Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT Szóvivői tájékoztató A kormány könnyít a vállalkozók terhein A kormány csütörtöki ülé­sén elfogadta és sürgősségi tárgyalást kérve terjeszti a Parlament elé a volt egyhá­zi ingatlanok tulajdoni hely­zetének rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Emellett — egyebek között — rende­letet alkotott a külkereske­delmi tevékenység devizaha­tósági ellenőrzésének tovább­fejlesztéséről, határozatban támogatta az Aluterv iráni timföldgyár-építési szerződé­sének megkötését, valamint az iráni autóbusz-eladási szerződésit. Ezekről számol­hatott be László Balázs kor­mányszóvivő a sajtó képvi­selőinek szokásos csütörtöki tájékoztatóján, miközben a miniszterek tanácsa folytat­ta munkáját. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rende­zésével foglalkozó törvény­tervezetet — az egyházakkal egyeztetett formában — első ízben december 13-án tár­gyalta a kormány. A beter­jesztendő törvényjavaslat ezen túlmenően már az ön- kormányzatok és a pártfrak­ciók álláspontját is figyelem­be veszi. A csütörtöki kor­mányülésen megállapították, hogy az eredeti törvényter­vezet koncepcionális módo­sítására nincs csütoség. A kormány ismételten hangsú­lyozni kívánja: nem repri­vatizációról van szó, hanem arról, hogy a közérdekű, köz­hasznú és a hitéleti funkci­ók ellátásához szükséges in­gatlanokat adja az állam az egyházak tulajdonába. Amennyiben a javaslatot a Parlament törvényerőre emeli, annak hatályba lé­pése után az egvházi ingat­lanok átadása tíz év alatt történne meg. A kormány elképzelése szerint az egy­házaknak a törvény hatály­ba lépése után három hóna­pon belül kellene bejelente­niük valamennyi iingatlan­(Folytatás a 2. oldalon) Gyuláról Siklósra Sepregetni hívták dr. Szepesvári Elemért? Lapunk március 12-i szá­mában jelent meg tudósítás a gyulai képviselő-testület előző napi üléséről. Ebben többek között leírtuk, hogy dr. Szepesvári Elemér fel­mentését kérte képviselői tiszte alól, mert március 1- jével a siklósi kórház vá­lasztott igazgatója. Időköz­ben. arról informálták szer­kesztőségünket, hogy a hír igaz, de nem egészen. Dr. Szepesvári Elemért ugyanis nem választották, hanem ki­nevezték. „A szakorvosi testület a két pályázó közül a kórház szülész-főorvosa mellett vok­solt 80 százalékban. Az ő szavazási döntésüket azon­ban az önkormányzati testü­let nem fogadta el, ők a má­sik pályázó mellett döntöt­tek, ami egyúttal a kineve­zését is jelentette” — olvas­tuk az Űj Dunántúli' Napló­ban. A cikk a továbbiakban beszámol a kórházi rossz hangulatról, ami az új igaz­gató erőltetése miatt kelet­kezett. Siklóson kórház kont­ra önkormányzati testületi ülést rendeztek, amelyen a siklósi polgármester, Szepes­vári Zsolt kijelentette: „Az, (Folytatás a 3. oldalon) A békéscsabai Bartók Bé­la zeneiskolában tegnap rendezték a megye zeneisko­lát részére meghirdetett Mo- zart-zongoraversenyt. A programon 85 diák öt kor­csoportban mérhette össze zenei tudását. A verseny győztesei: 1. korcsoport: Ko­vács Erzsébet (Orosháza), Lakatos Viktor (Békés). 2. kés.: György Éva (Békéscsa­ba). 3. kcs.: Szabó Zsófia (Békéscsaba), Takács Kata­lin (Békés). 4. kcs.: Furák Péter (Orosháza), Madarász Noémi (Orosháza). 5. kcs.: Fődre Lajos (Békéscsaba), Uhrmann Zsuzsanna (Bé­kés)- Képünkön: Tercsi Beá­ta. Fotó: Gál Edit A franciák üzletet akarnak Olcsóbban, de nem mindenkinek Vásárlás csak könyvvel! Az európai piacon igen kemény versenytársnak szá­mító francia mezőgazdaság szakembereiből és üzletem­bereiből álló küldöttség lá­togat ma Békés megyébe. A hét elején hazánkba érkező delegációt egyébként Szabad György, az Országgyűlés el­nöke fogadta, és a Parla­mentben találkozhattak a vendégek a három dél-alföl­di megye — Bács-Kisikun, Csongrád, Békés — képvise­lőivel is. A főleg mezőgazdasági vállalkozással és kereskede­lemmel foglalkozó francia üzletemberek a megye ag­rárgazdasága iránt érdeklőd­nek. A vendégeket ma dél­előtt 9 óraikor a Dél-Magyar- országi Gazdasági Kamara helyi szervezete és a Békés Megyei Agrárkamara fogad­ja. Programjuk délelőtt a békéscsabai Barnevájnál kezdődik, majd a Mezőhe­gyes! Mezőgazdasági Kom­binátban fejeződik be. Az előzetes hírek szerint két francia üzletember a Gyulai Húskombináttal is tárgyai, őket elsősorban a sertéshizlalás és -feldolgozás lehetőségei, a két ország vo­natkozásában érdekli­Ugyanakkor, állítólag, van olyan tagja is a delegáció­nak, aki máris jelentős té­telben vásárolna élő húsmar­hát a Viharsarokból. Min­denesetre a holnapi prog­ram nyilván megteremti az alapját annak, hogy mind­két ország mezőgazdaságból élő régiója között közvetlen gazdasági és kereskedelmi kapcsolat alakulhasson ki. De mindezen túl a találko­zás azt is jelenti, hogy a jö­vőben a konkrét üzletköté­sek, az esetleges vegyesválla- lat-alapítások előtt szabad­dá válik az út, s ez ma min­dennél fontosabb... R. G. — Huncut ez a forint! — sóhajt fel egy-egy nagyobb bevásárlás után nyugdíjas ismerősöm. — Mostanában úgy megszökik a bukszámból, hogy szinte észre se veszem. Pedig -járom a boltokat, a piacot' húsból, tejből, ke­nyérből mindig az olcsóbbat K. Sándor, Sz. Mihály és K. Zoltán azon az estén ott a diszkóban — és éppen 10 órakor — unták már egy­mást, meg az egész rendez­vényt. K. Zoli jó kis balhé­nak tartotta, hogy odaüljön a békésen eszegető Cs. László asztalának tetejére. Nem a legillendőbb dolog — tudta ő —, de hát olyan unalmas minden. Meg se lepődhetett (volna), hogy a vacsorázó férfi rászól, szálljon le az asztalról. Nem lepődött meg, csak dühbe gurult. No, ná, hogy Cs. László is, csakhogy alkatánál fogva ő finoman reagált: — Szíveskedjen leszállni az asztalomról, mert vacso­rázni szeretnék! Azt gondolta, a maga ré­széről ezzel a felszólítással keresem, mégis alig tudok kijönni a nyugdijamból. Ismerősöm, s kisjövedelmű társai, a nagycsaládosok, a munkanélküliek, a rokkant- nyugdíjasok, szóval mind­azok, akik tartósan, vagy át­menetileg megélhetési gon­(Folytatás a 3. oldalon) letudta ezt a fölöttébb kí­nos ügyet. Tévedett. A fia­talember hányaveti stílus­ban visszaszólt: — Ne félj, nem sz... bele a tányérodba ... — Én is rászóltam, hogy egyen tovább, ne velünk foglalkozzon — emlékszik vissza K. Sándor, akivel a rendőrség egyik kihallgató­szobájában beszélgetünk. A fiatalember magas, jó­képű, jólöltözött és fölöttébb fiatal. Mindössze 20 éves. — Valóban most hétvégén lenne az esküvője? — Most lett volna. De re­ményem sincs rá, hogy ki­engedjenek — suttogja elér- zékenyülten. — Ezt jól el­(Folytatás a 3. oldalon) Csoportos rablás után... Elmarad az esküvő A_ békési Nagyház Pinceborozóban tombol a diszkó. Es persze a fiatalság. Este 10 óra. Ilyenkor a hangulat már a tetőfokon áll. Ül viszont és békésen vacsorázik az egyik hosszú asztalnál Cs. László. Álmában sem fordul meg a fe­jében, hogy ez a békés este rosszul végződik majd. Tervek, vágyak a Déli autópályáról Suhanás a suttogó aszfalton Ma még Déli AutópáLya Kft., a korszerű törvények megalkotását ikövetően (le­vetkőzve a társasági törvény korlátáit, elfogadva a kon­cessziós törvényt) várhatóan az év második feléiben gaz­dagabb, lehetőségekben bő­velkedő részvénytársasági formában dolgoznak to­vább. Tegnap délután egé­szen friss információkkal látták el Budapesten a sajtó munkatársait a kft. és a Coniexus Mérnöki Iroda ve­zetői. A tíz megyét, köztük Bé­kést (elsősorban Orosháza, Mezőberény, Békéscsaba, Gyomaendrőd, Szeghalom városok és környékük közel­ségében) is érintő, 630 kilo­méter hosszúságban épülő Déli Autópályát 140 milliárd forint (1,5 milliárd dollár) költségvetéssel tervezik. Az építkezés, kedvező esetben a jövő év végén kezdődne, és 1995—96-ban fejeződne be, a pesszimistábbak emlegetik az 1998-at. Az országban 40 önkormányzat csatlakozott alapító tagként, de termé­szetesen nem az így befize­tett összegek jelentik majd a törzstőkét. Számos külföl­di cég, tervező, építtető, bankszákember érdeklődik a vállalkozás iránt. Romániai magántársaságok a tengerig szeretnék folytatni a nem­zetközi mércével épülő au­tópályát, jugoszláv vállalko­zók az olasz partokig való csatlakozás lehetőségét ke­resik. Az államilag prefe­rált, sugárban épülő autó­pálya-hálózathoz csatlakoz­na a déli, rivalizálni nem kíváni velük a társaság. Ez az autópálya több mint köz­lekedési létesítmény, a hoz­zá kapcsolódó ipari, szolgál­tatási létesítmények (benzin­kút, szálloda, üzletek) műit- kaalkalmat teremtenek. Az Alföld és a dél-magyaror­szági térség termékeit köny- nyebben lehet majd így a Közös Piac országaiba el­juttatni. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom