Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-10 / 83. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 10., szerda Szarvas ✓ így kezdhette Edison... Húsvét hétfőjének délelőttjén több szarvasi kisdiák találmányával is találkozhattunk a képernyőn. A televízió „Tervezzünk tárgyakat!” című pályázatának a budapesti Tölgyfa Galériában megrendezett kiállításáról és eredményhirdetéséről láthattunk műsort. A gazdasági kamara ipari formatervezési tájékoztatójának és a televízió művelődési főszerkesztőségének „Tervdíját” kapta Fazekas Zoltán, a Szarvasi 2-es Számú Általános Iskola tanulója. —Mit találtálfel? —Egy olyan rácsot, amellyel az esővízcsatomák megóvhatok a dugulást okozó falevelektől. A rácsok tisztítása is többnyire szükségtelen, hiszen a megszáradó leveleket lesodorja a szél. •—Ki biztatott a benevezésre? — Osztályfőnökünk, Búzás Mihály, aki egyben rajztanárunk is. A szüleim nem is tudtak róla. — Mit nyertél? — Kétezer forintot, egy oklevelet és felajánlottak egy egyhetes csillebérci táborozást. — Jövőre is lesz pályázat. Arra mit tervezel? — Az még titok... — mondta Fazekas Zoltán, s frissen törött lábával odébb sétált. Gipszelt lábú és kezű társai a megmondhatói: e téren is elkelne már egy jó kis újítás... k.a.j. Amitől a Hőtaxinak felforrhat a hűtővize A Gyulán is működő Hőtaxit (másképpen: Thermál Taxit), amely nem tévesztendő össze a Főtaxival, nyilvánvaló sérelem érte. Nomen est omen: ennek okán talán fel is forrt a hűtővizük. A mellékelt két kép tanúsága szerint az aradi Favorit Taxi az ’50-esévek Amerikájának ízlését idéző, termálos embléma meghatározó elemeit — csak úgy ukmukfukk — átvette szíves használatra. LehetsSges, hogy sem a gyulai, sem az aradi embléma nem élvezi a márkavédelem oltalmát. Ilyen alapon tehát a sebtiben megalakítandó tiranai kerékpáros szállítmányozó kft. is minden további nélkül felhasználhatná. De megközelítésünkben nemez a lényeg. Inkább az, hogy égi jelként kellene felfogni az aradi taxisok amúgy méltatlan eljárását. Jó lenne, ha a Thermál Taxi az est és a képek elemzése során maga is arra a következtetésre jutna, hogy új, esztétikai értékekkel is rendelkező, a magyar nyelv szabályaira több figyelemét fordító emblémát kellene terveztetnie. S azt már külön-külön és együttműködve is érdemes lesz megvédenünk bármiféle illeték- telenkedőtól. k. a. j. Vadkeleti história Sejtettem én mára vonatrabláskor—ami szintén Székesfehérvár körül történt —, most viszont a minapi postakocsirablás után állítottam is: ezeknek a rablóknak mindenük van, csak irodalmi jártasságuk nincsen. Nem olvasták soha O. Hfnry-t. Még a vonatrablás című el nemfelejthető novelláját sem, holott az „szakmai”, sőt lélektani szempontból is remekmű. Szinte tökéletes vadnyugati forgatókönyv. A helyválasztás, az időzítés, a pontosság és pszichológia tekintetében egyaránt. A tettesek arra építettek ugyanis, hogy az addigi vonatrablásokat mely helyeken követték el, s ezeket eleve kizárták a tervükből. Arról is tudtak, hogy újabban megerősített létszámú katonaság kísér minden pénzszállítmányt Arra meg maguktól rájöttek, hogy az ominózus helyek közelében különös éberséggel várják a támadást. O. Henry rablói tehát akkor kezdték az akciót, amikormára veszélyes helyeket jól elhagyta a vonat, s a katonák ébersége erősen csökkent Sőt, megnyugodva kártyázni kezdtek. így amint beütött a vész, a váratlanság annyira megbénította őket, hogy a hatalmas összeggel némi lövöldözés, összekötözés után a rablók elvágtattak. Ilyen részletesen csak az érdekesség okán idéztem a sztorit, arra szinte fölösleges is kitérni, hogy mennyi volt a pénz, és az hol található. Ezeket tudták legjobban a rablók. Nem így — szerencsére — a mi vadkeleti marconáink, akik bár altig fel- fegyverzettek, s a használattól sem riadnak vissza, ám egyik esetben sem volt fogalmuk arról, hogy hol van a pénz a vonaton, illetve, hogy üres a pénzszállító autó. Szóval az alap- információk hiányoztak, melyek nélkül nem hogy a saját, de még a mások életét sem reszkírozták volna a vadnyugati vonatrablók. Igaz, mi vadkeleti tájon élünk, ahol még a rablók esze is másképp kegy eg. Am egyre vadabbuL Már a géppuskát is kézbe vették. Még jó, hogy az irodalom hiányzik az arzenáljukbói. v.M. Lassú a rendszerváltás, de vannak