Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

1991. június 25., kedd KÖRKÉP EIHIRLAp Sertésből még mindig sok(k)! A kistermelők állatállománya 1991. március 31-én A Központi Statisztikai Hivatal az általános mezőgazdasági össze­írás keretében — 1991. március 31-ei eszmei időpontra vetítve — teljes körű állatszámlálást hajtott végre. Békés megyében a számláló- biztosok 126 ezer háztartást keres­tek fel, ebből 87 950-ben foglalkoz­tak állattartással. A lakosság köré­ben ilyen jellegű számbavétel utol­jára 1986. december 31-én volt, így a megye kisüzemi állatállományá­ban bekövetkezett változásokról e két felmérés nyújt széles körű infor­mációt. A kisüzemi gazdaságokban, az előző teljes körű felméréshez viszo­nyítva jelentős eltérés figyelhető meg a különböző állatfajokat tartók számában. A juhot és a sertést tartók száma mintegy 10—10 százalékkal emel­kedett. A vállalkozási készség csök­kenése — a tartók számát tekintve — elsősorban az anya- és előhasi kocát, valamint a szarvasmarhát tar­tóknál jelentkezett; 17, illetve 13 százalékuk számolta fel e tevékeny­ségét. Lovat 12, tehenet vagy előha­si üszőt közel 10, tyúkfélét pedig 6 százalékkal kevesebben tartottak gazdaságukban, mint 1986. decem­ber végén. Békéscsabán tartották a legtöbb szarvasmarhát; 303 gazdaságban, összesen 1508-at. A megye telepü­lései közül kiemelkedő még Gyula és Orosháza kistermelőinek szarvasmarha-állománya, mindket­tőben meghaladta az 1200-at. A te­henek egynegyedét, a hízómarhák több mint egyharmadát a kisterme­lők gondozták. A szarvasmarhát tartó gazdaságok 69 százalékában tartottak tehenet, vagy előhasi üszőt. 1991. március 31-én 100 tar­tó gazdaságra 433 szarvasmarha, ezen belül 254 tehén vagy előhasi üsző jutott. A felvétel időpontjában 3550 darab kihelyezett szarvasmar­hát tartottak a kistermelők, ami az előző évinek mindössze négyötöde. A csökkenést kizárólag a hízómar­ha-kihelyezés több mint 50 százalé­kos visszaesése okozta, a tehénki­helyezés ugyanis jelentősen emel­kedett. A megyében Békéscsabán és Orosházán tartották a legtöbb ser­tést: számuk megközelítette a 34, illetve a 28 ezret. A kisüzemi gazda­ságok anyakoca-állománya szintén az előbbi két városban volt a legna­gyobb, de jelentős mennyiséget re­gisztráltak még Gyomaendrődön, Dévaványán, Füzesgyarmaton és Békésen is, ahol számuk 1000-1500 közötti. Hízó- és 50 kg feletti sertés­ből a kistermelők állománya Bé­késcsabán, Dévaványán és Oroshá­zán meghaladta a 10 ezret. A kis­üzemi sertésállomány március végi korösszetétele a szokásos első ne­gyedévi felfutással ellentétben a termelési ciklus megakadását jelez­te. Az állomány 22 százaléka malac, 36 százaléka 50 kg feletti hízóser­A kisüzemi gazdaságok állatállománya a főbb állatfajokból 1991. március 31-én Megnevezés A kisüzemi gazdaságokban A kisüzemi gazdasá­gok állománya a me- gye összes állatállo­mányának százalé­kában a tartók száma az állomány, - db Szarvasmarha 5515 23 881 23,3 Sertés 62 982 549 974 55,9 Juh 4 368 40 968 30,8 Házinyúl 4 453 81 878 95,2 Tyúkféle 75 472 3 056160 69,4 Liba 4 824 273 102 47,1 tés, közel 34 százaléka árusüldő és 50 kg alatti hízósertés. A felvétel időpontjában közel 200 ezer, hama­rosan optimális leadási súlyú és már túlsúlyos sertés volt a kistermelők gazdaságaiban. E mennyiség kivá­gására már nemcsak a tartás gazda­ságossága érdekében lenne sürgő­sen szükség, hanem a nyári meleg miatt is, ami már élettanilag is ve­szélyezteti a túlhízott állományt. 1991. március 31-én a megyében 100 tartó gazdaságra 873 sertés ju­tott, ezen belül a szétszórt típusú te­lepüléseken meghaladta az 1100-at is. Saját állományukon kívül már­cius végén még közel 12 ezer kihe­lyezett sertést is gondoztak a kister­melők, ami lényegében az egy évvel korábbi szinten maradt. Csökkenés tapasztalható viszont az anyakocák fogadási készségében. Tyúkfélékből a megye állomá­nyának megközelítően 70 százalé­kát a kistermelőknél írták össze. A felvétel időpontjában az állatot tartó gazdaságok 86 százalékában tartot­tak tyúkfélét. A megye juhállomá­nyának 31 százaléka, lóállományá­nak kétharmada volt a kistermelők gondozásában. A felvétel szerint gyöngyöst, kecskét, öszvért, sza­marat, anyanyulat, egyéb prémes ál­latot, valamint húsgalambot kizáró­lag a kistermelők tartottak a megyé­ben. Meghatározó még e termelői kör súlya a kacsa, a méhcsalád és a házinyúl tartásában. A pulyka- és li­baállomány túlnyomó része a na­gyüzemekben volt. Az utóbbiban jelentős (47 százalékos) a kisüzemi arány is, ami 273 ezer darab liba tar­tását jelentette. (A teljes körű kisüzemi számba­vétel kérdőíveinek részletesebb fel­dolgozása még folyamatban van, ezért a közölt adatok előzetesek és némileg változhatnak.) Palyusik Mátyásné főelőadó KSH Békés Megyei Igazgatósága Olvasóink írják Divathullám a vallás? Tisztelt Papp Úr! Olvastam a Békés Megyei Hírlapban megjelent cikkét, melyet a Gerendáson folyó óvodaügyben írt. Szeretnék ehhez hozzászólni, saját véleményemet és érzéseimet leírni. Én katolikus nevelést kaptam. Bár szüleim nem voltak vakbuzgó hívő emberek, tizenéves koromban saját belátásomra bízták, hogy hittant tanulok-e vagy sem. Akkor valóban elhittem, amit tanítottak, féltem Istent. Bűntu­dattal és félelemben éltem, hisz nincs olyan ember, ki valamilyen formában legalább apró bűnt ne követne el. Ezektől az érzésektől szeretném saját gyermekeimet megkímélni. Igaz, szinte divathullámként került előtérbe a vallás. Amikor én templomba jártam, még nem volt „ divat”. Ezért figyelem értetlenül, miért kap egy csapásra ilyen nagy teret az egyház, hiszen senkit nem tiltottak el a templomoktól. Az elmúlt, úgymond elhibázott negyven év alatt sem voltak bezárva a templomkapuk. S ha valaki nem merte nyíltan vállalni hitét, elmehetett más, városi templomokba, s gyako­rolhatta vallását, mint ahogy általam ismert, magas beosztású vezetők is tették. Ezért nem értem, miért alakult ki Gerendáson ez a vita. Most, amikor már gyakorlatban is élhetünk a demokrácia adta lehetőségeinkkel, miért nem adatik meg annak a szülőnek is ez, aki nem akarja hitoktatásban részesíteni gyermekét, hogy saját belátá­sa szerint azoknak világi nevelést adjon. Én évekkél ezelőtt szabadon dönthettem, most is kényszer nélkül akarom eldönteni, milyen mó­don nevelek becsületes, szertetre méltó és szeretetet adni tudó felnőtteket gyermekeimből. Mindnenki tudja, milyen nehéz helyzet állt elő országszerte, de nem biztos, hogy mindenki számára jó megoldás, ha egy hivatalos testület a számára könnyebbnek látszó utat választja. Ez a vita például szolgál a helyi és más önkormányzatoknak is. Gajdács Györgyné Gerendás Nem csak a vétel zavaros Horoszkóp Június 25. RAK (VI. 22—VII. 22.). Akit elhagytak, az ma vi­gasztalhatatlan lesz. A jegy többi szülöttje vi­szont boldog. Bár minden Rák más­képpen éli meg ezt a napot, valami­lyen formában mindegyiknek emlé­kezetes marad. Kár, hogy az anyagi gondok árnyékot vetnek a nagyon jó hangulatra. Ezen a napon született 1949-ben Havas Henrik új­ságíró, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere, a Nap-tv műsorvezetője OROSZLÁN (VII. 23— VIII. 23.). Ma az Orosz­lán nők és férfiak előtt a szerelemben új távlatok nyílhatnak meg. Mások viszont döntő elhatározásra jutnak: a házas­ságot választják. Életük nagy vállal­kozására is jónak ígérkezik ez a nap. Legyen tehát magabiztos és meg­nyerő. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23.). Bár a csillagok min­den Szűz jegyében szüle­tettre egyformán sugá­roznak jó vagy rossz hatásokat, ez mindenkinél másképp érvényesül. Ma főként a segítő erő lesz a megha­tározó. Érdemes most vállalni a megmérettetést, mert komoly az esély a győzelemre. MERLEG (IX. 24—X. ry\ 23.). A video rengeteg idejét elrabolja, mégis ------- szinte rabja lett a képer­nyőnek. Egy kis csavargást, kutya­sétáltatást, olvasgatást bizonyára jobban élvezne már. Örüljön a sze­retett partner társaságának, foglal­kozzon a családjával, azt sosem bánja meg. “ SKORPIÓ (X. 24—XI. 22.). Már megint elfelej­tett valamit. Próbálja meg felidézni terveit, még nem késő, pótolhatja az elma­radást. Ne hagyja, hogy a hullámok összecsapjanak a feje fölött. Csa­ládja előtt nem érdemes titkolózni, segítségük most is sokat jelenthet. NYILAS (XI. 23—XII. 21.). A szerelemben most biztosabb és boldogabb, mint bármikor. Nosza, mutassa is ki érzelmeit. Ráadásul, ma szerencsét jósolnak a csillagok. Rövid idő alatt könnyű munkával sok pénzre tehet szert. Felesleges dolgokra azonban még a könnyen szerzett pénzt se pazarolja. BAK (Xn. 22—1. 20.). Szívós, kitartó munkával igyekszik szilárd anyagi biztonságot teremteni. Környezetével, de önmagával is kri­tikus. Megfontolt és befolyásolha­tatlan jellemű. Ma mindennek a szebbik oldalát látja, s kedvessége miatt szeretik. A szerelemben le­gyen oldottabb. VÍZÖNTŐ (I. 21—n. 20.). Energiája és önbi­zalma továbbra is kima­gasló munkavégzésre ösztönzi. Szakmai, üzleti kapcsola­tai és társasélete megélénkülnek. Összejövetelen sikerélménye lesz. Anyagi és érzelmi kockázatvállalá­sokra tendencia mutatkozik. v HALAK (II. 21—IH. 20.). Szerencsére nincs az az akadály, amit most ne venne könnyedén. Teljesítőképessége fokozódik, s ez kedvezően befolyásolja mindenna­pi munkáját. Új ismeretségekre, ta­lálkozásokra számíthat. Fokozottan igényli a társaságot, a szerelmet, boldog élményekben lesz része. KOS (III. 21—IV. 20.). Ön kiváló nyelvérzékkel r ™ j rendelkezik, tanulhat, s Vt/ taníthat és felhasználhat munkájában idegen nyelveket. Óriási energiával tör előre céljai megvalósításáéit. Teheti, mert jó egészséggel rendelkezik. A szere­lem betör életébe. BIKA (IV. 21—V. 20.). A derűsen induló napot fellegek takarják el. Va­lahogy összekeverednek a dolgok, s nehéz közöttük kiiga­zodni. Megfontoltan cselekvésbe kezd, ezáltal minden összekuszáló- dik. A baj forrása talán az, hogy minden ok nélkül megsértett vala­kit. Meneküljön hű társához, a könyvhöz. IKREK (V. 21—VI. 21.). A nehéz, feszült helyzet után oldódik a hangulat, és a nyugalom lesz uralkodó. Diplomatikus legyen az emberekkel szemben, most már a bolygók jobb fényszögei szerint kedvezőbbé válnak az életét befo­lyásoló tényezők. Egészsége javul, s a szerelemben is romantiku.sabb. Mennyi adót fizettünk? A vállalkozók ugyanannyit, mint tavaly Az adót hajdanában arra ta­lálták ki, hogy a lakosság is be­kapcsolódhasson a köztehervi­selésbe. Természetesen ki-ki a maga erejéhez, vagyis jövedel­méhez mérten! A mai magyar adózás azonban egyáltalán nem ezt a tendenciát tükrözi, sőt! Az APEH adatai szerint tavalyi jö­vedelme után az alkalmazotti réteg fizette a legtöbb adót, ne­vezetesen 106 213 millió forin­tot. Ennek nyilván az az oka, hogy ők azok, akik a legkevésbé tudják eltitkolni keresetüket, mivel az adóbevallásukat a munkahelyük készíti el. A rangsorban utánuk a nyug­díjasok következnek, akik úgy látszik egyrészt kénytelenek nyugdíjazásuk után tovább dol­gozni, másrészt szerencsére olyan jó egészségi állapotban vannak, hogy képesek is erre. Ők 6698 millió forintot fizettek be az államkasszába összevont jövedelmük után. A várakozással ellentétben a vállalkozók ugyanannyi adót fizettek, mint tavaly, bár a lét­számuk jelentősen növekedett. Az egyéni vállalkozóktól 2746 millió, a társas vállalkozóktól 1001 millió forint folyt be adó gyanánt. Ezek az összegek sem­miképpen sem tükrözik a valódi jövedelmüket! Bevételeik pon­tosabb ellenőrzésére vezették be év elején a nyugtaadási kötele­zettséget, de úgy látszik, nem elég körültekintően dolgozták ki a szabályozásnak ezt a módját, ugyanis jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy csök­kentse az adózatlan nyereséget. Az APEH július—augusztus­ban fokozott ellenőrzésnek veti alá a vállalkozókat. Hogy ezt miként képzeli el, az már csak azért is kérdéses, mert az adóha­tóságnak igen kevés lehetősége és eszköze van a megfelelő ellenőrzésre. Ebből viszont az következik, hogy újra módosíta­ni kell az adóeljárási törvényt! Ferenczy — Europress Kétszáz jaminai család nevében fordulunk a nyilvánossághoz, mert becsapva érezzük magunkat. 1990. október 31 -én vállalkozási szerződést kötöttünk a Cyclo Kisszövetkezettel, amelyben vállalják, hogy 1991. április 30-áig elkészítik a földi és műholdas adások vételére alkalmas antennarendszert. A kisszövetkezet azóta meg­szűnt, a jogutódja, a Generál gebines részlege, ennek vezetője pedig Kiszely László. A vállalkozási díj 8500 forint volt lakásonként, hangsúlyozottan maximált áron. A megrendelők4500forint előleget fizettek a vállalkozónak. A vállalkozási szerződést minden egyes lakó postán meg is kapta. És most nézzük a jelenlegi állapotot. Néhány lakás kivételével megtörtént a bekötés, de a legtöbb helyen nem megfelelő a vétel, a minőség ingadozó, a képernyők zavarosak. A lakók elégedetlenek, hiszen televíziózni szeretnének. Eddig is több összeszólalkozás volt a lakók és a kivitelező között, de mindhiába. Legtöbben azt tartják, hogy a kivitelező hozzá nem értésében keresendő a legfőbb hibafor­rás. Nehezményezik az emberek, hogy többször várták a szerelőket eredménytelenül, saját szabadságuk terhére. Ráadásul a maximált ár ellenére több lakó 300—900forinttal túlfizetett! Összességében az a véleményünk, hogy manapság egy vállalkozó nem engedheti meg magának az ilyen magatartást, hogy visszaéljen az emberek pénzével és türelmével. Név és cím a szerkesztőségben Hittanosok találkozója Zsúfolásig megtelt a zsadányi művelődési ház június 9-én. Ifjak és idősek boldogan nézték végig a négyórás műsort, amelynek a környező falvak is vendégei voltak. A Debrecenből érkező fiatalok előadták a Tékozló fiú történetét, majd a mezőgyáni és a zsadányi hittancsoport szerepelt. A műsor végén Kádár Péter képviselő búcsúzott a vendégektől. F.E. Zsadány Pusztaföldvári pihenő Guszti bácsi a kapuban A ház előtt üldögélt, csende­sen szemlélte az arra járókat. Néha kalapjához emelte a kezét, üdvözölve a régi ismerősöket. Nem lehetett nem észrevenni. A nap ragyogott, s ennek az idős embernek a szemében megcsil­lant valami. És ez a valami kész­tetett bennünket is arra, hogy Orosházára menet megálljunk a ház előtt. Guszti bácsi — a 81 eszten­dős Szilágyi Gusztáv — megle­pődött a tolató autó láttán, azon pedig igen elcsodálkozott, hogy még beszélgetni is kedvünk ke­rekedett. — Ki kíváncsi az ilyen öreg emberre?! — morgolódott a pusztaföldvári nyugdíjas, de a fiatal évek idézése hamar megoldotta a nyelvét. — Dol­goztam egész életemben, földet műveltem, jószágot neveltem. Jámbor Juliannát — ugye mi­lyen szép neve van az asszony­nak?! — 42 éve vettem felesé­gül. Tudják, én olyan ugrifüles féle voltam, eleven ember. Szü­letett három lányom. Szerettem volna egy fiút is, de így sikere­dett. Állítólag mindig eltátottam a számat... Mostanság már elő­vesznek a nyavaják, nem va­gyok a régi. A ház körüli munkát a feleségem végzi, én itt elüldö­gélek, ha ismerős jön, ide kiált vagy megáll beszélgetni. Ma­guk ugye csabaiak? Akkor mondják meg annak a sok em­bernek, üdvözli őket a Guszti bácsi! (Csete) Fotó: Kovács Erzsébet Katonadolgok... Sorozáson kérdi az orvos a jelölttől: — Van valami baja? — Igen, a szemem... Nem lá­tok rendesen... — Jó — mondja a katonaor­vos. — Akkor hangosan és ért­hetően olvassa el, mi van azon a falitáblán! — Miféle falitáblán? Semmi­féle táblát nem látok. —Nagyon helyes. Nincs is ott tábla... Alkalmas! * Történet a Bach-korszakból: Vetett az alföldi ember, ami­dőn mellette az országúton oszt­rák dragonyosok vonultak el. — Mit vesződni hiába, pa­rasztember — gúnyolódik az egyik katona —, hisz úgyis miénk lenni, ami teremni fogsz! — Adja isten, vitéz uram felelt a gazda-—, éppen kötélnek való kendert vetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom