Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

0 1991. április 10., szerda MEGYEI KÖRKÉP Mire jó a biotér harmonizátor? Múzeum mentés Vésztőn Idegesítő urbanizációs vívmányok Az emberek évezredek óta tudják: nem mindegy, hogy milyen környezetben élnek és alszanak. Az urbanizáció során összezsúfolódtunk. Századunk a folyamatos műszaki forradalmak évszázada, melynek velejárója környezetünk elszennyeződése. Az élőlényekre különösen hathatnak azok a környezeti ártalmak, amelyek sugárzás, elektromágneses térerő, zajszínt, altalaj-elszennyeződés, vizek szennyeződé­se terhel. Fizikai teljesítő képességünk romlott, szellemi erőfeszítéseink, valamint társadalmi konfliktusaink követ­keztében idegrendszerünk leterhetlsége, érzékenysége fo­kozódott. Vagyis életterünkben sűrűsödtek azok a zavarok, amelyek halmozottan elviselhetetlenné, feszültté teszik min­dennapjainkat. Ezeket együttesen biotérnek is nevezzük. De valójában mit is értünk biotér alatt? Azt a teret, amely­ben az élőlények életüket kifej­tik, vagyis az állatok az istállót, az emberek a lakást. A biotér különféle sugárzásból alakul ki, melyből kettő meghatározó le­het az emberre. Az első az a sugárzás, amelyik a föld külön­féle rétegeiből érkezik, s ener­giaszintje igen alacsony, jólle­het az embernek is van saját erő­tere, más néven biotere. Életünk másik résztvevője a minket kö­rülvevő környezet, beleértbe a civilizációs vívmányokat, jó és rossz oldalukkal. Ilyen például: jó, hogy elterjedtek a váltóáramú elektromos hálózatok, de na­gyon rossz, hogy ezek több mé­teres sugárban egy 50 Hz-es elektromágneses zavaró erőteret hoznak létre. Századunk nagy vívmánya a műsorszórás, a mega- és kilowattos adók folya­matosan bombázzák a légteret, ezek zavaró hatásától sem va­gyunk mentesek — hogy csak néhányat említsünk. Őseink minden esetben ala­pos kömyezettanulmányozás után választották ki azt a környe­zetet, ahová lakóhelyüket építet­ték. Az erre vonatkozó népi szo­kások (például kutya, macska fekhelykeresése) széles körben ismertek. — Mit tehet a mai városlakó, akinek meghatározták lakóhe­lyét, ezeket a zavarokat hogyan szűrheti ki? — kérdeztük Boty- tyán Istvánt,. az AQUAPOL osztrák—magyar kft. kelet-ma­gyarországi képviseletének munkatársát, s.egyben társtulaj­donosát. —7 Ma az építkezési telek ki­választásánál a legalapvetőbb szempont, hogy a terület mező- gazdasági hasznosítás szem­pontjából minél kisebb mértékű legyen. így kerülhetett sor, hogy meddőhányókra, feltöltött mo­csarakra, volt folyómedrekbe építették és építik a lakótelepe­ket. Ezekre a területekre jellem­ző, hogy igen sok és erős zavar­zónát, úgynevezett geoaktív su­gárzást bocsátanak ki. Építkezé­seinknél a másik fő gond, hogy a természetes építőanyagokból, mint például a vályog, a tégla, a fa, a szalma áttértünk a vasszer­kezetekre, a vasbetonokra, sa­lakból készült építőanyagokra. Épületeinket keresztül-kasul szelik át az elektromos vezeték- hálózatok, a víz-, a gázcsőrend­szerek, a pincékbe nagyfeszült­ségű trafóházakat létesítenek. Ezek, az említettek, a minket körülvevő biotér zavaró és káro­sító sugárzásokkal telítettek. Gondolom azzal mindenki egyetért, hogy a kialakult, rossz helyekre épült létesítményeket ma már nem lehet odébbtolni, mert erre nincsenek lehetősé­geink. Hosszú évek tapasztala­tait felhasználva, ezek alapján elkészítettünk egy olyan biotér harmonizátort, amely segítségé­vel közömbösíteni tudjuk kör­nyezetünkből ezeket a hatáso­kat. Ez a berendezés megszünte­ti az említett káros jelenségeket. — Mit tud ez a harmonizátor? — A biotér harmonizátor al­kalmazásával az említett terek­ben lakók közérzete nyugodttá válik, alvási zavarai megszűn­nek, a lábadozó betegek felgyó­gyulása meggyorsul. Az állatte­nyésztésben konkrét statisztikai adatok bizonyítják: ahol a tér kompenzációja megtörtént, ott az állatok fejlődése gyorsult, súlygyarapodásuk növekedett. —y Erről a csodakészülékről bővebben hallhatnánk? — Hatásáról szóltam, bővebv bet nem mondhatok róla, mert szabadalommal védett, üzleti­műszaki titoknak számít... — S ha valaki vásárol egy ilyen készüléket, s azzal nem érik el a kívánt hatást... — ...azoktól visszavásároljuk — vág szavamba Bottyán Ist­ván, majd még megtoldja: — éppúgy, mint azoktól, akik éle­tükben, környezetükben a ké­szülék segítségével semmiféle pozitív változást nem tudtak előidézni. A készülékeket szak­embereink telepítik, majd folya­matosan figyelemmel kísérik működésüket, a környezetükre kifejtett hatásukat. Szekeres András A biotér harmonizátor megfelelő „álcázással” a lakás dísze is lehet Nedves, felvizesedett épületek víztelenítése építőipari beavatkozás nélkül Aquapol falszárító készülékekkel. 20 év garancia! Minden eddigi eljárásnál olcsóbb! Ma­gyarországon már 3500 épületben — köztük sok templom­ban és középületben — elégedettek a munkánkkal. Ha a háza vizes marad, a vételárat visszakapja! Információ, megrendelés: Aquapol Kelet-Magyaror­szági Képviselete, 5700 Gyula, Pf.: 103. Telefon: (66) 62-696 és (66) 21-119 (16.00^-20.00). Néhány referencia: Gyula: Kórház * Békéscsaba: 1. sz. Gyógyszertár, Unicon * Geszt: Tisza-kastély * Gyoma: Al­kotmány Mgtsz * Kondoros: gyógyszertár * Békésszent- andrás: gyógyszertár * Csanádapáca: római katolikiís templom * Kötegyán: református templom * Mezőhegyes: kórház * Dévaványa: szociális otthon * Újkígyós: templom Új termékek: Biotér harmonizátor Az általa semlegesített terekben a bentlakó közérzete nyugodttá válik, alvási zavarai megszűnnek. A lábadozó betegek felépülése felgyorsul, krónikus bántalmai csök­kennek. Ajánljuk panellakásokban, irodahelyiségekben, kórházakban, oktatási és egyéb épületekben. Információ, megrendelés: Aquapol Kelet-Magyarországi Képivselet 5700 Gyula, Pf.: 103. Telefon: (66) 62-696. Üzlet: Aquapol-Plakticomp 5700 Gyula, Kossuth u. 22. Telefon/fax: (66) 62-456. Keresünk a inegye településein jelentkezőket a már bevezetett Aquapol falszárító készülékek és új termékünk, a biotér harmonizátor terjesztésére. Agilis, korrekt, a lakóhelyükön ismert személyekre számítunk. Jelentkezés írásban. Cím: Aquapol, Gyula, Pf. 103 és akkor betoppant dr. Paul Szabó Dortmundból „...az átnedvesedett téglába akár a bicskát is bele lehetne nyom­ni” Fotó: Fazekas Ferenc Fantasztikus szerencsém volt a minap. Olyan szerencsém, melyet Önökkel is megosztha­tok,, kedves olvasók. A vésztői polgármesterrel, Komáromi Gáborral beszélgettem éppen arról, milyen szomorú sors vár a mágori, szabadtéri kiállításra, ha sürgősen nem segítenek rajta. , A kiállító helyen, az átnedvese­dett téglába akár a bicskát is bele lehet nyomni” — jegyez­tem éppen szavait, mikor kopog­tattak. A titkárnő szólt be na­gyon halkan: „Dr. Paul Szabó van itt...” Igen kérem, az a Szabó Pál, aki épp e téma Dortmund- ban élő professzora. (És ha hi­szik, ha nem, ez a találkozó nem volt megszervezve!)' Ráadásul — hogy miért, majd erre is vá­laszt kapnak — Vésztő-Mágort egyenesen szívügyének tekinti dr. Szabó Pál, úgyhogy készség­gel válaszolt kérdéseimre. — Kérem mondja el, mivel magyarázható ez a jelenség, ráadásul így, hogy egy része nedves a falnak, aztán mintha elvágták volna, tovább minden rendben... — A kiállító hely kialakítása, az építőanyagok rétegeltsége nem felel meg az épületfizika szabályainak. Újra és újra ned­vességet kap a fal, amely az előbb említett okok miatt nem tud levegőzni, kiszáradni. A víz alulról fölfelé száll, útjára sót visz magával és ezek a sókristá­lyok feloldódva széttörik a tégla szerkezetét. A kiállító hely első részében, ahol csak föld van a felszínen, nincs baj. Ám a hátsó részen két réteg beton burkolat, plusz még egy szigetelő réteg s egy boltozatos vasbetonréteg van, mindez bizony már látható károkat okozott. — Mi a megoldás? Egyálta­lán: lehet a bajon segíteni? — Természetesen lehet. Elő­ször is belülről ki kell támasztani a mennyezetet, hogy be ne omol­jon a fal a munkálatok ideje alatt. Ezt követően a vasbeton bolto­zaton kívül mindent, az egész szerencsétlen kombinációt, ami fölötte van, le kellene venni. Helyette egy szellőző réteget tennék, s erre jöhet a föld, ame­lyet be lehet gyepesíteni. Ter­mészetesen a szellőző rétegről, amely egyébként nyugati ter­mék, csak akkor lehetne szó, ha előbb állandó belső fűtéssel jól kiszárítanánk a falakat. Két ol­dalt lehetne csöveket is leeresz­teni, melyeknek az lenne a fel­adatuk, hogy az egész környeze­tet megóvják a nedvességtől. Az persze más kérdés, hogy e csö­vek előbb utóbb eldugulnak s ettől kezdve működésükre nem számíthatunk. —És ha nem történik semmi? Ha sorsára hagyják a kiállító helyet? — Nehéz jóslásokba bocsát­kozni, de félő, hogy jövő tavasz­ra beomlik. —Ez az egyetlen megoldás ? — Én ezt tartanám célszerű­nek, de próbálkozhatunk elekt­romos kiszárítással is. Éppen azért vagyok most itt, hogy részt vegyek azon a megbeszélésen, melyen ezzel a módszerrel is­merkedhetünk meg. Döntés csak ez után várható. — Mielőtt elbúcsúznánk, hadd kérdezzem meg: miért vi­seli annyira a szívén Vésztő­Mágor sorsát? Nem egyszer el­látogatott már ide, bőkezűen osztogatja tanácsait... —Alföldi ember vagyok, sze­retem Vésztőt, vonz ez a táj. A mágori dombbal kapcsolatosan pedig az a véleményem, fantasz­tikus, amit sikerült itt megterem­teni. Már mint középkori épület­maradvány is csodálatos, amit itt látunk. Aztán ott az a szerintem a világon egyedülálló kiállítás, mely a szintek feltárásával egy szakadatlan települési sorozatot mutat be a középneolitikumtól egész a bronzkorig. S akkor még nem beszéltem az emlékhelyről. Nincs még egy ilyen, a magyar- országi kulturprezentációban. Ez a három dolog MágQrt az or­szág egyik legértékesebb kiállí­tó helyévé teszi. * Természetesen a tárgyalást követően érdeklődtünk, várha­tó-e gyors beavatkozás, és a múzeum mentés mely formáját választották a szakvélemények meghallgatását követően? Mint Komáromi Gábortól megtudtuk, előbb az elektromos kiszárítást kísérlik meg. Hogy milyen ered­ménnyel, természetesen idővel erről is hírt adunk. N.Á. Gyula A városháza szakítson a fiskális szemlélettel! A Gyulai Vállalkozók Egyle­te az elmúlt év decemberében alakult. Célja a helyi vállalko­zók összefogása, a tisztességes verseny megteremtése. Tagsága mintegy 40 főt számlál. A heti találkozókon aktuális kérdések­ről esik szó, elsősorban városi eseményekről cserélnek véle­ményt. Nemrégiben Kádár Péter or­szággyűlési képviselő is az egy­let vendége volt. A tagság kifej­tette, az önkormányzat segítő partnere kívánnak lenni, ám pró­bálkozásaikat nem mindig koro­názna siker. Az utóbbi időben leginkább a privatizáció foglal­koztatja őket, újabban pedig, hogy Gyulát valahogyan be­kapcsolják a tervezett Expóba. Ezt kizárólag üzleti alapon kép­zelik el, a világkiállítás nem ado­A faluhoz közeledve az országút mindkét oldalán szorgalmas földmű­vesek serénykednek. A nagyüzem gé­pesített brigádja vegyszeres talajfer- tötlenítést végez, beljebb, a kertek alatt az ősszel lehullott levelet gereb­lyézi a gazda. Jó az idő, nyakunkon a szántás, a vetés, a tavaszi munka dandárja. Békéssámsonban va­gyunk, az Isten háta mögött, vagy ahogy az itt élők mondják, Sámson mányokkal való támogatásával. Kádár Péter a kérdésekre vála­szolva elmondta, a vállalkozók megítélése országszerte zava­ros. Konzervatív politikai szem­lélettel arról aki meggazdago­dott feltételezik, hogy „kereszt­apja” volt vagy valamilyen tisz­tességtelen úton szerezte vagyo­nát. Másrészt veszélyes a réteg ideologikus kiemelése. A jó po­litika nem köti meg a vállalkozó kezét, hagyja prosperálni, me­nedzsel. Juhász János vállalkozó arról tájékoztatta a képviselőt, hogy Csomós Jánossal és Kara Mi­hállyal felhívást intéztek a gyu­laiakhoz, hogy csatlakozzanak szerveződő részvénytársasá­gukhoz. Gyula részvételét az Expón úgy képzelik el, hogy a kiállítási területen a várost rep­azért van, hogy ne legyen lyuk a tér­képen. Sok a tennivaló a faluban. Az ön- kormányzat legfontosabb feladatá­nak tekinti a szilárd burkolatú út- és járdaépítés folytatását. Nagyon sok utcán nincs megfelelő minőségű és szélességű járda a házak előtt. Hely­ben kevés a munkalehetőség is. A ter­melőszövetkezeten kívül a Hódiköt üzeme ad néhány munkavállalónak rezéntáló pavilont építenek. Ez a rendezvény után is tovább mű­ködne, például üzletkötő hely­ként. Emellett olyan turisztikai programöt szeretnének kidol­gozni — a megye többi települé­se értékeinek bemutatásával egyetemben —, amely e vidékre csábítaná a turistákat. A Buda­pest centrikusság ugyanis to­vább növelné a térség elmara­dottságát. Szóba került a menedzser iro­da ügye is. Mielőbb Szükség len­ne a versenysemleges informá­ciós bázisra, amely gyors és pon­tos adatokat szolgáltat a város vagyonáról, a bérbe vehető he­lyiségekről, üzletekről. Ha a gyulaiak nem tudnak ezekről, nem helyi polgárok szerezhetik meg, az önkormányzat esik el bevételektől. A városháza sza­kítson a „fiskális személettel”, nyisson a vállalkozók felé: a hosszú pályáztatások nem ösz­tönöznek ötletek megfogalma­zására. Mint elhangzott, az egyesület kész felvállalni a váro­si vagyon feltérképezését. „Job­ban kéne ránk számítani, hat- hétszáz gyulai vállakozóra” — mondta Csomós János. kenyeret. Kiegészítő jövedelemként többen foglalkoznak állattartással, főként hízómarha- és sertésnevelés­sel, vagy kertészkedéssel. „Szorgos nép a sámsoni” — így tartják az em­berek. A község vezetői erejükhöz mérten segítik az itt letelepedni szán­dékozókat, különösen a fiatalokat. Talán az ő érdekeiket szolgálja az a L00 férőhelyes új óvoda is, amelyet terveik szerint szeptemberben átad­nak kis lakóiknak. Ezzel is ösztönöz­ve a Fiatal házasokat az itthonmara- dásra.-papp­Uj óvoda Békéssámsonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom