Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10-11 / 187. szám

1991. augusztus 10-11., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON IMÉS MEGYEI HÍRLAP Kertészkedjünk Telepítsünk szamócát Tíz tipp nőknek a stressz ellen Pattanjunk kerékpárra! A szamóca egyik legkedvel­tebb gyümölcsünk. Szép alakja, színe, illata, jó íze fogyasztásúi csábít. Termése alacsony ener­giatartalmú, gazdag ásványi anyagokban, kedvező savössze­tételű. Termesztése viszonylag egyszerű, telepítés után egy éven belül már teljes termést adhat. Egy átlagos család sza­mócaszükséglete 10—20 m2-en megterem. Az ültetvény termő- képessége az életkor előrehalad­tával csökken, három évnél to­vább nem érdemes egy helyen hagyni. Hajtatáskor évente tele­pítik. Járulékos gyökérzetű, az indanövények gyökereztetésé- vel szaporítjuk. A vírus és egyéb károsítok fertőzésveszélye miatt eredményesebb az engedéllyel rendelkező, megbízható anyate­lepek palántáit használni. A szamóca termesztésére a széltől védett, napos, jó minősé­gű humuszos talajok felelnek meg legjobban. Mivel talajunt- ságra érzékeny — igyekezzünk váltogatni helyét kertünkben. Tápanyaggal dúsított, tőzeges földkeverékkel töltött, egy-két méter hosszú, 15 cm átmérőjű perforált feketefólia-zsákokat függesztve és oldalán körkörö­sen több emeletben beültetve — akár napos erkélyén is termeszt­hetjük. A folyamatos öntözésről és tápoldatozásról gondoskodni kell (például csöpögtető öntö­zéssel). Elterjedtebbek az egyszer ter­mő fajták, de a család folyama­tos gyümölcsellátását a többször vagy folyton termő fajták jobban biztosítják. Több fajtát kipróbál­va a körülményeinknek legmeg­felelőbbet termesszük. Telepí­tés előtt — ha talajvizsgálati szakvélemény nem áll rendelke­zésünkre — ősszel a mélyszán­tás vagy ásás előtt 5— 10 kg érett istállótrágyát, 20 dkg szuper­foszfátot és 10 dkg kénsavas ká­lit juttassunk ki négyzetméte­renként. Nagyobb tápanyag­mennyiséget szokásos az előve- temény „alá adni”. A hagyományos leveles pa­lántákat április elejéig, illetve augusztustól szeptember végéig telepíthetjük. A frigó palántákat legkésőbb augusztus 20-áig ki kell ültetni ahhoz, hogy a követ­kező évben kielégítő termést ad­janak. (A frigó palántákat a nyu­galmi időszak elején — novem­ber folyamán szedik, majd leve­lezés után — 1—2 fokon hűtő­kamrában tárolják ültetésig.) Soros műveléskor 70—80 cm-es sortávolságot és 20—30 cm-es tőtávolságot ajánlunk. Ültetés előtt a gyökérzetet feles­leges visszavágni, olyan mélyre ültessük, amilyen mélyen a nö­vények eredetileg a talajban vol­tak. Ültetőfúró helyett inkább ültetőkanalat, ültetőásót hasz­náljunk, mert így jobban elfér a fejlett palánták gyökérzete. A jó eredés feltétele, hogy az ültető­lyukban a talajt a gyökerekhez tömörítsük. Ezt segíti elő még az ültetés utáni öntözés is. A sok művelésmód közül talán legérdekesebb a váltóso­ros művelés, amikor 90 cm-es sortávolságnál az első évben szüret után növényenként egy-egy indát meghagyunk, és a sorközép felé irányítjuk. Késő ősszel az indákat elvágjuk az anyanövénytől és csak a sor közepén hagyjuk meg az in­danövényeket. A következő (második) termő évben az eredeti, kétéves sorok mellett az indanövényekből kialakí­tott sorok találhatók ültetvé­nyünkben. Szüret után a má­sodéves sorokat kiássuk, majd helyüket foszfor és káliműtrá­gyával megtrágyázzuk, és az egyéves sorok növényeiről egy- egy indát odairányítunk. így 5—6 évig is kielégítő termést kaphatunk. Dr. Beliczai Géza Néhány éve a stresszt még a menedzserek betegségének tar­tották. Ma már minden második nő is stresszről panaszkodik, és ez a rájuk háruló kettős, sőt hár­mas terhelés mellett nem is csoda. Legyen tehát óvatos, ha bizo­nyos jeleket észlel, így még el­kerülheti, hogy komolyan meg­betegedjék: a stressz ugyanis akár szívinfarktushoz is vezet­het. Vegye tehát komolyan, ha például különféle ideges szoká­sai támadnak, ha rágja az ajkát vagy a körmét, csikorgatja a fo­gait, a hajával játszik vagy a lá­baival dobol. A test is ad jelzéseket, ha úgy érzi, hogy túl sok neki a stressz. Ilyenek a felhúzva, feszesen tar­tott vállak, a fojtott hang, a reme­gés, az, ha nem tud odafigyelni, ha nem állja mások tekintetét. Áruló mondatok is vannak: „Semmire nincs időm”, „Úr­isten, már július vége van!”, „Görcs van a gyomromban!”, „Az ember mindig rohan!” A stressz megváltoztatja a viselkedést is. Türelmetlenek leszünk, ingerültek, túl hango­san és gyorsan beszélünk, nem tudunk elaludni, ha mégis elal­szunk, rémálmaink vannak. Van azonban tíz ötletünk arra, hogyan veheti fel a harcot a stressz ellen. 1. Mielőtt kitörne Önön a pá­nik, lélegezzen nyugodtan ki és be. 2. Szokja meg, hogy 55 perc munka után 5 perc szünetet tart. 3. Rakjon gyakran rendet. Az állandó keresés idegesít. 4. Minden este szánjon tíz percet arra, hogy végiggondolja a napot. Próbáljon választ adni arra, hogy mi ment könnyen és mi ment nehezen. A nyaralás az olaszok legna­gyobb része számára tragikus kötelesség, szorongva várt kényszer. A vakációra ítélt, szenvedő emberek milliói gőz­fürdővé kiképzett autókba pré­selve, négyes sorokban, órákat várnak az ámyéktalan tüzes vas­sá forrósodott autósztrádákon, hogy aztán túlzsúfolt és lármás panziókba tömörüljenek, tenger helyett emberáradatban fürödje- nek, és mindenért sorba álljanak 5. Nehéz munkanap után ne kezdje azonnal a második mű­szakot, a mosást, a gyerekek lec­kéjének ellenőrzését vagy a va­csorakészítést. A munka után a férfiak is lepihennek néhány percre. 6. Tanuljon meg nemet is mondani. Ön nem másokért van. 7. Este állítson össze listát a következő nap tennivalóiról. Ebben próbáljon különbséget tenni olyan feladatok között, amelyeket át tud adni másoknak, amelyeket mindenképpen és azonnal Önnek kell elintézni, és a hosszú távon elvégzendő fel­adatok között. Ezt a tervet tegye könnyen hozzáférhető helyre. Rá fog jönni, hogy ez szinte te­hermentesíti a fejét. (Tudta Ön például azt, hogy időnk kb. 70 százalékát teljesen haszontalan dolgokra fecséreljük?) 8. Készítsen rövid feljegyzé­seket a beszélgetésekről, azon­nal írja fel az ötleteit. Semmit ne halasszon későbbre vagy hol­napra. A rossz lelkiismeret csak növeli a stresszt. 9. Ne tűzzön ki túl nagy célo­kat, inkább kisebb sikereket ter­vezzen. Például ne mondja azt, hogy a jövőben kevesebbet do­hányzik. Tervezze inkább azt, hogy holnaptól öttel kevesebbet szív. 10. Mi lenne, ha partnerének feltűnés nélkül a keze ügyébe tenné ezeket az ötleteket? Még akkor is, ha az 5. és 6. ponttal nem is tud mit kezdeni. A többi ötletből talán tud meríteni. Egy nyugodt férfi ugyanis nem elha­nyagolható mértékben hozzá tud járulni a hölgyek jó hangula­tához.-— kezdve a feketétől és a fagy­lalttól a bélyegig vagy mozije­gyig- f Körülbelül így fest az átlag olasz család üdülése, amelynek alázatos kötelességtudattal veti alá magát mindenki. Csak egy vigasztalja az olaszokat, hogy nincsenek egyedül: az Adria- parton például legalább külföldi, főleg német család üdül, és újab­ban mind több magyar is. És úgy tűnik: nagyon élvezik az itáliai Pattanjunk kerékpárra! — szokták mondani, milyen egész­séges! Most azonban tudomá­nyos kimutatás is igazolja: a szí­vet és a keringést kímélő sportok közül a kerékpározás a második helyen áll, közvetlenül a koco­gás után. A súlyfelesleget cipe- lők számára viszont még a jog­gingnál is hasznosabb a kerék­pározás, mert kevésbé erőlteti meg az ízületeket és a gerincet. Mindez persze csak akkor igaz, ha a kerékpározás rendszeres: legalább hetenként kétszer-há- romszor szükséges az egészség- javító hatáshoz az intenzív biciklizés — minimum 20 per­cig kell erősen taposni a pedált. Ha persze orvosi kísérletről van szó, akkor a csuklóra erősített masina számlálja a pulzust — és ha valakinek önmaga egészsé­gével vagy teherbíró képességé­vel kapcsolatban aggályai van­nak — bizony nem árt, ha az első „kerékpáredzés” után konzultál az orvosával. Legalábbis ezt ta­nácsolja dr. Klaus-Dieter Ko- lenda, a schönbergi (Schleswig- Holstein tartomány) Holm klini­ka orvosa. Tőle származik az az információ is, hogy a szívbete­gek is nyugodtan biciklizhetnek, csak persze kicsit lassabban. Az idősebbeknek pedig egyenesen ajánlott, még azoknak is, akik korábban nem sok időt fordítot­tak sportolásra. Az aktív