Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HBZfl MINDEN ELÜTI W9I. FEBRUÁR 20., SZERDA An: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Kemény viták a közkegyelemről Kedden reggel 9 órakor — Szabad György elnökletével — a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. A törvénytervezetet beterjesztő Göncz Árpád köz- társasági elnök röviden utalt arra, hogy a múlt év októberi blokád után a kormány már kinyilvánította. hogy nem szorgalmazza az akcióiban résztvevők büntetőjogi felelősségre vonását. Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar jogrendben nem ismert az úgynevezett opportun! tás elve, amely lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi hatóságok célszerűségi megfontolásból eltekintsenek a felelősségre vonástól. Ezért van szükség a magyar jqgrend kínálta egyetlen lehetőség alkalmazására, azaz a közkegyelem gyakorlására, amely egyúttal lezárja a hónapok óta húzódó ügyet. A köztársasági elnök szavait követően csaknem négyórás vita vette kezdetét, melynek során — mivel az ellenzéki képviselők szemmel láthatóan tartózkodtak a hozzászólástól — a kormánypárti honatyák ismételten felidézték az októberi blokád három napjának eseményeit, elsősorban az ellenzék, a sajtó és a történteket a háttérből irányító, meg nem nevezett szereplők felelősségét taglalva. A kormánypárti képviselők bírálatából kijutott a köztársasági elnöknek is, akit nem egy felszólaló nyíltan vagy burkoltan elmarasztalt a blokád ide jén tanúsított magatartásáért és nyilatkozataiért. A közkegyelmi törvény tervezetéhez a legtöbb módosító indítványt benyújtó Salamon László (MDF) úgy vélte: téves polgári engedetlenségnek minősíteni az október végén történteket, hiszen az események kimerítették a Btk.-ban foglalt bűncselekmény tényállást. Ezt erősítette meg a szintén MDF-es Szokolay Zoltán is. Zacsek Gyula (MDF) az októberi blokádot szervezetten elkövetett bűncselekménynek nevezte, s azért felelőssé tette a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivőit, akik —mint mondotta — az ákció támogatásával alkotmányellenes eszközökhöz nyúltak, s ezzel bebizonyították, hogy alkalmatlanok lennének a kormányzásra. A képviselő ugyanakkor beszélt a közelmúltbeli tejdemonstrációról, amelyet a fuvarozók demonstrációjához hasonlított, s mindkét esemény hátterében az ellenzék és a sajtó „közös mesterkedését” gyanította. A hosszúra nyúlt vita után végül az Országgyűlés — az alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító indítványokkal kiegészítve — 21 ellenszavazattal, 39 tartózkodás mellett elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás az 1990. október 25-től 28-ig terjedő időben, az útelzárásokkal összefüggésben elkövetett szabálysértések és bűncselekmények miatt. Ugyanakkor egy képviselői módosító indítvánnyal beépült a törvénybe az a kitétel, miszerint a kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az elkövetkező öt évben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélnek. (Folytatás a 2. oldalon) Futaki Géza és Pelcsinszki Boleszláv együttesen megfogalmazott kérdései a földművelésügyi miniszterhez Az elmúlt ülésszakon kialakult vitában kitűnt, baj lesz belőle, ha valami nagy tételben kimegy az országból, aminek nem célszerű kimennie. Kérem, kormánypárti képviselőtársaim ne féljenek, nem a fegyvervitát akarom föléleszteni. Sőt, inkább arról a bajról szólok, ami épp abból adódik, hogy valami nagy tételben nem ment ki az országból, aminek viszont jobb lett volna kimennie. A „túltartott” megannyi sertésről van szó. Az időtakarékosság érdekében Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársam nevében is rögtön kérdéseinket fogalmazom meg. 1. Miért gátolta a kormány a turistaforgalomban a mezőgazdasági termékek kivitelét? 2. Miért akadályozta lefölözéssel és bánatpénz megfizetésével — mintegy büntetőadóval — az élő sertés exportját, melynél már múlt év szeptemberben érezhető volt a felesleg? Az előállt helyzet — a túlrartás és aszály — miatt drága külföldi takarmányt kellett behozni az országba. Jelen pillanatban becslések szerint mintegy 2-300 ezer különböző korú, ezen belül is jelentős számú túltartott sertés vár feleslegként eladásra. Ezért érthetetlen: 3. Miért szerepel a sertés és hozzá hasonlóan egy sor egyéb mezőgazdasági termék, így a tej is az engedélyköteles exportáruk jegyzékében? Kérdezzük a kormány tisztelt képviselőjét: 4. Szándékozik-e feloldani — legalább átmeneti időre — a kiviteli korlátozást azon termékekre, melyekből jelentős felesleg halmozódott fel? 5. Kívánja-e egyszerűsíteni az engedélyeztetési eljárást minden exportőr számára? Kérdésünk benyújtása után a sajtóból örömmel értesültünk arról, hogy a kormány pályázatot hirdetett 100 ezer darab élő sertés exportjára, és támogatást Is kilátásba helyezett. Mi a feleslegként mutatkozó 2-300 ezer malac, süldő és hízó élő exportját tartanánk kívánatosnak. Tudomásunk van arról, hogy ez a mennyiség értékesíthető külföldön, van cég, amely egymaga képes 100 ezer darabot eladni. Itt jegyezzük meg, hogy az élő export mindig is gazdaságosabb volt — akár támogatás nélkül is — mint a 25-30 százalékkal dotált, feldolgozott termékek exportja. * * * A miniszteri válasz után dr. Futaki Géza lapunk olvasói számára elmondta: „Sajnos, nem megnyugtatóak Gergátz Elemér szavai. Az az érzésünk, nem érzi a probléma súlyát. Kérdésünk benyújtása után kiírtak 100 ezer sertés eladására pályázatot, de ennek ' leadásához 30 millió forintot le kell tenni (100 ezer értékesítése esetén) biztosítékképpen. Már ez a feltétel is rendkívül nehézzé teszi az értékesítést. Türelmetlenül figyeljük a további intézkedéseket, mert csak Békés megyében SO ezer sertés vár eladásra. Futaki Géza Pelcsinszki Boleszláv Akik tudnak majd szeretetet adni... Egyházi iskola Orosházán Az általános tantervű oktatási intézmények anyagi gondokkal küszködnek. Vajon az egyházi iskoláknak van elegendő pénzforrásuk? Azoknak, akik ide íratják gyermekeiket, vállalniuk kell-e többletterheket? Az evangélikus iskolába járhatnak-e más felekezethez tartozó fiatalok? Mi lesz azokkal, akik nincsenek megkeresztelve? Hátrányos helyzetbe kerül-e az a diák, aki nem tanul hittant? Ezekre a kérdésekre is választ kaptak azok a szülők és nagyszülők, valamint az érdeklődő pedagógusok, akik hétfőn délután az Orosházi Evangélikus Egyház tanácstermében szülői értekezletre gyűltek össze. (Az 5 órára hirdetett szakmai fórumra olyan sóik érdeklődő látogatott el, hogy Győri Gábor igazgató-lelkész kezdeményezésére a szűk tanácsterem helyett a templom falai között folytatódott a tájékozr tató, majd a kötetlen beszélgetés.) Valaha Orosházán 13 egyházi iskolában folyt humánus, színvonalas nevelő-oktatómunka. Már ez a tény is arra kötelezi a helybéli evangélikusokat, hogy ápolják a múlt hagyományait, és megszervezzék a nem is olyan távoli jövő egyházi iskolarendszerét a városban. — A hagyományápolás (Folytatás a 3. oldalon) A Forcon Forgácsolószerszám-gyárból kivált két dolgozó, és közös vállalkozásba fogott egy német szakemberrel. Fejlett nyugati technikát alkalmaznak, jó megélhetést biztosítanak munkásaiknak Békéscsabán, az Északi-ipartelepen, az MNC Szerszám- és Szerszámtartógyártó KfL-ben. Képünkön Martincsek Miklós műszaki vezető a csarnok berendezésénél. Erről szóló írásunk lapunk 5. oldalán olvasható Fotó: Gál Edit N vésztői juhásznak (mégis) iél megy dolga Egy elmaradt interjú helyett Előre bocsátom], hogy — finoman szólva — nem szeretem a névtelen leveleket. Hogy most mégis ismertetem egy Vésztőn feladott iromány lényegi mondandóját? Nos, beszéljék el inkább alant papírra vetett soraim. Nehezen silabizáiom ki a göcsörtös betűkkel teleírt „kockás” füzetlap tartalmát, írva vagyon a névtelen le- .vélben: „Tisztelt Szerkesztőség! Ha jó interjút akarnak csinálni, kérem, jöjjenek ki Vésztőre. Ezt a levelet hat ember nevében írom. ök a Körösmenti Mgtsz-ben dolgoznak, mint juhászok.” Anonim valakink ezt követően szépen bevádolja a tsz elnökét, aki szerinte „már mindent romba döntött”, s most arra kényszeríti a juhászokat, hogy legyenek maszekok, és „vegyék ki a birkát”. Sérelmezi azt is, hogy az elnök karácsony előtt még a havi fizetésüket sem tudta odaadni a juhászoknak, ellenben 350 ezer forintot „zsebelt be”, s a közvetlen beosztottjai is 250 ezer forintot tehettek él. És még nincs vége a dalnak. Merthogy a levélíró legjobb tudomása szerint az elnök nem átallott venni két autót, mégpedig egymillió forintért, miért is karácsonyra a nyugdíjasoknak 10 fillér sem jutott Mea culpa, de előre megfontolt szándékkal nem jelentkezem be Nyilas Károlynál, a tsz elnökénél. Egy kicsit szaglászom is előtte a faluban, melynek postáján többen is megerősítik: míg a dolgozók húszezeregynéhány forintot a téesz vezetői százezres nagyságrendű jutalmakat vettek fel. Azt mondják a helybéliek, 170 embert küldtek el munkanélküli-segélyre. Aztán egy piros, meg egy fehér színű Mitsubishiről szól a fáma, melyek történetesen az elnök és a takarmánykeverő üzem vezetőjének munkáját hivatottak megkönnyíteni. Hát azt nem lehetne mondani, hogy Nyilas Károly barátsággal fogad a tsz Báthory utcai központi irodájában. Percnyi ideje sincs a számomra, s a juhászok- sorsával kapcsolatos faggatózásomra (előtte felolvasom neki a levelet), így 6zól ingerülten: — Uram, nyugodtan írjon ebből egy szép cikket, egyébként nekem semmi problémám ezzel a levéllel, mert egyszerűen nem igaz, ami benne van. Igazán nincs okunk panaszkodásra, mert a Körösmenti az ország egyik legjobb mezőgazdasági termelőszövetkezete. — Az sem jedi a .valóságot, hogy 170 ember az utcára került? — Egészen pontosan százhetvenegy. De meg kell, hogy mondjam, a demokráciát járatjuk le, ha a Rákosi. és Kádár-rendszerhez hasonlóan névtelen levelekkel foglalkozunk. A tsz privatizációja egyébként sem ötperces téma. Mellesleg nekem most dolgoznom kell Ha érdekli a probléma, a jövő héten bármikor a rendelkezésére állok. — Köszönöm, de addig is elárulná: mi igaz abból, hogy ön például 350 ezer forint jutalmat vett fel? — Még ennél is többet kaptam. — Karácsonykor a nyugdíjasok valóban pénz nélkül maradtak? (Folytatás a 3. oldalon) Terminálokkal a Közös Piac felé Szabályozott agrártermelés — Biztonságosabb jövö Háromnapos rendezvény- sorozat kezdődött tegnap a Békés Megyei Agrárkamara szervezésében Békéscsabán, a Lenin Tsz régi irodaházában. Kedden a kistermelők, ma, vagyis szerdán a termelőszövetkezetek és csütörtökön az állami gazdaságok ismerkedhetnek meg azzal az új információs hálózattal, amely segítségével a jövőben az Agrárkamara tagjai könnyen eligazodhatnak a hazai és a nemzetközi gazdaság világában. Podmaniczky Éva számítástechnikai főmunkatáns bemutatta azt a Minitel névre hallgató komputert, amely telefonvonalhoz csatlakoztatva egy hívószám segítségével képernyőjén megjeleníti a termelők számára legfontosabb információkat. Természetesen a budapesti Agrárkamara központi adatbázisa pillanatnyilag még csak töredék részét nyújtja a jövőben lehetséges infor- mációözönnek. Rövid időn belül a területi ‘kamarák segítségével a magyar kamarai agrárinformatikai rendszer kiépülne, s a jövőbeni tervek szerint ezzel a Minitellel a Párizsban lévő közös piaci adatbázishoz is csatlakozhatunk. Bár minden kistermelő, s valamennyi gazdálkodó tudja, hogy az információ hatalom, mégis ahhoz, hogy birtokolni tudjuk, s élhessünk is előnyeivel, mindenekelőtt pénz kellene és nem (Folytatás a 3. oldalon) Magyar Bálint a kárpótlásról Magyar Bálint a napokban Gyulán fejtette ki az SZDSZ kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatban kialakított álláspontját. Megkértük, hogy néhány mondatban foglalja össze az elmondottakat: — A kárpótlás kérdése nem választható el a privatizációtól — kezdte Magyar Bálint. — Hangsúlyeltolódások jelentkeznek ma a. választások alatt képviselt véleményünkhöz képest. Ennek két oka van. Feltételeztük, hogy a kormány a privatizáció folyamatát is privatizálja, s nem centralizálva, ahogy azt az Állami Vav”onügynökség teszi. Másrészt olyan modern, új tulajdonosokkal számoltunk, akik felgyr-síthatják, megjeleníthetik a keresletet a privatizáció iránt. Ügy gondoltuk. hogy az önkormányzatok. a társadalombiztosítás és mások jelentős új tulajdonosokká nőhetik ki magukat, s ezzel részben helyettesíthetik a magánszemélyekből álló. meglehetősen szűk körű magánvállalkozói réteget. E várakozásaink nem teljesültek a kormány eddigi tevékenysége során. Ezért a privatizáció felgyorsítása alkalmával a kereslet megteremtését tartjuk legfontosabbnak. Ezt szolgálják azok az elképzelések, melyek a kárpótlásra szánt vagyontárgyakat, kárpótlási jegyeket ki akarják egészíteni „állampolgári vagyonjegyekkel”. Ezek további 200 millió forintnyi vagyontárgyat vonná-, nak a privatizáció körébe. Minden magyar állampolgár 20 ezer forintos vagyonjegygyei kapcsolódhatna be a privatizációba. — Miből adódna ennek a fedezete? (Folytatás a 3. oldalon)
