Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

NÉPÚJSÁG 1991. március 23., szombat Zsíros Géza elfogadja az ajánlatot? (Folytatás az 1. oldalról) rek, kutatók önzetlenül segí­tenek a munkámban. Feléb­redt a városi polgárság! Nos, a program kidolgozásában 6zéles körű stábra számítok, még nyelvészeket is felkérek majd. — Mikor hallhatunk e — minden bizonnyal — kor­szaknyitó programról? — Nyilván idő kell az összeállításához, de terveim szerint a békési református templomban hirdetem meg a programot. Természetesen ehhez szükség van arra, hogy az egyház biztosítsa a lehe­tőséget. l. e. Extra CASCO az Állami Biztosítótól (Folytatás az 1. oldalról) A balesetmentesen vezető autósok megkapják a szoká­sos díjvisszatérítést (Bonus), ám további kedvezményt kapnak azok is, akik több éve az Állami Biztosító Rt. CASCO-s ügyfelei, összessé­gében a díjkedvezmények el­érhetik a 65 százalékot is. Az elmúlt évek kárstatisz­tikájára alapozva a vidéki gépjármű-tulajdonosok ezen­túl 20 százalékkal olcsóbban köthetnek CASCO-t az ÁB- nél. mint a budapestiek és a Pest megyeiek. Ezt azzal in­dokolják, hogy az elmúlt években vidéken 100 forint díjbefizetésre átlagosan 90 forint kártérítést fizettek ki, ugyanakkor a fővárosban 100 forint díjra 140 forint kárfizetés jutott. Az Extra CASCO díjai kö­vetik az inflációt, de csak annyiban, hogy a díjak ará­nyosak legyenek a minden­kori károkkál. Természetesen csak azok­kal az autósokkal kötik meg kötelezően az új CASCO-t, akik újonnan vásárolják gépkocsijaikat. A régi CAS- CO-biztosítási szerződéseket az Állami Biztosító nem bontja fel, de mint elmond­ták, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a ré­gi ügyfelek módosítsák biz­tosításukat. Mindemellett azt állítják a biztosító szakem­berei, hogy az Extra CASCO csak rendszerében tér el az eddigi biztosításoktól, és díj- l szintje átlagosan nem ma­gasabb, mint a régi CASCO- nak. A pofánlapátoló Valaki „megjósolta”, hogy most aztán hetekig válaszol- gathatunk a közismert színvonalú megyei hetilapnak, mi­után esőstől szórják majd vissza átkaikat legközelebb... Igaza volt, s ebben új, önmagát már korábban, nálunk is meghatározó szellemi erőnek tartó munkatársuk, D. L., azaz dr. Dányi László vállalt vezérszerepet. Majd’ min­den oldalon kerestetett helyet egykor MSZMP-s főszer­kesztőjével, Kepenyes Jánossal — aki mellesleg pártfőis­kolai dolgozatában szovjet-orosz példákat vonultat fel a magyar sajtógyakorlat megreformálása és jobbítása érde­kében —, hogy támadva-védje önmagát. Pufajkás tanít­ványokról, traktorosokról igyekszik leszedni a keresztvi­zet, miközben egyik legnagyobb gondja, hogy őt és köz­ismert színvonalú, mostanában gyakran a bundaper vád­lottjai segítségével érvelő lapját úgymond, névtelen cikk­ben bántják. Mintha ettől a lényeg jottányit is változna. Hogy pél­dául ő — született Dányi László —, a valaha volt fonal­raktári beíró (azért ez sem különb a traktorosnál, ugye?), néhány éve nem az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében, szocialista gazdaságelméletből nyújtotta vol­na kezét aspirantúráért. Pedig abból! Igaz, a rendszervál­tás óta nem győzi hangsúlyozni, váltani kell... Bizony­gatja is, főleg azoknak, akik még nem ismerik eléggé a kisjubileumát ünneplő, éppen tizedik munkahelyén ülő tollnokot. Mert ő lankadatlanul szeret pofánlapátolni — kedvenc kifejezése ez —, szerinte ezt diktálja ma a vál­tás szelleme. Mi mostantól újra úgy gondoljuk, egyelőre nem folytat­juk a „párbeszédet”, hiszen olyan hazug mondattákol­mányokra kellene időt és papírt vesztegetni, amelyek vál­lalati faliújságokon is mosolyt keltenének. A szorgos Dá- nyit ettől persze nem óvjuk. Olvasóinkat annál inkább! — tóm — IVECG kicsiben és nagyban (Folytatás az 1. oldalról) is egyre gyümölcsözőbbek, az elmúlt esztendőben Kíná­ba közel 60 ezer könnyű te­hergépjárművet gyártottak és értékesítettek az ottani belső piacra. A konkurens cégekkel is korrekt üzleti kapcsolatban vannak, közü­lük néhánynak motorokat szállítanak. Céljuk, hogy a tehergépjármű-gyártás és -forgalmazás teljes skáláját gyártsák, az egy tonna hasz­nos teherbírású kocsitól a 26 tonnáig bezárólag. Megtudtuk még: napjaink­ban Magyarországra több mint 600 IVECO kamiont adtak el, a magyarországi piaci reményeikre feljogo­sítja az IVECO-t az a tény is, hogy — ez korábbról is­meretes — a Rába-szerelvé- nyek június végéig közle­kedhetnek a nyugat-európai országutakon, ugyanis a na­gyon szigorú környezetvé­delmi előírásoknak nem fe­lelnek meg ezek a járművek. — szekeres — Törvények a kormánykoalíció szájíze szerint Beszélgetés dr. Pelcsinszki Boleszlávval (Folytatás az 1. oldalról) kedd este jön vissza. Közben a 4. számú választókörzet ér­dekeit képviseli az Ország­házban. — Nincsenek egyéni ambí­cióim a képviselőséggel, hi­szen csak a parlamenti ple­náris ülések idején tartózko­dom a fővárosban, egyébként pedig folytatom tovább az állatorvosi praxist — mond­ja Pelcsinszki Boleszláv. — A térség érdekeit képvise­lem, és mivel itt főként me­zőgazdaságból élnek az em­berek, jól ismerem a gond­jaikat. 14 éve dolgozom Kö- rösladányban, 1980 óta vol­tam tanácstag. Párttag sose voltam, nem is erőltették, az SZDSZ-be se léptem be, csak az ő programjuk állt hoz­zám a legközelebb. Amikor megkerestek, hogy elvállal­nám-e a képviselőjelöltséget, igent mondtam, és szoros küzdelemben nyertem. — Korábban járt már az Országházban? — Gyerekkoromban egy­szer voltam vendég, Télapó­ünnepségen. Képviselőként csodálatos érzés volt először megjelenni a történelmet su­gárzó falak között. Biztos vagyok benne, hogy kezdet­ben a képviselőtársaim zö­me, eufórikus hangulatban azt hitte, hogy megtörtént a rendszerváltás, egyenes út visz Európába, gyors léptek­kel megkezdhetjük a felzár­kózást. Mégse így történt. Sok kedvezőtlen hatás ért bennünket: aszály, öböl hábo­rú. Megromlott a viszonyunk a szomszédos országokkal, fő­ként a Szovjetunióval, ami részben kormányzati hiba eredménye. — Mit gondol ez a Parla­ment miért jutott el oda, ahol most van? — Azt hiszem, az emberek túl sokat várnak a Parla­menttől. és sokan össze is keverik a kormány műkö­désével. Nekünk, honatyák­nak, a törvényhozás lenne a feladatunk, s a kormánynak az a dolga, hogy az orszá­got vezesse. Az, hogy baklö­vések történnek például a mezőgazdaságban, eladhatat­lan a tej, a sertés, ezért a kormányt terheli a felelős­ség. Ha akkor vásárolnak olajat, amikor a legdrágább, ez is a kormány hozzá nem értését bizonyítja. Lassú a törvényalkotás, de ebben igen nagy szerepe van a kormány­nak, mert rosszul előkészített törvényjavaslatokat terjesz­tenek be, és még a kormány- koalíció sem áll a törvény- tervezeteik mögött. Taktikai harc vau az MDF és a kis­gazdák között a kárpótlási törvénytervezet körül, köz­ben az emberek tele vannak várakozással, s az időhúzás csak bizonytalanságot szül, a külföldi tőke érdeklődése is megcsappan. — Milyen sikerei vagy ku­darcai voltak mostanáig? — Szeretném hasznosítani azokat a többlet információ­kat, amelyekhez a képvise­lőséggel jutok. Személyes kapcsolataimnak köszönhető, hogy a Máltai Szeretetszol­gálat orvosi műszereket kül­dött a térségünkbe. Eddig 12 módosító indítványt nyújtot­tam be, abból hatot tárgyalt a Tisztelt Ház, és hármat fo­gadtak el belőle. Mint ellen­zéki képviselő, még jó arány­nak tarthatnám, csakhogy éppen a jelentős javaslatai­mat utasították el. — Tizenhárom állatorvos képviselő van a Parlament­ben s a földművelésügyi mi­niszter is állatorvos. Gondol­hatnánk, hogy a kar érdekeit képviselik, mégis úgy tűnik, gondban van az állategész­ségügy. — Igen, éppen a felére csökkentették az állategész­ségügyre szánt költségvetési hozzájárulást. De, aki figye­lemmel kísérte a költségve­tési