Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
1991. július 11., csütörtök KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP Halottak a barikád mögött? Bahr: kéksisakosokat Jugoszláviába Határon, vámon átcsusszant kocsik és egyéb szabálytalanságok A legutóbbi 3 hónapban 90 személy vesztette életét a keletszlavóniai összetűzésekben — közölte Eszéken Zlatko Krama- rics, a város vezetőségének elnöke. Közölte: még mindig nem sikerült bejutni Tenja falu el- barikádozott részébe, pedig ott feltehetően halottak és sebesültek vannak. Elmondotta, hogy az 1981-es népszámlálás adatai szerint 14 szlavóniai járásban 5-ször annyi a horvátok száma, mint a szerbeké, így képtelenség az a követelés, hogy a körzetet Szerbiához csatolják. Tenja falu elbarikádozott részében szerbek élnek. Az utóbbi napokban halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak itt a horvát belügyi alakulatok és a szerb fegyveresek között. Kedden ismét lövöldözés volt a Palánka és Újlak közötti Duna- hídnál. Horvát oldalról újból tüzet nyitottak a hidat őrző katonákra, akik azonban nem viszonozták a tüzet. A hídnál keddre virradóan voltak összecsapások horvát rendőrök és a jugoszláv néphadsereg katonái között, amelyek során 1 horvát rendőr meghalt, 3 megsebesült. Az újvidéki rádió kedd esti jelentése szerint kedden délután újabb 180 menekült kelt át a Dunán Vukovar járásból, ahol a bácsi területvédelmi törzskar adatai szerint 26, főképpen szer- bek lakta településen szünetel a víz- és az áramszolgáltatás, és megszakadt a telefonösszeköttetés. * Egon Bahr, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) leszerelési szakértője, az 1970- es szovjet—nyugatnémet szerződés egyik kidolgozója szerint meg kellene fontolni, hogy ENSZ-mintára az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő országok is állítsanak fel kéksisakos kontingenst. A Lübecker Nachrichten szerdai számában megjelent interjújában kifejtette: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kéksisakosait Jugoszláviába kellene küldeni a horvátok és a Horvátországban élő szerbek közötti újabb öldöklések megakadályozására. — Mindehhez az EBÉÉ vonatkozó döntése mellett szükség lenne Jugoszlávia és az érintett felek beleegyezésére is. A béke- fenntartó alakulatnak meg kellene akadályoznia a túlkapásokat mindaddig, amíg Jugoszláviában a kisebbségi jogoknak maradéktalanul nem szereznek érvényt — mondta Egon Bahr. A szociáldemokrata politikus a Lübecker Nachrichten hasábjain bírálta az Európai Közösségeket is, mondván, hogy csak későn ébredtek tudatára felelősségüknek, holott a jugoszláviai válság legalább tizennyolc hónapos. Felvetette, hogy az EBEÉ-n belül tanácsadói testület felállítása is szükséges lenne: a tanácsadók adott esetekben figyelmeztethetnének a válságok akuttá válásának veszélyére. Szlovénia nem Szlavónia! Bizony, nem! Szlovénia területén él a déli szláv népcsoportok közül a legnyugatibb szláv nép, német nyelvű lakosokkal körülvéve. Az európai nagy „területrendezést” megelőzően (1919) már egy évszázaddal korábban Ausztriához tartozott. Krajna, Karintia egy részét képezvén. A fővárosa Laibach volt. A magyar szent korona országai közé sohasem tartozott. Jelenlegi határait részben az 1919-es, részben az 1947-es párizsi békék állapították meg. 1919-ben csatlakozott a Szerb—Horvát—Szlovén Királysághoz, 1945 óta tag- köztársasága a föderatív Jugoszláviának. Szlavónia a magyar szent korona országainak részét alkotta (a korábbi századokban mint bánság tartozott a Magyar Királysághoz), Horvátországtól keletre, Eszék környékén terült el a körülbelül 17 000 km2-nyi területen, 1 millió lakossal. A Határőrvidék polgárosításának idején (a török kiűzése után) Horvátországnak és Szlavóniának új közigazgatási beosztása alkalmával Horvát-Szlavónország néven egyike lett a magyar szent korona országainak; népessége; szerb, horvát, sovác, bunyevác népcsoportok szimbiózisa. A horvát országgyűlés 1918. október 29-én deklarálta Horvátország elszakadását, egy úttal az új délszláv állam megalakulását. Ilyenformán Szlavónia is — mint Horvátország része — tagja lett a Szerb—Horvát—Szlovén Királyságnak. A televízió minapi híradójában öt esetben említettek Szlavóniát (megfelelően hangsúlyozva a szót!) a helyszínre küldött tudósítók — köztük a „panorámás” Szaniszló Ferenc is — Szlovénia helyett. Ugye, nem kell azt itt bizonygatni, hogy a mostani délszláv eseménysorozatban melyik és milyen területről van is szó. Előző napon a táborozó gyerekeket földrajzi témákban kérdezgette a riporter, akik bizony ott vallották be, hogy fogalmuk sincs, hol van Erdély, s nem tudják merre található a Felvidék... Korábban valamikor azon csodálkozott a már nagyobbacska magyar iskolás — hallván beszélni a székely atyafit —, hát a székelyek tudnak magyarul is?! Nos, itt akaratlanul eszembe jut dr. Horváth Cézár, a rév- komáromi Szent Benedek-rendi főgimnázium tanára, aki természetrajzot és földrajzot tanított (nem előadott!) fél évszázaddal ezelőtt. Nyugtassa őt az Isten! — petőcz — George Bush amerikai elnök érdeklődve néz körül egy F117A típusú Stealth, azaz Lopakodó vadászgép pilótafülkéjében, az Andrews légitámaszponton, amikor riporterek és fotósok számára is lehetővé tették a radarhullámokat kerülő csodagépek megtekintését MTI külföldi képszerkesztőség Új elnök a Springer-konszem élén Elnökváltás következett be az Axel Springer-konszemnél, a világ egyik legnagyobb kiadóvállalatánál — jelentette be szerdán a Die Welt, a cég vezető napilapja. A vállalatnál eltöltött 23 év után visszavonult Peter Tamm, aki 1982 óta töltötte be a konszern elnöki tisztét. A kiadó-konszern új elnöke a 48 éves Günter Wille lett, aki 1990- ben került a Springerhez az ismert Phillip Morris cigarettagyár éléről. Wille — akinek vezetésével a Phillip Morris a legnagyobb német cigarettagyártó cég lett, a Marlboro pedig az egyik legkeresettebb cigaretta — szervezeti változásokat kíván bevezetni a Springer kiadó élén. Népszabadság: Leváltották a közép-ázsiai muzulmánok vallási szervezetének vezetőjét, Muhammadszadik Mamajuszu- povot. Pista bácsi:—Biztosan azért döntöttek így az illetékesek, mert mire a hívők kimondták a nevét, a Koránból késő este lett. Carnogursky Csallóközben Ján Carnogursky szlovák kormányfő szerdán a Csallóközbe utazott, ahol a bősi erőmű környékét látogatja meg. Nem tervez találkozót az erőmű gátján egy hete tüntető környezetvédőkkel, akik a felvízcsatoma részleges elárasztása ellen tiltakoznak. William Oberhäuser, a szlovák kormány erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási minisztere a szerdai Praca című pozsonyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy a felvízcsatoma feltöltésének késleltetésével csak fokozódik a Csallóközt fenyegető árvízveszély, amit a környezetvédők nem vesznek tudomásul. Miután a szlovák kormány keddi határozata szerint két héttel elhalasztották a bősi erőmű végleges felépítéséről szóló döntést, Pozsonyban egyúttal azt is bejelentették, hogy az erőmű térségében fekvő települések lakosságának áramszolgáltatási és közlekedési kedvezményeket terveznek adni. A vámosok — ha idejük engedné — tízkötetnyi regényt tudnának gépbe mondani, annyit látnak, tapasztalnak. Miután azonban minden percük arra megy el, hogy nyomozzanak a különböző módon elkövetett szabálysértések és bűnügyek után, így csak a már lezárt, vagy még folyamatban lévő akták között szemezgethetünk. Itt van mindjárt H. Sándor esete, aki alig múlt húszesztendős, de több kemény valuta ment át a kezéig mint ahány csillag lehullott az égről. Ki tudja, honnan lehet egy fiatalembernek annyi pénze, hogy kölcsönkérjen 71 ezer német márkát, 20 ezer osztrák schillinget és 400 svájci frankot, hiszen ezeket egyszer meg is kell adni? De ezzel nincs is vége a felsorolásnak, mert H. Sándór a már meglévő tengernyi valutájával Szegedre utazott, hogy ott gyarapítsa a már zsebében lévőt. Ahogy elmondta, ismeretlenektől vett még 35 720 márkát 1 millió 857 ezer forintért. Ösz- szesen tehát 4 millió 380 ezer forint értékű devizát szerzett rövid úton az ifjú. Peches ember pedig ne menjen a jégre — tartják —, mert úgy jár, mint H. Sándor. Fenékre ül. Magyarán lebukik. S ezzel elvész a vagyont érő valutája is. A vámhivatal, a nyomozás után az iratokat a gyulai Városi Ügyészségnek küldte meg. Honda a hivatal udvarán K. József megbeszélte magával, hogy a külföldön vásárolt Honda személygépkocsijával átcsusszan a határon anélkül, hogy azt vámellenőrzésre bejelentené. Csakhogy az élet nem ilyen egyszerű, mert hát nem könnyű az effajta manővereket büntetlenül megúszni. Persze, hogy nem sikerült K. Józsefnek sem. Csempészet bűntettének alapos gyanújával indult eljárás ellene. A Honda pedig jobb sorsra vár a vámhivatal udvarán. Vagyon a nejlonzacskóban Pechsorozat szenvedő alanya volt az a lengyel állampolgár, aki hazánkban karambolozott gépkocsijával. Nem elég, hogy totálkáros lett az autója, de ráadásul a kárszakértői átvizsgáláskor egy nejlonzacskóban 360 000 forintot is találtak eldugva, amelynek eredetéről a tulajdonosa annyit mondott, hogy ismerősei megbízták őt különböző vásárlások elvégzésével. Természetesen valutapapírja nem volt a kisebb „vagyont” kitevő pénzösszegről. Az eljárás ellene is megindult. Volkswagen — illegálisan Nem volt szerencséje Sz. Lászlónak és feleségének sem, amikor úgy akartak egy Volkswagen Combi gépkocsihoz jutni, hogy arról a vámhatóságok semmit se tudjanak. A gépkocsi a Schwacke katalógus szerint 627 ezer forintot ér. Sz. László ajándékozó levél alapján, ajándék címén vette át a gépkocsit S. A. német állampolgártól, természetesen devizahatósági engedély nélkül. Devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt indult eljárás ellene. B.V. „A városnak meg kell találni bennünket” Ifiház helyett kaszinó? Egy hónapja új igazgató áll a Békéscsabai Ifjúsági Ház élén. Köztudott, hogy nemrég új szerepkört kaptak a megyeszékhely kulturális intézményei: az egykori úttörőház feladata lett a város közművelődésének szervezése, irányítása. Szente Béla, aki megpályázta és elnyerte a vezetői állást, 17 éve dolgozik népművelőként, s otthonosan mozog a kultúra szinte minden területén. Nem titok az sem, hogy két éve azért ment el az ifiházból, mert nem értett egyet az akkori vezetés törekvéseivel. Most milyen elképzelésekkel látott hozzá a munkához, hogyan szeretné a megváltozott igényekhez formálni a ház arculatát? — erről kérdeztük. — A város szellemi, művészeti életének szervezésére, irányítására vannak megfelelő intézmények, ez nem a mi feladatunk. Semmiféleképpen nem akatjuk elvenni a színház, a könyvtár, a múzeum kenyerét. Fel kell vállalnunk viszont Békéscsaba és környéke műsorellátását, s erre létrehozunk egy szervezőirodát, mely egyúttal menedzseli a nálunk működő csoportokat. Szeretnénk egyfajta kaszinó jellegű társasági életet szervezni, hisz ennek Csabán múltja van. Ma is van erre igény, csak vonzó programok kellenek. —Mi lesz a meglévő és a Balassitól átörökölt klubokkal, csoportokkal? — Mindent megtartunk, átvállalunk, ami értékes, amire van igény! A csoportoknak adjuk a helyet, a működési feltételeket, munkájukat figyelemmel kísérjük, bábáskodunk új közösségek létrehozásánál. Természetesen segítünk a szervezésben, de nem akarunk atyáskodni. Lesz egy közösségfejlesztő teamünk, amely igény szerint segít a programok összeállításánál, lebonyolításánál. Az ő feladatuk lesz a — részben vállalkozás jellegű — tanfolyamok szervezése, gondozása is. — Hogyan használják ki az eddiginél jobban a ház adta lehetőségeket? — Az irodák számát csökkentjük, növeljük a közösségi tereket. Megszüntetjük a nem kulturális célt szolgáló irodákat; emiatt költözött el nemrég a Demisz. A nagyteremben annak adunk helyet, amire van kereslet; nyáron például vásárt tervezünk. Az autóbuszvárót bérbe szeretnénk adni, a Lencsési Közösségi Ház és a Békési úti klubház önállóan működik, csak a gazdálkodásuk tartozik hozzánk. Költségvetésünk kétharmadát kapjuk az önkormányzattól, a többit magunknak kell megtermelnünk. A színvonalas munkához persze megfelelő technikai háttér kell. Nagyon hiányzik például a telefax, az erősítőberendezés. —Adottak-e a személyi feltételek? Úgy hírlik, több embernek mennie kellett...-— Nem küldtem el senkit, de akadt, akinek lejárt a szerződése, emellett megszűnt vagy átalakult néhány munkakör. Portások helyett például „házigazdák” lesznek, akik fogadják, irányítják a bejövöket. Felvettünk egy gazdasági menedzsert, aki egyrészt a gazdálkodást végzi, s gazdaságosság szempontjából is megtervezi a programokat. Négy népművelő, plusz még két szakember végzi a munkát. Fiatal, lelkes társaság, kölcsönösen bízunk egymásban, és ez már fél siker. — Valóban névváltozás előtt állnak? — Mivel nem csak a fiatalokat várjuk rendezvényeinkre, szeretnénk olyan nevet választani, amely jobban kifejezi az intézmény céljait, jellegét, például mint a „Csabai Kaszinó”. Persze, nem a név a lényeg. A város lakóinak meg kell találni bennünket, s felfedezni saját igényeiket, értékeiket, hogy igazából a városé lehessen ez az intézmény. Gubucz Katalin
