Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

1991. március 28., csütörtök ! Húsvétváró... j 1 ! | Népszokások } | városban és falun j ) ) Napjainkra már vidéken is tért hódit a „városi" locsolás, a fiatalemberek kölnivizes üveggel kopognak be a lányos há­taknál. Fgy-egy — népviseletéről híres — faluban azonban húsvéthétfőn a fiatalok felelevenítik a hagyományos locso­lást, s vödrökből, bő, tiszta vízzel öntözik a lányokat a Nóg- rád megyei Bujákon Himes tojás a locsoló jutalma Az egri óvodás kislányok is készülnek a húsvétra, festett tojásokkal várják a locsolókat húsvéthétfőn MTI-totó: Kozák Albert, Apostol Páter, H. Szabó Sándor Istentiszteletek, nagymisék, feltámadási körmenetek Egyházi ünnepi események (Folytatás az I. oldalról) egyházi énekeket énekel. Húsvétvasárnap reggelén szlovák nyelvű úrvacsora­osztással és ünnepi liturgiá­val kezdődik a nap, majd 10 órakor tartanak magyar nyelvű ünnepi istentisztele­tet, úrvacsoraosztással: Hét­főn az első ünnephez hason­lóan lesz istentisztelet. A lel­készek nemcsak a templo­mokban, hanem olyan isten- tiszteleti helyeken is ellát­ják a szolgálatot, ahol nincs evangélikus lelkészi állás. A katolikus egyház egysé­ges liturgiája szerint a te­lepülések katolikus vallású hívei hasonlóan ünnepük a feltámadást. Számos temp­lomban lesz körmenet, és különböző régi szép szertar­tások. Békésen ma, nagycsü- lörtökön este 6 órakor kez­dődik a mise, nagypénteken ugyancsak 6 órakor a „Hó­dolat a kereszt előtt”, passió, szombaton este 6-tól pedig a feltámadási szertartás. A részt vevő hívek számától függően vagy szombaton es­te, de valószínűbb, hogy va­sárnap, az ünnepi 9 órai szentmise után kerül sor a feltámadási körmenetre. Húsvéthétfőn ugyancsak reg­gel 9-kor lesz ünnepi mise. Békéscsabán a belvárosi katolikus templomban ma, nagycsütörtökön az OLtári- szientség alapítása, az Utolsó vacsora emlékére este 6 óra­kor tartanak ünnepi szent­misét. Nagypénteken szintén este 6-kor: passióéneklés, nagyszombaton délután 5 órakor pedig szép régi szer­tartásokra kerül sor — ilyen a itűzszentelés, a húsvéti gyertya szentelése. Ezután 6- ikoir kezdődik az ünnepi szentmise, fél 7-kor pedig a feltámadási körmenetet tart­ják meg, amikor is megke­rülik a templomot. Húsvét­vasárnap és hétfőn az ün­nepi miserendet követik. Mezőkovácsházán minden este 6 órakor kezdődik a mi­se, illetve a szertartás, szombaton este a 6 órási mi­sét követően itt is lesz kör­menet. Vasárnap a reggel 8 órai kismisét 10 órakor kö­veti az ünnepi nagymise, majd 11 órától az úgyneve­zett reformátuskovácsházi városrész katolikus hívei számára külön misét tarta­nak. Vasárnap este 6-kor, hétfőn reggel 9-kor és este 6-kor — tehát a szokásos időpontban — lesz mise. Orosházán esténként 5 órakor kezdődik a szertar­tás; a mise, illetve nagypén­teken a csonkamise. Húsvét vasárnapján reggel fél 9-kor lesz ünnepi nagymise, 10 órakor, este 6-kor, illetve hétfőn fél 9-kor és este 6- kor pedig mise. Szarvason a nagycsütörtö­ki szentmise délután 5 óra­kor kezdődik, szombaton a feltámadási körmenet 6 óra körül indul, a húsvétvasár- napi ünnepi nagymise pedig a megszokott rend szerint reggel 9 órakor kezdődik. A román ortodox egyház húsvet üpnepét a régi ka­lendárium szerint — az idén tehát április 7-én — ünnep­li. Nagycsütör-tökön, április 4-én, valamint nagypénteken lesz Nagy Szent Vazul litur­giája, amikor is egész esz­tendőre előkészítik a dél­előtti misén a szentségeket az úrvacsorákhoz, este pedig felolvasnak az Evangéliu­mokból, s egyházi énekeket énekelnek. Nagypéntek dél­előttjén tartják az úgyneve­zett órákat, majd Gyulán 15 órakor kezdődik a délutáni mise, a szimbolikus sírba he­lyezés, s a szertartás végén megkerülik a templomot. Április 7-én, vasárnap kora hajnalban, 3, illetve 4 óra­kor lesz a feltámadási kör­menet a településeken. Gyu­lán, a román ortodox temp­lomban 10 árakor lesz ünne­pi mise húsvét vasárnapján. Szintén Gyulán, a krisztina­városi templomban vasárnap reggel 4 órakor kerül sor a feltámadási körmenetre és szertartásra, majd hétfőn 10 órakor lesz a szentmise. Egy héttel később, április 15-én, hétfőn emlékeznek a romáin ortodox egyház hívei a halottak húsvétjára, Méh­keréken reggel 8 órakor lesz nagymise, majd a temetőben gyászszertartás, Gyulán szintén 8 órakor mise, s ezt követően a temetőben emlé­kező gyászszertartás. II Huntingdon-trió estjéről Amerikai kamaraegyüttes hangversenyét hallhattuk a napokban a békéscsabai Bartók Kamarateremben, Diane Gold (fuvola), Rheta Smith (oboa, zongora) és Lloyd Smith (cselló) a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál al­kalmával megrendezett kon­certen lépett fel. A különleges hangszer­összeállítás számos együttes esetében nagy vonzerőt gya­korol a közönségre, mégis sokszor épp a szokványostól eltérő apparátus szűkíti be a műsorválasztás lehetősége­it, a műsoron keresztül pe­dig természetesen a hang­versenyről kialakított kép is kedvezőtlenül alakulhat. A kiegyensúlyozottan, kulturál­tan muzsikáló Huntingdon- trió estjéről is talán azért távoztunk némiképpen ve­gyes benyomásokkal, mert a műsor egyetlen darabja — még a kellő történelmi rá­látást biztosító J. Ch. Bach- és Hummel-mű — sem volt remekmű. És így hiába a2 előadók odaadása és meg­győződéssel teli interpretá­ciója, az igen szép hangú fuvolázás és a cselló tiszta, árnyalatokban gazdag játé­ka, az összbenyomás nem nyújtott igazán katartikus élményt. A nagy Bach mu­zsikus fiai közül a legis­mertebb, legsikeresebb, Jo­hann Christian C-dúr triója nyitotta a műsort. Ezt kö­vette az impresszionista ze­nei hatásokról tanúskodó természeti képsor, az angol zeneszerző-karmester Goos. sens öt nyári impressziója. A darab, amelyről az együt­tesnek lemezfelvétele is ké­szült, kétségkívül igen kö­zel áll az előadók szívéhez. Hangulatos, stílusos játékuk­ból különösen ki kell emel­nünk az itt zongoristaként helytálló Rheta Smith zon­gorázását. 1985-ös keltezésű, tehát kortárs darab az ismét fuvola-oboa-cselló összeállí­tású Tánc, J. Lang Zaimont zenéje. Élvezetes, izgalmas avantgarde muzsika — ilyen is van! —, amely aránytalan­ságai és az előadók kisebb bizonytalanságai ellenére a hangverseny élményszerű pillanatait nyújtotta. Kiasz- 6zikus trió, J. N. Hummel műve és ráadásként az ame­rikai Edward McDawl ma­gyaros miniatűrje zárta a műsort. Gyenge Enikő--------------A^Uít (jdttirL U -------------­K isze Régen el kellett volna már temetni a rosszkedvűnk te­lét. Szalmából valami nagy kiszebábut csinálni, aztán a lányok, virágvasárnapon elégetnék, vagy vidám hujjogá- sok közepette bedobták volna a folyóba, hogy megtud­ják, ki megy férjhez idén, és ki marad pártában? Párta. Hová lettek a régi jelképek, az ősi hagyományok? És mi­kor van itt igazi népünnepély, vagy csak egy kis közös öröm? Egyéni szigetekre szakadoztunk, magányosak va­gyunk bánatunkban, vidámságra viszont nem sok alka­lom adódik. • \ Pedig azt a kiszebábut fel lehetne ékesíteni mai caf- rangokkal. Viszálykodást, buta basák hatalmi gőgjét, kis­szerű. karrieristák handabandáit tömködhetnénk a szal­ma közé. Hej, de vidáman járnánk a táncot, ha legalább bábu formájában legyőzhetnénk a sorsunkat megkeserí­tő erőket. És senkire se hasonlítsanak azok a bábuk! Nem kell rájuk parókát, szakállt ragasztani, vezérszónokok torz ábrázatára se emlékeztessen a figura. Űgyis tudjuk, amikor ég, hogy ki helyett perzselődik, s a gyorsan el­lobbanó szalmaláng füstje után hamar kitisztul az ég. A tél és a halál alakját jelképezte a kisze, azért vit­ték ki a faluból, hadd legyen jó távol a rontás szelleme. Szerencsére az időjárást még nem a politikusok huzako­dásai döntik el, így csak-csak beköszönt a tavasz, elbú­csúzhatunk a téltől. De a halál mindennél nagyobb ha­talom, s hihetnénk, ez a legdemokratikusabb intézmény, mert a szolgája eljön mindenkiért. Éppen csak az nem mindegy, hogy mikor, milyen körülmények között jön. Iparszerűen gyilkoló világunkban is megdöbbentett a hír, amely arról a sertést tartó gazdáról szólt, aki. elke­seredésében, a disznai helyett önmagát ölte le. Iszony­tató! Emlékszem, hajdan bejárták a világot azok a ké­pek, amelyek a diktatúra elleni tiltakozásul önmagukat meggyújtó szerzeteseket mutatták. Mindez a messzi Ázsiá­ban történt,'de Prágának is megvan a tűzhalált választó mártírja, aki a tankok által hozott „testvéri segítség” el­len kiáltott. Ó, milyen groteszk és tragikus a sors, hogy a mi protestáló emberünk az a gazda, aki a malackái ne­vében zuhant alá az ismeretlen tartományokba. Mekko­ra kiszebábut kell meggyújtani ahhoz, hogy a lángjánál legalább elpiruljanak a halálért felelős, „legitim kompe­tensek”? Pfuj. Pogány szokások, vágyak és átkok után, itt az ideje a megtérésnek. Most, nagyböjt idején, a hitét kereső em­ber is könnyen kapcsolódhat a keresztény szertartások­hoz. Egyénenként és csoportosan, végigélhetjük á kálvá­ria stációit, s ha kínjaink nem is mérhetők ama názáreti fájdalmaihoz, de azt tudnunk kell, hogy számunkra nagy­pénteken nem ér véget a szenvedés. A böjt tovább foly­tatódik. Ám, ha ismerjük a történetet, tudnunk kell, hogy a Meg­váltó „harmadnapon halottaiból feltámada”. S ha példá­ja nyomán végigjárjuk a keservek útjait, hihetjük, hogy számunkra is lesz feltámadás. Itt, a vidor földi életünk­ben pedig lesz még pünkösd, és a pünkösdi királyaink sorsa is beteljesedik. Andódy Tibor lépett boriték, hiányos csomag Így érkezett a levél, így érez a címzett. — Rongyokban áll ez a szerencsétlen boríték — mondja a békéscsabai K. L.-né —, csak azt csudálom, hogy egyáltalán megjött ben­ne a levél. — Az van ráírva, leg­alábbis így érthető, hogy sé­rülve érkezett Kanadából. — Nem akarok okoskodni, de nehezen képzelem el, hogy ne biztonságos posta- zsákban tette volna meg az utat vonaton és repülőgé­pen. Akkor pedig mitől lett ilyen? És ez már a harma­dik levél, amit ebben az ál­lapotban kapok meg. — Régebben nem fordult elő? — Csak január óta. hogy hazajöttem a rokonlátoga­tásból, Azelőtt is látszott, hogy felbontották — több mint harminc éven keresz­tül —, de azt diszkréten csi­nálták. Ez meg szinte van­dálmunka mind a három esetben. S ugyanígy jött meg az unokahúgom postája is­• — Mit gondol, miért? — Fogalmam sincs. Mikor az első rongyos levelet meg­kaptam. azt bittern, talán pénz után kutattak benne. De ha pénzt keresnének, mi­ért nem világítják át? Kü­lönben is annál több esze van a rokonomnak, mint­hogy levélbe pénzt dugdos- son, mikor legáüsan átutal­tathatja. Ahogy szokta is. — A csomagokkal mi a helyzet? — A több évtized alatt minden egyes küldemény hiányosan érkezett meg. Volt olyan eset, nem is egy. ami­kor egyetlen férfiinget sem hagytak meg a csomagban. S olyan is, hogy a nekem kül­dött krofcodilbőr cipőt kicse­rélték, de csak fél párral. Mikor a télen kint voliam, én magam csomagoltam be négy férfiöltönyt, s csak há­rom érkezett meg 'a férjem­nek. S hogy milyen állapot­ban vannak a csomagok.. • Mintha háborús támadás ér­te volna őket. — Végül is mit szól ehhez az egészhez? — Gondolhatja! De leg­jobban az bánt. hogy a ka­nadai rokonok el vannak képedve, hogy ilyesmi elő­fordulhat. Legutóbb a tele­fonban azt kérdezték, mond­jam már meg. mi van újab­ban Magyarországon? _ — S mit válaszolt rá? — Azt, hogy fogalmam sincs! Vass Márta Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom