Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10-11 / 187. szám
1991. augusztus 10-11., szombat-vasárnap o MŰVÉSZETEK-TÁRSADALOM Ismerjük meg a Bibliát! A bűn és büntetés Egy elfelejtett polihisztor: dr. Chyzer Kornél A magyar egészségügyet szolgálta Ma már mindenki tudja, hogy egészségügy nélkül nem lehet kultúra, vagyonosodás, embereknek egymás közti megbékélése, hogy az egészségügyi szolgálat minden ága egymást kiegészíti. Elődeink vállán, alapvető munkálatokon keresztül jutottunk a megismerésnek erre a magaslatára. Az úttörők egyike volt Chyzer Kornél! Chyzer Kornél Bártfán született 1836-ban, 155 évvel ezelőtt, ősei bártfai „cívisek”. Már tízéves korában mély hatást tett rá, midőn az Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete az 1846-os Kassa—eperjesi vándorgyűlése alkalmával a résztvevő tudósok Bene Ferenc vezetésével Bánfára kirándultak. Ez az élmény szerepet jászott abban, hogy érdeklődését ifjú korában az orvostudomány felé fordítsa. Az orvosi oklevelét 1858-ban a pesti egyetemen nyerte el. Kiváló tehetségét értékelve az egyetem a 22 éves fiatal orvost államköltségen külföldi tanulmányútra javasolta, az élet- és állattan tanulmányozására. Nyilánvalónak látszott, hogy tanárnak szánták, bár a sors keze másképp döntött. A természettudományok korabeli nagy felfedezéseinek hatására a bécsi egyetemre megy, ahol természettudományokat tanul és tanári oklevelet nyert. Átmenetileg pályát változtat: a Nemzeti Múzeum segédőre és a belvárosi főreáliskola helyettes tanára lesz. Már ekkor olyan hírnevet szerzett magának, hogy a megüresedett egyetemi természetrajzi tanszékre a tanári kar első helyen jelöli, de a Bach- korszak kamarillájának nem kell, Chyzer megbukik! Ekkor Bártfán telepszik meg, mint városi főorvos (1861—1869). Különösen sokat foglalkozik a fürdőüggyel és az ásványvizekkel. A kiváló orvost az Andrássy Bártfán született 1836-ban grófok fedezik fel és Sátoraljaújhelyen Zemplén megye főorvosává nevezik ki (1869—1892). Megyei főorvossága alatt számos tudományos munkát ír, könyvet ad ki. Tevékenyen részt vesz az Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének vándorgyűlései munkálatában. Ennek az egyesületnek 1869-től 15 éven át a központi választmány elnöke. A most már országos hírű Chyzert 1892-ben Hieronymi Károly belügyminiszter az egészségügy élére állítja Andrássy Gyula gróf államtitkársága alatt. Ebben a funkcióban szolgálta a magyar egészségügyet, valamint a természettudományokat haláláig, 1909. szeptember 21-éig. Sokoldalú tevékenyéségét három fő területen fejtette ki: természettudomány, természetvizsgálók vándorgyűlései, köz- egészségügy szervezése. Természettudományi kutatásai főképpen a Sáros és Zemplén megye flórájával és faunájával foglalkoztak. Világhírűek lettek az „apró rákfélékről” írt tanulmányai, melyek alapján a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. Lelkes szervezője és résztvevője volt az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek, amelyet 1841-ben Bene Ferenc, a pesti orvoskar elnöke alapított és nemzetünk életében kultúrtörténeti korszakot jelentett. Az egyesület fennállásának 50. évfordulójára Chyzer írta meg a vándorgyűlések történetét. Buzgó és sikeres természetvizsgálói munkássága mellett hű maradt az orvosi pályához, mind a gyakorlat, mind a köz- egészségügy terén. Minisztériumi posztján minden tudását nagyvonalú egészségügyi politika megvalósításának szentelte. Jelentős sikereket ért el a gyermekvédelem, a gümőkór elleni harc területén. Sikerei közé sorolható az 1907-ben létrejött gyulai szanatórium. Az Országos Betegápolási Alap kiharcolása-tette lehetővé, hogy a kórházügyünk fejlődésnek indulhatott. Kevesen tudják, hogy az orvosi kamara megalakítását ő kezdeményezte „Kötelező Orvosi Társulás” néven. Kísérlete a fővárosi orvosi kar ellenállásán meghiúsult! Nagy harcot vívott a községi és körorvosok nyugdíjintézetéért, mely csak halála után, 1913-ban valósult meg. Chyzer Koméi óta az utána következő „protomedikusai- nak” (országos tisztifőorvosok) munkássága akadálytalanabb, még nagyobb terjedelmű és mindinkább intézményes rendszerek egységes láncolata lett. A magvetők egyike Chyzer Koméi volt! Emlékét a bártfai, most Sáros megyei múzeum nagytermében díszhelyet kapott hatalmas tiszafaasztalon elhelyezett márványplakettje, albumok, aranyérmek, díszoklevelek őrzik. Ezeknél azonban maradandóbb: hazánk egészségügyi szolgálatának megszervezése, s ezzel sok-sok élet megmentése! Dr. Sonkoly Kálmán Az Ószövetségben sokszor találkozunk Isten elleni lázadással, akaratának semmibevételével. A Biblia az Istennel való tudatos szembehelyezkedést bűnnek nevezi. A legsúlyosabbnak a bálványimádást tartja, mert azzal az ember teljesen elfordul Istentől, s helyette olyan előtt hódol meg, aki nem Isten. A Biblia bűnnek tekinti a felebarát jogának és életének megsértését is, minthogy ez szintén Isten akaratának elutasítása. Az ember ugyanis Isten képére teremtett, és a teremtő Isten azt akarja, hogy az emberek egymás életét tartsák tiszteletben. Az első bűn és következményei A Biblia nemcsak megnevezi a bűnt a történelemben, hanem feltárja mélyebb indítékait az ember természetében, sőt a bűn hatását is az emberiség jelen állapotára. Ebben a tekintetben egyedülálló a bibliai őstörténet, amely a bűn eredetét már az emberiség kezdeténél kimutatja. A teremtéstörténet megállapítja, hogy minden teremtmény jó, ezzel szemben a történelem mégis miért nyújt ellenkező látszatot? A bűnbeesés elbeszélésében arra kapunk feleletet, miért áll az emberi élet a rendellenesség és a bűn jegyében. A bibliai szerző a hit fényében mint tényt ismeri fel, hogy az ember a történelem kezdetén szembe fordult Istennel, s ennek következményét mint Isten büntetését hordozza az emberiség jelen állapota. Az első bűn konkrét körülményeit és módját viszont nem ismeri, hanem képekben, korának irodalmi eszközeivel ábrázolja. A szerző ezeket is isteni sugallatra választotta, hogy a kinyilatkoztatott tanítást alkalmas kifejezési eszközökkel adhassa tovább. Az ember teremtésének leírásából megtudjuk (1 Móz 2.), hogy Isten az első embert egy kertben helyezte el. Mindent rábízott, csupán azt tiltotta meg neki, hogy egyetlen fa, a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből egyen. A parancs megszegése esetén Isten súlyos büntetésével kellett számolnia. Az ember tehát történelmének kezdetétől fogva erkölcsi lény, személyiségét a szabad akarat alapozza meg. Dönthet jó és rossz között, elismerheti Istent vagy elfordulhat tőle, sorsát irányíthatja a felismert törvény szerint vagy öncélúvá válhat. A folytatás leírja a bűnbeesést, következményeivel együtt(l Móz 3.). Az első ember és felesége megszegték Isten parancsát és ettek a fa gyümölcséből. A parancs elutasításában az autonómia vágya vezérelte őket abban a reményben, hogy tettük által olyanok lesznek mint Isten, dönthetnek arról, hogy mi jó és mi rossz, maguk határozhatják meg, mi üdvös és mi rossz a számukra. Az ember gyengesége mellett a bűnbeesésben része volt ellenséges hatalom kísértő tevékenységének is, s ezt kígyó alakjában szemlélteti a Biblia. A férfi és nő szembenállása A bűn hatásának következménye megrendítő: az Istentől való elfordulás megzavarta azt a belső és külső rendet, azt a harmóniát; amit a kertben fennálló paradicsomi állapot jelképezett. Isten akaratának elutasítása Isten büntetését vonta maga után. Az ember olyan akart lenni mint Isten, s helyette rá kellett döbbennie ösztönei révén sebezhető valóságára, amikor a tiltott fa gyümölcsének fogyasztása után a férfi és a nő felismerik mezítelenségüket. A férfi szembekerül feleségével, a bűn felelősségét a neki segítőtársként adott asszonyra szeretné hárítani. A bűn további következménye, hogy a munka alkotás helyett robottá válik. A férfi és nő kapcsolata a házasságban gyakran ellentétek hordozója lesz, mert megrontja a szenvedély és hatalomvágy. A természet feletti uralom küzdelemben és ismételt eredménytelenségben valósul meg, s nem úgy, ahogy az illene az emberhez, aki Isten képe és akiért minden lett. Végül a halál borzalma is arra utal, hogy az élet a büntetés jegyét viseli magán. Mindez nem Istentől származik, aki mindent jónak teremtett. Oka az ember elfordulása Istentől. Saját önös akaratában kereste nagyságát, s most meg kell tapasztalnia a rideg valóságot. Vigasztaló üzenet Ugyanakkor az egész Biblia tanúsítja, hogy az emberi élet a bűn ellenére sem veszítette el értelmét. A világ és benne az élet Isten teremtménye, s azt semmiféle emberi gonoszság vagy más hatalom sem képes tönkretenni. Bár az élet sokszor külsőleg is Istentől való elfordulás képét mutatja, s az ember napjai a kísértés és bűnös gyengeség, robot, szenvedés és halál jegyében telnek el, Istennek mégis van célja vele. A Biblia hősei is esendő emberek, mégis képesek nemes dolgokat cselekedni. Azt is megtudjuk a Szentírás lapjaiból, hogy az ember nincs menthetetlenül kiszolgáltatva a bűnnek és esendőségnek. Mert ezekkel mint ellentétes erő, Isten jósága, szeretete és megbocsátása tevékeny a világban, s mindig kész visszafogadni a megtérő embert. A prófétáknál ismételten olvassuk a vigasztaló üzenetet: Isten minden bűne ellenére vissza fogja venni népét! A Biblia tanítása a bűnről rámutat a világban és az emberi életben napról napra tapasztalható rosszra. Ugyanakkor hirdeti, hogy a küzdelmes történelmi állapot nem reménytelen, mert van lehetőség felemelkedésre. Rózsa Huba, a budapesti róm. kát. hittudományi egyetem tanára Isaura visszatért... A Tv1 arculatát átformálta a vágtató idő Isaura visszatért, és vele soksok kedves arc, rég nem látott ismerős aTvl programjába. Ez a csatorna csinnadratta nélkül újult meg, nem volt itt sem látványos botrány, sem országra szóló beharangozás. Mégis naponta tapasztalni a változást. Nagyon sok új műsor indult, és örvendetesen elsősorban az eleddig mostohán kezelt ifjúság számára. A legkisebbeknek hétfőtől csütörtökig - pontban negyed hétkor félórás program kezdődik. Mesék, sorozatok, régi műsorok és újak. Az előzőre példa a Cimbora, az utóbbira a Terepjáró. Ezeken a napokon háromnegyed hétkor a tinik következnek, a számukra igazán gazdag a választék. Hetente Horrorsó — az erősebb idegzetűeknek, az efféle izgalmakra vágyóknak, aztán egy nap Testbeszéd, más nap a Most, „a sokoldalú fiatalok” magazinműsora. Negyed nyolckor — talán a Híradó hangulati ellenpontozására Mini klip-mix, népszerű magyar és külföldi popsztárok videoklipjeivel. A hét első négy napján azonos időben tehát egy állandó műsorsáv lett a fiataloké. Pénteken azért történik minden másképp, mert ha péntek, akkor Ablak. A nagyon népszerű szolgáltatóműsort vétek lett volna a megszokottól eltérő időpontra tenni. így aztán ezen a napon ötkor kezdődik a fiatalok programja. Igazi csemege a Traffic Jam, amelynek első adásai azonnal megnyerték az ifjú- ' ság tetszését. A kívánságműsorban kizárólag hazai kedvenceket lehet kérni. Máris sok levéllel ostromolják a szerkesztőket az érdeklődők, a megfejtések mellett még kedves rajzokkal is kedveskedve. Délutánonként félórában egy játékfimsorozat fut. Július első felében Isaura érkezett vissza a képernyőre. A Rabszolgasors annyira népszerű volt, hogy ismétlését örömmel kell vennünk. Egy-egy alkalommal kevesebbet láthatunk a történetből, mint annak idején, az élmény mégis izgalmasnak ígérkezik. Sok az újdonság a műsorok között. Gaia a címe a környezetvédelmi magazinnak. De új ebben a műfajban a gyerekeknek szóló Zöld béka és az Amőba is. Ezek a műsorok szombat délutánonként kéthetente váltják egymást. Tudományos magazinként a Dimenziók és az Útban kétezer felé gazdagította az eleddig eléggé mostohán kezelt ismeretterjesztő programot. Már sok néző felfigyelt arra, hogy divattal, öltözködéssel, lakás- kultúrával kapcsolatos műsorokat is láthatunk. Háromféle fel- dogozásban, hogy ne unjuk meg őket, hetente váltják egymást. A Topmodell és a Mezítláb elsősorban az öltözködéssel, az Én váram pedig inkább a lakáskultúrával foglalkozik. Közös jellemzőjük az újfajta hangvétel, a közvetlenség, a játékosság. Az Átmenet című érdekvédelmi magazin hétfő délutánonként jelentkezik, a Mozimámor — végre egy filmekkel is foglalkozó műsor—a Szomszédok után, csütörtökön. A Szín-tér a képzőművészet iránt érdeklődők kíváncsiságát kívánja kielégíteni, de a többi művészeti ág sem lesz mostoha. ígérik, hogy még a tánc sem felejtődik el. Több műsor került át a Tv2- ről. Ennek elsősorban az az oka, hogy a népszerű műsorvezetők az 1-es csatorna munkatársai lettek. Déry János a Nulladik típusú találkozásokat, Pomezsán- szky György a Felkínálomot, s Fodor János pedig a közkedvelt vasárnap délutánonkénti Csevegéseit „hozta”. Május óta már a Tv Magiszter is szombat délelőttönként és az 1 -es csatornán látható. A Tvl arculatát átformálta a „vágtató idő”. Szerencsére azonban nem kell változtatnunk tévénézési szokásainkon. Köszöntének régi kedves ismerőseink: a Szomszédok csütörtökönként, és kedd esténként hatnyolc hétig a sorozatok szereplői. Nem szűnik meg a Tv mozi. Csak ezentúl Tvl mozi a címe, A kínálat tehát gazdag. Van miből választani. Ahogy mondani szokták „felvették a kesztyűt” a műsorok készítői. Hisznek abban, hogy tudnak olyan műsort nyújtani számunkra, amelyet egyetlen sokpénzű műholdas adás sem. A kezdet biztató. Józsa Ágnes Új gyermekműsor két főszereplője, Picimackó és Nevenincs madár
