Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

1991. augusztus 21., szerda ____________________________KÜLFÖ H atalomátvétel Moszkvában-itthonról ------------------------------------------------^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP I I. János Pál: ...az igazság mindig időszerű! István, a magyarok királya támogasson benneteket! (Folytatás a 1. oldalról) operatív bizottságot hozottlétre, amely az Oroszországi Föderá­ció gazdasági és közellátási feladatainak megszervezését látja el. Hétfő éjjel újabb katonai egy­ségek érkeztek az oroszországi parlament épülete elé, hogy biz­tosítsák az orosz vezetés védel­mét, amely korábban kijelentet­te: megszakítás nélkül az épület­ben tartózkodik és a belső védel­mi erőkkel együtt felkészült egy esetleges ostromra is. A szovjet állami televízió hét­fő esti híradója az Izvesztijával ellentétben ismertette Borisz Jelcin felhívását. Az AFP jelen­tése szerint a híradóban látható volt az orosz elnök amint a rend­kívüli állapot bevezetése elleni tiltakozásként, általános sztrájkra hívta fel az Orosz Fö­deráció lakosait. Jakovlev és Sevardnadze felhívása Alekszandr Jakovlev és Mi­hail Sevardnadze, akiket koráb­ban Mihail Gorbacsov legköze­lebbi munkatársaiként tartottak számon, hétfőn az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közleményükben felszólították a nyugati államokat, hogy ala­kítsanak bizottságokat a szov­jetunióbeli demokrácia támoga­tására. A két korábbi szovjet vezető, a demokratikus átalakításért in­dított mozgalom alapító tagja emlékeztetett arra, hogy már többször felhívták a figyelmet a konzervatív államcsíny veszé­lyére. Hangoztatták, ők is támo­gatják Borisz Jelcin orosz el­nöknek azt a felhívását, hogy in­dítsanak általános sztrájkot, til­takozásul „a nép érdekeinek, a szabadságnak és a demokráciá­nak elárulása” ellen. Azt is közölték, hogy nem si­került kapcsolatot létesíteniük Mihail Gorbacsovval. A két re­formpárti politikus egyik közeli munkatársa szerint mindketten odahaza tartózkodnak, de ottho­nukat a KGB emberei őrzik. Német hivatalos személyisé­gek hétfőn telefonon nem tudták elérni Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminisztert. Mint a bonni külügyminisztérium szóvivője elmondta, telefonhí­vásukra szovjet részről azt vá­laszolták, hogy a külügyminisz­ter szabadságát tölti és nem lehet vele kapcsolatba lépni. Kétszázezres gyűlés Moszkvában Elszánt, de békés hangulatú, kétszázezres tüntetés volt ked­den délben Moszkvában az oroszországi parlamentnél. Az akciót a Demokratikus Orosz­ország nevű ellenzéki szervezet és több más ellenzéki párt szer­vezte. A gyűlés fő szónoka, Alek­szandr Ruckoj oroszországi alelnök a politikai sztrájk folyta­tására, kitartásra és a szélsősé­gektől való tartózkodásra hívta fel az egybegyűlteket. Közölte továbbá: az oroszországi veze­tés reggel felkereste Anatolij Lukjanovot, a szovjet parlament elnökét és átnyújtotta követelé­seiket. Ezek a következők: 1. Anatolij Lukjanov, mint a szovjet alkotmány szerint jelen­leg legmagasabb rangú politi­kus, azonnal oszlassa fel a ma­gát szovjet vezetésnek nevező, politikai szélhámosokból álló csoportot, vonja vissza az álta­luk kiadott összes rendeletet. 2. Haladéktalanul vonják vissza a katonaságot helyőrsé­geikbe. 3. Tegyék lehetővé, hogy Mihail Gorbacsov ismét gyako­rolhassa elnöki jogait. Ha tény­leg beteg, akkor egy nemzetközi orvosbizottság vizsgálja meg egészségi állapotát. Az orosz vezetés kész fizetni e bizottság költségeit. 4. 24 órán belül tegyék lehe­tővé, hogy Jelcin, Szilajev és Haszbulatov találkozhasson Gorbacsovval és a találkozón legyen jelen Janajev is. 5. Biztosítsák az oroszországi vezetés és az oroszországi parla­ment tagjainak szabad mozgá­sát, munkáját. 6. Azonnal engedélyezzék a tömegtájékoztatási eszközök korábbi szabad működését. Ruckoj az éljenző tömegnek Augusztus 20-án nulla órakor. George Bush, az Egyesült Álla­mok elnöke telefonon felhívta Antall József miniszterelnököt. A mintegy 30 perces beszélge­tés során véleményt cseréltek a Szovjetunióban kialakult súlyos helyzetről. Bush elnök biztosí­totta a magyar miniszterelnököt arról, hogy az Egyesült Államok támogatja és nem hagyja magá­ra Magyarországot és a térség többi országát. Felajánlotta, hogy az Egyesült Államok köz­vetlenül tájékoztatja a magyar miniszterelnököt minden olyan ismét megerősítette, hogy hétfő este két hadosztály is átállt az oldalukra, parancsnokaik kö­zölték, hogy készek megvédeni az oroszországi parlament épü­letét, a két napja ott tartózkodó vezetőket és az épület előtt lévő tízezreket. Az oroszországi alel­nök szoros egységre, türelemre, békés demonstrációkra szólítot­ta fel az embereket, akik szavait többször is „Jelcin, Jelcin!” — „Le a fasiszta juntával!” — „Győzünk, győzünk!” jelsza­vak skandálásával szakították meg. A tömeg az egész gyűlés alatt békés volt, a többnyire fia­talokból és nagyon sok katona­tisztből álló csoportok virágot adtak át egymásnak, a gyerekek felmásztak a harckocsikra és onnan lengették az orosz triko­lórt. eseményről, hírről, illetve lépés­ről, amely Magyarországot is érinti. George Bush és Antall József egyetértett abban, hogy a jelenlegi válságos helyzetben csak alkotmányos eszközökkel, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás mellett lehet megol­dást találni. Mindketten igen fontosnak tartották Borisz Jel­cin és a többi, demokratikusan megválasztott vezető támogatá­sát. Külön kitértek a balti köztár­saságok helyzetére. A lapzárta híre: Moszkvá­ban kedd este 23 órától hajnali 5 óráig kijárási tilalmat ren­deltek el. (Folytatás az 1. oldalról) látogatásom során megerősí­tem: a katolikus egyház visz- szavonhatatlan döntéssel el­kötelezte magát az ökumeni­kus mozgalomban, és azt min­den lehetséges módon szeret­né erősíteni. Zsúfolásig megteltek a Hő­sök terén, és a Dózsa György úti szektorok és a környező utcák, mire a Szentatya a bazilikától tegnap megérkezett magyaror­szági látogatásának utolsó nap­ján a szentmise színhelyére. A pápa áldást osztva járta körbe a lelkesen ünneplő híveket, majd a Szépművészeti Múzeum mel­lett felállított impozáns, sátorte­tős oltáremelvényen megkezdő­dött a Szent István alakja köré fonódó szentmise liturgiája. Az államalapító ünnepének tiszteletére az oltáremelvényen felállított feszület tövében he­lyezték el a Szent Jobbot, ame­lyet a reggeli órákban cserké­szek vittek a szertartás színhe­lyére. A rendkívüli érdeklődés­sel kísért szentmisén „debütált” az a világszabadalomnak számí­tó 10 alumíniumharang, amely Szent István halálának 950. év­fordulójára készült. A harangok palástját a XI. századra jellemző növényi ornamentika díszíti. Mindegyikük egy-egy passzust is hordoz, így István király intel­meiből olvasható egy-egy lati­nul idézett mondat. A misén használt áldoztató kelyhek, a cibóriumok is e harangokat jel­képezték: alumíniumból készült kicsinyített másai voltak a ha­rangoknak. Miután II. János Pál elfoglal­ta helyét a díszes pápai trónu­son, Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek köszön­tötte a római katolikus egyház fejét. Hangsúlyozta: nagy örö­met jelent, hogy éppen Szent Ist­ván király ünnepén látogatott el hazánkba a Szentatya. Emlékez­tetett arra a három évvel ezelőtti eseményre, amikor a Mária-év magyarországi befejezésekor az egyház ünnepélyesen megújí­totta Szent István király felaján­lását a Boldogasszonynak. Az elkövetkező változások jele volt, hogy ugyanezen a napon hozhatták nyilvánosságra a II. János Pál pápa magyarországi látogatására szóló meghívást. Az üdvözlések után a pápa méltatta István király érdemeit, aki — a Szentatya megfogalma­zása szerint — rendkívül bölcs ember és az egész nemzet közös javának első szolgája volt. Min­den nemzedék tovább folytatja az ő építő munkáját. Ezután Róma püspöke, Szent Péter utó­da köszöntötte a magyar nemzet minden fiát, akik e hazában él­nek és azokat, akik annak hatá­rain kívül laknak. Köszöntötte mindazokat, akik lélekben ra­gaszkodnak Szent István koro­nájának közös örökségéhez. A pápa külön szlovák, lengyel és német nyelven szólt a hazánkba érkezett zarándokokhoz. A közelmúlt történelmi válto­zásaira utalva az egyházfő han­goztatta: — Ma Magyarorszá­gon új helyzet állt elő, az orszá­got most nem fenyegetik külső ellenségek. Ez egyedülálló lehe­tőséget nyújt az ősöktől épített ház megerősítésére. Ennek a vállalkozásnak a sikeréhez azonban az szükséges, hogy a benne lakók féken tudják tartani egyéni jólétük önző és gátlásta­lan hajszolását, s ellen tudjanak állni az ellenségeskedés kísérté­sének, amely újra meg újra egy­más elleni küzdelemre uszítja az állampolgárokat, a társadalmi rétegeket és az osztályokat. Végezetül az államalapító alakját elevenítette fel a pápa: ,,A ma embere ő. Mert az igaz­ság mindig időszerű. Ez az em­ber, István, a magyarok királya és nevelője támogasson titeket azokban a feladatokban és fára­dozásokban, melyeket jövőtök útjain vállalnotok kell”. A szentmise záróakkordja­ként II. János Pál reagált a Szov­jetunióban bekövetkezett válto­zásokra, majd a Szentatya Ma­gyarország védőszentjének ün­nepén szívből köszöntött min­den magyart, ugyancsak kö­szöntötte az összes európai né­pet, majd így folytatta: — Ti, kedves magyar testvé­reim, legyetek tudatában annak a nagy szerencsének, amelyet jövőtök számára az a szabadság jelent, amelyet visszafordítha­tatlan módon megszereztetek. Becsüljétek meg, és éljetek he­lyesen a szabadságotokkal. II. János Pál délután ünnepé­lyes keretek közt vett búcsút hazánktól. A ferihegyi repülőté­ren megjelent Göncz Árpád köz- társasági elnök és Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnö­ke is. A Szentatya búcsúbeszé­dében így szólt: „ Nem tudjátok felépíteni ezt a világot, ha nem vagytok készen arra, hogy meg­valósítsátok az irgalmasság és a szeretet értékeit.” A Malév gépe 17 óra 34 perckor szállt fel, fedélzetén II. János Pál pápával és az őt kísérő vatikáni küldött­séggel. Antall József nyilatkozata A magyar álláspont nem lehet más, mint az európai és az észak-amerikai államok, vagy a világ bármely demok­ráciájának álláspontja. Vagy­is az: minden politikai átala­kulás csakis alkotmányos mó­don, demokratikus eszközök­kel történhet. Természetesen bárhogyan is alakul Gorba­csov életműve, s ezt ezekben a nehéz órákban is kifejezésre kell juttatni, Gorbacsov elnök szerepe kiemelkedő volt a ke- let-közép-európai átalakulás­ban — mondta Antall Józef a Magyar Televízió 1-es csator­náján hétfőn este, a Híradónak nyilatkozva. A magyar kormányfő a to­vábbiakban hangsúlyozta: Magyarország nagyságrend­jének megfelelően, határos országként, felelős külpoliti­kát folytathat mindazon alap­elvek szerint, amelyek a pári­zsi charta alapján kötelezőek valamennyi országra. Jó ha emlékeztetünk arra: Magyar- ország, mint szuverén köztár­saság elérte azt, hogy ma már nem tagja a Varsói Szerződés­nek, hisz nincs Varsói Szerző­dés, nincs KGST és, hogy Magyarországról kivonultak a szovjet csapatok. Ez rendkí­vül fontos. A szovjetunióbeli esemé­nyeknek hazánkra gyakorolt gazdasági hatásaival össze­függésben á magyar minisz­terelnök kifejtette: a történtek semmiképpen nem lehetnek jó hatással gazdaságunkra. Fontos, hogy ha lehetséges, Magyarország minden körül­mények között folytassa gaz­dasági kapcsolatait a Szovjet­unióval. Gazdaság és politika között szoros összefüggés van, de azért nem feltétlenül kell a gazdasági együttműkö­déshez mindig politikai, még kevésbé eszmei vagy erkölcsi egyetértés — állapította meg. „Tehát mi amellett vagyunk, hogy a gazdasági kapcsolato­kat fenntartsuk, de komoly aggályaink vannak a tekintet­ben, hogy egy destabilizáló­don, polgárháborús jelensé­gekkel vagy egyéb összeüt­közésekkel terhelt Szovjet­unió milyen gazdasági part­ner lehet”. A kormányfő végül szólt a parlamenti pártok vezetőivel folytatott hétfő délutáni kon­zultációjáról. Kiemelte: telje­sen egységesek voltak a hely­zet elemzésében, s abban, hogy milyen elvi alapról kö­zelítsék meg a történteket. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan alkotmányjogi, emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések, amelyek megítélé­sében valamennyi magyar parlamenti pártnak azonos ál­láspontot kell elfoglalnia. „Ugyanis, ha nem azonosan ítélnénk meg ezeket a kérdé­seket, akkor a magyar alkot­mányossággal kerülnénk el­lentétbe” — mondta Antall József. Kifejezte abbéli bizo­dalmát, hogy a magyar külpo­litikában minden vita és né­zetkülönbség ellenére alap­vető kérdésekben egyszerűen nem lehet eltérő álláspontot képviselni. Hiszen a külpoli­tikai létkérdések egyben a nemzet létkérdései. Abban is egyet kell érteni, ami az'or- szág helyét jelenti Európában és ebben a biztonsági rend- . szerben. A kormányfő utalt arra, hogy az elkövetkező napokban is érintkezésben kell lenniük a pártok vezető képviselőinek egymással, és közös álláspontot kell kiala­kítaniuk, ha erre szükség van — fejezte be tv-nyilatkozatát a kormányfő. Antall—Bush telefonbeszélgetés „Szeressük egymást...” Nagyszénáson államalapító Szent Istvánunk ünnepén az ön- kormányzat és a helyi pártok kö­zös, egész napos rendezvényso­rozatot tartottak. A számtalan sportprogram és egyéb szórakoz­ni valók mellett a nap legfőbb eseménye Rácz Sándornak, a le­gendás munkástanács egykori elnökének ünnepi szónoklata volt. A politikust a nagyszénási Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt hívta meg. Mi a feladata a mai nemzedék­nek —tette fel a kérdést a szónok, majd így válaszolt: — Hogy ne csak visszatekintsen, és rágódjon a múlton, hanem előre nézzen. Nem lehet a társadalom-átalakí­tás folyamatában senki sem sem­leges. Szeressük egymást, mara­déktalanul végezzük el a ránk bí­zott feladatot, teljesítsük köteles­ségünket, ma ez a kor szava. A nemzetközi politika és a Szovjetunióban kialakult válság­ról Rácz Sándor a következőket mondta: — Aggodalommal fi­gyeljük, hogy a Szovjetunió élé­ről eltávolították azt az embert, aki a népet helyesen tudta irányí­tani. Mi Jelcin mellett vagyunk. Én, aki örökké ellenálló voltam, ma azt mondom, hálásak lehe­tünk a Szovjetuniónak, hogy hoz­zájárult szabadságunk teljes kiví­vásához, és kivonta csapatait ha­zánkból. Nekünk fontos, hogy szomszédainkkal jó kapcsolatot építsünk ki, s hogy a határaink környékén demokratikus államok fejlődjenek. p j „Fogadjuk, hogy megtisztulunk” (Folytatás az l. oldalról) elmúlt negyven év okozta a ba­jokat, könnyű azt mondani, hogy jobb jön, de szembe kell nézni azzal: ez a változás fájdal­makkal, egyéni sérülésekkel, tragédiákkal jár. Ezután kitért a moszkvai ese­ményekre is. — Valamikor minden moszkvai változást nálunk is változás követett, mert aljas emberek sokszor felerősítve hozták be a parancsokat. Most ettől nem kell tartanunk. Ál­lamszervezetünk független és szabad. Csak a.magunk előidéz­te veszélyektől kell félni. A mi felelősségünk, hogyan alakul tovább a magyar sors — állapí­totta meg. A demokráciáról szólva kije­lentette: — Van mit tanulnunk Szent Istvántól! A demokrácia nem lehet elnéző. Nincs felmentés a közösségellenes cselekede­tekre. A sors végre ránkmosolyogni látszik. Nálunk nincs vér, ná­lunk nyugalom van, amikor fél­körben lángolnak az országok — tért át napjaink eseményeire. — Másutt puskagolyók süvíte­nek, nálunk a Himnusz és a zsol­tár szól vagy viták zajlanak. így vagyunk most erősek, ez a törté­nelem igazságtétele. Beszédét írói fordulattal egy fogadalomsorozattal zárta. Ä fogadalom utolsó mondata így szólt: — Fogadjuk, hogy megtisz­tulunk, hogy levezetjük egymás elleni fenekedésünket. Isten bennünket úgy segéljen! Kutas Ferenc ELADÓ! Újszerű állapotban lévő IBM kompatibilis PC AT configurátió, IBM RAM. 1.2. MB floppy, Mono-monitor (paperwhite), 32 MB Winchester, 16 MHz órajel + Hewlett Packard, HP—11 P LASERJET printer. Érdekődní: Gvula. SIVA KFT., Kossuth u. 16. Telefon: (66) 61-829.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom