Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01-02 / 127. szám

EXKLUZÍV

1991. június 1-2., szombat-vasárnap

A korát meghazudtoló szellemi és testi frissességü urat sokan megnézték Gyula és Békéscsaba utcáin, amint ruganyos léptekkel haladt látogatásának egyik helyszínéről a másikra.

A történelem, a politika for- gandóságának, a változó világban mégis jelenlévő állandóságnak akár jelképe is lehetne dr. Habsburg Ottó személye. 1987-ben pöckingi villájában már készült vele televíziós interjú, amelynek akkor legfeljebb részleteire számíthatott a magyar közönség, 1988-ban pedig már az Európa Parlament hivatalos delegációjának tagjaként Budapestre érkezett.

1916-ban négyéves volt, megjelent Ferenc József temetésén, apja, IV. Károly budapesti koronázásán (a helyszín azóta csupán annyit változott—emlékezik —, hogy számara most sokkal kisebbnek tűnt, mint kisgyermekként). 1918-ból egyes személyek képe, körvonalazódik még előtte, Károlyi Mihályé, Hadik miniszterelnöké. A trónfosztott Károly kétszer kísérelte meg, hogy Magyarországra visszatérjen, Horthy admirális azonban erre nem adott módot. A család néhány hónapig Svájcban maradt, 1922 januárjában pedig Madeira szigetére utazott. Áprilisban meghalt IV. Károly, a királyi famíliát XHI. Alfonz spanyol kirány Észak- Spanyolországba vitette. Ottó politikusi környezetbe született, politikusi fővel gondolkodott, és ma már demokratikus választás útján saját tudása, tapasztalata, tevékenysége eredményeként lett Bajorország választott képviselője az Európa Parlamentben.

„Bizonyos mértékig feno- mén vagyok ebben a parlamentben — vallja derűs humorral. — Három nemzetiségem van: magyar, osztrák és német. Német képviselő vagyok. Egy időben benne voltam a Varsói Paktumban, mint magyar, semleges voltam, mint osztrák, és a NATO- ban voltam, mint német. Gazdaságilag is ugyanez a helyzet adódott: németként az Európai Közösség tagja voltam, osztrákként az Eftába, magyarként pedig a szovjettel egy gazdasági rendszerbe tartoztam. Ellentétet nem éreztem, mert a célom egyértelmű volt. Azt is megtettem, hogy évente legalább egyszer magyarul szólaltam meg az Európa Parlament ülésén, jelezve, hogy jelen vannak a magyarok. Habsburg Ottó a Páneurópai Unió nemzetközi vezetőségének elnöke is. Vallomása erről: „1936-ban léptem a Páneurópai Unióba. Az igazat megvallva akkor még nem voltam olyan lelkes európai, mint ma. T udja: akkor még nem jártam be a világot, még nem éltem Amerikában, egyszóval akkor még nem láttam Európát — távolról.

Mindig csak Európában voltam. És ezt a nagy közösséget, amit Európa jelent, azt igazán jól a nagy távolságból lehet látni. Miért léptem be a Páneurópai Unióba? Az alapító: Couden- hove-Kalergi iránti személyes barátság miatt. O mindjárt az első világháború végén alapította meg ezt a mozgalmat, 1927- ben, látva a háborút lezáró béke- szerződések negatívumait. Felismerte, hogy a Duna-medencei egység széttörésének veszélyes következményei lehetnek. Veszélyesnek ítélte a közel-keleti helyzet alakulását is.”

„...A Páneurópai Unió mindig azt tartotta fő feladatának — ma is természetesen —, hogy síkra szálljon a nemzetek önrendelkezési jogáért, és felhívja a figyelmet arra, hogy Európa az egész Európát jelenti, méghozzá az olyan Európát, amelyben nincsenek drótsövények, amelyben nincs semmiféle vasfüggöny.” (Részlet az Isten akaratából... című könyvből.)

*

Egy csendes úr kísérte Habsburg Ottót útja során mindvégig. Visszahúzódva, épp hogy a háttérből szemlélte a dolgok menetét. Reviczky Adóm 1931- től 38-ig élt Békéscsabán, és tanult a Rudolf Fiúgimnáziumban (ma Rózsa Ferenc Gimnázium).

— Apámat katonatisztként rendelték e vidékre — meséli. — Nem itt érettségiztem, de mindig hazajárok ide. Tavaly tartottuk az 50. évfordulót. 1937-ben a csabai cserkészcsapattal gróf Teleki Pál főcserkész irányításával Hollandiában jártunk. Ott ismertem meg Habsburg Ottót. Az utóbbi néhány évben találtam meg újra őt, s a Páneurópai Unió magyarországi egyesületének választmányi tagjaként szervezem magyar- országi kőrútjait. Miskolc, Sárospatak, Pácin után jöttünk ide, pénteken pedig még Budapesten, az Európa Intézetben Glatz Ferencéknek tart egy előadást, majd hazautazik. A fővárosban lesz a Corvina Kiadó könyvpremierje: Bokor Péter és Hanák Gábor interjúkötete, az Isten akaratából... Találkozások dr. Habsburg Ottóval kerül az olvasó kezébe.

*

Rövid pihenője idején többen lepték meg vendégünket emléktárgyakkal. Egy békéscsabai helytörténeti gyűjtő, Balda János, aki igen szerencsétlenül járt mostanában, mert lakását módszeresen, nagy hozzáértéssel kifosztották, Zita királyné és Károly király eredeti kézírású, üdvözlőlapját nyújtotta át Habsburg Ottónak. Égy békési házaspár IV. Károly porcelán mellszobrával kedveskedett. Irányi Dezső tanár úr pedig kincsestárnak is minősíthető, gazdag, írásos emlékeit ismertette meg az elnökkel.

*

A gyulai és békéscsabai közönségtalálkozókon, fórumokon (főként a Rózsa Ferenc Gimnáziumban és a sportcsarnokban) legtöbbször felvetődő, legjelentősebb kérdésekről megígértük, hogy szólunk. Természetesen minden elhangzott mondatra visszatérni lehetetlen. Az elnök szellemét, humorát, az írott szó visszaadni nemigen képes. A sokak számára egyik legfontosabb első kérdés:

— Milyen előnyökkel járna Magyarország számára az Európai Közösséghez való tartozás? Hol tartanak a tárgyalások és mikorra várható teljes jogú tagságunk?

A következőkben a kérdésekre dr. Habsburg Ottó válaszait tömörítve idézzük:

— Az Európai Közösség politikai, gazdasági, kulturális és sokféle védelmet, biztonságot jelent a hozzá tartozó országoknak. A jelenlegi 12 tagállamához szeretnének újabbak csatlakozni, legközelebb áll ehhez Ausztria, Málta és Svédország, ezután következik Magyarország, a Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint Lengyelország. Természetesen hosszas tárgyalások, egyeztetések előzik meg a belépést. Mondhatom, a magyar szekció mindent megtesz a gyorsításért. Az egységes belső piac a közösségben 1993. január 1 -tői várható, ekkor adódik lehetőség Magyarországgal legalább egy asszociációs szerződés megkötésére. A magyarokkal tárgyaló szekcióban én vagyok az elnök (kereszténydemokrata képviseletben), az alel- nököm egy spanyol szociáldemokrata és egy olasz kommunista, a tagok liberálisak, zöld pártiak, konzervatívak, de a magyar ügyben, a felvétel megítélésében teljes az egység.

A legjobb szövetségesünk, ügyünk támogatója az Európa Parlamentben spanyol nemzetiségű, és ezt kevesen tudják. Mindkét részről, az Európai Közösség delegációja és a Magyar Parlament képviselői rendkívül komoly, alapos munkát végeznek a tagsági viszony létrejöttéért. A dolgok szépen haladnak, legyenek önök is optimistábbak a magyar jövőt illetően.

— Mit jelent a belső piac fogalma?

— A teljesen egységes, ösz- szehangolt piacot a közösség minden tagja számára. Ez a mezőgazdaságban már adott, más gazdasági területeken még nem. Például a jövőben mindenki ott dolgozhatna, ahol csak akar, mintha Európa egységes állam lenne. Ehhez persze az Európai Közösség jelenlegi alkotmányát, struktúráját át kell szervezni, kibővíteni. Az Európa Parlamentnek 12 éve vagyok tagja, azóta tömegesen sokszo- rozódnak a feladatok, s egyre több ország szeretne közénk kerülni.

— Több alkalommal felmerült a Szovjetunió felbomlásával, Gorbacsov hatalmának megingásával kapcsolatos kérdés. Mi lesz, ha a Szovjetunió szétesik?

— Vigyázni kell, mert ez a robbanás egy politikai Csernobil lehet, ha nem vagyunk elég erősek az Európai Közösségben. Az utolsó gyarmati nagyhatalom a Szovjetunió, amely így, együtt a végét járja. Oroszország léte történelmi tény. Bizonyosan önálló ország lesz, és később tagja a közösségünknek. Az oroszok száma az ezredfordulóra kevesebb, mint a lakosság fele. Az ázsiai részen a mohamedánok pedig 120 millióra szaporodnak. Ázsiában új életre kelnek a régi formák. Á moszkvai hatóságok nem a jövő emberei, csak a tegnapé. A legerősebb szervezet az országban a KGB (szovjet politikai rendőrség), -amelyben Gorbacsov politikai karrierjének a felét töltötte. Gorbacsov népszerűbb Nyugaton, mint a saját hazájában, ő a propaganda géniusza. A Szovjetunió köztársaságai előbb-utóbb szabadulni fognak, hiába próbálja az elnök összetartani az általa elképzelt kommunista gyarmati nagyhatalmat. Magyarország az esetleges robbanástól úgy lehet védett, ha minél hamarább az Európai Közösség tagja lesz. Szerintem az Egyesült Államok

és az Európai Közösség mellett a harmadik nagyhatalom Japán lehet.

— Mi lesz a Vörös Hadsereggel?

— Bomlófélben van, a katonák potom áron eladják a fegyvereiket Németországban is. A nagy terrorista szervezetek régebben a svájci feketepiacon szerezték be fegyvereiket, mostanában szovjet katonáktól veszik. Németországban egy szovjet kézigránát árfolyama: 12 márka, ugyanaz Svájcban több mint 100. Egy Kalasnyi- kovot szovjet katonától 1100 schillingért kapnak meg, míg Svájcban tízezerért, úgyhogy a feketepiac tönkre fog menni. A francia kormány attól fél, hogy beözönlenek hozzájuk ezek a fegyverek.

Ámi a Szovjetunióban veszélyes, az nem a hadsereg, hanem a megduplázódott létszámú KGB. Mondok egy érdekes példát, amikor az oroszok éhínségéről hallottunk, segélyküldeményről határoztunk. Nincs értelme, szűrtük le a tanulságot, mert nincs, aki a népnek szétossza. Végül is a KGB osztotta szét. Egy magas rangú szovjet tiszt megmagyarázta: vegyük tudomásul, hogy ez náluk az utolsó szerv, amely még nem korrupt.

—A Páneurópai Unió a népek önrendelkezési jogát hangsúlyozza. Mit tesz az Európai Közösség a nemzeti kisebbségekért?

— Ha a Duna-medence népei belépnek a közösségbe, a határok ugyan megmaradnak, de mindenki egyenlő jogokkal, szabadon mozoghat Európában — ez a cél. Románia nyilván a

gazdasági előnyök miatt nagyon szeretne tagja lenni a közösségnek. Mi az Európa Tanács nemzetiségi konvencióját, az emberi jogok, a nemzetek szabad önrendelkezési elveit szabjuk egyik feltételként. Ugyanez vonatkozik Jugoszláviára és a többi országokra is. A határokat megváltoztatni lehetetlenség. A határok szerepe csökken, Európa régiókra oszlik, ez lehet a szabadság feltétele.

—Szóba került esetleges magyarországi politikai szerep- vállalása. Mi a véleménye az ország jelenlegi politikájáról, mit tenne másként?

— Én magyarként az Európa Parlamentben és a Páneurópai Unióban sokkal többet tehetek ezért az országért a világban, mintha itthon politizálnék. Mégis Magyarországon lehetek igazán itthon, és boldog vagyok, hogy végre szabadok. Kérem, ne legyenek olyan pesszimisták, és ne a múlton rágódjanak, hanem a jövőre gondoljanak. „Hősiességet mindenki csak önmagától kívánhat”, nem ítélhetjük el azokat, akik az elmúlt rendszerben családjuk és önmaguk boldogulásáért kénytelenek voltak megalkudni. A nagy bűnösökről természetesen nem szabad megfeledkezni, de az ország népének belső kibékülésben kell kien- gesztelődnie.

A magyarság igazi parlamenti nemzet, ez kiderül az ország- gyűlési vitákból. Igazi köztársa- ságielnök-választás az, ha a nép választ. A valódi demokráciában szoros kapcsolat van a választók és választottak között. Én egyébként a kétkamarás parlamenti rendszer híve vagyok.

— Milyen tapasztalatokkal távozik vidékünkről?

— Másfél nap rövid idő. Az itteni problémák talán azért is nehezebbek, mint máshol, mert egészen közel van egy tragikus határ. Bukarestben ugyan lelőttek egy Ceausescut, de a helyébe jött másik kettő, és maradt ugyanaz a szellem...

A politika kibontakozását az országban leginkább a polgár- mesterek segíthetik, ők vannak legközelebb a választóikhoz. A megyei és a parlamenti képviselők már sokkal távolabb vannak. A nemzet megújhodása a településekről indulhat meg. Úgy látom, hogy itt is, mint egész Magyarországon, a földkérdés megoldása a sarkalatos pont, e téma súlyozásában a kisgazdákkal értekegyet. Optimista vagyok, mert megélhettem azokat a történelmi folyamatokat, amelyek már visszafordít- hatatlanok. Bede Zsóka

Fotó: Kovács Erzsébet