Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
1991. március 28., csütörtök Nem csak a név új.. Bizottság helyett agrárpiaci rendtartást A mélyülő fekély szikére vár Jó lapot kívánunk! SARKAD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA vállalkozót, befektetőt keres napi 60—80 db sertés vágására alkalmas VÁGÓHÍDJÁNAK FELÚJÍTÁSÁRA ÉS ÜZEMELTETÉSÉRE. Ajánlataikban többféle módozatot tudunk elfogadni: — bérleményi hasznosítás — közös üzemeltetés — társaságalapítás stb.... Bővebb felvilágosítás kérhető a hivatal 17. sz. irodájában,, vagy a (66) 75-633-as sz. telefonon. Kérjük, ajánlataikat legkésőbb 1991. április 19-ig szíveskedjenek benyújtani. Halló! Itt a Belső telefonrendszerének kialakításához VÁSÁROLJON ALKÖZPONTOT! 1/4-es kisközpont 15 000,— Ft-tól 18 000,— Ft-ig. 1,'5-ös kisközpont 19 900,— Ft. 1/5-ös kisközpont telefonokkal, tartozékokkal 34 900,— Ft. 3/8-as kisközpont + központi készülék 89 900,— Ft. A telepítést, betanítást külön térítés ellenében végezzük el a megrendelő igénye szerint. Fenti áraink az ÁFA-t nem tartalmazzák. SZÄMPROG KFT., BÉKÉSCSABA, Bartók Béla út 21—23. Telefon: (66) 27-441, (66) 25-824. jzám PRj=G Hirdetmény Az Orosházi Városi Polgármesteri Hivatal városfejlesztési és építésügyi osztálya TÁRSADALMI FÓRUMOT HIRDET 1991. április 4-én 16 óra 30-tól a polgármesteri hivatal I. emeleti tanácstermében. Témáig a város általános rendezési terve programjának ismertetése és a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése, vita. A terv anyaga megtekinthető a hivatal I. emeleti folyosóján, 1991. március 21-től. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VARUNK. Kútfúrás 2 év garanciával. MINDEN ANYAG HOZZÁADÁSÁVAL. VANYOREK LÁSZLÓ, 6753 SZEGED, * DÉVA ÚT 25. Csak 1 napig! L991. március 29-én 10—^18 óráig Húsvéti vásár a „Téglában” (Békéscsaba, Orosházi út 32.)! Árusításra kerülnek a HÓDI KÖT, a KONZERVGYÁR termékei (gyermekruhák, könyvek, hanglemezek, cserepes virágok, illatszerek és még sok más termék). A vásár ideje alatt a Gabona és Malomipari Vállalat kóstolóval egybekötött bemutatója! Belépődíj: 10 Ft. A már megtörtént és tervezett intezkedesek ellenere sem csillapodik Békés megyében a sertéstartók kedélye, legalábbis, a hozzánk érkező újabb és újabb levelekből, telefonokból egyértelműen erre lehet következtetni. Egy kistermelő például elmondta, hogy az utóbbi napokban már kilónként 44 forintos áron is szállítottak nagysúlyú sertést Kétegyházá- ról. Ök egyébként bérhizlalást végeznek, s mint mondja, ennyi pénzért tetemesre rúgnak majd a veszteségei. Többen viszont afelől érdeklődtek, vajon a 90—110 kilogrammos sertések 64 forintos jogszabályban előírt védőár, és a mai, 58— 60—61 forintos felvásárlási árkülönbözetet megtéríti-e valaki? Hiszen annak idején a jogszabály azért kötötte ki a 64 forintos minimálárát, mivel a sertéshizlalás költségei ennyit indokoltak ahhoz, hogy a termelők ráfordításai megtérüljenek. Arról, hogy Békés'megyében pillanatnyilag milyen sertésfelvásárlási árak vannak, a kistermelők és a nagyüzemek eladott állataik után mennyi árbevételt tudnak realizálni, és a sertés- vertikum amúgy „istenesen szabad verseny es piacán” ki, mekkora magánveszteséget könyvelhet majd el, megpróbálunk helyzetképet adni néhány helyi szakember segítségével, akik talán az átlagpolgárnál jobban látnak az áthatolhatatlan ködben. 0 termelő vészit a bolton — Február 2-a óta mi nem csökkentettük az átvételi árat, tehát a kissúlyú sertéseknél maradt a kilónkénti 61 forint — mondja Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. Véleménye szerint az alacsony felvásárlási áraknak van realitása, tudniillik a legnagyobb sertéstermelő megyében, Békésben egyre több kereskedő cég jelenik meg. Az ország különböző részeiről kiránduló kereskedők igazi kufár szellemét egyébként mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kiszolgáltatott termelőkből már-már nevetségesen alacsony árat is ki tudnák préselni. Persze ez még a korrektebb üzletek közé tartozik. Nem úgy a kistermelők esetében, hiszen helyettük az integráló termelőszövetkezet, nagyüzem vagy valamelyik helyi kereskedelmi társaság tárgyal, s nekik általában semmi sem drága, legfeljebb az árbevétellel arányos jutalék csökken néhány ezrelékkel. — Újkígyóson például különösen nehéz a helyzet, hiszen a csaknem kizárólag állattenyésztésből, s ezen belül is főleg sertéshizlalásból élők számára semmi vigasztalót nem tudok mondani — vélekedik Bozó József, az Aranykalász Termelőszövetkezet háztájibizottságának elnöke. — Ha a megyében valóban 65-70 ezer darab eladatlan sertés van, akkor ennek 10 százaléka az új kígyóst gazdák portáján található, hiszen a jelenlegi felmérések szerint több mint 3 ezer darab vágásra kész állat vár szállításra. Magyar agrárárspirál Újkígyóson — mint általában a legtöbb helyen — az is nehezíti a helyzetet, hogy nem rendelkezik szerződéssel az integráló termelőszövetkezet. Persze ennek oka elsősorban az utóbbi években feltomázódott átvételi ár, amelyet elsősorban azok a kereskedő társaságok tudtak kifizetni, amelyek mögött jelentős alapanyaghiánnyal küszködő dunántúli húsfeldolgozó vállalatok álltak. Ezen cégek az export- szubvenció és egyéb támoga- tásoknak köszönhetően árat tudtak diktálni a legtávolabbi piacokon is. Ilyenolyan könyvelési attrakciók segítségével, a korábban jogszabályban rögzített maximálásra is rá tudtak fejelni. Tulajdoniképpen ezzel mindenki jól járt, s hálálkodott, mondván, az árak felszabadítása ellenére is végre verseny van. Persze arra kevesen gondoltak, hogy a fel- tornázódott húsáraknak köszönhetően szabad út nyílott a gabonaárak emeléséhez. S kialakult egy sajátosan magyar félpiaci belső árfelhajtás, egy mindent üdvözítő, szabadversenynek vélt agrárárspirál, az ideológiai programokkal alátámasztott mennyiségi termelést preferáló költségvetési támogatások segítségével. így jöhetett létre az a sajátos helyzet, hogy miközben piacosodást hirdetünk, a mezőgazdasági áraink olyannyira elszakadtak a világpiaci tendenciáktól, hogy ma már nemcsak lemaradásról beszélhetünk, hanem ellentétes ármozgásokról. Jó példa erre a gabona világpiaci árát 20-30 százalékkal meghaladó hazai ár. fl látszat mégsem csal Az állattenyésztés helyzetén persze nem könnyű változtatni. De tény, hogy az alacsony sertésátvételi árak sajnos a termelőket sújtják. Mert az úgynevezett védőár írott malaszt, hiszen csak azokra a termelőkre vonatkozik, akik szerződéssel rendelkeznek. S ezzel ma legfeljebb néhány nagyüzem rendelkezik, amelyek valamelyik húsfeldolgozóval hosszú távú partneri szerződésben álltaik, de nálunk is csak a 90—120 kilogramm közötti eladásokra jár a kiegészítés. A kormány intézkedésed, a mintegy 140 ezer darab nagysúlyú darabolt sertés exportjának engedélyezése a 15 százalékos árikiegészítéssel, valamint a 60 ezer darab élőállat-export sertésenként 650 forint támogatással kétségtelenül megmozgatta a piacot. Békés megyében a Gyulai Húskombinát 20 ezer darabra, míg a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzeme 5 ezerre kapott szállítási engedélyt. Ez vélhetően segít a bajokon. A forgalmazók és feldolgozók azonban úgy vélik, ha erre az intézkedésre karácsony táján kerül sor, részben elkerülhető lett volna a túltermelési sokk. Sőt, állítólag a húsértékesítést illetően alig van függőségünk a Szovjetunió felé, mivel a környező országokba, illetve a világpiac különböző régióiba könnyen eladható a hazai sertés. Amiért mégis minden befagyott, annak oka a magas belföldi húsár. Vi- saont a fentiekben említett támogatásokkal együtt már érdemes kiszállítani, s állítólag versenyképes is a magyar termék. Persze igazán megnyugtató akkor lehetne a helyzet a sertésfronton, ha a szovjet szállításokat is sikerülne révbe kalauzolni. Mert míg az ipari tárca vezetői legalább próbálkoznak megoldásokat keresni, utaznak, tárgyalnak, addig a mező- gazdasági tárca alig-alig mozdul. Nyilván emiatt fordulhatott elő az is, hogy a hús és a gabona kimaradt a szovjet—magyar államközi szerződésből. Ám a hazai állattenyésztés ellehetetlenülésének igazi pikantériáját még rejtegetik a függöny mögött. De bizalmas körökben nem kevés feldolgozóüzemi vezető — tejiparban és húsiparban egyaránt — már látja, hogy gond lesz az alapanyag-ellátással. Meglehet, néhány hónap múlva éppen a hiány miatt mennek csődbe a feldolgozók? Egy korszerű agrárpiaci rendtartás bevezetéséért kiált a magyar mezőgazdaság. Mert úgy tűnik, önmagában a rendtartást koordináló bizottság csak tüneti kezelésre képes, s a felszíni gyógyulás alatt a seb egyre fe- kélyesebb. Rákóczi Gabriella Ma a Fiumében tárgyalnak Jönnek a szovjetek Újabb menedzsertalálkozóra kerül sor Békéscsabán a Fiume Szállóban. Ezúttal a szovjet piac lehetőségeiről, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok új alapokra helyezésének lehetősé. geiről, realitásáról kaphatnak tájékoztatást azok a vállalati vezetők, akik számára a szovjet kereskedelem korábbi rendszerének összeomlása egyfajta csődhelyzetet idézett elő. A raktárkészletek megmozgatása, a készletek legalább egy részének piacra juttatása az egyedüli esély a túlélésre. A kizárólag Keletre termelőik jelentős részénél az elavult technikai feltételrendszerből fakadó áruminőség csak akkor tehető versenyképessé a világpiacon, ha sikerül hazai vagy külföldi tőkét találni a korszerűsítéshez. Ám addig meg kell találni a lehetséges kapcsolódási pontokat azokkal a piacokkal, így a szovjettel is, amelyek igénylik a magyar termékeket. A mai találkozón, melyet a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara a COOP-FORM GmbH szponzorálásában szervez, részt vesz Koszobu- kó E. N., a Szovjetunió kereskedelmi képviselőjének helyettese, valamint Tamás István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szovjet főosztályának helyettese. Érkeznek kárpátaljai és kijevi szakemberek is. S hogy a konzultáción túlmenően, Valószínűleg konkrét üzletek, vagy legalábbis induló együttműködési kapcsolatok jöhetnek létre, azt igazolni látszik a szovjet gazdaság részéről jelenlévő vendégek köre is. R. G.
