Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

o IMI. február 26„ NÉPÚJSÁG Kemény viták a közkegyelemről (Folytatás az 1. oldalról) Az ebédszünet után az Or­szággyűlés hat interpelláció­val és kérdésekkél folytatta munkáját. Futaki Géza és Pelcsinszki Boleszláv SZDSZ-es képvi­selők a kérdések során me­zőgazdasági termékek ex­portjáról érdeklődtek. Elhalasztott, napirend előt­ti felszólálására a délutáni órákban kapott lehetőséget Torgyán József. A kisgazda- párt frakcióvezetője példák­kal illusztrálva bizonyította, hogyan folyik az állami, szö­vetkezeti vagyon elherdálá­sa, átmentése. E folyamatok megakadályozására ország- gyűlési vizsgálóbizottság fel­állítását javasolta. Az elnök­lő Szabad György közölte: ilyen jellegű testület felállí­tására kifejezett indítvány alapján kerülhet sor. Szabad György bejelentet­te, hogy számos módosító in­dítvány érkezett az Ország- gyűlés 1990. december 18-ai zárt ülésével kapcsolatos ha­tározattervezethez, ezért ezek bizottsági megvitatása után kerülhet csak a plenáris ülés elé a tervezet. A megyei, fővárosi föld­művelésügyi hivatal létesí­téséről szóló törvényjavaslat új változatát Gergátz Ele­mér földművelésügyi mi­niszter terjesztette elő. A tárca vezetője közölte, hogy az átdolgozott törvényjavas­latba immár bekerültek azok a módosító indítványok, űj elképzelések, amelyeket a képviselők fejtettek ki az alapjavaslattal kapcsolatban. A most véglegesített tör­vényjavaslat célja, hogy olyan intézményrendszert hozzanak létre, amely fo­lyamatosan képes biztosítani az agrárigazgatási feladatok ellátását. Az Országgyűlés ezután megkezdte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalását. A tör­vényjavaslat abból indul ki: a demokratikus jogállam megteremtésének elengedhe­tetlen feltétellé, hogy az or­szággyűlési képviselő-válasz­tások nyomán kialakult kor­mányzati rendszerben vilá­gosan elhatárolhatók legye­nek a politikai és a közigaz­gatási funkciók. Az általános vita lezárása után Szabad György szemé­lyi javaslatok ügyében kérte az Országgyűlés döntését Válságban a gépjárműipar Az interpellációkat követő kérdések sorát Kádár Péter, SZDSZ-képviselő nyitotta meg, aki arról tudakozódott, hogy a hazai gépjárműipar fizetési, termelési zavarait, válságát miként kívánja megszűntetni a kormányzat. Szabó Tamás pénzügyi ál­lamtitkár válaszában elír­ni erte, hagy a képviselő va­lós problémát v eszeget, a vállalati „sorban állások" okai azonban messzire ve­zetnek. A kormányzat tisztségvise­lője szerint a Parlamentnek is szerepe volt abban, hogy e probléma a kormány „kői­mére égett”. A már megtett intézkedések között említet­te, hogy az import SO szá­zaléka lényegében liberalizált ezen a területen. Megszüle­tett a tisztességtelen maga­tartásról szóló törvény, s elő­készítés alatt áll az új csőd­törvény, illetve csődeljárás, amelyet várhatóan az első negyedévben tárgyal a Par­lament. Kádár Péter A Parlament utolsó napi­rendi pontként határozott Bejczy Sándor (FKgP) és Bogárdi Zoltán (MDF) or­szággyűlési képviselők men­telmi jogának felfüggesztésé­ről. Az Országgyűlés úgy ha­tározott, hogy Bejczy Sán­dor képviselő mentelmi jo­gát nem függeszti fel. Bo­gárdi Zoltán maga kérte az Országgyűlést, hogy függesz- sze fel mentelmi jogát. Az Országgyűlés teljesítette a honatya kérését, s felfüg­gesztette mentelmi jogát. Kuvait nem Kuvait nem hajlandó tár­gyalni Bagdaddal az után sem, ha Irak kivonta csapa­tait az emírség területéről — jelentette ki az Al-Ittihad című újságnak adott interjú­jában Sejk Szabah al-Ah- med al-Dzsábir asz-Szabah kuvaiti külügyminiszter. Az Abu Dzabiban megjelenő Vincenzo Seoul olasz belügy­miniszter tisztviselőkből álló küldöttség élén kedden Buda­pestre utazott. Boross Péter bel­ügyminiszterrel együttműködési megállapodást ír alá a két or­szág közöU a kábítószercsempé­szet és a szervezett bűnözés el­leni harcra vonatkozóan. Olasz belügyminisztériumi for­rások úgy tájékoztatták az MTI tudósítóját, hogy a kábítószer Törökországból kiinduló, úgyne­A legnagyobb példányszá­mú német napilap, a Bild- Zeitung keddi számában kö­zölt négy pont nagyjából egyezik az öböl-konfliktus rendezését szolgáló Gorba- csov-tervvel, amelyet hétfőn nyújtottak át Moszkvában Tárik Aziz iraki külügymi­niszternek — közölte B óim­ba eljutott hírek szerint az egyik szovjet szóvivő, Szer- gej Grigorjev, az ITN brit televíziós állomáson sugár­zott interjúban. A BUd-Zei- itung mértékadó körökből úgy értesült, hogy a Gócba­tárgyal lappal közölte: ez vonatko­zik a jelenlegi és a „jövő­beni” iraki vezetésre is. Az interjúban a kuvaiti politikus leszögezte: Szad- dám Húszéin rendszerének meg kell szűnnie, mert el­lenkező esetben az arab vi­lág nem számíthat Irakra, mint államra. vezett „balkáni útvonalának" le­zárására kívánnak együttmű­ködni a magyar rendőrséggel, de a megbeszéléseken szóba kerül az olasz és magyar belügyi szer­vek közötti együttműködés szo­rosabbá tétele minden más tő­rén, így a terrorizmus ellen is- Vincenzo Scottit fogadja An­tall József miniszterelnök, és tf olasz belügyminiszter sajtóérte­kezletet is tart Budapesten. csov-terv a következő ele­meket tartalmazza: 1. Irak feltétel nélkül víbz- szavonja csapatait Kuvait- ból, hogy lehetővé váljon a gyors béke. 2. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy „Irak állami struktúrája és hatá­rai” érintetlenek maradja­nak. 3. A Szovjetunió „minden büntető intézkedést” ellenez, ideértve a Szaddám Húszéin ellen tervezetteket is. 4. Tárgyalások az összes többi közel-keleti problémá­ról, beleértve a palesztin kérdést is. Szokolay Zoltán a közkegyelmi törvény- javaslatról Tisztelt liáz, Hölgyeim és Uraim! Az a véleményem egyéni képviselőként, és most nem az MDF tagjaként, hogy tavaly május 2-a óta a legrosszabbul előkészí­tett törvényjavaslat fekszik előttünk. Nem tisztázta az előter­jesztő, hogy valójában mi történt Magyarországon ’90 október 25. és 28. között, nem gondolta végig a javaslat, hogy kiket kí­ván közkegyelemben részesittetni, és hogy ezeknek a szemé­lyeknek vélt, vagy valós bűnelkövetőknek a magatartása vajon a Büntető Törvénykönyv melyik paragrafusába ütközöu bele, ha ugyan beleütközött bármelyikbe is. A döntések megítélésé­hez és így az általános érvényű közkegyelem esetleges gyakor­lásához is hiányzik az események objektív és részletes ismerete. Közkegyelmet a törvényhozás általában valamely nevezetes ünnepi esemény kapcsán szokott gyakorolni. Mo6t azonban nem erről van szó. Az ilyen célzatos, célirányos közkegyelem, ame­lyet most megalkotni készülünk, ugyanis azt az érzést keltheti az állampolgárban, bogy kellő szervezettséggel bármikor törvé­nyen kívül helyezheti magát, bármikor hatályon kívül helyez­heti átmenetileg a Büntető Törvénykönyv tetszőleges szakasza­it, akár csupán azt, amelyik az ő cselekedeteire vonatkozik. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat Indokolásának egyik sarkalatos pontja, hogy „olyan ellentmondó intézkedések és megnyilvánulások váltak ismertté, amelyek alkalmasak voltak az eseményekben részt­vevődet megtéveszteni abban, hogy magatartásuk mennyiben jogellenes, illetve mennyiben nem. Ha jól értem, akkor ez a mondat utalás a Btk. 27. paragrafusának 2. bekezdésére, amely szerint nem büntethető, aki a cseleirményt abban a téves fel­tevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. Ha viszont ez így van, ak­kor miért kell most mégis közkegyelmet gyakorolnunk. Mész- szemenőkig egyetértek azzal, hogy az elkeseredett fuvarozók nem a blokádot, hanem a benzináremelést tartották a maguk szemszögéből a társadalomra veszélyesnek. Nem hallgatható el azonban a megtévesztő intézkedések szerzőinek felelőssége sem, ha nem is büntetőjogi, de politikai értelemben. Ebbe a körbe pedig sokan beletartozunk, képviselők és kormánytagok, a köz- társasági elnök úr is, mindenki, aki a krízis napjaiban meg­alapozatlan, félrevezető és a válságot elmélyítő nyilatkozatokat tett. Ezt a tanulópénzt meg kellett fizetni. Most viszont úgy vélem, hogy ez az átgondolatlan és ellentmondásos amnesztia­javaslat — a magam véleménye és az MDF-frakció többségi vé­leményével ellentétben — szakmailag nem alkalmas az elfoga­dásra, vissza kell vonni, át kell dolgozni, és újra be kell ter­jeszteni, mégpedig mielőbb, kiegészítve egy olyan konkrét je­lentéssel, amely az események részletes és objektív ismerteté­sét tartalmazza. Budapestre érkezett az olasz belügyminiszter Gorbacsov-indítvány az Öböl-válság megoldására Japán üzletemberek előtt a Budapest—Bécs Világkiállítás terve A világkiállítás program- irodája folytatja az előkészí­tő mukálatokat, ennek kere­tében tartottak kedden nagy­szabású rendezvényt Tokió­ban. A szigetország egyik legnagyobb pénzintézete, a Daiwa Securities több mint száz, tekintélyes japán pénz­intézetből, építőipari, idegen- forgalmi vállalatból, terve­zőirodából álló körnek ren­dezett ismertetést Baráth Etele kormánybiztos é? Gau- der Péter, a Expo program- iroda műszaki igazgatójának részvételével. A programiroda vezetői vázolták az Expo kivitelezé­sével és a dél-budapesti kör­zet városfejlesztésével kap­csolatos elképzeléseket, meg­említve, hogy a programiro­da 60 kiállító részvételével számol. Elmondták, hogy a terület beépítésével kapcso­latos pályázat második for­dulójára a 30 pályázó közül 6 maradt állva, az ő tervei­ket májusban fogja elbírálni a zsűri és ekkor kezdődhet­nek meg várhatóan a tárgya­lások a külföldi finanszíro­zókkal. Mindemellett a to­kiói bemutatón résztvevő ja­pán vállalkozók csak általá­nosságban szerezhettek isme­reteket az Expo és a város- rendezési terv nyújtotta le­hetőségről, holott nyilvánva­ló, hogy őket döntésre csak konkrét létesítménytervek­kel, részletes üzleti elképze­lésekkel lehet rábírni. Ilyen konkrétumokkal nem szol­gáltak, nem szolgálhattak a magyar előadók. A japán üz­leti köröket ennek ellenére vonzza a vállalkozás elvi le­hetősége, olyannyira, hogy a japán távközlési .miniszté­rium ismert japán elektro­nikai, távközlési vállalatok részvételével küldöttséget me­neszt márciusban Magyaror­szágra, hogy a világkiállítás­sal összefüggő telekommuni­kációs fejlesztéseket tanul­mányozzák. Baráth Etele az MTI tu­dósítójának egyébként kifej­tette, úgy érzékeli, a kor­mányzat részéről határozot­tabb támogatást érez és a vállalkozók legszélesebb rész­vételére is számíthat A programiroda a maga részé­ről igyekszik eleget tenni a fővárosi önkormányzat szab­ta feltételeknek is. Mint kö­zölték, húsz pénzügyi aján­lattevő jelentkezett eddig, ami azt jelenti, hogy a be­építendő 2,5 millió négyzet­méternyi területből mintegy 500 ezer négyzetméterre van finanszírozó. Bagdad: beteg a kórház is Iszonyatos a zsúfoltság, nincs elég gyógyszer, köt­szer. akadozik a víz- és áramszolgáltatás az iraki kórházakban — erről számolt be egy arab orvos, aki tíz napig dolgozott a bagdadi Khark-kórházban. A 240 ágyas kórházban nincs folyó­víz, áramot az intézmény ge­nerátora biztosít, de azt is csak két-kétórás időszakok­ra, mivel nincs elegendő üzemanyag működtetéséhez. Ilyenkor beindul a roham­munka a négy sebészeti mű­tőben. Az AFP-nek Ammanban nyilatkozó ortopédsebész sem nevét, sem nemzetiségét nem kívánta közölni a tudósító­val. mivel mint elmondta, számos honfitársa még Bag­dadban dolgozik, s ő maga is vissza kíván térni az ira­ki fővárosba. „Az irakiak na­gyon szigorúak minden, biz­tonságukat érintő kérdésben” — indokolta kérését az or­vos. A sebész beszámolója sze­rint a Khark-kórház vízszál­lító kamionokból kap vizet, amit helyben fertőtlenítenek, s igen szűkösen adagolnak. Nincs elég gumikesztyű, az orvosok gyakran kénytelenek ugyanabban a kesztyűben operálni a különböző bete­geket. Kevés az antibioti­kum, a kezelést az előírt öt-hét nap helyett két napra korlátozzák. Hiánycikk a fáj­dalomcsillapító és az altató- szer is, így a betegek renge­teget szenvednek. Az orvos szerint a bagda­di kórházak zöme általában igen korszerűen felszerelt, de egyáltalán nincs felkészülve a súlyos égési sérültek keze­lésére. — Nincsenek víz­ágyak, sem steril helyiségek. A múlt szerdai óvóhelybom- bázás után számos pácienst láttam súlyos égési sérülé­sekkel. egyszerűen takarókba burkolva — ezek az embe­rek mind halálra vannak ítélve — mondta az orvos. Az ortopédsebészeti rész­legben többnyire végtagsérü­léseket és nyílt töréseket ke­zelnek. A mostani helyzet­ben a beavatkozás többnyi­re az amputációna szorítko­zik. Csak a legsürgősebb ese­tekkel tudnak foglalkozni, a normál operációkat elnapol­ják. A műtött páciensek utó­kezelése gyakorlatilag elma­rad. sőt élelmiszerből sincs elegendő: a betegek napon­ta kétszer kapnak enni: többnyire egy tál rizst & húslevest, amely tetején szá­rított húsdarabkák úszkál­nak. Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Békéscsaba, Gyulai út 2. közgazdaságtudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel, 5 éves szakmai gyakorlattal KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakörbe munkatársat keres. Üzeme, üzlete, irodája, intézménye, lakása Védelmét bízza A SIVA ÖRSZEM-RE! KORSZERŰ, OLCSÓ, BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK megtekinthetők. megrendelhetők, megvásárolhatók. Lépcsőházi elektromágneses ajtónyitás, autóriasztók árusítását, szerelését VÁLLALJUK. Érdeklődni: SIVA KFT., GYULA, Kossuth Lajos u. 16. Telefon: <66) 61-450, (66) 61-553, (66) 62-933. Hirdessen lapunkban! TEXTILANYAGOK FESTÉSE, víz-, rothad ás álló impregnál ás a, ruházati szövetek mérettartó kikészítése, fehérítés, appretálás, lángmentesítés dekorációs anyagokra és munkavédelmi textíliákra. Ponyva kikészítése. Cím: Cjszegedi Szövőipari Vállalat, 6726 SZEGED, Alsókikötő sor 1L Telefoq: (62) 54-244, kikészítőüzem-vezető, (62) 54-796, termelési osztályvezető. Telefax: (62) 54-826. Telex: 82-254. Békés Megyei Munkaügyi Közpent Békéscsaba, latter u. 5. * Telefai: 24-177. A VÁLLALKOZÁS ALAPISKOLÁJA című előadássorozat, keretében 1991. február 21-én, csütörtökön az „Iparjogvédelem” és „Társadalombiz­tosítás” című előadások 'kerülnek megrendezésre a megyei könyvtárban. (Békéscsaba, Derkovits sor 1/4.) íllásajáalataiak! BÉKÉSCSABÁN: Intertechnikai Kft., Szerdahelyi u.: ügyintéző (érettsé­gizett, kereskedelmi gyakorlattal). GYULÁN: Háziipari Szöv.: gépi varró, betanított szövő (sarfcadi telepére is). Gynlatex Harisnyagyár Rt.: kötő szak- és betanított munkás. Vasipari Kisszőv.: öntödei betaní­tott munkás, esztergályos. OROSHÁZÁN: Mezőgép: hegesztő. Ali. Kőolajipari Gépgyár: vil­lanyszerelő (elektrikusi végz.), öntő-formázó, betaní­tott gépi formázó, műszaki ismerettel rendelkező ter­mékbemutató, anyaggazdálkodási csoportvezető (ide­gen nyelvtudással).

Next

/
Oldalképek
Tartalom