spoto- lóknak, akik amúgy is edzése­ken fejtik ki erejüket, az orvos nem tanácsolja, hogy szabadide­nyaralást, mint ahogy — ká­nikulával és tömeggel dacolva — élvezik a műkincsekben gaz­dag nagyvárosokban töltött va­kációt is, aminek az az előnye a külföldi számára, hogy az ola­szok elhagyták őket. A turisták számára eddig nagy hátrányt pedig az idén vég­re kiküszöbölik a hatóságok: nem zárnak be a múzeumok a személyzet nyaralása miatt. Miután a honvédelmi miniszté­rium megállapodást kötött a kul­turális javak minisztériumával, több mint kétezer — lelkiisme­reti okból a fegyveres szolgálat jükben még pluszedzéseket is teljesítsenek kerékpározással— azért infarktus ellen senki nincs % védve, ha túlterheli magát. A népszerű-tudományos magya­rázat arra, miért olyan ajánlatos a kerékpározás az, hogy a friss levegőn az oxigénfelvétel nő, a szív vérellátása javul, süllyed a koleszterinszint, nem utolsósor­ban pedig a kerékpározás erősen fogyaszt. Nagy előny, hogy az erőkifejtés, az ahhoz felhasznált testi energia közvetlenül sebes­séggé alakul; nem mindegy, hogy az ember testmozgás köz­ben egy helyben marad, avagy előrehalad. Ez utóbbi értéke például úszásnál 0,5—0,7 százalék; futásnál 20, kerék­pározásnál azonban 28 szá­zalék. Eközben statikailag az erőfeszítés kevésbé terheli a szívet és a keringést — éppen ezért egészségesebb a kerék­pározás a kocogásnál a szív­beteg számára. S mivel az idő múlásával még kisebb a meg­terhelés, könnyedén kidol­gozható a terhelés növelésének „receptje”. Akinek 20 perc intenzív kerékpározás már nem okoz fáradtságot, az a következő négy hétben emelheti napi 30 percre az adagot, azután a tize­dik hétig 45 perc, és a 11.-től akár 90 perc is következhet. Persze mindez kicsit másként alakul a nagy nyári kánikula idején, de a hosszú, szép őszi időszakban mindenki meg­alól felmentett — fiatalt bíznak meg őrszolgálattal a nyári hóna­pokban. Ennek különösen a hálózsá­kos fiatal turisták fognak örülni, akik elsősorban a műkincsek megcsodálására érkeznek Itáliá­ba — és bizony sokszor okozott elkeseredést számukra, hogy hiába vállalták a sok kényelmet­lenséget és áldozatot, utcán aludva, hátizsákból étkezve, le­nézve és gyakran kilakoltatva a terekről —■ végül még be sem mehettek álmaik múzeumába. Ez most már nem fog megtörténni. B. A. Olasz vakációzok FEB próbálhatja! Tetőtől talpig Violánál járva Bármennyire divatos is az öltözé­künk, az összképet mindenképp elront­hatja a gondozatlan haj vagy az előnyte­len frizura. Fontos tehát az egyénisé­günknek megfelelő, arcunkhoz illő, fo­lyamatosan rendben tartott hajviselet. Énnek érdekében legjobb, ha szakem­berhez fordulunk. Az új frizurában le­gyen benne a saját ízlésünk, elképzelé­sünk, de hallgassuk meg mások, főként pedig a fodrászunk véleményét is. Ennyi bevezető után bizonyára kita­lálták, ezúttal néhány divatos hajformát „tálalunk fel” Önöknek rovatunkban. A mester, Virág Viola békéscsabai fodrásznő volt, az alkalmi manökenek pedig a vállalkozó szellemű törzs­vendégei. Az első képen egy alul egyformára vágott, úgynevezett Kleopátm-fazont láthatunk, amelyet elöl enyhén zselé­zett, csibészes csitrivel variált a fod­rásznő. Ehhez a frizurához — kislá­nyoknál — kimondottan előny a szep­lős arcocska! A következő képen szintén Kleopát­rát láthatnak, ám ezúttal erősebb szálú, természetes hullámú hajból formázva. A frizurakészítéshez csupán hajszárító­ra és egy körkefére van szükség. A következő romantikus hajzuhatag elsősorban a keskeny arcú hölgyek szá­mára előnyös. A haj erősen dauerolt, berakással készült. A Charlie-hatást az enyhe melír méginkább fokozza. Divat a bronzvörös hajszín, s minden jel szerint hamarosan sikk lesz a ’60-as évek kontystílusa is. E kettő (szín és forma) variációja alapján készült a ne­gyedikként bemutatott alkalmi frizura. Laza dauer és néhány hajcsat szükséges hozzá. Akik kedvelik a könnyen kezelhető formákat, azoknak ajánljuk az utolsó­ként bemutatott, merészen stuccolt, erősen zselézett, tépett csitrivel variált frizurát, melynek alapja a precíz haj­vágás. ma—ria Fotó: Gál Edit és Fazekas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom