Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991. január 24„ csütörtök Az amerikai gazdaság és az Öböl-háború Az amerikai központi bankrendszer (FED) kész tovább mérsékelni a kamatlábakat. ha az amerikai bankok továbbra sem bővítik hiteleiket, ám túl erőszakos pénzpolitikai intézkedésekkel nem szabad „felhígítani” az amerikai nemzetgazdaságot, mert az öbölháború költségei amúgyis gyengítik — jelentette ki Alan Greenspan, a FED elnöke. Greenspan a képviselőház költségvetési bizottsága előtt elmondta, hogy az Egyesült Államok lakosságára várhatóan nem fognak kivetni magasabb adókat az Öbölháború miatt, hacsak nem történnek olyan váratlan események, amelyek egyetlen háborús forgatókönyv variánsai között sem szerepelnek. Egyelőre egyértelműen elhamarkodott lépés volna az adóemelés, bár tény, hogy a légiharc naponta több száz millió dollárba kerül — mondotta a FED elnöke. A nagyobb hadikiadások csak akkor vonnának súlyos következményeket maguk után, ha újra fel! kellene tölteni a Reagan- kormányzat idején felhalmozott arzenált, amire a hidegháború befejeztével — úgy tűnik — egyelőre nincs szükség — vélekedett. Az egyik honatya a bizottsági ülésen mindenesetre megjegyezte, hogy nem szabad a lakosságot abban a hitben ringatni, mintha a források kimeríthetetlenek volnának, és bőven jutna pénz vajra is, meg ágyúra is. A képviselőház demokrata párti -tagjait egyébként felettébb nyugtalanítja, hogy nem kapnak kielégítő információt a háborús kiadásokról, ezért kedden törvényjavaslatban indítványozták, hogy a Bush-kor- mányzat havonta adjon ki jelentést. Adatokat akarnak kapni arról is, hogy az Egyesült Államok szövetségesei mennyivel járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. Greenspan elmondta még: Irak augusztus eleji . kuvaiti inváziója kulcsszerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok recesszióba jusson. A FED elnöke szerint több esély lett volna a visszaesés elkerülésére, ha az Öböl-válság nem torkollott volna háborúba, ám a világnak hosszahb távon sokkal nagyobb árat kellett volna fizetnie, ha hagyták volna, hogy Irak bitorolja a világ olajkészleteinek 60 százalékát. A FED elnöke szerint semmi sem utal arra, hogy a recesszió mély és tartós lesz. ezért a kongresszus jobban teszi, ha nem függeszti fel a költségvetési hiány csökkentését előíró törvényt. (A testület — recesszió lévén — megengedhetne magának effajta lépést.) Újabb iraki provokácié Támadás Tel-Aviv ellen Az izraeli rádió közlése szerint a Tel Aviv ellen végrehajtott kedd esti iraki rakétatámadásnak három halálos áldozata és hetvenhá- rom sebesültje van; az elhunytak azonban nem közvetlenül a töltet felrobbanása miatt, hanem szívrohamban vesztették életüket. A támadás után egyébként nyilatkozott a CNN amerikai televíziós hálózatnak Benjamin Netanyahu izraeli külügyminiszter-helyettes, s jelezte, hogy országa nem készül azonnali visszavágásra. — Nem a szívünkkel, hanem a fejünkkel kell cselekedni — mondotta, bár hozzátette: Izrael semlegesíteni fogja az iraki rakétákat. Ezzel egyidőben Zalman Shoval, Tel Aviv washingtoni nagykövete egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy Lawrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese tartósan Izraelben marad a két kormány politikájának egyeztetésére. Bár az Egyesült Államok köztudottan szeretné elkerülni Izrael bekapcsolódását az öbölbeli konfliktusba. megfigyelők körében még így is feltűnést keltett, hogy a cél érdekében ilyen magasrangú amerikai kormánytisztviselő marad hosz- szabb ideig a közel-keleti országban. Ami az iraki támadás nemzetközi visszhangját illeti. Pérez de Cuellár ENSZ- főtitkár kedden „mélységes sajnálatát” fejezte ki az akció miatt. — A támadás semmivel sem Igazolható — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli: minden fél önmérsékletet tanúsít a helyzet romlásának elkerülésére. A brit kormány is elítélte a támadást, ám egyben visz- szafogottságra kérte Izraelt, mondván: ne hagyja, hogy Irak belerángassa a háborúba. A csehszlovák—magyar kapcsolatok jók, bár vannak még problémák Nagyon közel áll egymáshoz Csehszlovákia és Magyarország álláspontja a Varsói Szerződés tevékenységének befejezésével kapcsolatban — állapította meg Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter, a Narodna Obroda című pozsonyi lap szerdai számában megjelent interjújában. A budapesti magyar- csehszlovák—lengyel hármas külügyminiszteri találkozó után lefolytatott beszélgetésben á Narodna Obroda megkérdezte Dienst- biertől: miként értékeli Prága azt a magyar álláspontot, miszerint a csehszlovák külpolitika elsietett, és úgy tűnik, mintha bizonyos vonatkozásokban elébe akarna vágni a magyar diplomácia kezdeményezéseinek. A csehszlovák külügyminiszter válasza szerint ez a versenyzési elv nem csupán helytelen és félrevezető, de akár „kontraproduktiv” is lehet. A világ fejlett országai érdekeltek a Csehszlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal való együttműködésben. s az ezen országoknak nyújtandó segítség attól függ, hogy e három ország képes-e együttműködni egymással — jelentette ki Dienstbier. A csehszlovák külügyminiszter leszögezte, hogy a külpolitika tekintetében nincs szó a .kompetenciák megosztásáról” a csehszlovák szövetségi kormány, illetve a két tagköztársaság kormánya között. A csehszlovák—magyar kapcsolatok nem rosszak — mondta Dienstbier —. vannak azonban különböző problémák, miként az szomszédok között lenni szokott. A miniszter konkrétan a bősi vízmű ügyét, valamint a nemzeti kisebbségek ügyét említette. Veszélyben a szovjet— amerikai csúcs? James Baker amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban három balti vezetőt fogadott. Miközben a fotósok elé álltak, Baker közölte, hogy a baltikumi események veszélyeztethetik a két nagyhatalom közötti „hatalmas előrehaladást”. A találkozó során Bronius Kuzmickas litván alelnök arra kérte az amerikai külügyminisztert, hogy ne tartsák meg a február 11—13-ra tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Amerikai tisztségviselők korábban már arról beszéltek, hogy a csúcstalálkozó „a levegőben lóg”. Kuzmickas mellett a megbeszélésen részt vett Dainis Ivans lett alelnök és Endel Lippmaa észt tárca nélküli miniszter is. Margaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok elítél „minden megfélemlítést és az erő alkalmazását” a balti államokban, és mélységesen sajnálja az elvesztett emberi életeket. Veszélyt jelenthet-e számunkra a szlovákiai atomerőmű Az utóbbi időben két kisebb tűzeset is előfordult csehszlovák atomerőművekben, Dukovanyban, illetve a magyar határtól mintegy 60- 70 krn-re levő apátszentmi- hályi (Jaslovské Bohunice-i) atomerőmű egyik blokkjában. Ezek szerencsére nem jártak semmiféle nukleáris következménnyel, ám különösen a bohunicei üzemzavar mégis nyugtalanította a környéken élőket és a szomszédos országok lakosságát. Ráadásul erről az erőműről köztudott, hogy nem éppen a legkorszerűbb technológiákkal, a mai biztonsági előírásoknak megfelelően építették, és üzemeltetik. Emiatt az osztrák kormány korábban a szlovákiai atomerőmű bezáratásáért lépéseket is kezdeményezett. Franz Vranitzky osztrák kancellár jelezte Marian Calfa csehszlovák miniszterelnökhöz intézett levelében; az osztrák lakosságot aggasztja a két ország közös határához közeli atomerőmű működése és akár több milliárd schilling értékű támogatással — ezen belül elektromos energia szállításával is — hozzájárulna az apátszent- mihályi erőmű bezárásához, és a kieső áramtermelés pótlásához. Mi erről a magyar szakemberek véleménye? Valóban akkora veszélyt jelent-e a szomszédos országban működő atomerőmű? Kérdéseinkre Ördögh József, az Országos Atomenergia Hivatal vezetője válaszolt. — A szlovákiai atomerőmű két-két különböző műszaki és biztonsági színvonalú blokkal üzemel. Ismereteink szerint az osztrák aggodalmakat elsősorban a két régebbi VVER-típusú (szovjet) blokk váltotta ki. Ezek kétségtelenül elavultak, s a mai biztonsági előírások ilyenek üzembe helyezését már nem engedélyeznék — mondja Ördögh József, ám hozzáteszi: arról azért nincs szó, hogy ezek ne lennének megfelelő mértékben biztonságosak, hiszen megépítésük idején is gondosan kidolgozott és ellenőrzött szabványokat kellett betartani. Napjainkra azonban alaposan megszigorították az atomerőművek részére előírt biztonsági követelményeket. Ebben a környezetvédelmi mozgalmak is szerepet játszottak. De a régebbi blokkokkal azonos típusokat még több országban használnak, nemcsak a Szovjetunióban, hanem például Bulgáriában is. A félreértések eloszlatására szeretném hangsúlyozni: ezek egyike sem „csernobili” típusú! A csernobili blokkoktól eltérő rendszerűek, azoknál korszerűbbek. Bár az is igaz, hogy a mi paksi erőművünk biztonsági színvonalát nem érik el. — És ha üzemzavar következik be egy ilyen — Magyarországhoz közeli — erőműben? Érintheti egy ilyen baleset hazánk lakosságát? — A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt érvényben van két egyezmény a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítésről, illetve a szükséges segítségnyújtásról. Hazánk mindkettőhöz csatlakozott. A gyors értesítés kötelezettségét vállalók minden nukleáris balesetről, amely más országokat veszélyeztethet, haladéktalan és a védelmi intézkedések meghozatalához elegendő részletességű tájékoztatást adnak egy nemzetközi ügyeleti rendszer révén. Ennek működését hazánk vonatkozásában is rendszeresen ellenőrzik. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal pedig éppen a tnúlt év szeptemberében született egyezmény arról, hogy a két fél közvetlenül is értesíti egymást a környezetet esetleg veszélyeztető atomerőművi üzemzavarokról, továbbá azokról, amelyek a másik ország lakosságában aggodalmat kelthetnek. — Így működött ez a rendszer a január közepén bekövetkezett bohunicei tűzeset során is? — Így, és azonnal megtudhattuk, hogy nukleáris veszély szerencsére nem volt. A nem létfontosságú rendszerek villamosenergiaellátását szolgáló elosztósínek helyiségében keletkezett a tűz, amit az erőmű tűzoltói azonnal eloltottak, és a reaktort a tűz észlelésekor nyomban le is állították. Zá-> rójelben jegyzem meg: erre a leállításra óvatosságból, az üzemviteli előírások miatt volt szükség. Ha komolyabb az üzemzavar, akkor automatikusan leállítja az ellenőrző rendszer az erőművet. A tűz következtében egyébként sem az erőművön belül, sem pedig a külső kör-i nyezetben nem észleltek radioaktív szennyeződést. Ezt a többszintű magyar ellenőrzési rendszer mérései is igazolták. A honvédség, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a polgári védelem keretében működő szervek a határ mentén — fokozott gyakoriságú — méréseket végeztek, de nem észleltek eltérést a normális értékektől. Bulgária: Hatalmas áremelés? Beigazolódlak azok a jóslatok. amelyek szerint február l-jétől hatalmas mértékű áremelések lesznek Bulgáriában. Január elején a Duma című szocialista napilap jól tájékozott forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a február l-jétől bevezetendő teljes árliberalizáció után átlagosan ötszörösére emelkedik majd azoknak az élelmiszereknek az ára, amelyeket továbbra is rögzített áron hoznak forgalomba. A kormány akkoriban cáfolta a lap értesüléseit, a szocialistákkal szembenálló lapok össztüzet zúdítottak a Dumára. azzal vádolták, hogy szítja a társadalmi feszültséget. A szerdai bolgár napilapokban közölt ártáblázat mégis mindenben megerősíti a korábban kiszivárogtatott értesüléseket. Az új árakról a kormány a szak- szervezeteket értesítette. Jelenleg a kompenzáció mértékéről folyik kemény vita. A Dlmitar Popov vezette kormány tervei szerint a továbbra is rögzített árú élelmiszerek közül a kenyér ára 5,4—6,1-szeresére, a húsé átlag ötszörösére, a tejé 5,6- szorosára, a sajtoké 4,4—4,7- szeresre, a kristálycukoré háromszorosára, míg az étolajé ötszörösére nőne. A városi tömegközlekedési díjak 11,6-szorosukra emelkednének. Egyelőre nem tudni, hogy a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselői kerékasztal-tárgyalásukon milyen megoldásra iutnak az árliberalizációról és az áremelés kompenzálásáról. A kormány mindenesetre január elején vállalta, hogy az áremelések következtében keletkező megélhetési költségnövekedést átlag 70 százalékban kárpótolja. «•»wo««, . * r°r ífurterMgetim znl/ÜMAkSlÓ LIV ÜLLMAN ÉS MICHAEL YORK ELHAGYTAK IZRAELT Liv Ullman és Michael York, ismert színészek, akik a háborús veszély ellenére tovább akarták forgatni Izraelben az Eltévelyedett apa című filmet, amelynek rendezője Vilmos Zsigmond, a biztosítótársaságok nyomására kénytelenek voltak elhagyni az országot. A biztosítótársaságok ugyanis megfenyegették őket, hogy felbontják a velük kötött szerződést. A színészek kijelentették, hogy mindenképpen visszatérnek Izraelbe, a forgatásra. SZEX A LIFTBEN Egy francia női magazin körkérdést végzett, amelynek alapján kiderült, hogy a francia nők és férfiak legtöbbje jobban szereti a szexet a strandon, mint az ágyban. A megkérdezett férfiak 20 százaléka a legszívesebben Ann Sinclair francia tévécsillaggal találkozna az ágyban, 17 százalékuk Catherine Deneuve- vel, 14 százalékuk pedig Kim Bassinger amerikai filmszínésznővel. Alain De-' lont szeretné még mindig szeretőjének a legtöbb francia nő. Utána következik Patrick Brnell színész, majd Alain Souchon énekes. A megkérdezettek 31 százaléka szerint a legerotikusabb a strandon szeretkezni, 30 százalékuk pedig az ágyra szavazott. A megkérdezettek 4 százaléka a liftben szeret' a szexet, 3 százalékuk a konyhában vagy a munkahelyen. TUDATOSAN TERJESZTETTE AZ AIDS-ET Január végén egy kaliforniai bíróság .elé állítanak egy AIDS-ben megbetegedett férfit, mert szexuális kapcsolatot tartott fenn egy nővel, akit nem figyelmeztetett arra, milyen betegségben szenved. Az Egyesült Államokban valószínűleg ez lesz az első eset, hogy valakit azért állítanak bíróság elé, mert tudatosan terjesztette az AIDS-et. A nő időközben gyermeket szült, és feltételezik, hogy a szóban forgó férfi az apja. Az anya és a gyermek vérében kimutatták az AIDS vírusát VÉSZTÖN: 1224 m2 területű, 48X38 m-es új ipari csarnok 200 m2 szociális és raktárhelyiséggel kiadó vagy eladó MEZŐBERÉNYBEN: 66X11.5 m-es, 760 m2 alapterületű csarnok RAKTÄROZASRA vagy EGYÉB tevékenységre bérbe adó Érdeklődni: a (66) 51-283-as telefonszámon.
