Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
1991. február 5- kedd NÉPÚJSÁG A Missouri csatahajó iraki állásokat ágyúz — A szárazföldi háború elkerülhetetlen — Szövetséges légi fölény A szövetséges légierő gépei hétfőn hajnalban több hullámban, órákon át bombázták Bagdadot és környékét. Az iraki fővárost a jor- dániai határral összekötő országúton több élelmiszerszállító tehergépkocsit találat ért: a támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. Ammanba érkezett szemtanúk beszámolói szerint Bagdadban több kormányhivatal, ipari létesítmény és hírközlési központ romokban hever. Nincs áramszolgáltatás, és a vízellátás is akadozik: a várost öt körzetre osztották, s ezek felváltva kapnak vezetékes vizet. Mind súlyosabb az élelmiszer- és üziemanyaghiány, egy-egy gépkocsi harminc liter benzint kap lő napra. A nap folyamán francia Jaguar és Mirage F—1 repülőgépek iraki tüzérségi állásokat és a Köztársasági Gárda egységeit bombázták. Az amerikai haditengerészek tüzérsége szaúd-arábiai területről zúdított ágyútüzet egy délnyugat-kuvaiti olajmezőn létesített iraki radarállomásra és ottani gyalogsági egységekre. Az irakiak a támadásra rakétákkal válaszoltak, de a rakétaáilást ezt követően két amerikai vadászbombázó megsemmisítette. Először lépett harcba hétfőn az amerikai• hadiflotta Missouri nevű csatahajója: ágyúival a Kuvait déli részén levő, megerősített iraki állásokat lőtte. A Missouri 406 milliméteres ágyúi jelenleg a legnagyobb, hadihajón elhelyezett lövegek, és utoljára a koreai háború idején használták őket harci körülmények között Az iraki hadsereg egyik szóvivőjének a bagdadi rádióban ismertetett közlése szerint a szövetséges légierők hétfőn hajnalban is a reggeli órákban hetvenhét berepülést hajtottak végre szaúd-arábiai és törökországi támaszpontokról. A jelentés szerint az iraki légvédelem kilenc szövetséges gépet lelőtt, ezek közül egy Szíriában, egy pedig az Öbölben zuhant le. Irak szerint ezzel 273-ra emelkedett a lelőtt szövetséges gépek és cirkálórakéták száma. A koalíciós erők ezzel! szemben 30 gép elvesztését ismerik el. — A szövetséges repülők és hadihajók önmagukban nem tudják kiűzni Irakot Kuvaitból, ezért a szárazföldi háború immár elkerülhetetlen. Ám mivel a szövetségesek most már megszerezték az uralmat mind a levegőben, mind a vizen, nem. kell siethiük a támadással — állapították meg a brit háborús kabinet hétfői ülésének résztvevői. Közölték, hogy a brit légierő gépei is megkezdik nappali bevetéseiket; eddig a brit gépek csak éjszaka repültek. Az Országgyűlés plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) törekedni. Ez megakadályozza az elérni kívánt cél tökéletes teljesítését: az elvett vagyont nem lehet eredeti formájában visszaadni. Nem lehet, mert annak nagy része már nincs meg, vagy időközben jóhiszemű tulajdonosok alapvető változásokat hajtottak végre rajta, nem lehet, mert sok egykori tulajdonos nem él már, illetve nem tudna élni vagyonához fűződő jogaival és kötelezettségeivel. Mindezek alapján ez a törvényjavaslat korlátozza a kárpótlást időben és mennyiségben, valamint bizonyos fokig a jogosultak körében is. Az igazságügy-miniszter beszéde végén ígéretet tett arra, hogy még ez év tavaszán egy olyan általános, átfogó állami kárfelelősségi törvényt terjeszt az Ország- gyűlés elé, amely tisztességes koncepciójával és szigorú szabályaival a jövőre nézve egyszer s mindenkorra kizárja annak a veszélyét, hogy Magyarországon az állam által okozott károk megítélésénél igazságtalanságok történjenek. Balsai István arra kérte a képviselőket, hogy döntésüket ne az érzelmek vezéreljék, hanem a nemzet felemelkedése iránti felelősségérzet alapján alkossák meg a jogszabályt. A kárpótlási törvényjavaslat általános vitájához új tárgyalási technikát javasolt a Házbizottság. Ennek megfelelően először a frakciók vezérszónokai a törvényjavaslat koncepcionális kérdéseiről fejtük ki véleményüket, majd a „második fordulóban” ugyancsak vezérszónokok az általános vitában képviselt álláspontjukat ismertetik, vagy reagálnak a korábbi frakcióál- láspontokra. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet: ez az első olyan törvényjavaslat, amely az egyes embereket ért sérelmeket akarja — legalábbis részben — orvosolni amellett, hogy egy magántulajdonosi réteg kialakítását is ösztönzi. A kormány és az Országgyűlés olyan sebek gyógyítását vállalta magára, amelyeket nem ő követett el. Továbbiakban kifejtette: a jogtalan tulajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslásában az elvileg lehetséges megoldás a teljes, vagy a részleges kártalanítás. Az ország helyzete ugyanis a teljes kártalanítást nem teszi lehetővé, csak részleges kártalanításról lehet szó, amelyet az ország teherbíróképességének megfelelő mértékben kell alkalmazni. Az SZDSZ hibás részmegoldásnak tartja a kormány által beterjesztett kárpótlási törvény tervezetét — jelentette ki Soós Károly Attila, a szabad demokraták frakciójának álláspontját tolmácsolva. A vezérszónok szavaiból kiderült, hogy a szabad demokraták nem fogadják el azt az elvet, amely kizárólag a volt tulajdonosokat kívánja kárpótolni. Soós Károly Attila hangsúlyozta: az SZDSZ a kárpótlást állampolgári jogon járó vagyonjegy formájában szeretné a társadalom egészére kiterjeszteni. Hozzátette: ezzel a megoldással valóban beindulhatna a privatizációs program, és kezdetét vehetné a gazdasági rendszerváltás. A szabad demokraták képviselője több részletkérdésben is vitatta a törvénytervezetben foglaltakat. Torgyán József, a kisgazdák vezérszónoka azzal a megállapítással kezdte felszólalását: a kárpótlási törvénytervezetben — de sz előtte felszólaló igazságügyminiszter és az MDF frakcióvezetőjének beszédében is — keveredtek a jogi fogalmak. Az igazságtalanság és a jogellenesség pedig — miként felhívta a figyelmet — korántsem ugyanazt jelenti. Hiszen az első alapvetően erkölcsi, a második pedig polgárjogi kategória. Míg a beterjesztett javaslat az igazságtalanság. a kisgazdák a iogellenesség ellen szándékoznak fellépni. Megítélése szerint a törvényjavaslat elemzése során nem lehet arról vitatkozni, hogy megilleti-e a parasztokat a föld vagy sem, avagy hogy részleges, illetve teljes kártalanítást adjanak. A tárgyalási alap csak az lehet: ugyanolyan állapotot kell teremteni, mint amilyen a jogellenesség — az ingatlanok elvétele — előtt volt. Nyers Rezső, az MSZP vezérszónoka csak a részleges kárpótlást látja megvalósíthatónak. A beterjesztett törvényjavaslat elfogadását attól teszi függővé, hogy továbbra is tiszteletben tart- iák-e a szövetkezetek demokratikus jogait, megfelel-e a munkavállalók igazságérzetének. Felhívta a figyelmet arra: meg kell akadályozni, hogy ezzel a törvénnyel az államháztartásra elviselhetetlen teher háruljon. Az élők végleges kárpótlását támogatja az MSZP, ugyanakkor az örökösök kárpótlását csak egy második fordulóban tartja elképzelhetőnek. A Fiatal Demokraták Szövetségének frakciója elutasítja a kárpótlás gondolatát, a kormánynak más irányban kellene keresnie a megoldást — hangsúlyozta felszólalásában Orbán Viktor, a Fidesz vezérszónoka. Véleménye szerint a koalíciós pártoknak fel kellene adniuk a föld burkolt reprivatizációjára vonatkozó álláspontot, külön kellene választaniuk a privatizáció és a jóvátétel kérdését. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a volt tulajdonosok vagyonhoz jutását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény gyorsan elvégezhető módosításával lehetne elindítani. E folyamat a szövetkezeti törvények, a társasági törvény, az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával vehetné kezdetét. Ezzel egyidejűleg — a Fidesz megítélése szerint — deklarálni kellene, hogy a tulajdontól való megfosztás egyike volt az elmúlt rendszer emberi életeket derékba törő intézkedéseinek. A kormánynak ezért múlhatatlan feladata az átfogó jóvátétel! törvény kidolgozása, amely a volt hadifoglyokon, politikai üldözötteken kívül' a még élő, volt tulajdonosokat is bevonja a jóvátételre jogosultak körébe. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban a Keresztény- demokrata Néppárt vezérszónokaként Füzessy Tibor már elöljáróban hangsúlyozta. hogy frakciójuk tagjai nincsenek minden kérdésben azonos állásponton. A képviselő — a többségi álláspontot tolmácsolva — kifejtette: a kárpótlási törvényben mindenképpen kifejezésre kell juttatni, hogy csupán az első ütemről van szó, arra hivatkozva, hogy a törvénytervezetben sincs szó a kárpótlás egyértelmű lezárásáról, a kereszténydemokrata képviselő amellett érvelt. hogy a jövőben — amennyiben az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi — további kárpótlásban részesüljenek az egykor sérelmet szenvedettek. *** Az időközi választások rendje változatlan marad. A kéoviselők erről az esti órákban döntöttek, elvetve több SZDSZ-es képviselő indítványát az országgyűlési választásokról szóló törvény módosításáról. Hack Péter azt kívánta elérni, hogy az időközi választás során az a ielölt váljék országgyűlési képviselővé, aki — Weintet nélkül a szavazáson részt vevők számára — a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a szavazatok egynegyedét megszerzi. Hankó Faragó Miklós és Szigethy István a választás első fordulójában a választópolgárok egynegyedének, második fordulójában 10 százalékának részvételét javasolta. A Ház ma folytatja a kárpótlási törvény vitáját. A törvénytervezet tárgyalásának második fordulójában a frakciók további vezető szónokait hallgatják meg. Február 8—9.: magyar- szlovák tárgyalások Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti -Tanács elnöke és Vladimir Meciar szlovák kormányfő február 8—9- én Magyarországra látogat. A szlovák vezetők — korábban több ízben is elhalászott — látogatásától a magyar politikai élet vezetői azt várják, hogy ajkaimat kínál a magyar—szlovák kapcsolatok széles körének áttekintésére, beleértve a kontaktusok még nyitott, zavaró elemért is — hangoztatta Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője szokásos hétfői sajtókonferenciájának nyitóhíreként. A szlovák—magyar „csúcstalálkozó” remélhetőleg áttörést hoz, s annak eredményeként új alapokon kezdődhet meg a kapcsolatok építése. Magyarországnak érdeke, hogy új szakasz kezdődjék az északi szomszédunkhoz, azon belül is a Szlovákiához fűződő kapcsolatokban. Ugyancsak Magyarország vendége lesz a francia kormány európai ügyekért felelős minisztere is. Elizabeth Ouigou február 7—8-án látogat Budapestre. A magyar vezetőkkel folytatott eszmecseréin terítékre kerül a többi között a kétoldalú kapcsolatok helyzete, illetve a Magyarország és az Európai Közösség együttműködése. A szóvivő ismertette a magyar álláspontot azzal kapcsolatban. hogy a napokban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése Cseh-Szlovákia felvételét ajánlotta az európai integrációs szervezet tagjainak sarába. Magyarország — az ET tagjaként — támogatja más középeurópai országok felvételét, amennyiben az érintett államok teljesítik a tagság elnyeréséhez szükséges követelményeket, s érvényesítik az ehhez elengedhetetlen európai normákat. A magyar kormány bízik abban, hogy Cseh-Szlovákia felvétele az Európa Tanácsba ösztönözheti a kétoldalú kapcsolatokban még meglevő vitás kérdések rendezésót. Mi lesz a Magyar SCIID rakétákkal? A Magyar Honvédségnél megkezdődött annak a 24 SCUD és 107 FROG—7 típusú rakétáknak, valamint annak a 27 indítóállványnak a rendszerből való kivonása, amelyek leszereléséről még az elmúlt év végén született egyoldalú, bizalomerősítő döntés abban a reményben, hogy a hazánkkal szomszédos országok is hasonló lépésre szánják el magukat, s leszerelik ezeket a támadóeszközöket. Az MTI kérdésére^ hogy mi lesz a rakéták sorsa. Borsits László altábornagy, vezérkari főnök elmondta: a legész- szerűbb megoldás az lenne, ha a Szovjetunió visszavásárolná ezeket az eszközöket. Amennyiben erre nincs hajlandóság, akkor a tárca felajánlja a rakétákat valamelyik, fegyverkereskedelemmel foglalkozó cégnek, értékesítés céljára. Természetesen arról szó sem lehet, hogy a rakéták valamelyik válságövezetbe jussanak el. Harmadik országba való eladásukhoz különben — szovjet technikáról lévén szó — moszkvai beleegyezés is szükséges. A rakéták és az indítóállványok együttes értéke egyébként meghaladja a 100 millió forintot. Amennyiben egyik variáció sem valósítható meg, akkor meg kell semmisíteni, a rakétákat. Ezt esetleg azokkal az országokkal összefogva lehetne végrehajtani, amelyek szintén rendelkeznek ilyen eszközökkel —'mondta a vezérkari főnök. II búza mélynyugalomban van (Folytatás az 1. oldalról) tékony hótakaró, már csak azért is. mert a téli aszály jelei mutatkoznak. Ügy tűnik. folytatódik a tavalyi nyári-őszi idény száraz periódusa, ami legalább annyira káros lehet a búzára, mint az éjszakai fagyok. Azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg termesztett búzafajták annyira télállóak-e, mint a korábbi évtizedek sikernövénye, a szovjet eredetű Bezosztája búza volt, az FM szakemberei elmondották: a jelenleg köztermesztésben levő búzafajták provokációs kísérletei megfelelő eredményt hoztak, azaz — a kísérletek tanúsága szerint — ezek a kalászosok is kellőképpen hidegtűrőek. Ám ezek a búzák a szántóföldön gyakorlatilag az idén vizsgáznak először fagyállóságból. hiszen az elmúlt években jelentősebb téli lehűlésre nem volt példa, így hát az igazi próbatétel ideje 1991 február elején következettek A gyümölcsöskertekben és a szőlősökben a nagy hideg miatt, átmenetileg leálltak a metszési munkákkal. A hajtatóházakban viszont javában tart a tavaszi készülődés. itt rövidesen hozzálátnak a vetéshez. Villáminterjú a távközlési üzem új igazgatójával Búzás Zoltán 33 éves, nős, egy nyolcéves fiú és egy 3 éves kislány édesapja. Győrben, a Távközlési Műszaki Főiskolán végzett üzemmérnök. Pályáját 1979-ben Békéscsabán kezdte, az akkori posta távközlési üzeménél. A fenti nacionáSé a február 1-jével kinevezett Magyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatósága Békés megyei igazgatójáé. — Nem lesz könnyű dolga. Szabó Bálint, leköszönt elődje köztiszteletben álló, megvesztegethetetlen hírű, következetes igazgató volt. — Jól tudom. Szeretném ugyanolyan korrekten intézni én is a rám bízott feladatokat. — Hétfőn volt az első fogadónapja. Hányán keresték fel és milyen panaszokkal? — Huszonnégyen személyesen. hárman telefonon jelentkeztek. És mondanom kell-e, milyen ügyben? Mikor kötjük be a telefonvonalat? '— Tudott valami biztatót mondani? — Csak annyit, hogy felülvizsgáljuk a kérelmeket. Egyébként a Magyar Közlöny 4. számában megjelent egy kormányrendelet a távbeszélő-állomások létesítésére vonatkozó igények teljesítésének rendjéről. — Ez mit jelent? Könnyebben jutunk telefonhoz, vagy... — Nem tudom így leegyszerűsíteni. Minden a feltételektől függ, azok viszont a pénztől. Az tény, hogy mindenképpen szükség van egy korrekt elbírálási rendszerre. Ebből a közlönyből ez még számunkra nem egyértelmű. — Február 1-jén életbeléptek új telefondíjak. Sikerült-e a megyében az utcai készülékeket átállítani 5 forintos pénzérmék használatára? — Nem egészen. Folyamatosan dolgoznak a szerelőink. — Mondja, nem lenne egyszerűbb, ha telefonérméket alkalmaznának? — A szakemberek ezt is végiggondolták. De úgy döntöttek, hogy ennél a variációnál maradnak, mert még ebben az évben átallunk a mágneskártyákra, és igazán ez lesz mindenki számára a jó megoldás. — Február 1-jével főállomás esetén az előfizetési díj 270 forintra, ikerállomásnál ez az összeg 240 forintra emelkedett. Ha a távbeszélő- készülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 250, ikerállomásnál 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. Ebben az összegben valamennyi beszélgetés bennefog- laltatik? — A telefontulajdonosok száz forintért beszélhetnek havonta. Ennyi jár az adapdíj- ből. Egyébként a telefon- számla mellé ebben a hónapban mindenki kap egy rövid és érthető tájékoztatót. B. V. Fotó: Kovács Erzsébet
