Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
1991. február 14., csütörtök Lengyel lángborsó, cseh fekete, német darabos... Ha szén, akkor szünet? (Folytatás az 1. oldalról) nekből csurran-cseppen valamennyi. * Felvásárlást nem tapasztalnak, sorban állás sincs. (Múlt heti körútja során az igazgató Mátészalkán, Nyíregyházán, Berettyóújfalun már hosszú sorokat látott a tüzéptelepek előtt.) — Kedden érkezett meg az orosz kőszén, amelyet a kollégákkal. Ha van pénz, van áru. A helyzetünkre való tekintettel a napokban Dorogról 58 tonna szenet kapunk. Hogy milyen ez a helyzet? Az év végi ünnepek óta nincs tüzelőnk. Nem mondom, hogy fagyoskodnak a falubeliek, de senkit nem nyugtat meg az üres telep látványa. Egyelőre mindenki türelmesen vár. De miért ez a nagy szénfelvett hitelek magas kamata arra kényszeritettek bennünket, hogy inkább kivárjunk, másrészt a hazai szenek egy jelentős része a telepeken két-három hét alatt elkezd porlani, és veszít minőségéből. Igaz, hogy kaptunk a kormánytól rendkívül kedvező feltételekkel — havi 1 százalékos kamatra — mintegy százmillió forintnyi hitelt, ebből azonGyulán, a Penna Kereskedelmi Ügynökség telepén egy hete nincs szén — mindössze állami tartalék árválkodik a placcon, no meg a tűzifa, amelyből folyamatos az ellátás Fotó: Kovács Erzsébet még az elmúlt évre ígértek — tájékoztat Ilovszíki Bélá- né, az orosházi telepvezető. — Van még két vagon brikettünk is. Két-három naponta rendszeresen kapunk szenet, főleg hazait. Ilovszkiné kapcsolatban áll az Orosházi Családsegítő Központtal, így a rászorulók számára mindig van szén a telepen. A pusztaföldvári tüzép- telep vezetője Zalai József: — Közös cipőben járunk hiány? A Népszava keddi számában olvashattuk: „— Megelőzhettük volna a mostani állapotokat, ha már a nyáron nagyobb mennyiségű szenet el tudtunk volna adni — mondja Csikai Kálmán, a Tüzép Rt. ügyvezető igazgatója. — Bár itthonról is, külföldről is vásárolhattunk volna tüzelőanyagot, a kereslet drasztikus csökkenése miatt ezt nem tehettük meg. Egyrészt azért, mert a tárolás költségei, a beszerzésre ban mindössze 30 ezer tonna szilárd tüzelőanyagot tudtunk készletezni, az évi 5-6 millió tonnás forgalomnak csupán egy töredékét. Szerintem a helyzet kulcsa a bányavállalatok talpra állítása. Ezt a telet a német szénsegéllyel még kihúzzuk valahogy, de utána már meg kell találni a megoldást, hogy jövőre elkerülhessük a hasonló helyzeteket.. Cs. I.—T. I. Történet négy tételben Kígyósi diagnózis Alighogy bemutatkozom, még lélegzethez’ sem jutok, amikor a polgármester úr kijelenti: „nem nyilatkozom!”. Meglepő a gyors reagálás, hiszen Bozó Imre, Üjkígyós önkormányzatának elöljárója nem tudhatja, milyen ügyben keresem. Szóra szó, aztán csak leülünk, hiszen a nagyközség lakói azért kerestek meg, hogy tolmácsoljam panaszukat. Hátha akad megoldás. Üjkígyós szélen, ott, ahol inkább idős emberek laknak, áll egy orvosi rendelő. A helyi Aranykalász Tsz tulajdona. Az orvos dr. Serbán Tibor. A közelmúltban az a hír bolygatta meg az itt lakókat, hogy orvosuknak útilaput kötnek a talpa alá. A kis rendelőben nyolcán ülünk. Serbán doktor éppen egy sürgős esethez szaladt ki. Van hát idő a beszélgetésre. Mondja, mondja ki-ki a magáét: — Kétségbe lennék esve, ha elvinnélc innen a doktor urat. — Három éve ismerjük és meg vagyunk elégedve vele — kezdi Szeli Lajosné. — Szív- és érrendszeri panaszaim vannak. Hányszor, de hányszor kellett kihívnunk és ö jött, szinte azonnal! Sohasem fo’gadott el pénzt... Pintér József — viszonylag fiatal ember. Leszázalékolták ■súlyos cukorbetegsége és annak szövődményei miatt. — Itt lakom a doktorék szomszédságában. Mondha. tóm és nem túlzók, ez az ember fáradhatatlan. Ismerem az itt lakók összes panaszait, bajait, problémáit. Tudom, mit jelent, hogy közel a rendelő, az orvos. És most megkérdőjelezik a lét- jogosultságát? Újkígyós legöregebbjei laknak ezen a részen. A legtöbben krónikus betegségekben szenvednek. özvegy Alb Györgyné már végzett. Visszafordul az ajtó., ból. hogy ő is letegye a garast. — Tudja, milyen nagy segítség, hogy nem kell elmennünk EKG-ra, vizeletvizsgálatra, meg vérnyomás- mérésre? Megcsinálja SerSerbán doktor érkezik.., A szerző felvétele bán doktor azt is. Úgy hiányozna nekünk, ha elvinnék, mint egy falat kenyér... — Akár falugyűlésen is, de ki kellene mondani, hogy ne döntsenek úgy az orvos meg a mi fejünk felett, mint eddig — súlyozza Pintér József —, aki hazát cserélt, amikor Romániából áttelepült, s nincs hát könnyű dolga egyébként sem. „Nehogy már ebből a rendelőből vadásztársasági irodát alakítsanak ki —, mint ahogy ezt suttogják” — jegyzem fel még, ezt szó szerint. Hajdú Imréné is bólint; — Így igaz. Endrődfalvi lstvánné Szeli Ilona egy éve Belgiumból költözködött haza. — Tudja kedves, engem a belga orvosok aliig-alig értettek meg. Elmagyarázni se igen tudtam, mi a bajom, pedig nagyon beteg voltam, és Serbán doktor rendbehozott, hála neki. Hegedűs Éva meséli, hogy vitte fel őt súlyos betegen az orvos Pestre a saját kocsijával, hogy segíthessen, ha útközben történik vele valami. Közben megérkezik az orvos, és befejezi a rendelést. Megírja utolsó receptjét, és leteszi a tollat: — 1988 augusztusa óta vagyok a községben. Az Aranykalász Tsz, mint üzemorvost alkalmazott. 1989 februárjában idecsatolták egy fél körzetet is. így jelenleg 2500 ember tartozik hozzám. Nem hivatalosan ugyan, de úgy tudom, hogy a tsz kisebb üzemegységekre bomlik, csökken a létszám és így talán nem tartanak igényt a munkámra. — Tegyük fel, így lesz. — Beülök a kocsiba és szétnézek az országban. De nem ez a célom. Maradni szeretnék. Jól érzem itt magam. Balogh Imre, az Aranykalász Tsz elnöke egyértelműen fogalmaz: — Nézze, a taglétszámunk 488-ra csökkent. Megkérdő- jélezhető, hogy szükségünk van-e üzemorvosra? Azt gondolom, nincs más választásunk, mint hogy bejelentsük, nem tartunk igényt a munkájára. Ettől persze, ha arra kerül a sor, Serbán doktor megpályázhatja az állást. Azzal kezdtem, hogy leültünk a polgármesterrel. Mi az ő véleménye? — Van egy orvosunk, aki 64 éves, tehát nyugdíjba mehetne. Ha így dönt, akkor pályázatot írunk ki. — Ne haragudjon, de ez így eléggé bizonytalan. Ha úgy dönt! És, ha nem úgy dönt? — Folyamatban van egy beszélgetés a nyugdíjkorhatáros doktorral, és ha megegyeztünk, pályázatot írunk ki. — A rendelővel mi a tervük? — Jól felszerelt rendelő van a nagyközség közepén. Esetleg odajárnak majd az öreg utca környékiek ... De ezt persze nem én döntöm el egyszemélyben. Mindenesetre, ha a tsz leadja, valakinek az épületet fenn kell tartani, az pedig nem kevés pénz... Bozó Imre élköszön. Arra kér, csak az igazságot írjam, és ne élezzem ki az ügyet. Se az előbbit, sem az utóbbit nem esik nehezemre betartani. Mindenesetre kérdések sorozata marad nyitva. Vajon kik és mikor, döntenek Serbán doktor és a rendelő ügyében? Vajon meddig kell bizonytalanságban élniük a betegeknek? Vajon őket, a körzetben lakókat megkérde- zjik-e. hogy a pályázók közül kit választanának? Hisz- szük, hogy megkérdezik, hiszen a döntéshozók őértük vannak ... Béla Vali B ékéscsabán, a Szent István téren furcsa tábla készteti megállásra a járókelőket: „Valentin ünnepén kedveskedjen virággal szeretteinek!" Vajon miféle ünnepről van szó? Lassan már a farsangnak is vége, a húsvét pedig még odébb van. Bár az utóbbi években ünnepek haltak ki és régi pirosbetűsek keltek új életre, ez az egy netán elkerülte a figyelmünket?... Mivel a hirdetőtáblán a Tüszszi neve olvasható, felhívtam Betkó Katalint, az intézmény igazgatóját. — Nyugat-Európában és a tengerentúlon nagy hagyománya van a Valentin- napnak. Február 14-én virágcsokorral, apróbb ajándékokkal, üdvözlőlappal kedveskednek egymásnak a családtagok, a barátok, a szerelmesek. Ügy is mondhatjuk, hogy ez a megbecsülés, a ragaszkodás, a szeretet ünnepe. Vannak iskolák, ahol ilyenkor feldíszítik az osztálytermeket... s? Amikor párt választanok a verebek... Valentin-napi virágok — Szeretnénk, ha az emberek nálunk is észreven- nék ezt a szép ünnepet. Budapesten az elmúlt évben nagyszabású Valentin- napi virágkötészeti bemutatót rendeztek, az idén pedig a kongresszusi központban lesz hasonló, bállal egybekötve. Békéscsabán megállitótáblával, szórólapokkal mi is próbáljuk felhívni a figyelmet erre a napra, melyen — kis anyagi ráfordítással — örömet szerezhetünk szeretteinknek. Szokásaink, ünnepeink az idők mélyén gyökereznek. A szakirodalom szerint Bálint (a név a latin valens, azaz erős, egészséges szóból származik, ebből lett a Valentin) napja már évszázadok óta vallási ünnep. „Akiről e napon emlékezik meg az egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt... egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök (az Érdy-kóde x szerint) igazságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát. Volt azonban egy másik Bálint is, szintén püspök ... akinek ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek. Németországban, Ausztriában... különösen a nyavalyatörősek bizakodnak segítségében" — írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. Janko- vics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint Bálint a farsang és a böjt egyik népszerű határszentje, akit „gyertyaszentelő tizen- kettedén” ünnepelünk. Bálint püspök — hitéért 269- ben nyakazták le — orvos volt. Bálintot lelkibetegség, nyavalyatörés, szédülés esetén hívták segítségül. Nem csak gyógyító, hanem vidám szent is, hisz a nyugat-európai farsangokról nem hiányozhatott Valentine und Vrsus, azaz Bálint és a medve. Köztudott, hogy a farsang a párválasztás ideje. Még a madarak is ilyentájt „tartják menyegzőjüket". Angol hagyomány szerint az a másnemű lény, akivel Saint Valentine napjának reggelén találkozunk, lesz a jövendőbelink. A brit hajadonok az ünnep előestéjén a biztonság kedvéért babérlevelet tesznek a párnájuk alá, hogy megálmodjék, ki lesz a mátkájuk. (A babérlevél állítólag szerelmi ihletet kelt!) Nálunk is vannak Bá- lint-napi hagyományok. Debrecenben és Balmazújvárosban úgy tartják, hogy ezen a napon választanak maguknak párt a verebek. Kaba községben a juhászaiban van jelentősége, Eleken — az Ünnepi kalendárium szerint — azon a napon, amelyre Bálint napja esik (ezúttal csütörtökön), egész évben nem ültetnek aprójószágot. Próbáltunk utánajárni, vajon él-e még ez a szokás, de már az idős sváb asszonyok sem emlékeznek effélére. Egy biztos: mindenki örül, ha virágot kap, bármit is jegyez a naptár. Férfiak, figyelem: ilyenkor ajánlatos szívük hölgyének gyorsan beszerezni legalább egy szál rózsát, hisz ez ősidők óta a szerelem kifejezője. Választhatnak továbbá violát és primulát is, ízlésük és pénztárcájuk szerint. Vannak előrelátók, akik már nyáron — amikor tudvalevőleg a legolcsóbb — beszerzik a virágot, s Valentin-kártyára préselve, pár kedves sor kíséretében küldik el. Nem árt, ha név helyett kis. piros szív szerepel a névjegykártyán, hadd találgasson a megajándékozott... Vannak rosszmájúnk, akik szerint a virágkereskedők találták ki az egész Valentin-napot, hogy némileg fellendítsék ilyenkor bizony gyér forgalmukat. Pedig — higgyék el — van fantázia ebben az ünnepben. Lelki szemeim előtt gyűlölködő szomszédok, egymást kanál vízben megfojtó munkahelyi ellenségek, torzsalkodó pártvezérek jelennek meg, amint csokrot küldenek egymásnak a szeretet jegyében. Milyen szép is lenne ... f\dakinn még a tél il- leg éti menyasszonyi ruháját. De Bálint —Valentin már a tavasz hírnöke, és ha igaz, Zsuzsanna majd a havat is elviszi. Gubucz Katalin Orosházi példa Nem intézkednek, de segítenek... Az alpolgármester: akiket fik figyelnek, féljenek is! (Folytatás az 1. oldalról) Ezek után nyilvánvaló, hogy, miért kezdeményezték az orosházi rendőrök a Bűn- megelőzési Alapítvány, illetve a Bűnmegelőzési Egyesület létrehozását. — A bűnüldözési munkára vonatkozó jogszabályok hátrányosan változtak, a rendőrség eszköztára egyre korlátozottabb, az állomány fel- készültsége hiányos — sorolta az érveket Surinás János, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az eredményes rendőri munka elképzelhetetlen lakossági segítség nélkül. Az egyesület célja, hogy ügyeleti, figyelő- és járőr- szolgálat során információhoz juttassa a rendőröket. — Nem besúgókat akarunk toborozni — hangsúlyozta a kapitány. — A csoport tagjai intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek. Jogszabály híján be k,ell érni ennyivel. Dr. Gál László, megyei rendőrkapitány megyénk közrendjének, közbiztonságának helyzetéről szólva elmondta, hogy a „bűnügyi „fertőzés” Békést sem kerülte el, de a megyék rangsorában még csak a 16. helyen állunk. Szokodi Sándor alpolgármester a lakosság előítéletei kapcsán (miszerint félnek az emberek a megfigyelések miatt) így fogalmazott; Az Orosházi Rendőrkapitányságon a közösségi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 351-re, a lopások (77-ről) 178-ra emelkedtek. Az elmúlt évben 141 betöréses lopás történt. Szomorú statisztika: a fiatalkorú elkövetők száma (30-ról) 68-ra nőtt. 1990-ben 1577 bűncselekmény vált ismertté. — Akiket a csoport tagjai figyelnek, azok féljenek is! A becsületes, tisztességes állampolgárok viszont ne. Ezért kérik mindazokat, akik szeretnének az önvédelmi egyesületbe belépni, keressenek bennünket! (esete)