eredmények is; > a „válásról” eltérőek a vélemények Deme Zoltán Gyomaendrődön „A zeneiskola jövője” alapítvány Mezőkovácsházán A közelmúltban Mezőkovácsházán több intézménynél találkozhattunk azzal a felhívással, amelyet Almási Ferenc kisiparos (mint alapító) és Molnáráé Sinka Andrea, a zeneiskola igazgatója írt alá és juttattak el a közvéleményhez, a vállalatokhoz, az intézményekhez. Az alapító Almási Ferenc tízezer forint kezdőtőkével indította útjára „A zeneiskola jövője” elnevezésű, az oktatási munkát segítő kezdeményezést. Célja a mezőkovácsházi zeneiskola hangszer- vásárlásának és -javításának anyagi támogatása. A már befizetett és a később befizetésre kerülő pénzösszegek alaptőkét képeznek és csak a kamatait lehet felhasználni. Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat készpénzzel, hangszervásárlással, valamint szellemi és élőmunkával. Az alapítványi tőkéből származó kamatok felhasználásáról minden évben, meghatározott időben az alapítványi tanács dönt. Ennek tagjai az alapító, az iskola igazgatója, egy tanár és négy szülő. A hivatalosan is bejegyzett okirathoz, illetve a felhíváshoz várják a lakosság csatlakozását.-haDeme Zoltán országgyűlési képviselő igazán nem panaszkodhat gyomaendrődi választóira. Az itteni polgárok igencsak élénken érdeklődnek a parlamenti munka iránt. A városháza tanácstermében rendezett legutóbbi találkozón ilyen kérdések is elhangzottak: Miért hiányoznak mindig olyan sokan az ülésteremből, O hányszor, és mi okból maradt távol; Hogy lehet az, hogy néhány képviselőnek nem alkalomhoz illő az öltözete. Deme Zoltán először néhány bevezető gondolatot mondott. Többek között megértését fejezte ki azok iránt, akik lassúnak tartják a rendszerváltozást. Megemlített azonban néhány — véleménye szerint nem eléggé propagált — eredményt is. Például, hogy az ország nem csak kamatokat, hanem az adósság egy bizonyos hányadát is törlesztette tavaly; felülvizsgáltak és megvontak bizonyos támogatásokat néhány társadalmi szervezettől... Jogosnak ítélte azok aggályait, akik egyes privatizációs törekvések mögött burkolt átmentési hadműveletet lámák. Ezt követően kérdésekre válaszolva nyugtázta azt is, hogy késik például a közszolgálati, illetve a céltámogatásokról szóló törvény, ami véleménye szerint is létfontosságú az önkormányzatok számára. A beszélgetés egyik jellemző vonása az volt, hogy nem csak a vendég kapott kérdéseket. Felszólaltak a helyi ügyekben illetékesek is: az igazgató főorvos azt a hírt cáfolta, hogy bezárják a szülőotthont; a jegyző pedig azt, hogy nincs kifüggesztve a hivatal faliújságára a költségvetés. A közkifolyók leszerelésével kapcsolatos intézkedésekért — melyet sokan sérelmeznek — a városfejlesztő bizottság elnöke vállalta a felelősséget... A beszélgetés legelején az egyik jelenlévő felvetette a helybéliek egyik, úgy látszik még sokszor visszatérő, örökzöld témáját: Gyomaendrőd váljon szét! Erről eltérően vélekedett a polgármester és a képviselő: az előbbi, dr. Frankó Károly azt hangsúlyozta, hogy ez a település egy város, ő ennek szolgálatára tett esküt. Egy szétválási procedúra évekig tartó pereskedést eredményezne és az egyik településrész érdekeit sem szolgálná. Vele ellentétben Deme Zoltán számottevő helyi problémának minősítette a kérdést, mondván, sokat hall róla az itteni fogadóóráin. Kinyilvánította azt a véleményét is, hogy ha a két rész külön-külön dönt annakidején az önkormányzati választáson, más lett volna az eredmény; akkor most nem a jelenlegi polgármester látná el ezt a hivatalt, hanem egy másik jelölt. Befejezésül megemlítette, hogy nem mindenben egyezik a véleménye és ítélete a polgár- mesterrel. Ennek okát abban látja, hogy ő az MDF frakció tagja, s a polgármester pedig—így fogalmazott — nem szimpatizál velük. Mindkettőjük végső konklúziója az volt, hogy a nézetkülönbségnek nem láthatja kárát a lakosság... és ők — természetesen —az érdekükben együtt fognak dolgozni... k. k. Két tótkomlósi rendeletről Súlyos rendzavarás Tótkomlós nagyközség ön- kormányzata legutóbbi ülésén két rendeletet alkotott a lakáscélú kölcsönök megemelt törlesztő részleteinek támogatásáról, valamint az első lakáshoz jutó fiatal házasok anyagi segítéséről. Juhász Pál polgármestertől megtudtuk, mit is foglal magába e két rendelet. — A lakáscélú támogatásról szóló rendelet azokra a tótkomlósi állandó lakosokra terjed ki, akiknek 1991. január 1-jétől a helyi vonatkozású lakáscélú kölcsönei után megemelt törlesztő részletek miatt jelentős anyagi nehézségeik keletkeztek. A helyi önkormányzat anyagi támogatást nyújthat azoknak, akiknek a helyi OTP-fiókkal, illetve takarékszövetkezettel szemben fennálló tartozásuk havi törlesztő részlete a család egy hóra eső összes jövedelmének a 25 százalékát meghaladja. A kérelmeket a képviselő-testület havonta zárt ülésen tárgyalja. A jövedelem megállapításánál a/ alábbiakat kell figyelembe venift. A kérelmező és házastársa. a jövedelemmel rendelkező gyermekük, valamint más, háztartásukban élő hozzátartozó havi jövedelmét, utolsó hat havi átlagban. Nyugdíjasok esetében a nyugdíj összegét. S ha van, minden esetben a háztájiból származó jövedelmet. Egyéni vállalkozóknál az előző évi adóköteles jövedelmet. A megítélt támogatás mértéke 500—1500 forintig terjedhet. A második rendeletünk az első lakáshoz jutó fiatal házasok külön támogatásáról szól. A képviselő-testület 150 ezer forintig terjedő, vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújthat azon 35 éven aluli fiatal házasok részére, akiknek külön- külön vagy együttesen lakástulajdona soha nem volt és Tótkomlóson van az állandó bejelentett lakásuk, vagy itt kívánnak végleg letelepedni. A támogatásban részesülő az ingatlant öt éven belül nem adhatja el. Amennyiben értékesíti, a támogatást egy összegben köteles visszafizetni. Külön támogatást nyújtunk azoknak, akik magánlakás építéséhez kezdenek, új vagy használt lakás vásárlására szánják el magukat. Ebben az esetben a támogatás korszerűsítésre is felhasználható. PappJános Érdekes hír ütötte meg a fülemet a minap. A szokásos reggeli készülődés közben figyeltem fel a rádióban elhangzott új törvényjavaslatra. A Parlament ügyrendi bizottsága a közeljövőben tárgyalja a házszabályok kiegészítését szolgáló „súlyos rendzavarás” terminusát. Hogy miről van szó? A jogszabályt alkotók szeretnék pontosan meghatározni, mi az a képviselői magatartás, ami méltatlan az Országgyűléshez. A jelenleg érvényben lévő házszabály tesz erre vonatkozó utalást. Vét az etika ellen a honatya, ha súlyosan megsérti képviselőtársát a magatartásával, felszólalásával „gyűlöletet” kelt. Ilyen esetekben a vétkest ki lehet zárni a további vitából. Megregulázásra el lehet venni tőle a tiszteletdíját. S ha belegondolunk, ez azért több mint ejnye, ejnye, hisz pénzről van szó, nem is kevésről. A szorgalmasabb, elkötelezettebb országgyűlési képviselők esetében akár a tiszteletdíj kétszerese is elúszhat. Ha a képviselő például két állandó bizottság tagja, akkor együttes jövedelme közel 100 ezer forint havonta. (Természetesen bruttóban.) És a „méltatlan magatartás” megállapítása esetén a bizottság munkájából is ki lehet zárni. Az új jogszabálytervezet, ellentétben a meglévővel, elsősorban a sérelemre épít, bár a,„súlyos rendzavarás” tartalmi meghatározása még hátra van. Az ügyrendi bizottság munkájából annyi már érzékelhető, hogy a tervezet túlmutat az értelmi megítélésen. Célja az indulatos képviselők megfékezése, a Parlament és a politikai ellenfelek védelme. A külföldi tapasztalatok figyelembevételével készülő házszabály-módosítás gondol a demokratikusnak aligha nevezhető tettlegesség kezelésére is. Szerencsére a mai magyar Országgyűlésben még ilyen nem fordult elő, de ki tudja, mit hoz a holnap? Nem lehetünk elég előrelátóak. p . Magyar filmek a Cannes-i Filmfesztiválon Három magyar játékfilmet — Kamondi Zoltán: Halálutak, angyalok; Kézdi-Kovács Zsolt: És mégis, valamint a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna—Petényi Katalin alkotóhármas által magyar—német—grúz koprodukcióban készült Száműzöttek címűt — találta méltónak a Cannes-i Filmfesztivál előzsűri- je a május 9—20Mg tartó rangos seregszemlén való részvételre — mondta Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező. Ez már azért is kiemelkedő eredmény, mert az utóbbi években legfeljebb egykét magyar film jutott el a Cannes-i Filmfesztiválra. További két magyar játékfilm, Gothár Péter: Szabadság, szerelem, valamint Janis Attila: Árnyék a havon című alkotásairól a cannes-i filmseregszemle előzsűrije a későbbiekben dönt.
