Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1991. június 25., kedd Van amikor érdem, van amikor szégyen / Alomtervek helyett állomásrekonstrukció Évekkel ezelőtt az orosházi vasútállomást szemelték ki a filmesek az Égető Eszter forgatásának egyik színhelyéül. Orosháza állomása ideig-óráig Cso- morkánnyá (ahol a történet játszódik) változott. Igaz, sok átalakítást, díszletezést nem igényelt az ódon, lepusztult*épület. Talán ekkor töltötte el a helybélieket valami büszkeségféle. Addig és azóta sem éreztek hasonlót az épület láttán. Sőt! Sokszor kellett szégyenkezniük az orosháziaknak a hideg, koszos várótermek, mosdók miatt. Az 1956-os álomterveket, alapuló felújítási láz (akkor akarták 18 vágányosra, szigetperonosra átépíteni az állomást) óta semmi sem változott. Az épület felett eljárt az idő, az utasforgalom és a kereskedelmi részleg működéséhez szükséges feltételek is rettentően hiányosak. A MÁV vezetői úgy döntöttek, hogy elkezdik a felújítást, biztosítva a folyamatos és zavartalan üzemmenetet. Már készül az ideiglenes váróterem, a személyi pénztárakkal. A szakaszos felújítás első ütemében a régi épület emeletét, valamint az utazóközönséget kiszolgáló részt építik át. Csete Ilona Fotó: Kovács Erzsébet ✓ Eletmódtábor Városerdőn Erdei iskola is lehetne (Folytatás az 1. oldalról) mindez mibe kerül? Nem árt tudni azoknak, akik nemsokára önálló életet kezdenek. Az életmódtábor játékos programsorozata mögött fontos dolgok sokasága húzódott meg. Kiselejtezett lepedőkből a gyerekek maguk szabtak-varrtak bermuda- nadrágot, az első nem kapott ruhadarabot. Megtanulták a gyógyteakészítést, a házi szépségápolást, a születésnapi svédasztal elkészítését — a felnőttektől és egymástól. Talán nem felejtik el. Ä dévaványai Rostás Böbi szerint - aki énekéhez kannas/ólót rögtönzött nekünk — „itt minden olyan jó volt”. Az életmódfábor a nevelőotthonok keretéből, a megyei ön- kormányzat hozzájárulásával valósult meg, például az egész napos kecskeméti kirándulás. Búcsúzóul még hallottunk arról, hogy a gyermeküdülő iránt az idén szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A megye iskolái a nyáron 1200 tanulót küldtek volna ide, ám csak 240 hely van. Drágák a táborok, a városerdei azonban a megye támogatásával mindössze 100 forintba kerül személyenként. A hátrányos helyzetű gyerekek, ha kérik a gyámügy segítségét, még ennyit sem fizetnek. Szóba került egy figyelemreméltó elképzelés is: ha téliesíthetnék az épületet, egész évben működhetne. Amolyan erdei iskolaként. ahol a gyerekek tanulmányozhatnák a változó természetet. Ancsinné benyújtott pályázata szerint az egész 2 és fél millió forintból megoldható lenne. Sz. M. A Nyugatnak döntenie kell: segélyt ad vagy beruház (Folytatás az 1. oldalról) Németh Miklós az Euromo- ney című gazdasági folyóirat által rendezett budapesti konferencia vendégeként és előadójaként tartózkodik Magyarországon. Az alelnök óvott attól, hogy az Európa Banktól bárki is Magyarország és más kelet-európai országok konkrét pénzügyi problémáinak megoldását várja. A bank az alapokat akarja egészségessé tenni: serkenteni a magánszektor gyors növekedését, különös tekintettel a kis és közepes méretű vállalkozásokra. Erre a célra fordítja majd beruházásainak, hitelfinanszírozásának legalább 60 százalékát. Azon dolgozik, hogy az egyes országokban találkozzék a vállalkozói tőke, az ügyes menedzsment és a korszerű technológia. A bank két irányban tevékenykedik. Fentről lefelé, segítve tanácsaival a kormányokat, közreműködve a piaci intézmények, infrastruktúra és jogszabályok kialakításában, valamint lentről felfelé, támogatva a vállalatokat a piaci szabályok elsajátításában, a kockázatvállalásban. — Mindez csak fokozatosan mehet végbe. Egy „Trabant típusú” gazdaságból nem lehet mindjárt egy „Mercedes típusú” gazdaságba „átülni”. Először elégedjünk meg egy középkategóriájú „Volkswagen típusú” gazdaság bevezetésével — mondotta Németh Miklós. — Ezt a ,,kategóriaváltást” mi önerőből nem tudjuk végrehajtani. Miként építhetünk a bank, s azon keresztül a nyugati partnerek támogatására? —A Nyugatnak el kell döntenie, hogy Kelet-Közép-Európa országait kizárólag segélyekben akarja részesíteni vagy úgy tekint rájuk, mint a fejlődés potenciális színtereire. Ha „csak” segélyeket kíván adni, akkor szinte bizonyos, hogy nem tudja kellő erővel és hatékonysággal támogatni ezen országok gazdasági átalakulását. Kelet- és Nyugat-Európa érdekeinek azonosságából kell kiindulni. Ez pedig nem más, mint az, hogy Európa keleti részén is létrejöjjön és működjék a piacgazdaság, az itt elhelyezkedő országok egyre inkább exportképesek legyenek, és megnyíljanak piacaik a nyugati vállalkozók előtt. Ennél fogva arra kellene törekedni, hogy a térségben jelentős nyugati beruházások valósuljanak meg. Szerintem erre a célra 150—200 milliárd dollárt kellene fordítani. Ez az összeg — 4-5 éves időszakot tekintve — a fejlett tőkés országok nemzeti össztermékének mintegy fél százaléka. Ha a Nyugat befektetési stratégia mellett dönt, akkor a volt szocialista országok képesek lesznek beilleszkedni a világ- gazdaságba, és kedvező helyzetbe kerülni a nemzetközi munkamegosztás terén — mondotta Németh Miklós. Ez a terv persze nemcsak anyagi, hanem szellemi befektetésre is vonatkozik — tette hozzá. A bank fontos feladatának tekinti, hogy közreműködjék a Vissza a kárpótláshoz (Folytatás az 1. oldalról) • Kis Gyula (MDF) szót emelt a Házbizottság azon döntése ellen, miszerint a nyári szünet előtt nem tűzi napirendre a társadalombiztosítással kapcsolatos törvényeket. Szabad György emlékeztette a képviselőket arra, hogy a kérdéses javaslatot az Országgyűlés sürgősséggel felvette tárgyalandó témái közé, s szerepel a rendkívüli ülés napirendjén is. A kárpótlási törvény részletes vitájában érezhetően megmerevedtek az álláspontok. Az ellenzék szónokai egyértelműen elutasították az MDF által beterjesztett új tervezetet. Az MSZP nevében felszólaló Katona Béla helyeselte, hogy bővülne a kárpótlásban részesülők köre, ám kifogásolta, hogy ezt nem egyszerre, egyidőben, ugyanabban a törvényben kívánják rendezni. Glattfelder Béla a Fidesz véleményét tolmácsolva kijelentette: a kisgazdák elképzelései végrehajthatat- lanok, mert azok akár 100 százalékkal is növelhetik a kárpótlás összegét. Szabó Lajos (ÉKgP) fontosnak tartotta, hogy a kisgazda-tervezet nem konzerválja a nadrágszíj-parcellákat, s megteremti a korszerű gazdálkodás tulajdoni feltételeit. Balsai István a kormány nevében támogatta az MDF által benyújtott tervezetet, amely „megfelel” az alkotmánybírósági kifogásoknak. Egy hónap után — Az Alkotmánybíróság válaszadása óta eltelt idő vitája nem sok eredményt hozott a kárpótlási törvény módosításában. Az MDF és a Független Kisgazdapárt álláspontja nem közeledett egymáshoz. Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a vitában a józan ész kerekedik felül, és egy igazságos törvényt fog alkotni az Országgyűlés — erősítette meg dr. Pásztor Gyula frakcióvezető a Független Kisgazda- párt parlamenti képviselő-csoportjának módosító indítványait. A módosítójavaslatok között szerepelt a kár mértéke és a megadható százalék, azaz a kárpótlás mértéke. Szerintük egymillió forintig a kárpótlás legyen 100 százalék. Az egymillió forinttól egymilliókétszázezerig, valamint az egymillió feletti rész kárpótlási mértéke legyen 50 százalékos, az egymillió-kétszázezertől egymillió-ötszázezer forint között 25 százalék, a másfél millió feletti kár térítése pedig 10 százalékos maradjon. Ha a kárpótlás iránti kérelem alapjául termőföld szolgál, akkor a kárpótlás mértéke 1000 aranykorona értékig maradjon 100 százalékos. Indokolt ezzel kapcsolatban összhangba hozni a más vagyontárgyak tekintetében nyújtott kárpótlás mértékét is. Ami a kárpótlási jegyet illeti, kamatozzon tíz évig, és a kamat mértéke legyen a jegybanki kamat 75 százaléka. Ezzel is védeni kívánják a kisgazdák az esetleg több év múlva sorra kerülő kárpótlás értékállóságát. Javaslatukban 50 ezer forint értékű kárpótlási jegy is szerepel, és indítványozzák a kárpótlási jegy a kibocsátástól számított öt év utáni készpénzre válthatóságát. Z.F. Verseny- képességet az agráriparban! (Folytatás az 1. oldalról) rium társigazgatója az MTI kérdésére elmondta: a tanácskozás ötlete tavaly decemberben Torinóban vetődött fel, ahol a világ agráriparáról tartottak tanácskozást, s úgy döntöttek, hogy az e kérdésben érintett kelet- és közép-európai országok képviselőivel külön is megtárgyalják a szóban forgó témát, ugyanis ez a Világbank véleménye szerint igen nagy jelentőségű. A térség problémáiról szólva kifejtette, hogy leginkább a versenyképesség megteremtése okozza a gondot, mivel termékeik nem kellően piacképesek. Ezért javítani szükséges a menedzsmenten, a marketingmunkán, a finanszírozási feltételeken, valamint a beruházási módszereken. Ennek alapján kell a struktúraváltást végrehajtani az agráriparban. „A MUNKA OLYKOR BOLDOGGÁ ÉS MINDIG ELVISELHETŐVÉ TESZI AZ ÉLETET” Anatole France szakemberek, a menedzserek, a korszerű technika és technológia kezelőinek képzésében. Az Európa keleti és nyugati része közötti partnerségnek nemcsak gazdasági, hanem politikai hajtóerői is lehetnek, s ezt az Európa Bank nem is titkolja. Elhatározta: évente elemzi a ke- let-közép-európai politikai helyzet alakulását, s következtetéseit beépíti az adott országokkal folyó együttműködés banki koncepciójába. A politikai demokrácia kiszélesedése csak akkor lehet tartós és folyamatos, ha a gazdaság eredményesen működik. —Ón, bár Londonban dolgozik, gyakran szerepel az itthoni nyilvánosság előtt. Ezért bizonyába sokakat érdekel, mi is az Ón munkája az Európa Bankban? — Először is tagja vagyok a végrehajtó tanácsnak, ami azt jelenti, hogy részt veszek a legfontosabb előterjesztések elkészítésében, vitájában és a döntések meghozatalában. Emellett az egyik alelnökként én foglalkozom a bank belső adminisztrációjának működtetésével, és a térség jó ismerőjeként részt veszek a nemzetközi ügyek intézésében is — mondotta Németh Miklós a Ferenczy-Europress főszerkesztőjének. A képviselők mérlege 2, Fontos törvények hiányoznak Sorozatunkban a Békés megyei országgyűlési képviselők nyilatkoznak arról, hogyan értékelik az elmúlt egy esztendőt. ...A szeghalmi választókerület országgyűlési képviselője, dr. Pelcsinszki Boleszláv mostanában több helyen találkozott választóival s mindazokkal, akik kíváncsiak voltak arra, mit végzett az elmúlt esztendőben. — Kezdjük talán ezt a beszélgetést az interpellációkkal! — Augusztusban a mezőgazdasági termelők kedvezményes hitellel való ellátása érdekében interpelláltam. Most is egy, a mezőgazdasághoz kapcsolódó téma foglalkoztat; már benyújtottam azt az interpellációt, amely a sertéstartók értékesítési gondjain próbál könnyíteni. — Kérdéseket is intézett a különböző tárcákhoz... — Valóban, például a mező- gazdasági termékek védőárával kapcsolatosan, valamint a szénáremelés halasztásának tárgyában. Előfordult nem egyszer, hogy más képviselőkkel közösen tettük fel kérdéseinket például arról, miként lehetne enyhíteni a mezőgazdasági termékek kiviteli tilalmait, vagy hogy miként lehet csökkenteni a természeti csapás által sújtott települések lakóinak terhein. — A törvényjavaslatok tárgyalása során is hallatta hangját, ha jól emlékszem... — Futaki Gézával a lakáshitelekkel kapcsolatban tettünk módosító javaslatot, és előterjesztettem egy indítványt a munkanélküliséggel foglalkozó törvénnyel kapcsolatban is. Nehéz lenne felsorolni azt a harminc- egynehány módosító javaslatot, melyeket ez idő alatt tettem. Ezekből eddig hatot fogadott el az Országgyűlés. Végül megemlíteném azt a beterjesztésem, mely a szerencsejáték-törvényhez kapcsolódik... — Elégedett az első esztendő eredményeivel? — Tulajdonképpen többre számítottam. A Parlament sokat dolgozott, ám több törvény, országgyűlési határozat is megszülethetett volna. Égető szükség lenne a szövetkezeti, a föld-, az önkormányzati vagyon-, a társadalombiztosítási és a kárpótlási törvény életbe lépésére, hogy csak a legfontosabbakat említsem. — És ha a saját eredményeit próbáljuk összegezni? — Bizonyos szempontból jó lenne talán egy bizottság munkájában részt venni, hiszen a törvényalkotásban ezek a képviselők viszik el a pálmát. Az persze más kérdés, hogy ennek is meglenne a maga ára. —Mire gondol? — Például arra, hogy fel kellene áldoznom a civil foglalkozásomat. Arról nem beszélve, hogy eltávolodnék a választó- polgároktól. — Pedig a legjobb indulattal sem mondhatom, hogy tolonganak ezeken a beszámolókon... — Érdektelen, passzív a lakosság, s ez nagy baj, mert kellenek ezek a találkozások ahhoz, hogy megismerjük az emberek gondjait, hangulatát. Én persze nem panaszkodhatom, hiszen állatorvos vagyok és a praktizá- lás alkalmait is ki tudom használni. — Mivel magyarázza ezt az országos méreteket öltött közönyt? — Azt hiszem a lakosság elfáradt, ezért fordult el egy időre tőlünk. Ám mindenkinek látnia kell, nincs más alternatíva, csakis a parlamenti demokrácia lehet, mely kihúzza az országot a kátyúból. — ...De ez a, játék” elképzelhetetlen a lakosság nélkül. — így igaz. Ezért bízom abban, hogy a jövőben egyre inkább élnek a találkozás lehetőségeivel a választók. Nagy Ágnes Fotó: Fazekas Ferenc