Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29-30 / 151. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRÍAP MEGYEI KÖRKÉP 1991. június 29-30., szombat-vasárnap Az Antall-kormány nem jól sáfárkodik az örökséggel Tegnap Budapesten a Mérleg utcai székházban ismertették az SZDSZ vezetői — első ízben a vidéki sajtó képviselőivel — a párt gazdasági válságkezelő programjának téziseit. A helyi szervezetek a nyáron vitatják meg a koncepciót. Véleményük összegzése után, kora őszre várható, hogy a teljes gazdasági programmá „hízó” tervezet a szélesebb közvélemény kezébe kerülhet. A szabaddemokraták gazdasági tézisei nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar gazdaság súlyos válságban van. Ugyanakkor megállapítják, hogy „Magyarországnak — részben a két évtizedes gazdasági reform pozitív örökségeként — jó esélye van arra, hogy a gazdasági válságból kilábaljon..-. Nem fogadjuk el, hogy a mostani kormánykoalíció pusztán gazdasági romhalmazt kapott volna örökségbe. Az átállás nehézségei valóban rendkívüliek, de nemcsak nehézségeket örököltünk, hanem fogódzókat is, a gazdasági helyzet rendbetételéhez. Úgy látjuk, hogy az Antall-kormány nem jól sáfárkodik az örökséggel.” A koncepció további része határozott vonalakkal rajzolja meg az SZDSZ konkrét gazdasági elképzeléseit. Az SZDSZ általános gazdasági programja az ágazati elképzeléseket is magában foglalja. Valamennyi — s nem csak települési — önkormányzat önszerveződő közösség „felnőtt” aktivitására számítanak: programjukat eszközként kívánják kezükbe adni. Sós Károly Attila szerint a Grósz- és a Németh- kormány lényegesen többet tett a gazdaság átalakítása érdekében, mint Antall József „csapata”, amely $ pártállamtól örökölt előjogok megtartásával foglalja el magát. Gál Gyula elvileg lehetségesnek tartja, hogy egy új kormány más irányt szabva befolyásolja a már elfogadott kárpótlási törvény érvényesülését: ehhez kiegészítő törvényeket kellene hozni. Az újságírók kérdéseire e napon Solt Ottilia és Magyar Bálint válaszolt. Utóbbi ismertette az SZDSZ frissen elfogadott állásfoglalását, amely elítéli a jugoszláv néphadsereg Szlovénia elleni katonai akcióját. K.A.J. Térzene és utcabál Békéscsabán Szombaton a megyeszékhely minden polgárára számítanak a népünnepélyen, amelyet 22 órától rendeznek a városháza előtt. Kedvcsinálóként 21 órától térzenét hallhatnak a szökőkútnál, majd a Békés Banda muzsikája hívogatja az embereket. Pap János polgármester köszöntőjét követően utcabálon mulathatnak a város lakói. A környéken élők megértésére számítva rendezi az önkormányzat ezt a mulatságot. Vasárnap a katolikus templom előtt lesz ünnepi műsor a szovjet csapatok végleges kivonulásának örömére. Este 20 órától 21 óra 10 percig harangszó mellett szól az ünnepi muzsika. Kórusmű és próza, a Radetzky-, a Klapka-induló, Erkel Ferenc és Beethoven gyönyörű zenéje szerepel a programban. b. zs. Vendégkommentár Magyar Szó Könyvhét — nélkülünk Nem tudom, nem is akarom tudni, milyen ráfizetéssel működött, működik évek, évtizedek óta a magyarországi könyvkiadás. Ám ha az elmúlt 49 esztendő szürkébe-feketébe tompuló, s egyszer eleven vérben ázó magyar valóságot kutatva és idézve egyáltalán szóba kerülhet a népszolgálat kifejezés, akkor az mindenekelőtt a könyv szentségéhez tapad. Mert történelmi viharban vagy szélben, legyűrhetetlen fagyban és hőségben a magyar könyvkiadás mindenkor talpon maradt: hajdanában filléres, napjainkban borsosabb áron, de ontotta-ontja a könyveket. Életünk legreménytelenebb, legkínzóbb perceiben-évei- ben mindenkor volt mivel elhúzódni egy rejtett sarokba, hitet, erőt gyűjteni az értelem és érzelem hullámhosszán. Há zord idők is tomboltak fejünk felett, a könyv, az írás akkor is megtalálta a rejtett ösvényeit. Vészterhes napokon, amikor virágzott és eszmét-szellemet gúzsba kötött az ostoba, de mindenható cenzúra, akkor jött Mark Twain és Shakespeare, Jack London és Zola, Jókai, Mikszáth meg Móra. És gyűltek, gyarapodtak a remekírók évről évre veretesebb, pompásabb kötetei — „az ész napvilága” valamennyiünket beragyogott. Nem állítom, hogy a felettünk elfutott négy és fél évtized alatt Magyarországon nem jelentek meg silány fércművek, ám a könyvek áradatából csak aki nem akart, az nem tudott válogatni, kedvére való nemeset találni. 25—30 évvel ezelőtt — amikor két-három évenként átváltott pénzzel utazhattunk Budapestre, s nem a rokonok-bará- tok kegyelemkenyerén éltünk — első utam mindig a könyvesüzletekbe, antikváriumokba vezetett és jóindulatú irigységgel, de sajgó fájdalommal válogattam a könyvek között. Akkoriban a határőrség még nem kutatta bőröndjeinkben az irredenta Dürrenmatt vagy-Arthur Miller köteteit — hoztuk hát az évre szóló szellemi táplálékot szakadásig. Magyar irodalomszakos tanárként, de újságíróként is égető szégyen (vagy megalázás?) számomra, hogy soha nem vettem részt ünnepi könyvhéten. Isten a tanúm, nem én huzakodtam ettől az élménytől — egyszerűen nem jött, nem jöhetett össze. Most sajgó lélekkel forgatom a Könyvvilág májusi, 5-ös számát, s gyarló gondolataim mindegyre előtörnek. Mert a könyvheti pompás seregszemle láttán nem Vörös- martynak kívánok feleselni, hogy lám, igenis ment „a könyvek által a világ elébb”, hanem mindenekelőtt az jajdul fel bennem, hogy ismét kimaradtunk a magyar könyv, a magyar irodalom és szakírás szent fesztiváljából. Hogy a ledöntött fal és letépett szögesdrót helyett egy láthatatlan valami épül, emelkedik közénk, ami kirekeszt és megrabol, taszít és elidegenít..., s a hozzánk vezető ösvényt benőtte a gaz, befújta a hó... * Kiss Zsuzsa a Romániai Magyar Szó munkatársa „Vizes” beruházás Kaszaperen Az éjszakai múzeumi séta meghiúsult Izgalmas éjszakája volt a békési Kiss Zoltánnak az elmúlt hét elején: „Későn, úgy két óra körül értem haza. A nagy hőségtől nem tudtam aludni, lenéztem hát egy Tcicsit az utcára. Ahogy né- zelődök, hallom, hogy a múzeumkertből zaj szűrődik ki. Itt valami baj lehet — gondoltam —, és telefonáltam a rendőrségnek. Mikor kiértek, magam is lementem az utcára, hátha segíthetek. Beugrottunk a múzeum kerítésén, láttuk, hogy az épület külső ajtaját már felfeszítette valaki. Ember sehol... Aztán a másik rendőr — aki más irányból közelítette meg a helyszínt — szólt, hogy elfogta az elkövetőt. Hogy ki az? Ezt én nem tudom. Teljesítettem állampolgári kötelességem, ezzel részemről lezárult az ügy.” A rendőrség részéről pedig ezután kezdődött csak igazán... Hamar kiderült, hogy a 37 éves kaposvári K. Gy. lépteit korántsem a kultúrszomj irányította azon az éjszakán. Másfajta szomjúság gyötörte, hiába. Mivel a borozóban zárt ajtó fogtfflta. megpróbált a szórakozóhelyre erőszakkal behatolni. Szerszáma nem volt, az ajtó nem engedett, átmászott hát a kerítésen, hátha*a múzeumban nagyobb szerencsével jár. Nos, hamar egy ásó akadt a kezébe, így nekiláthatott „a munkának”. Az éjszakai múzeumi séta azonban ezúttal meghiúsult. Talán majd legközelebb... Nappal... Nyitvatartási időben... XT : vv J Nagy Agnes Torgyán József: sohasem voltam ügynök Kisgazdák az MDF markában A képviselők merlege 6. Mit tehetünk a gazdaság fellendítéséért? (Folytatás az 1. oldalról) — Ont azzal vádolják, hogy titkos ügynökként szolgálta a bolsevista rendszert. Mi a véleménye erről? — Tiltakozom az ellen, hogy engem, mint az ’56-os szent forradalom egyik résztvevőjét meggyalázzanak. Hajlandó vagyok bárkivel, a kormány bármely tagjával egyenes adásban a tévé előtt átvilágíttatni magam, de csak kölcsönösen. Átvilágíthat engem az MDF elnöke, de egyidejűleg én is át fogom őt világítani. Az egész rágalmazá- si hadjárat azért történt, hogy megakadályozzák azt, hogy engem a kisgazdapárt elnökének válasszanak. Rólam a tanúk ezrei tudják, hogy évtizedeken keresztül politikai üldözött voltam. A pártállam fennállása alatt nem véthettem katonai, politikai ügyekben, mert politikailag megbízhatatlannak nyilvánítottak. Közben a valóságos ügynökök jó fizetést kaptak. Már a fizetési listáról ki lehet mutatni, kik a valóságos ügynökök és elő lehet a jelentéseiket is venni. Nem igaz, hogy nem lehet őket fellelni. Én ezt az ügyet addig nem vagyok hajlandó lezárni, amíg a valóságos ügynökök nem kerülnek felszínre. Nem vagyok hajlandó elfogadni semmilyen levelet. Csak egy dolgot fogadok el, állítsák a nyilvánosság elé a kormánynak azt a tagját, aki ilyen politikai bűncselekménnyel akarta a politikai ellenfelét kikészíteni. — Mit tart a hazai parlamentáris berendezkedés legnagyobb hibájának? — Magyarországon ma nincs politikai ellenzék és ez óriási gond. Ne tévesszen meg senkit, hogy itt többpárti parlamenti választások v ol t ak .jOnmag ában ez a tény még nem hoz létre többpárti parlamenti demokráciát. Ha ma minden hatalom az MDF kezében összpontosul, akkor megint nem kerülünk-e vissza a pártállami időkbe? Ha a független kisgazdapárt nem tudja megőrizni a függetlenségét, akkor hol lesz itt a többpártrendszer? Gondoljanak arra, hogy az SZDSZ első dolga volt titkos paktumot kötni az MDF-fel. Ebben minden lényeges kérdésben egyezséget kötöttek. Ezért az SZDSZ is csak nevében ellenzéki. —A koalíción belül képvisel- e külön politikai erőt a kisgazda- párt? — Tulajdonképpen a kisgazNagy vihart kavart az elmúlt évben Kaszaper községben a vízműtársulat megalakulása. A lakosság egy része örült, hogy a település végre megfelelően ellenőrzött ivóvízhez jut, de akadtak ellenzők is bőven. Hogy kinek volt, és végül kinek lesz igaza, most kár lenne boncolgatni, a tény pedig tény marad: a kútfúrások megtörténtek. A még tanácsi rendszerben elkezdett beruházást — amely a 26 millió forintos összköltségével nem csekély feladatot jelent — a polgármesteri hivatal tovább folytatja. — Jelenleg 846 érdekeltség van a faluban, de a program ösz- szességében és közvetlenül minden családot érint — mondta Csürhés István polgármester, amikor rákérdeztünk a beruházásjelenlegi stádiumára. dapártnak az egész politikát tekintve nincs beleszólása a dolgokba. Beléptünk a koalícióba, hogy legyen néhány miniszterünk, politikai államtitkárunk, akik feltöltik az apparátust olyan szakemberekkel, akik szimpatizálnak a kisgazdapárttal. Ehelyett az történt, hogy ezek a miniszterek szembe fordultak saját pártjukkal és olyan kormányérdekeket szolgálnak, amelyek szemben állnak a kisgazdapárt érdekeivel. Nem ezért tettük őket oda. A titkos paktum, amelyre hivatkoztam, a miniszteri felelősség helyébe a miniszterelnöki felelősséget léptette. Ez maga után vonta, hogy a miniszterek korlátozott jogkörrel rendelkeznek. Történetesen, ha a miniszter egyben a kisgazda- párt elnöke is, akkor a kisgazda- párt ki van szolgáltatva az MDF elnökének. A miniszterelnöki függőség pártfüggőséget von maga után. Ebből következik, hogy már nem a kisgazdapárt jelöli ki a minisztereit — mint ahogy láttuk ezt Gergátz miniszter úr esetében —, hanem a demokrata fórum. Ha így megy tovább, a pártunk a leglényegesebb elemét veszíti el, a függetlenségét. De ez nemcsak a mi pártunkra érvényes. — A beruházás az ütemezésnek megfelelően halad, és a műszaki átadást augusztus 20- ára terveztük. Ezt követően, szeptember 20-ától lehet rákötni a gerincvezetékre, amelynek lakossági költsége 18 ezer 500 forint. Úgy kalkuláltuk, hogy körülbelül öt év alatt minden házhoz eljut az egészséges ivóvíz. T udomásom szerint—folytatta a polgármester — ebben a körzetben a legalacsonyabb a víz arzéntartalma, ami az építkezés szemszögéből sem elhanyagolható. A továbbiakban még megtudtuk, hogy a kivitelezést az orosházi Pressor Kft. végzi, a költségek és a későbbi vízdíj csökkentése érdekében pedig tárgyalások folynak a közös üzemeltetésről. — hm — — Ha a hét végén Önt választják a párt elnökének, mit tesz a függetlenségükért? — Ma egyetlen olyan politikai erő, amely a többpárti demokráciát képes megvédeni, az a kisgazdapárt. De ehhez megfelelő vezetést kell választani, ahol külön válik és külön választják a miniszteri tisztségeket és a kisgazdapárti vezetői tisztségeket. Ha engem választanak meg vezetőnek, akkor ezt az irányt követem. Ennek a pártnak 70 ezer egészséges tagsága van és van hozzá egy kis vízfej vezetőség, amely ráadásul idegen érdekeket szolgál. Félreértés ne essék, én kötelezettséget vállalok arra, hogy semmilyen körülmények között nem megyek be a hatalomba. Ilyen eszembe sem jutna. Én azért politizálok, mert a jó isten elég sok szépben és jóban részesített engem az eddigi életemben ahhoz, hogy valamit visszaadjak azoknak, akikhez a jó isten nem tudott ilyen bőkezű lenni. Beszélhetnék a személyes programomról, elgondolásomról, de csak címszavakban teszem. Első és legfontosabb a reprivatizáció végrehajtása, az eddigi bérpolitikát nem lehet továbbvinni, mert tönkreteszi a családokat. Az államadósság visszafizetését más alapokra helyezném és élelmiszerrel fizetnék nyugatnak. A lakosság terheit enyhíteni kell. Papp János Sorozatunkban a Békés megyei országgyűlési képviselők nyilatkoznak arról, hogyan értékelik az elmúlt egy esztendőt. Kádár Péter református lelkészt, Békés megye 2-es számú válsztókerületének képviselőjét arra kértük, mondja el röviden, hogyan látja egy év távlatából saját munkáját, tevékenységét a Parlamentben. — A képviselők egyik nagy feladatköre az országos jelentőségű jogszabályalkotás — válaszolta. —Mint szabad demokrata olyan javaslatokra igyekeztem szavazni, amelyek az állam szerepének csökkentését, a polgárok lehetőségeinek kitágítását célozzák mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi életben. Elvem szerint a jövő útja az autonómia és az önfenntartás, legyen az szociálpolitika, vagy közigazgatás. Talán sokan nem tudják, hogy az SZDSZ frakcióban szigorú munkamegosztás folyik. Az én külön feladatom az emberi jogi, kisebbségi és vallási kérdések gondozása. Módosító indítványokkal szorgalmaztam az egyházak és nemzetiségi szervezetek adókedvezményeit, az egyházi ingatlanok vitájában pedig a felekezetek egyenlőségét, működőképességét, az államtól való függetlenedésüket tekintem célnak. Küldetésemnek tartom a származási és világnézeti megkülönböztetéssel szembeni küzdelmet, úgy is mint az Interparlamentális Únió az Antiszemitizmus Ellen egyik magyar alelnöke. Az elmondottakhoz Kádár Péter hozzátette, a munkája másik nagyon fontos része a választókerületével való kapcsolattartás, az ott élő emberek, vállalatok és szervezetek érdekeinek képviselete magasabb fórumok előtt. Tizenegy település tartozik hozzá, amelyeknek gondjait fogadóórákon vagy levelezések útján kíséri figyelemmel. Gyulán, az SZDSZ egyik ügy vivője- ként — amennyire ideje engedi —a helyi politikába is igyekszik bekapcsolódni. Hogy a választókerületében milyen konkrét megoldásra váró feladatok merültek fel, ezek közül mit tart halaszthatatlannak, és mi az, amiről az országgyűlés előtt is szót emelt, így válaszolt a képviselő: — Választókerületem adottságaiból a következő tennivalók rajzolódtak ki számomra: a mezőgazdaságból élők, a kistelepülések, a határmenti és általában az elmaradott térségek sorsának szem előtt tartása. Ennélfogva megkérdeztem a kormány tagjait az állattenyésztők helyzetének javításáról, a határátkelő helyek, a határőrség gondjainak enyhítéséről, az új állomások megnyitásáról, a 44-es út gyulai szakaszának eltereléséről. Módosító indítványokkal igyekeztem megerősíteni az önkormányzatok céltámogatási pályázatait (gyulai csatornatársulatok, vízműtársulat, sarkad- keresztúri iskola kiszolgáló épülete). A felsoroltakon kívül a hátrányos helyzetű települések (Geszt, Mezőgyán) és az önkormányzati beruházások nyertes pályázatait természetesen ugyancsak támogattam. Az elmúlt egy év kapcsán szóba került az is, mit tehet egy képviselő a gazdasági élet fellendítéséért — Tapasztalatom szerint ebben a kérdésben nincs túl sok mozgásterünk — mondta —, hiszen ez többek között a kormány feladata, akiknek már csak azért is könnyebb a dolguk, mert egy városnyi létszámú hivatalnok és szakember áll rendelkezésükre, míg a frakciónk munkáját tízes nagyságrendben ' segítik munkatársak és szakértők. Ennek ellenére igyekszem helytállni a vállalkozások sikeréért és az emberek létbizonytalansága ellen folytatott harcban.