törvény szavazását, lát­hatta, hogy olyan olajozottan működött a szavazógépezet, mint még soha. A kormány- koalíció képviselői csak azt nézték, mit bólint a pénz­ügyminiszter. Amikor igent intett, megnyomták az igen gombot, ha a fejét rázta, ak­kor nemmel szavaztak. Ége­tő szükség lenne egy állat­orvosi törvényre is, hiszen rengeteg a bizonytalanság, de nem .hiszem, hogy erre a közeljövőben sor kerül. — Nem dühítő, hogy a vi­ták végeredményeként, sza­vazáskor, úgyis a parlamen­ti többségnek lesz igaza? — Dühítő, de azzal tisztá­ban kell lenni, hogy annak az elképzelése érvényesül, aki megnyerte a választáso­kat. Ök rendelkeznek több­séggel, tehát az ő szájuk íze szerint születnek a törvé­nyek. — Vajon kibír még három évet ez a politikai szerke­zet? És kibírja az ország? Az MDF új megyei elnöke: Bodzás Lajos Részt vállalni a mindennapokban Történelmi pártok az ország helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) tő többségét kirekesztették. Rendkívül lassúnak és von- tatottnak tartják a kormány politikáját. A beígért válto­zások. az elfogadható priva­tizáció és reprivatizáció he­lyett további csődtömeggel sújtja a magyar nép többsé­gét. A Parlamentben több esetben határozatlan, politi­kailag felkészületlen, hete­kig tartó szócsatározások folynak érdemi munka he­lyett. A bizalmatlanság ma már nem csak az egyes po­litikai pártokat érinti, ha­nem a magyar politika ösz- szességét. A kormány egyre inkább elveszíti a tömegek támogatását. Az ifjúság va­lós érdekeit 3-4 parlamenti képviselő nem képes hitele­sen felvállalni. A vállalatok és szövetkezetek (közva­gyon) privatizációjának mód­iát nyilvános vitában kell rendezni, megoldani. Vissza­menőleg meg kell vizsgálni az állami vállalatokból seb­tében kialakított és létreho­zott kft.-k, egyéb társaságok létjogosultságát és a régi—új vezetők alkalmasságát. Nincs felhatalmazásuk arra, hogy egyéni meggondolások alap­ián. a népakarat ellenére és hátrányára feldarabolják, el­pazarolják a közvagyont. Az új vezetőket pályázati úton, a széles nyilvánosság előtt kell megválasztani. A gaz­dasági átalakulás feltételei adottak, hiszen a szükséges termőföld, az ipar, a szak­tudás, az értelmi képesség rendelkezésre áll, csak jó- indulatúlag élni kell vele. Végül, a két párt és a két szervezet felhívással fordul minden ió szándékú magyar állampolgárhoz, nemzetiségi hovatartozásától függetlenül, legyen társuk, segítse szán­dékukat, legyenek bizalom­mal egymás iránt a közös jövő érdekében. Az MDF megyei elnöke a békési Bodzás Lajos, az ed­digi egyik alelnök lett. Tőle kértünk tájékoztatást az ese­ményről, illetve az új veze­tés elképzeléseiről. — Az országgyűlési kép­viselői kerületek szerinti hét területi egység két-két küldöttéből álló fórum, sa­ját soraiból, héttagú elnök­séget választott — mondta az új elnök. — A békési Bende Lajos, a szarvasi dr. Kondor Gábor és az oros­házi dr. Varga István kép­viseli megyénket az orszá­gos választmányban. Varga István egyben helyet kapott a nyolctagú országos ügyvi­vő testületben is. ö képvi­seli ott Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét. — Kiket választottak tiszt­ségviselőkké? — Két alelnökünk van: Kesjár Mátyás (Békéscsaba) és Pleskó Pál (Orosháza). A háromtagú etikai bizottság elnöke a békéscsabai dr. Borka József, a hasonló lét­számú számvizsgáló bizott­ságé pedig az okányi Fülöp Jenő lett. — Változik-e valami a szervezet munkájában, ar­culatában? — Az őszi választásokat követően új vezetési szerke­zet alakult ki szervezetünk­ben. A politikai akciók he­lyett a különböző önkor­mányzatok működtetése ke­rült előtérbe. Ezen belül pe­dig a gazdasági kérdésekre helyezzük a hangsúlyt. Ezt a szándékunkat attól füg­getlenül érvényesíteni kí­vánjuk, hogy vezető szere­pünk van, vagy nincs az adott önkormányzatban. A felelősségünket itt is, ott is fennállni látjuk. — A tagság megértéssel fogadja ezt? — Sőt, tagságunk azt mondja, hogy minden kor­mány és önkormányzat any- nyit ér, amennyit az embe­reknek adni tud. Az eredmé­nyességben a kormányzat­nak, a vezető erőnek épp­úgy megvan a maga felelős­sége, mint az ellenzéknek. — Képesek-e pártként hatni a gazdasági életre? — Az országban két éve kezdődött el a gazdasági szerkezetváltás, és még min­dig az elején tartunk. A gon­dok mélyebbek, mint ami­vel az állampolgárok közvet­lenül találkoznak. A mono­polgazdaság kitermelte azo­kat, akik a részfeladatok megoldásához szoktak hoz­zá. Nincsenek tehát tömege­sen olyanok, akik értenének a gazdálkodáshoz. A válla­latokból kiszakítják az élet­képes magot, a többieket pe­dig sorsúikra hagyják. Belő­lük lesznek a munkanélkü­liek. Az MDF arra törekszik, hogy legalább egyeztessük érdekeiket, s az önkormány­zatokkal visszahozzuk őket a gazdaságba. Egyébként az önkormányzatok munkájá­ban nem pártként, hanem képviselőkként, bizottsági tagként vesznek részt az MDF-esek. —■ Ez a megközelítés mintha valamelyest eltérne az országosan megszokottól. — A parlament dolga a törvényhozás, az országos vezetőké az ideológiai tevé­kenység. A mienk: részt vál­lalni a helyi élet minden­— Jósnak kellene lenni, hogy "ezt megmondjam. Az­zal én is tisztában vagyok, hogy gigászi feladatot vál­lalt el a kormány. Talán az a legnagyobb baj, hogy csi­galassúsággal halad minden, s a tényleges gazdasági rend­szerváltás nem történt meg. Egyetlen biztató jel, hogy ta­lán a kormány is tudatára ébredt annak, hogy mosta­náig elhibázott politikát foly­tatott. A taxisblokád, a helyhatósági választásokon való sikertelen szereplés rá­döbbenthette őket, hogy a társadalom rokonszenve el­fordult tőlük. Talán ezután szakembereket kezdenek elő­térbe helyezni pártpolitiku­sok helyett. Mivel az MDF éppen arra helyezte a válasz­tási stratégiáját, hogy lassú változások lesznek, talán si­kerül robbanás nélkül kéz­ben tartani a folyamatokat. Egyébként el tudom képzel­ni, hogy ebből nem további három év lesz, hanem csak egy év. Egyre jelentősebb po­litikai erőknek is az a véle­ménye, hogy előrehozott vá­lasztásokat kellené tartani. — Elindulna ismét egy képviselő-választáson? — Feltehetően nem indul­nék még egyszer. Nem mon­dom biztosra, de most úgy érzem, hogy nem indulnék. A lakosság zömének rokon­szenve elfordult az ország- gyűlési képviselőktől. Szá­momra ez a megbízatás szol­gálat. És mert komolyan ve­szem, s közben a hivatásom­nak is élek, mindennapi kap­csolatban vagyok a válasz­tóimmal, bizony nehéz szol­gálat. Andódy Tibor napjaiban. Aki mást akarna tenni: szereptévesztő. — Van határideje az elha­tározásaiknak? — Áprilisiban fogadja el majd a megyei választmány a kétéves feladattervünket. — Milyen módon tartanak kapcsolatot pártjuk ország- gyűlési képviselőivel? — A hat megyei képvise­lőnkkel az ideálistól még messze . áll kapcsolatunk. Hosszabb távon ez termé­szetesen egészségtelen len­ne. Más ugyan a feladatuk, de magatartásuk a mi meg­ítélésünkben is szerepet ját­szik. Például Szokolay Zol­tán egyik parlamenti hozzá­szólása után kiderült, hogy a lakosság egészen más véle­ményen van. Ugyanakkor Mankó Istvánnak a gyulai EDÜ-vel kapcsolatos állás­pontja — a visszhangból ítélve — teljességgel talál­kozott a közvélemény ítéle­tével. A képviselők vállal­ták, hogy részt vesznek a megyei testület munkájában. Az országos választmányban is egészséges változás állt be: a tagok több mint het­ven százaléka vidéki. A kép­viselőktől ez a vállalás többletenergiát igényel ugyan, de egyben hasznos információforráshoz juthat­nak. — Milyen időnként ülé­seznek majd? — Az elnökség kéthetente, a megyei választmány ha­vonta. Az egyeztető tanács tagjai pedig — melyben va­lamennyi szervezet képvisel­teti magát — kéthavonta tart ülést. K. A. J. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom