együtt azon törte a fejét, hogyan készítsék megfelelően elő első németországi bemutatkozását. így született az ötlet, hogy munkáit a képek hangulatát tükröző írásokkal illusztrálva láttassák. Hamarosan el is készült a könyv három cég szponzorálásával: a Kontakt mellett a szegedi Print Agent Nyomdai Kivitelező és Szervező Kisszövetkezet, valamint a Szegedi Nyomda is segített a megjelentetésben. Bár az Eső áztatta évek-et elsősorban a bemutatkozás, a figyelemfelkeltés, a reklám szándéka hívta életre, színvonalát tekintve bármelyik művészi kötettel felveheti a versenyt. Kár, hogy a megye képzőművészet- és irodalomkedvelő közönsége nem veheti kezébe a könyvet, hisz’ minden bizonnyal gazdagodna általa. —gubucz— Önkényes kilakoltatás a Csíkos utcában - avagy: a törvény helyett törvénykezni Horoszkóp Augusztus 22. OROSZLÁN (VII. 23—VIII. 23.). Okosabb, ha nem lázad a körülményei ellen, mert a semminél az utált munkahely is jobb. Ha megkérdezik, határozott igennel válaszoljon az ott maradásra. A fellendülés már nem várat soká magára. Ezen a napon született 1918-ban Benkő Gyula Jászai-díjas színművész lyok. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23.). Végre rendeződnek a családot oly régóta megosztó viszá- Magánélete boldog, kiegyensúlyozott. A Szűz rendkívül családcentrikus. MÉRLEG (IX. 24— mbq) X. 23.). Előrehaladott tárgyalásai nemsokára v befejeződnek. A pillanat alkalmasnak látszik egyéb teendői számbavételére. Ha lehet, ne szalassza él az előnyös utazási lehetőséget. SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Most számot kell vetnie azzal, hogy mi tartozik a valóság, s mi a vágyálmok birodalmába. El kell döntenie, hogy a vágyak közül melyek azok, amelyek megvalósíthatók, s melyek nem. NYILAS (XI. 23— XII. 21.). Termékeny nap azoknak a Nyilasoknak, akik az alkotásban lelik örömüket. Tanulságos azoknak, akik túl biztonságosak voltak partnerükben. Aki menni akar, azt hagyni kell, de az utolsó esélyt mindenkinek meg kell adni. BAK (XII. 22—1. 20.). Vállalkozása nem kockázatmentes, mégis mindenképpen vágjon bele, ha kell, többször is. Magánéletében a közönyösség csak képmutatás, valójában gátlásos, s emiatt érzelmeit nem tudja őszintén kimutatni. VÍZÖNTŐ (L 21—H. 20.). Kedvező napja van. Vigyázzon a pén- zére, és arra, hogy mennyit költ. Kölcsön ne adjon, mert az véget vet a jóbarátságnak. Szerelmével boldog, Önnek még akkor is ragyog a nap, ha felhő takarja. HALAK (II. 21—III. 20.). Bizonytalanná vált az eddig szilárdnak érzett családi környezet. Legjobb volna, ha visz- szavonulhatna egy hűvös szobába, tévézni, olvasni, zenét hallgatni. Mindenesetre keressen magának elfoglaltságot, alkotni valót. KOS (III. 21—IV. 20.). Kedvező, jó nap- - . ja folytatódik. Nagy \jjty dolgokat vihet véghez, mindenben előbbre jut. Diétázzon és szeszes italok helyett gyümölcsleveket fogyasszon egészsége érdekében. Szerelemben temperamentumos. BIKA (IV. 21—V. 20.). Ma szenved, keserves órákat kell átélnie. Ez lelki és szívbeli gond. Munkáját a legnagyobb rendben, odaadással végzi. Pihennie kellene, és mások gondját ne vegye a vállára. ^ IKREK (V. 21—VI. 21. ). Kedvező jelenségek mutatkoznak az eddigi felhők után. Sokoldalú érdeklődése van, lelkesen fogadja az új dolgokat. Érdemes művészettel, szépséggel, szerelemmel foglalkoznia, mert a bolygók kedvezően hatnak magánéletére. RÁK (VI. 22—VII. 22. ). Lehet, hogy jutalom, dicséret vagy fizetésemelés várja. Elsősorban a szakmájában, hivatásában, vállalkozásában sikeres most. A csillagok jótékony hatása kedvez ma a Rákoknak. — Összetörtek mindenünket. Oda a márkás étkészlet, darabokban a vitrinünk. A ruháink szétszabdalva, a hűtőgépünk ledobálva. Gazemberség. Mindez csak azért, mert az örökösöknek nem tetszik, hogy a házukban lakunk... Szekeres Imréné Békésen ugyancsak elkeseredett. Zúdítja panaszát Nagy Andreára, aki iám, így elbánt velük. Ezek után felkészültem rá, hogy találkozzam a gonosz örökösökkel, akik ilyen módszerrel akarnak megszabadulni a lakóktól. A „gonosz örökös” egy bájos, szőke fiatalasszony személyében nyit ajtót Békésen, a Rákóczi úton lévő ház harmadik emeletén. Mondom mi járatban vagyok. — Jaj, de jó, hogy jön — fogad lelkendezve Nagy Andrea, mintha ő lenne a sértett fél. — Csupa víz vagyok. Ne haragudjon, most jöttühk a házunktól. Végre kipakoltuk a lakókat. — A lakó éppen emiatt hívta szerkesztőségünket. Mondja, milyen alapon rakta őket önkényesen az utcára? — Szó sincs utcáról — bizonygatja Andrea, miközben dossziékat vesz elő és adja kezembe a bizonyítékokat. — Szekeresének és barátjának, Sas Gábornak már az édesapám életében el kellett volna hagynia a lakást. Apám szerződéssel körülbelül három évvel ezelőtt fogadta be őket Csíkos utcai házába. A szerződés régen lejárt. A lakást régen el kellett volna hagyniuk, erre bírói ítélet is kötelezi őket, ami még 1990. július 30-án jogerőre emelkedett. Elmúlt már 1991 júliusa is. Mégis a házban laknak. — Mit tett a bíróság? Hiszen amit Önök tettek, az önbíráskodás! —Jól tudom. Bánt is a lelkiismeretem, meg lázong a tisztességérzetem. De hát mit tegyek, ha Magyarországon a jog olyan, amilyen? Már háromszor megbírságolták őket, persze nem fizettek egy fillért sem, röhögnek a markukba. Eszük ágában sem volt költözni. Én meg nyomorgok a két gyerekemmel Szekeresné iratokat mutat... ebben a 45 négyzetméteres lakásban, tele adósággal, amíg más élvezi a saját tulajdonú, kertes házamat, amit édesapám rám és a húgomra hagyott. — Nem tudták szépen, békességgel rávenni Szekereséket, hogy hagyják el végre a lakást? — Azt tetszik hinni nem próbáltam? De akárhogy csűröm- csavarom mindketten alkoholisták. Abban reménykednek, hogy majd az államtól lakást kapnak. Nem látom be, hogy miért kell, hogy kapjanak? Ha kevesebbet engednének le a torkukon, valószínűleg már találtak volna valamilyen lakásmegoldást... Szekeresnével és Sas Gáborral egy békési irodában találkozom, ahol az asszony takarít. Mindkettőjük alkoholszintje elég magas lehet, ha méterekre is érzem. — Ön enyhén szólva is becsapott a gonosz örökösről leadott meséjével... — fordulok a panaszt tevő Szekeresnéhez, aki cigarettáját, szemüvegét és iratait tartogatja a kezében. —Ne mondjon ilyet—szólal meg Sas Gábor — itt vannak az iratok — nyújtja felém a bíróság végzését, amelyben elutasítják fellebbezését a 4000 forint bírság megfizetése ügyében. Érvelni nem tudnak, csak hajtogatják, hogy bizony nekik lakni kell valahol és, hogy a polgármester átrázta őket, mert lakást ígért... —Már meg ne haragudjanak, miért kellene maguknak lakást kapni? Két, három gyerekkel várnak lakásra sokan. Szavahihető emberek azt mondják sokat költenek a kocsmában italra. Ennyi idős korban általában lakása van az emberek többségének. — Én kocsmában? — háborodik fel Szekeresné, akinek akadozik a nyelve is beszélgetésünk közben... — Nézze, mindkettőnknek volt lakása. Én állambiztonsági tiszt voltam, nem öltem, nem raboltam, csak elváltam. A feleségem maradt a lakásban. Élettársam meg odaadta a fiának. Hát ez bűn? — Nem bűn. De akkor ne akarjanak a más házában lakni, és ne csodálkozzanak, hogy a bérlő kénytelen önkényesen hozzájutni a tulajdonához... — Már azon gondolkodom, hogy nézek valahol egy sátrat és leverjük valahol, hogy le tudjunk feküdni — dramatizálja helyzetét Szekeresné. Sehogy sem jutunk egyről a kettőre. Szekeresné és Sas fújják a magukét, érvek és tények nélkül. Reménytelen esetek... Béla Vali Nagy Andreáék mindent zárt helyre pakoltak, ami a Szekereséké a szerző felvételei
