Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. FEBRUAR 5., KEDD Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Az első erőpróba a kárpótlási törvényjavaslatról Az Országgyűlés plenáris ülése Hallgat a múlt és hideg a kemence... Zsúfolt program két napon át Békéscsabára látogatott az osztrák kereskedelmi attasé Hétfőn délután 3 óra után néhány perccel megkezdődött az Országgyűlés rendes ülésszakának első ülésnapja. A parlamenti teremben a 380 képviselőből 320-an jelentek meg. Szabad György, az Országgyűlés elnöke megnyitóját követően Antall József miniszterelnök kért szót, hogy a kiemelkedően fontos, a tulajdoni kárpótlásról szóló törvényjavaslat — amelyet a tulajdon és az igazságtétel alapvető törvényjavaslatának és intézkedésének minősített — vitája előtt két bejelentést tegyen. Közölte a képviselőkkel: február 1-jén a kormány az Országgyűlés elnökének levelet küldött. Ebben kérték, hogy o Külügyi és a Honvédelmi Bizottság tartson együttes ülést, amelyen a kormány tájékoztatót ad a nemzetközi fegyverkereskedelemben való magyar részvételről, illetve a jugoszláviai fegyvereladások ügyéről. Bejelentette azt is, hogy az elmúlt héten Budapesten szakértői tárgyalásokat tartották a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról. A vélemények azonban különbözőek: a szovjet fél részleges térítést kíván már a kivonulás befejezése előtt, míg a magyar szakértők a teljes mérleg alapján, a károk, a költségek figyelem- bevételével az együttés elszámolást szorgalmazzák. A miniszterelnök által érintett témára, a jugoszláviai fegyvereladásra reflektálva kért szót napirend előtt Kövér László fideszes képviselő. Bejelentette: a fiatal demokraták ország- gyűlési határozattervezetet nyújtottak be, amelyben az ügy kivizsgálására parlamenti ad hoc bizottság felállítását kérik. Ugyancsak e témára reagált napirend előtti felszólalásában Szent-Iványi István. A szabad demokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az ülésteremben senki sem rendelkezik kellő információkkal a történtekről — így a kormány tagjai sem. — Annyi azonban bizonyos — szögezte le —, hogy az ügy káros külpolitikai hatásokkal jár, emellett pedig rontja a kormány szavahihetőségét is. Amennyiben pedig a kormány nem tudja megnevezni a személy szerinti felelősöket — vetette fel —, az esetben egyértelműen a kormány fejét terheli a felelősség. Az ügy kivizsgálására, mint mondta, ugyancsak parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik, de — szemben a fiatal demokraták erőviszonyok alapján szervezendő bizottságával — paritásos alapon alakuló testület létrehozását javasolják. Antall József az elhangzottakra reagálva kijelentette: az előtte felszólaló képviselőkkel szemben fenntartja álláspontját. • Eörsi Mátyás SZDSZ-kép- viselő határozottan felhívta a képviselők figyelmét arra, # hogy az Antall József által idézett minisztertanácsi rendelet nem korlátozhatja az Országgyűlés szuverenitását. Ennek megfelelően a javasolt, parlamenti ad hoc bizottság felállítása mellett foglalt állást. Szűrös Mátyás (MSZP) óvott az újabb külpolitikai bonyodalmaktól, és egyetértett az Antall József által javasoltakkal, hogy a két szakbizottság foglalkozzon az üggyel. A bizottságok pedig majd további javaslatokat tesznek az Országgyűlésnek. A napirend előtti vitát lezárva Szabad György bejelentette, hogy a kormányfő által kért közös bizottsági ülés összehívásáról már intézkedett. Ezt követően a képviselők sürgősséggel napirendre vették azt a képviselői önálló indítványt, amely az oktatási bizottság létrehozására vonatkozik. A kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Balsai István igazságügy-miniszter terjesztette elő a kormány nevében. A törvényjavaslatot történelmi jelentőségűnek minősítette, szóbeli kiegészítőjében pedig hangsúlyozta: az Országgyűlés hivatott létrehozni egy új, demokratikus államszervezetet, jól működő és fejlődő gazdaságot, és mindezekkel megteremteni az elégedett, jómódú állampolgárok hazáját. Fontos, hogy a gazdaság stabil tulajdonviszonyok alapján álljon, ahol az állam garantálja a magántulajdon sérthetetlenségét. Ehhez azonban elégtételt kell nyújtani azoknak, akiket az elmúlt rendszerben igazságtalanság ért. Tökéletes kárpótlást 40-50 év elteltével azonban nem lehet nyújtani. így mindenképpen kompromisszumos és részleges megoldásra kellett (Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a Magyar írókamara Az érdekek feletti irodalom érdekképviseletére hétfőn Budapesten megalakult a Magyar írókamara. A testület mindenekelőtt az írók szellemi és anyagi függetlenségéért, erkölcsi méltóságá- ■ ért és közmegbecsüléséért tevékenykedik. A humanista gondolkodású, alkotó írókat kívánja tömöríteni, akik európai szintű, a nemzeti és az egyetemes emberi kultúrát egyaránt gazdagító műveket hoztak és hoznak létre. A Magyar írókamara pártok, felekezetek, csoportok feletti szervként, semmilyen hitbeli, faji megkülönböztetést nem tűrve kívánja szolgálni az irodalmat; működésében előnyt egyetlen irányzat sem élvezhet, esztétikai minőség révén törekszik az irodalmi értékrend alakítására és megőrzésére. Fontos feladatai közé tartozik a hazai és a határon kívüli magyar irodalom pártolása és összehangolása, bizalommal, Várakozással és megbecsüléssel tekint a határainkon kívül élő magyar írókra. A kamara működése nem irányul más csoportosulások ellen, a Magyar írószövetséggel, a Független írók Szövetségével a működő és a jövőben megalakuló irodalmi társaságokkal kollegiális, jó kapcsolatok fenntartására törekszik. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara elnöke, dr. Ugrai András meghívására érkezett tegnap délelőtt Békéscsabára dr. Joseph Schwarz, az Osztrák Köztársaság nagykövetsége kereskedelmi tanácsosa. A két napra tervezett látogatása során szeretné megismerni szűkebb hazánk gazdasági adottságait, a térségben termelő jelentősebb vállalatok munkáját. Az osztrák kereskedelmi attasé programja 11 órakor kezdődött. A Kiszöv székházában dr. Ugrai András fogadta a vendéget és felesé-, gét, aki rövid program- egyeztetés után találkozott a helyi sajtó munkatársaival. Ezt követően az Unicon Ruházati Vállalatnál tett látogatást. Délután Körösla- dányban folytatódott a program, aholis Schwarz úr megtekintette a Henkel Me- takémia Kft. gyárát, és konzultált azokkal a szakemberekkel, akik rövid ideje már az osztrák—magyar vegyes vállalat menedzserei. Ma délelőtt 9 órakor pedig Pap János, Békéscsaba polgármestere fogadja az osztrák kereskedelmi tanácsost, majd 10 órától a Fiume Szállóban menedzsertalálkozón vesz részt. A meghívott megyei szakemberek ezen a találkozón részletes tájékoztatást kaphatnak az osztrák kereskedelmi attasétól arról, milyenek ma az osztrák—magyar üzleti lehetőségek, s a jövőre vonatkozóan Magyarország, mint Az elmúlt napokban nemegyszer —15, —18 fokos éjszakai fagyokat is mértek, miközben a hőszigetelő hótakaró hiányzik a vetésekről. Arról, hogy mennyire viseli meg az ősszel elvetett gabonát a kemény téli idő, a Földművelésügyi Minisztériumban az MTI-nek elmondották: valóban kemény próbatételt jelent a zord idő a búzára, ám azt, hogy végül is szenved-e károsodást a kalászos növény, márciusban lehet majd eldönteni. Amikor is megindul a fejlődés, szomszédos ország, milyen szerepet tölthet be Ausztria gazdasági életében. A me- nedz$ertalálkozó alkalmából a körösladányi Henkel Me- fakémia Vegyipari Kft. árubemutatót is rendez termékeiből. A délelőtti találkozásikor dr Joseph Schwarz úr lapunknak elmondta, hogy örömmel jött Békés megyébe, hiszen az ország valamennyi térsége egyaránt fontos a jövendő osztrák— magyar kapcsolatok szempontjából. A kereskedelmi tanácsos úr egyébként másfél éve tölti be az osztrák követségen ezt a tisztséget. Tréfásan jegyezte meg, hogy amióta Magyarországon elindult a gazdaság liberalizálása, a rendszerváltás, azóta a kereskedelmi követség munkája többszörösére növekedett. A hajdani nyugalmasabb időszaknak vége, hiszen a két ország közötti kapcsolatok koordinálása ma mindennél fontosabb, még akkor is, ha emiatt esetleg kevesebb idő marad az országon belüli utazgatásra. Többek között ez az oka annak is, hogy Békéscsabára több mint egy év után sikerült először ellátogatnia. De mint említette, a- jövőben erre lényegesen több időt fordít, hiszen az ország különböző térségein szerzett személyes ismeretségek nemcsak fontosak számára, hanem egyben kellemes időtöltést is jelentenek. és kiderül, hogy elhaltak-e a zsenge növények. Annyi bizonyos, hogy lényegesen kedvezőtlenebb lenne a helyzet abban az esetben, ha az erős lehűlés történetesen február dereka táján, egy feltételezett felmelegedés után következett volna be. Jelenleg a búza, az úgynevezett mélynyugalmi állapotban van, és ilyenkor fi fagyok viszonylag közömbösek a növényállomány számára. Természetesen jól jött volna már korábban is a jó(Folytatás a 2. oldalon) Árak, bérek, őszinteség Negyven évig mindig háborogtam azon, hogy a magyar kormányok csak arról számoltak be, mit adtak, de arról nem, hogy mit vettek el a néptől. Hangosan meghirdették, hogy emelik a béreket, de arról mélyen hallgattak, hogy az árakat ennél jobban fogják emelni. Sajnos ebben a tekintetben nem következett be igazi változás. Ez jutott eszembe, amikor azt hallom, hogy a nyugdíjakat emelni fogják, méghozzá több mint húsz százalékkal. £n szeretném megérni, -hogy ezt egyszer valahogy így jelentsék be: „Tekintettel arra, hogy az ország pénzügyi nehézségekkel küzd, kénytelen lesz az idén a nyugdíjak reálértékét 15 százalékkal csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás átlagos szintjének stagnálása mellett a nyugdíjasok jövedelme 15 százalékkal fog csökkenni. Ez úgy áll elő, hogy a 39 százalékos infláció ellenére a nyugdíjakat csak mintegy 24 százalékkal fogják emelni.” Az is kormányzati kötelesség volna, hogy kiszámítsák, hogyan érinti a nyugdíjasokat az idei évre tervezett infláció. Mert lehetséges, hogy az átlagosnál lényegesen kevésbé, vagy éppen annál is jobban. Nálunk ugyan van statisztikai apparátus, de az ilyesmivel vagy nem is foglalkozik, vagy nem tartja kötelességének, hogy nyilvánosságra hozza. Évek óta nem jelent meg egyetlen kormányzati közlemény sem arról, hogyan csökkent az átlagos nyugdíj reálértéke. A tájékozatlanság pedig a reálisnál is rosszabb képet alakít ki a közvéleményben. Annak ellenére, hogy évek óta a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, meggyőződésem szerint az infláció eddig kevésbé érintette a szegényeket, és jobban a gazdagokat. Ez a látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy jóllehet, a kormányzat a terheket egyre inkább a szegényekre rakja, a gazdagok viszonylagos terhei egyre csökkennek, a forint belföldi vásárlóereje azonban még ma is a szegényebb rétegek fogyasztási kosarában nagyobb, mint a gazdagokéban. Ez elsősorban a viszonylag olcsó lakbérrel, tömegközlekedéssel magyarázható. Minden nyugati ország fogyasztói árindexében súlyának megfelelően szerepel a lakbér- és a lakáshitelkamat, tehát a fogyasztói árindex jelentősen függ attól, hogyan alakul a lakáshitelek kamata, vagy a lakbér. Nálunk ez valamiféle okból annak idején kimaradt, azóta pedig nem jutott eszébe senkinek. Pedig ezzel az elmúlt évek során kisebb lett volna a kimutatott infláció, azaz például tavaly nem 30, hanem 27 százalék. Az idén azonban nem 36, hanem 39 százalék. Ezt eddig az illetékesek, talán szakmai hiányosságok miatt, nem vették figyelembe. Ezután azonban már azért fognak hallgatni róla, mert rontaná az egyébként is egyre söté- tebb képet. Általános tapasztalat, hogy naponta jelennek meg az újságokban az olyan adatok, amelyek legjobb esetben is félreérthetnek. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény már nem is veszi komolyan a közölt adatokat, maga konstruál az élet- színvonalra, a jövedelmi viszonyokra még a ténylegesnél is lényegesen rosszabb számokat. A nem, vagy a félretájékoztatott közvéleményre az jellemző, hogy a rosz- szat felnagyítja, a jót pedig figyelmen kívül hagyja. így alakul ki aztán a reálisnál lényegesen rosszabb helyzetkép az emberekben. Márpedig a jobb jövő legfontosabb feltétele a reális helyzetfelmérés. Nagy hiba, ha az emberek nem ismerik fel a nehézségeket, de ennél sokkal nagyobb az, ha a reálisnál sötétebbnek látják a helyzetüket, és elvesztik bizodalmukat. Márpedig nálunk az utóbbi betegessé kezd válni. Ebben a hatalom felelőssége tagadhatatlan. Őszinteség nélkül soha nem lesz tárgyilagos a közvélemény. Kopátsy Sándor — rákóczi — II búza mélynyugalomban yan Űszi vetések — kemény téli fagyok
