Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

1991. március 28., csütörtök o Régi-új lapcím, beszédes fejléc B ékés Megyei Hírlap címmel nem elő­ször indul útjára ebben a megyében az olvasók figyelmére érdemes újság. A vevőcsalogató vagy programízű névadás­tól tartózkodó kiadók, szerkesztők, általá­ban a lap tartalmát, műfaját, vonzáskörét egyértelműen kifejező, könnyen megje­gyezhető címeket keresték és keresik. A Békés Megyei Hírlap a tartósnak ígérkező, jól megfontolt címválasztást mutatja. Nem válthat ki senkiben negatív asszociációkat, bántó vagy zavaró emlékeket. Megyénk sajtótörténete öt korábbi Békés­megyei Hírlapról tud. (A Békésmegyeit egybeírva használták elődeink minden eset­ben.) A legkorábbi 1890-től 19 hónapon át Békéscsabán, _ a második 1899-től egy bő évig Gyulán, a harmadik 1905—1907 között egy országos lap mellékleteként, Csabán íiár tott napvilágot. Az első világháború után Gyulán használták újra a lapcímet, először lapegyesítés nyomán 1924-től, másodcím­mel. Az ötödik, egyúttal a .leghosszabb éle­tű szintén gyulai orgánum volt, 1938 ősze és 1944 októbere között. A felsorolt lapok­nak egyjnáshoz nem volt kapcsolódásuk, a lapcím sem volt „védett”. A negyedik és ötödik Békésmegyei Hírlap között mutat­ható ki részbeni kontaktus. A korábbi hírlapok szerkesztői között számos megyei vagy annál szélesebb kör­ben ismert, tehetséges és színes egyéniség akadt, egy részük az ország más vidékeiről érkezett. Többen sikerrel próbálkoztak ver­sek, novellák, néha még kisregények írásá­val is. Alig néhány fürge munkatárssal, számos alkalmi vagy rendszeres tudósítóval dolgoztak. Igaz, hetente egy-kétszeri, ké­sőbb háromszori megjelenéssel, 4-6 oldalon adva elő mindenekelőtt a megyei és a helyi információkat. Máig tartó hírnévre inkább az öt említett lap nyomdászai, mint tolifor­gatói emelkedtek. A Békés Megyei Hírlap valamennyi „név­elődje” (szellemi elődökről ugyanis csak kis mértékben és fölöttébb áttételesen beszél­hetnénk) függetlennek vallotta magát. A korviszonyök ismeretében a negyedik és az ötödik lap esetében inkább szándéknak, tö- rékvésnek fogadhatjuk el a jelzőt. A való­ságos függetlenséget alapvetően korlátozta, hogy a helyi lapok kénytelenek voltak az olvasók, az előfizetők hangadó rétegeit „megcélozni”, másfelől a különböző formá­jú támogatásokat elfogadni. Az 1800-2000 példányban megjelenő lap (1925-ben pl. he­tente kétszer) másként nem tarthatta volna el önmagát. Az előfizetők hűségének erősí­tésére — a századforduló előtt kialakult gyakorlat szerint — a „lapkihordók” már a kora reggeli órákban kézbesítették az új számot. (Az utóbbi évszázad sokféle hul­lámzásának, kártételének sajátos bizonyíté­ka különben, hogy az öt Békésmegyei Hír­lapból csak^ egyes évfolyamok vagy szór­ványszámok találhatók meg eredetiben a megye közgyűjteményeiben.) A Körös—Maros-vidék sajtótörténetében remélhetőleg új fejezetet nyitó Békés Me­gyei Hírlap új fejléccel lép a közönségeié. Kállai Júlia, akinek sokoldalú könyvterve­zői. sajtógrafikusi tevékenységét, megérde­melt alkotói sikereit sokan ismerik, harmo­nikus, és első látásra jól megjegyezhető fejlécet alkotott. Tipográfiai eszközökkel is a tartós értékek erejét sugallja. Alkotásá­nak egyik fő eleme, egyben az új lap szem­léletének emblémája formájában történő megjelenítése is a sorkezdő hármas címer. Aligha! tévedek, ha a fiatalabb és a közép­korú generációk tagjainak mindennapi is­mereteiből hiányzónak gondolom a három — 1950 után hivatalosan megtagadott, csak néhány épületben látható, inkább könyvek­ből előbányászható — szép megyecímer fel­idézésének készségét. A címerhármas ez­után arra emlékeztet bennünket, hogy a megye szó és fogalom, a Békés Megyei Hír­lap felfogásában nem a merev közigazgatá­si kereteket jelenti, hanem a haza egy ré­szének képviseletét, informálását a sajtó minden tisztességes és hatékony eszközével. Az ölelkező címerekben láthatóan fogalma­zódik meg az 1950 márciusában felülről ki­alakított s határait tekintve azóta is válto­zatlan Békés megye máig jól érzékelhető összetettsége, a sokszor emlegetett, de a fej- lesztések-el'osztások során igazából soha fi­gyelembe nem vett kistáj!, települési sa­játosságok elismerése és vállalása. A mai megye gerince és az „átszabdaliá­sok” idején érvényesülő vonzásközponti te­rülete a középső címerrel képviselt „törté- neílimi” Békés vármegye volt és lesz, anél­kül azonban, hogy félreszoríthatná az 1950- ben kettévágott Biharból és Csanádból hoz­zácsatolt megyerészeket, azok településeit. A címerhármas a török utáni Bihar vár­megye jelképével kezdődik, amely az első háború előtti legkiterjedtebb megye ter­mészeti képének és értékeinek gazdagságát mutatja. „Szülőföldem: Biharország” —ad­ta címként egyik legszebb könyvének Sza­bó Pál. Mi nemcsak Bihar egy részének „örökösei” vagyunk, hanem arra is köte­lezettek, hogy ma is kitapintható egyénisé­géből a jövő érdekében tőkét kovácsoljunk. Hasonló alapállás kikerülhetetlen a harma­dik megyecimerrel kifejezett Kelet-Csanád képviseletében, ismeretében is. (Csanád megye címerében Szent Gellért ábrázolása látható. A vértanú püspök a Csanádi egy­házmegye első főpapja, a vármegye szel­lemi megalapozója is volt.) A három me­gyecímer történetileg még így sem fejezi ki az 1950-es területi változtatások minden részletét, de „képviseli” a mai megyeterü­let túlnyomó részét. Nem csupán érdekes­ség, hanem a gyökerek és a népességalaku­lás, a helyi tudat révén sok tekintetben vonzó tényező lehet az, hogy még .1 ász- Nagykun-Szolnokból. az 1919 előtti Arad megyéből, Hódmezővásárhely területéből is kerültek markáns települések 1950-ben Békés megye „keretébe”, azaz határai kö­zé. A sokféleség, a többszínűség legalább akkora erőt és értéket képviselhetne, mint amekkora értetlenségét váltott ki nem is egyszer. hármas címer annak is jelképe, hogy az új lap igyekszik térségben, nagy­tájban (régióban) gondolkodva és tá­jékozódva, de az egyes települések, közös­ségek, lakosok konkrét és valóságos viszo­nyait. tradícióit és útkereső törekvéseit át­fogva dolgozni a tágabb és a szűkébb ha­za javába. Szabó Ferenc •14 V M/ t II Kormányülés: Nagyboldog­asszony és Suzuki Elképzelhető, hogy hama­rosan négy keresztény egy­házi ünnep munkaszüneti nappá válik. A kormány csütörtöki ülésén megtár­gyalja egyebek közt a refor­mátus, illetve a római kato­likus egyház javaslatát, amely szerint a jövőben nagypéntek, áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, illetve nagy­boldogasszony napja legyen munkaszüneti nap. A végső szót erről majd az Ország- gyűlés mondhatja ki. Az Ér­dekegyeztető Tanács egyéb­ként nem tartotta szüksé­gesnek a munkaszüneti na­pok számának növelését. A kormány ezenkívül fel­hatalmazást kér az Ország- gyűléstől állami garancia nyújtására a Suzuki cég és az Autókonszern Rt. által lé­tesítendő vegyes vállalat ré­szére.- A 16,3 milliárd forin­tos beruházáshoz 11 milliár- dot hitelből kíván előterem­teni a vállalkozás. Ebből a Japán Állami Bank 9,1 mil­liárd forintnyi hitelt nyújt, s az összegre fizetési garan­ciát kér a Magyar Nemzeti Banktól. „Ha még egyszer azt üzeni.. Nemcsak megdöbbenéssel, de enyhe megbotránkozással hallgattam, majd olvastam az újságban az egyik ünnepi beszédnek azt a részét, melyről — ha Szélsőséges lennék, azt mondanám: majdcsaknem nemzetgyaláző. De itt nem indulatokról van szó, csupán némi tárgyi ismeretről. Idé­zem az elhangzottakat: „... Különleges nép Vagyunk mi abból a szempontból, hogy egyik forradalmi indulónk így szól: ,Ha még egy­szer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni..mert, ha csak egyszer üzenik, ha csak egyszer mondják, hátha nem gondolták komolyan, talán még nem is olyan fontos, hogy részt vegyünk benne. Ez is a mi nemzeti karakte­rünkhöz tartozik, és sízeretném, ha elhinnék, hogy nem kell kétszer üzenni, az első üzenetre vállalni kell, ami reánk méretett, vállalni kell ebben a szabadságküzdelmet, mert a demokráciát nem kimondani, hanem organizálni kell.” Ez a vádaskodás, ami a nemzeti tunyaságot illeti —, s itt má)r nemzeti karaktervonásként kényszerülne beépül­ni jellemromboló vonásként —. pár évvel ezelőtt elhang­zott már; éppen a megújulás szellemében. Akkor Péter László, a Magyar Nemzetben tudós alapossággal, gyönyö­rű tárgyilagossággal: visszautasította, idézve azokat a ré­gi, hadba hívó törvényeket, melyek szerint az első üze­netre készenlétbe kellett helyeznie magát a hadkötelesek­nek, a második üzenetre pedig el kellett mennie.... Ez nem nemzeti karakter kérdése volt, csupán azt je­lentette, hogy akik ezt dalolták a Kossuth-nótában, azok ismerték a törvényt, s ha a törvény kényszere végül ön- feláldozást kívánt is, így fejezték be dalukat: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!’’ Egy alkotmánytörténész szónok részéről a Kossuth-nó- tának ilyen félrevezető eszmeiséget adni több, mint de­magógia, bármennyire fogadja is szavait „felzúgó taps". Beck Zoltán Húsvét m\ tói |ÉKÉS MEGY HAZA MINDEN ELŐTT! El hírlap Új néven, más tartalommal Békéscsabán, a városközpontban 200 négyzetméteres 3 szintes iizletház eladó Érdeklődni telefonon: (66) 28-931. flRUHfiZ Békéscsaba Ismét kedvezményes áruvásárlási az Univerzál Áruházban! 1991. április 2-től május 31-ig EliÖLEGBEFIZETÉS NÉLKÜLI OTP-HITELAKCIÖT HIRDETÜNK MINDEN NAGY ÉRTÉKŰ ÁRURA, 5000,— Ft-tól 70 000,— Ft-ig. Ajánlatunk: műszaki cikkek, tv-k, Daewo-videók, Energomat automata mosógépek, klímaberendezések, mikrosüt ők, Lehel fagyasztóládák (200, 300, 400 1-es), valódi bőrdzsekik, tavaszi kosztümök, kabátok, ruhák, arany-ezüst ókszerek, márkás ajándékáruk, lakástextíliák. OTP-ügyintézés az árnház II. emeletén. ELŐZÉKENY, UDVARIAS KISZOLGÁLÁSSAL, SZÉLES ÁRUVÁLASZTÉKKAL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Ellehetetlenült ellenzéki képviselük Fidesz-sajtótájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) zetbe hozva ezzel a helyi ön- kormányzatokat. A nemze­tiségeknek szánt központi fejkvótát pedig kevésnek tartják, véleményük szerint ezzel még inkább romlik a kisebbségek helyzete. A saj­tótájékoztatón bejelentették, hogy április közepén a Fi­desz szakértői új költségve­tési tervezetet ajánlanak a megyegyűlésnek. Az önkormányzatok eddi­gi munkáját összefoglalva elhangzott, hogy a Fidesz ál­láspontja szerint — főleg vidéken — nem volt rend­szerváltás, hiszen a régi struktúra tulajdonképpen érintetlen maradt. Több he­lyen tapasztalták, hogy a po­litikai csatározások előtérbe helyezésével, a kisebbségben maradt képviselő-testületi tagokat háttérbe szorítják, lehetetlenné teszik. Van, ahol az egyetlen fideszes képviselőt tönkretették, egy másik városban — informá­cióik szerint —• kisgazdapár­ti diktatúra van. Általános jelenség, hogy az önkor­mányzati apparátusok zseb­re teszik a képviselő-testü­leteket, amelyek mögött még mindig nem áll igazi szak­értő gárda. Az apparátuso­kat pedig nem lehet kicse­rélni. Nagy Sándor szerint Békéscsabán nem történt meg a hivatal-átszervezés, s ebben az SZDSZ hibázott el­sősorban. Talán azért, mert nem készült fel a választási győzelemre. A sajtótájékoztatón Nagy Sándor bejelentette, hogy a gyulai Fidesz kezdeménye­zésére április 2-án segély- szállítmány indul Litvániá­ba, amennyiben az anyagi fedezetet megteremtik addig, illetve, ha megkapják a lit­ván parlament fogadónyi­latkozatát. Ugyancsak je­lentős programra készülnek április 27-én, amikor egy nemzetiségi, kisebbségi fó­rum keretében Fodor Gábor parlamenti képviselő ad tá­jékoztatást a készülő tör­vénytervezetről. A rendez­vényre — szándékaik szerint — Brassóból, Temesvárról, Ungvárról, a Vajdaságból és a Felvidékről is érkeznének vendégek. Polgármester Ur, mi már elgondolkodtunk... Dr. Pocsay Gábor gyulai polgármester tegnapi nyilat­kozatából az tűnik ki, hogy a vele szembeni bizalmatlan- sági indítvány mégsem volt „szóbeszéd”, mint ahogy ezt korábban állította. Ám újabb cikkében is figyelmen kívül hagyott két tényt. — Kádár Péter, Gyula or­szággyűlési. képviselője ügyvivői minőségében, a helyi SZDSZ ügyvivői testületé nevében nyi­latkozott, amint ezt kö­zölte is nyilatkozatá­ban. (Békés Megyei Népújság márc. 18-i 6záma.) — A képviselő-testület március 11—í zárt ülé­sén benyújtott bizal­matlansági indítványt a zárt ülés előtt szöve- gezték meg és írták alá a képviselők. Ennél­fogva az nem minősít­hető titkos dokumen­tumnak. Továbbá örömünkre szol­gál, hogy korábbi tényfeltá­ró nyilatkozatunk elérte cél­ját: a város vezetését érintő kérdések nem maradtak, s ezentúl még kevésbé marad­hatnak zárt ajtók mögött. Annak ellenére, hogy vé­leményünk szerint Pocsay Gábor alkalmatlan a polgár- mesteri teendők ellátására, tiszteletben tartjuk a képvi­selő-testületnek a személyé­vel kapcsolatos döntéseit. A magunk részéről ezt a sajtó­vitát lezártnak tekintjük, ugyanakkor készek vagyunk a -nézetkülönbségek szemé­lyes megvitatására. A gyulai szabaddemokraták ügyvivői testület« * * * Az elmúlt két hétben több alkalommal foglalkoztunk lapunkban a témával, s úgy gondoljuk, elérkezett az ide­je a vita berekesztésének, egyetértve azzal, hogy a né­zeteltéréseket személyesen tisztázzák. A Sarkadi Lenin Mgtsz Faipari Üzeme felajánl megvételre termelői áron közületek és magánosok részére alábbi áruféleségeket telephelyén: — 4—5—6 fm-es fenyőpalló (50 mm-es), 10-20 cm-es szélességben, 20 700 Ft/m3 — fenyő cserépléc, 25 X 50-es, 30 X 50-es, 2—4 fm-ig, 19 700 Ft/m3 — fenyőgerenda, 4—6 fm-ig, 21 600 Ft/m3 — II. o. fenyő cserép léc, 2 fm-es hosszúságban, 8800 Ft/m3 — 2 fm-es fenyődeszka, 9400 Ft/m3. Érdeklődni lehet a (66) 75-567-es telefonszámon, hétfőtől péntekig 8—15 óráig. L. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom