Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991. JANUAR 24., CSÜTÖRTÖK Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Nem egyszerű a volt tulajdon bizonyítása A földhivatalok türelmet kérnek A parlamenti és a kor' mányzati szervek — mint is' meretes — foglalkoznak a tulajdonuktól jogtalanul megfosztott állampolgárok kárpótlásának kérdésével. A kárpótlási eljárás egyik sarkalatos eleme lesz, hogy milyen módon lehetne a jogtalanul elvont tulajdont bizonyítani, igazolni. Ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztériumban elmondták: az állampolgárok körében köztudott, hogy az ingatlanok tulajdonjogát korábban közhitelesen a bíróságoknál vezetett telekkönyv igazolta. A telekkönyv helyébe lépő ingatlan-nyilvántartást — mint az ugyancsak köztudott — a földhivatalok vezetik. A földhivatali szervezet keretében dolgozó szakemberek az állampolgárok jogos igényét elégítik ki akkor, amikor a mai ingatlan- forgalomban bekövetkezett változásokat a közhiteles ingatlan-nyilvántartáson vezetik. Ugyanennek az apparátusnak lesz a feladata az is, hogy segítséget nyújtson az állampolgároknak, és a kárpótlási, kártalanítási eljárásokhoz szükséges tulajdonjogot igazoló okiratokat a kárpótlási eljárást lebonyolító szervek rendelkezésére bocsássa. A volt tulajdonjogot igazoló okiratokat, telekkönyvi betéteket hosz- szú- és fáradságos munkával lehet olyan állapotba hozni, hogy alkalmas legyen a korábbi tulajdonjog igazolására, bizonyítására. Ahhoz, hogy ez a munka megnyugtató módon elkészüljön, a földhivataloknak időre és az állampolgárok részéről további türelemre van' szükség. Mind a lakosság, mind a hivatalok érdeke, hogy a földhivatalok fel tudjanak készülni ezeknek az okiratoknak a szolgáltatására. A korábbi politikai torzulásokból eredő sérelmek orvoslására, a földvisszaadásra, vagy a volt ingatlantulajdonosok másfajta kártalanítására az Országgyűlés erre kötelező felhatalmazása alapján nyílik mód és lehetőség. A földhivatalok kérik az állampolgárok megértését, szíves türelmét. Az egyelőre teljesíthetetlen kérelmek megválaszolása a földhivatalok és a minisztérium munkaterhét növeli, a föld- tulajdoni viszonyok reformjával kapcsolatos érdemi tevékenységtől von el erőt. és energiát. Különösen áll ez a megállapítás a Fővárosi Kerületek Földhivatalára, ahol a tulajdon- és egyéb jogváltozásból adódó napi ügyintézés meghaladja a hivatal teljesítőképességét. Ezért javasolják, hogy a korábbi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi betétekről, térképekről, okiratokról másolatot ne kérjenek a földhivataloktól, mert ez egyrészt a folyamatos munkát gátolja, másrészt az említett kérdéseket szabályozó törvények megnyugtató módon fogják rendezni az okiratokkal összefüggő kérdéseket. Kelendő a garancia nélküli Egy hete lépett érvénybe a Budapest Bank Rt. és az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) vezetőségének megállapodása, melynek értelmében az ipartestületek tagjai három nap elteltével 100—500 ezer forint hitelt igényelhetnek, s máris mintegy 600 kisiparos nyújtotta be kérelmét az ország különböző bankfiókjaihoz. Ezek alapján eddig 80-100 millió forint hitelt utaltak ki, további 200 millió forintot pedig az elkövetkező két-há- rom napban folyósítanak. Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta: a vártnál is nagyobb érdeklődés azt mu- tatjta: a kisiparosok számos financiális gonddal küzdenek. Eddig elsősorban a kisebb vállalkozók vették igénybe a hitelt. Általában 100-200 ezer forintra van szükségük és ezt anyagvásárlásra, forgóeszköz-bővítésre fordítják. Gondot okoz •azonban — fejtette ki az Iposz elnöke, hogy nagyon hitel sok teljesen kezdő vállalkozó is igényt tart a hitelre. Sokan ugyanis úgy gondolják, ha állampolgári jogukkal élve a helyi önkormányzatoknál kiváltják a vállalkozói igazolványt, és belépnek a helyi ipartestületbe, máris jogosultak a kölcsön felvételére. A megalapozatlan hiteligények kivédésére egyes ipartestületeknól, s ehhez van joguk, kétéves vállalkozói gyakorlatot szabtak feltételül — mondotta végezetül az Iposz elnöke. fűziláték, avagy játék a tűzzel Márciustól már fizetést sem kapnak a békéscsabai népművelők? Láttak már tűzijátékot? Fantasztikus ugye? Az égbolton hol itt, hol ott színpompás tűzvirágok nyílnak, s enyésznek el pillanatok alatt. Ám a pompázat ezzel nem ér véget, hisz újra és újra kezdődik a csoda... Csakhogy van egy szépséghibája a dolognak: állítólag horribilis összegbe kerül a produkció... A napokban a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársai tartották meg soron következő munkaértekezletüket. A beszélgetésre meghívták Szilágyi Menyhértet, a megyei közgyűlés alelnökét, Molnár Györgyöt, Békéscsaba alpolgármesterét és Goldmann Györgyöt, a város kulturális bizottságának elnökét. Most persze gondolhatja a tisztelt olvasó, hogy tévedésből került egymás alá e két bevezető bekezdés, pedig ezúttal nem a nyomda ördöge tréfálkozik. Ez az értekezlet valóban egy tűzijátékhoz volt hasonlatos, ötletek, elképzelések sziporkáztak, melyek valahogy csak nem akartak egységes egésszé összeállni. Külön-külön valóban szimpatikus volt a résztvevőknek az intézményre vetített jövőképe. Csakhogy, a vélemények — egyelőre úgy tűnik — messze elzúgnak egymás mellett. A megyei közgyűlés alelnöke — aki érthető okokból még csak a saját, ,s nem testületé véleményét hozta magával e tanácskozásra — az egyeztetés híve. Társulási formát ajánl a megyeszékhely önkormányzatával, hogy a városi s a megyei kulturális tevékenység egyaránt támogatókra találjon. Az alpolgármester a tagintézmények (Tégla Közösségi Ház, Balassi, nemzetiségi klubház stb.) önállóságát szorgalmazza — ettől a művelődési központ munkatársai (finoman fogalmazva) idegenkedtek —, hogy „a megyei, s a városi tevékenység „letisztítása” után, önálló arculatot lehessen adni a város kulturális életének”. Persze (s ez tette csak igazán sokszínűvé a tűzijátékot) az épületek tulajdonjogáról is szó esett. És ékkor, a vendégek tájékoztatója után következett csak a java, az igazi görögtűz, a művelődési központ munkatársainak hozzászólásaiból. Volt, aki amatőr művészeti szervezetek székházában gondolkodott, s voltak, akik holland példákkal hozakodtak elő. Egyesek a város egységes közművelődési koncepcióját hiányolták, mások a technikai fenntartás költségeiről tartottak Okos eszmefuttatást. Nem véletlen, hogy Szilágyi Menyhért így búcsúzott a rendezvény végén: „Sokat tanultam ezen a délelőttön”. S ha már tűzijátékot emlegettünk idáig, ne feledkezzünk meg a dolog szépséghibájáról sem! Arról, hogy drága mulatság, majdhogynem úri passzió az efféle szórakozás. Vigyázni kell hát — s ennek is hangot adtak e tanácskozáson — nehogy a színpompás sziporkáknak, s a tulajdonjogi vitáknak áldozatul essen szűkebb hazánk közművelő(Folytatds a 3. oldalon) A mezőberényi befagyott halastó jó szórakozást nyújt az ai ra sétáló óvodásoknak Fotó: Gál Edit A kompromisszum felé Az FKgP és az Agrárszövetség megbeszéléseiről Január 31-én Békésben is lesz tej- demonstráció Országos tejdemonstráció lesz január 31-én Budapesten, a Parlament előtt és további három helyszínen. A tejtermelők így kívánnak tiltakozni az immáron tarthatatlan helyzetük miatt. Békés megye csatlakozik a megmozduláshoz — döntötte el tegnap mintegy 55 termelőegység képviseletében fél- száznyi gazdasági vezető. Mához egy hétre, csütörtökön Békésen, Békéscsabán, Gyomaendrődön, Gyulán, Szarvason és Orosházán a délelőtti órákban ingyen osztogatják a tejet — tudtuk meg Laczó Páltól, a megyei termelőszövetkezeti szövetség főmunkatársától, aki még azt is elmondta, hogy a végleges helyszínek csak hétfőn konkretizálódnak. A Békés megyei tiltakozás fő szervezője Koltay Zsolt, a szarvasmarha-tenyésztők megyei érdekközösségének elnöke lesz. — 1. s. — Az FKgP és az Agrárszövetség megbeszéléseiről tegnap megbeszélést tartottak a Független Kisgazdapárt és az Agrárszövetség elnökségének képviselői. A történelmi jelentőségűnek tartott találkozón mind. két fél képviselői kijelentették, hogy elsődleges céljuk á magyar mezőgazdaság jövőjének és a falu békességének biztosítása. Ennek érdekében mindenekelőtt elengedhetetlennek tartják a kifosztott kistulajdonosok rehabilitációját. A kárpótlási törvény jelenlegi tartalmában, úgy a Független Kisgazdapárt, mint az Agrárszövetség számára elfogadhatatlan. Az elvett, megváltott, kikényszerített földfelajánlással elvesztett földek esetében 100 százalékos természetbeni földtulajdonosi rehabilitációt tartanak szükségesnek mindazok esetében, akik a földműveléssel foglalkozni kívánnak. Gazdaságpolitikai szempontból is súlyos hibának tartják a degresszió elvét, hiszen az nyilvánvalóan az életképtelen törpebirtokok kialakulását segítené elő. A földvásárlás tekintetében védőjogszabályokat tartanak szükségesnek, azt biztosítandó, hogy a föld magántulajdonát magyar állampolgárok szerezhessék meg. A tulajdoni rehabilitációval párhuzamosan sürgős szükségét látják az új földtörvény és a szövetkezeti törvény megalkotásának. A szövetkezés elvei kizárólag a magántulajdonon alapulhatnak, a szövetkezés szándéka csak a közös gazdálkodás lehetséges előnyeinek felismeréséből fakadhat. A tárgyalófelek összegzésképpen megállapították: a politikai nézetkülönbségek ellenére megtalálhatóak azok a kapcsolódási pontok, melyek e nehéz korszakban a kibontakozást szolgálhatják. Egyetértettek abban, hogy fontos részletekben még számos kérdés tisztázásra vár, ezért a szakértői tárgyalások azonnali folytatása mellett döntöttek. Kijelölték a delegációk vezetőit Benke Attila (FKgP) és Nagy Húszéin Tibor (Agrárszövetség) személyében. Művészeti Alap-tagok tanácskozása Mi lesz az alföldi Tárlattal? „Szeretnénk és javasoljuk, hogy a képzőművészeti élet Olyan értékeit, miint az 1991- ben esedékes Alföldi Tárlat, a grafikai művésztelep és az országos grafikai biennálé továbbra is rangos eseménye legyen e régiónak. Javasoljuk az önkormányzatnak, hogy megfelelő támogatással segítse ezek megrendezését, természetesen nem kizárva azt, hogy bizonyos reformokra, változtatásokra mindhárom esetében szükség lehet." Így összegezhető tizenöt Békés megyében élő képzőművész, • Művészeti Alap-tag kialakult álláspontja azon a tegnap esti tanácskozáson, melyet Békéscsabán, a megyei könyvtárban tartottak. Elsőként Varga Géza szobrászművész számolt be a Művészeti Alap legutóbbi, budapesti tanácskozásáról, ahol az Alap átalakításáról tárgyaltak, és a legtöbben azt a változatot helyeselték, amely egyesület és alapítvány formájában kívánja az eddigi szervezetet megújítani, hatékonyabbá tenni. A tájékoztató utáni eszmecsere bontakoztatta ki azt a már fentebb idézett véleményt, hogy a régió képzőművészeti dolgait, a képzőművészeti élet folyamatosságát elsősorban a Művészeti Alap tagjainak kell felvállalni, javasolni a döntéshozóknak, Vágréti János festőművész vázolta ezután azokat a lehetőségeket, melyek az előkészítés stádiumában levő városi kulturális érdekszövetség megalakulásával a képzőművészek számára 1* nyitottak és fontosak lehetnek. A jelenlevők úgy látták, hogy az érdekszövetségben részt venni olyan lehetőség, melyet feltétlenül meg kell ragadniuk. — 8 — Ma is a jövő a tét! Most már ritkán ronthatok — mondja Békéscsaba legbiztosabb barcelonai jelöltje Nem tudom, vajon az olimpiai mozgalomhoz közel állóknak nehéz találós kérdés lenne-e, ha felírnánk számukra egy dátumot, mondjuk: 1992. július 26—augusztus 8- át. Azt bizonyára könnyedén kitalálnák, ez a barcelonai játékok kellős közepe, a részletekkel azonban már alighanem bajban lennének... ónodi Henrietta, a Békéscsabai Előre Spartacus Európa-bajnoka azonban kapásból rávágja: „hát persze, akkor lesznek a tornaversenyek!’’ Ezzel már helyben is vagyunk, vajon jó bő egy évvel az újabb nagy megmérettetés előtt mi újság a Kórház utcai csarnokban? A lila-fehér színeket sokáig büszkén hordozó vidéki nagyegyesület éppen darabjaira osztódik szét, s kerül rendkívül nehéz körülmények közé, legalábbis a korábbi időszakhoz képest. A mai városi önkormányzati (Folytatás a 8. oldalon)
