Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM „Alföld-törvény” hat megyében? Az elmaradott részeken: adókedvezmény! A Békéscsabán 1989 októberében aláírt szándéknyi­latkozat szellemében hat alföldi megye megalakította az Alföldi Megyék Szövetségét. A szövetség munkája a megyei önkormányzatok létrejötte után a megújulás és elmélyítés szándékával kezd konkrétabbá válni. Hat alföldi megye közgyű­lésének elnökei és Pest me­gye képviselője vett részt azon a megbeszélésen, amit tegnap tartottak Békéscsa­bán a megyei önkormányzat hivatalában. Délután a ta­lálkozó eseményeiről tartott sajtótájékoztatót dr. Simon Imre, Békés megye közgyű­lésének elnöke. Megtudtuk, hogy az idén ez, a mostani a harmadik találkozás. Meg­állapodásuk szerint ugyanis havonta tartanak egyeztető megbeszélést. A tegnapi ösz- Szejövetelen kilenc témát tárgyaltak, amelyekről hely­hiány miatt most csak cím­szavakban tájékoztathatjuk olvasóinkat. A tervezet szerint a szö­vetség érdekképviseletében hat megye létrehoz egy ala­pítványt (erre 500 ezer fo­rintot szavaztak meg me­gyénként), amelyet elsősor­ban kutatási célokra hasz­nálnak. A legfontosabb ku­tatásokról bibliográfiát ké­szítenek. Ennek ismeretében kapcsolódó és átfedő céljai­kat (például a világkiállítás, déli autópálya stb.) egyezte­tik és összehangolják. A megyék az egységes in­formációs bázis megteremté­se érdekében azonos alapo­kon működő adatbázisokat hoznak létre. Alapéléként az információk körét határoz­zák meg. Ha például egy nyugati üzletember arra kí­váncsi, hogy Békés megyé­ben egy bizonyos települé­sen milyen a munkaerő-kí­nálat, van-e ipartelepülésre fejlesztési lehetőség, és mely területen, milyen az ellátott­ság víz, gáz, telefon tekin­tetében, akkor ezt egyszerű behatárolással hívhassák le. És sorolható még a kérdések tömege, melyekre a válasz az adatbázisból előhívható. Szeretnék elfogadtatni az Országgyűléssel az úgyneve­zett „Alföld-törvényt”, ami a természeti és a tájhasznosí­tással kapcsolatos törvénye­ket tartalmazná. Ha vala­ki (k) az ország egy elmara­dottabb részén beruházást terveznek, munkát ajánla­nak, részesüljenek adóked­vezményben, hiszen erre volt már példa a múlt században is. • Szó esett egy Területfej­lesztési és Közmunkatanács létrehozásáról, amely lénye­gében egy országos és re­gionális jelentőségű terület- fejlesztési elgondolások ösz- szehangolását célzó tárcaközi egyeztető „fórum” kialakítá­sát tervezi. A tanács az Al­földet érintő területfejlesz­tési, -rendezési, -felhaszná­lási és infrastrukturális há­lózat témájában láthat el vé­leményező, összehangoló és javaslattevő feladatot. Ez év őszére konferenciát terveznek a Tisza hasznosí­tásáról. Határozat született az Alföldi Társadalom című kiadvány finanszírozásáról. A kiadvány első részének anyagi hátterét Szolnok, Csongrád és Békés vállalta, a másodikat Békéscsaba vá­ros állta. A következő kiad­vány költségeit a hat megye adja. B. V. 25 éves a „Kemény” Diákprogramok sorozatával ünnepelte fennállásának ne­gyedszázados évfordulóját a Békéscsabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola. A hét elején olyan vidám progra­mok várták a fiatalokat, mint például a bolhapiac, ahol megunt holmik, vagy saját készítésű, ötletes ajándéktár­gyak cseréltek gazdát. Fotó: Kovács Erzsébet Örménykúti örvények Szakemberként kellett? Tavaly augusztus 6-án alakult meg a Szarvasi Ál­lami Tangazdaság örmény­kúti üzemrészében 55 tag­gal az Első örménykúti Munkástanács. Elnökének Kovács Ferencet, az ottani tehenészeti telep vezetőiét választották. A későbbiek­ben őt, valamint Rohony Miklós műszakvezetőt és Lá­bát András karbantartó-cso­portvezetőt bízták meg a dolgozók az üzemrészben tartott munkásgyűlésen a kerület és a tehenészeti te­lep önállósodási törekvései­nek képviseletével. A munkástanács kérte, hogy a vállalati tanács mun­kájában is részt vehessen, hiszen csak így tudják ter­(Folytatás a 2. oldalon) Ellehetetlenült ellenzéki képviselők Piiski Sándor Békéscsabán Fidesz-sajtótájékoztatő Indulásra váró segélyszállítmány Litvániába; megalakult a liberális frakció; áprilisban nemzetiségi kisebb­ségi fórum Fodor Gáborral; elégedet­lenség a vagyonátadó bizottság elnöké­vel szemben; új költségvetési javaslat a megy egy ülésnek; tönkretett kép vise­lő-testületi tagok. Címszavakban talán eképp fogalmazhatók meg a Fidesz teg­napi, békéscsabai sajtótájékoztatóján elhangzottak, amelyen FQlöp Zoltán, a párt megyei területi koordinációs tanácsának elnökségi tagja és Nagy Sándor vá­rosi frakcióvezető fogadta az újságírókat. Fülöp Zoltán a bevezető­jében bejelentette: január eleién megalakult a Békés megyei liberális frakció. Cél­juk, hogy a 25 tagú, nem­csak fideszesekből: álló szak­mai szervezetből kerüljenek ki a következő választások jelöltjei, illetve a mögöttük álló szakemberek. A megye fideszesei fejcsó- válással böngészték a na­pokban a nemrég megala­kult — Boross Péter belügy­miniszter által jóváhagyott — Békés Megyei Vagyonát­adó Bizottság névsorát- Vé­leményük szerint ugyanis a kormányban nem jártak el elég körültekintően, amikor a bizottság tagjairól döntöt­tek, különben nem állították volna az élére Kovács Mi­hályt, a megyei önkormány­zat pénzügyi osztályvezető­jét. Etikátlannak- tartják, hogy olyan ember került eb­be a felelős beosztásba, aki a bundaper vádlottja volt. A témával kapcsolatban emlí­tették meg, a megyegyűlésen felszólítják a képviselő-tes­tületet, indítson polgári pert azok ellen, akikről a bun­daperben kiderült, hogy sik­kasztottak a megye pénzé­ből. Hibázott a megyegyűlés — folytatták a fideszesek —, amikor a megye középfokú oktatási itézményeit nem támogatták, lehetetlen hely­(Folytatás a 3. oldalon) Tegnap délután Békéscsabán a megyei könyvtárban „A népi egységtől a nemzeti egységig” címmel kiállítást nyitottak a neves Püski Kiadó történetéről. A megnyitón részt vett a New Yorkból hazatért Püski Sándor és felesége, Püski Sán- dorné Zoltán Ilona is. (A kiállítás megtekintését követő ki­adó-olvasó találkozóra, az ott elhangzottakra lapunk egy későbbi számában részletesen is visszatérünk.) A fotótáb­lákból és az ezekhez kapcsolódó magyarázó szövegrészekből álló kiállításanyagot április második felében a békési mú­zeumba szállítják, ahol szintén látható lesz a Püski Kiadó története Fotó: Gál Edit Istentiszteletek, nagymisék, feltámadás! körmenetek Egyházi ünnepi események A vallásos ember számára a húsvét, Jézus feltámadásá­nak emléknapja a legnagyobb ünnep. A következőkben as ünnepi egyházi szertartásokról adunk hírt. A református egyház ezen a héten, az úgynevezett bűn­bánati héten minden este istentiszteletet tart, a helyi szokások szerint kialakult időpontban és helyszínen. Nagypénteken, tehát a hol­napi napon délelőtt minde­nütt ünnepi istentisztelet lesz, a legtöbb református templomban 10 órakor. Hús­vét vasárnapján és az ünnep másnapján is délelőtt 10 óra. kor kezdődik az úgynevezett úrvacsorái istentisztelet — ez annyiban változó, hogy nem minden templomban tartják meg mindkét napon. Húsvétvasárnap és hétfőn is este 6 órakor lesz ünnepi is­tentisztelet. Néhány refor­mátus gyülekezetben, példá­ul Gyulán, Békésen ünnepi legátus — a debreceni re­formátus kollégiumban ta­nuló teológiai küldött — is teljesít szolgálatot. Az evangélikus egyházkö­zösségékben, ősi evangélikus szokás szerint nagypénteken, Krisztus halálának napján ünnepi istentiszteletet tarta­nák. Tekintve, hogy Békés­csabán, Tótkomlóson és Me- zőberényben kétnyelvű — magyar és szlovák — a gyü­lekezet, így nagypénteken reggel 8 órakor kezdődik a szlovák nyelvű úrvacsora! szertartás és háromnegyed 9-)kor a szlovák nyelvű is­tentisztelet, majd rendszerint 10 órakor a magyar nyelvű szertartás. Ezen a napon az esti istentiszteleten a lelkész Krisztus szenvedéstörténetét olvassa fel az Evangéliu­mokból, a gyülekezet pedig {Folytatás a 4. oldalon) Szeretne Ön egy japán autót kipróbálni? s Április 2-től figyelje lapunkat! Szerkesztőségünk kipróbálásra két japán csúcsmodellt sorsol ki olvasóink között. Hogy ezért Önnek mit kell tennie? Lapunkat mindössze meg kell vásárolnia vagy előfizetnie, ugyanis több napon át valamelyik oldalon megjelenik egy jellegzetes betű, majd az autó márkajele. Ha a betűket és a márkajelet kivágta, azokat levelezőlapra ragasztva szerkesztőségünk címére elküldi az autó­márka nevét, akár az Öné is lehet egy kocsi április 24-től május 2-ig. Az autógyárnak csupán egy kérése van: a kiadott kocsira vonatkozó kérdésekre (például elégedett-e kényelmével, hogyan gyorsul, mi­lyen a fogyasztása stb.) őszintén válaszoljon. S ha mégsem lenne két hétre Öné az autó, akkor se keseregjen, mert még nyerhet: több értékes vigaszdíj is gazdát keres, s ez véglegesen az Öné lehet. Egy személy több megfejtést is beküldhet. Ne feledje! Április 2-án indul a vetélkedő! A Békés Megyei Hírlappal csak nyerhet! Beküldési határidő: 1991. április 19. déli 12 óra. Cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Pf.: 111. Sorsolás: április 19-én, 15 órakor a szerkesztőségben. A nyertesek nevét az április 20-ai, szombati számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom