Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII MPILIP 1991. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM OlP-elikészlletek Emelkedő lakáshitel-kamatok Az Országos Takarékpénztár rendkívül nehéz helyzetbe kerül azáltal, hogy a Parlament a múlt év utolsó előtti napján döntött a kedvezményes lakáshitelek kamatainak emeléséről. A hitelállomány mintegy 220 milliárd forintra tehető, s többr millió számlatulajdonos van, akiket a következő hetekben, hónapokban kell kiértesíteni a jogszabályváltozásokról. Az OTP-nél a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: szerdán jutottak hozzá a Parlament által elfogadott törvényrészlet hatályos szövegéhez. Ennek ismeretében láthattak hozzá az ' előkészületekhez: csütörtökön már megkezdik azoknak a leveleknek a megszövegezését, amelyek arra szolgálnak, hogy az ügyfelek megismerkedjenek a változásokkal, lehetőségeikkel és tennivalóikkal. Hamarosan megkezdik a levelek nyomtatását is és várhatóan január közepétől már folyamatosan kézhez kapják a küldeményeket. A kiértesítés valószínűleg február közepére fejeződik be. A lakáskölcsönadósoknak 30 napon belül kell válaszolniuk az OTP levelére,’ addig kell eldönteniük, hogy melyik változatot fogadják el a Parlament által jóváhagyott két megoldás közül. A törlesztés pontos szabályairól az OTP napokon belül a sajtó segítségével tájékoztatni fogja a lakosságot. Ismeretes: január elsejétől emelkedtek a kedvezményes lakáshitelek kamatai. Az emelkedés azonban attól függ, hogy a kölcsönadós a Parlament által jóváhagyott két változat közül melyiket választja. Az első változat szerint az 1988. december 31. előtt felvett 0-tól 3,5 százalékig terjedő kamatozású kedvezményes lakáshitelek kamatai 15 százalékra emelkednek. A törlesztőrészlet január 1-jétől — az idén — egységesen 1500 forinttal emelkedik. Akinél ez a többletbefizetés nem fedezi a megnövekedett kamatköltségeket, ott a különbözetet a költségvetés kiegyenlíti. Ha az 1500 forintból még megmaradna, ezt tőketörlesztésként számolják el, vagyis a hitel visszafizetése gyorsul. A második változat szerint a kedvezményes hiteleknél a költségvetés a tőketartozás felét elengedi, míg a másik felére pénzpiaci, vagyis jelenleg 32 százalékos kamatot állapít meg. Ám ebben az esetben is — az idén — 1500 forinttal emelkedik egységesen a havi törlesztőrészlet. Ha nem elegendő a többlet a kamatok kifizetésére, a költségvetés állja a különbözetet. Amennyiben a havi 1500 forintból futja, a fennmaradó rész a tartozást csökkenti. Más a helyzet a lakáscélú bankkölcsönökkel, amelyeknek kamata meghaladja a 3,5 százalékot. Ezeknél a szabályok 1992-től változnak. Itt is két változat közül lehet választani. Az első szerint a bankkölcsönök kamata 1992-ben emelkedik 15 százalékra, míg a második változat alapján pénzpiaci kamatokat vezetnek be, ám az állam elengedi a tőketartozás egyharmadát. Nagyobb önállóság, erőteljes piackutatás Sorsdöntő év vár a Gyulai Húskombinátra Rendszerváltás ide vagy oda, Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója az új év első munkanapján műszakkezdés előtt tájékoztatta a dolgozókat a vállalat elmúlt évi eredményeiről és vázolta az idei fő célkitűzéseket. Az elmúlt évről 6zólva elmondta, hogy a megye legnagyobb élelmiszer-feldolgozó üzemében sem volt másként a helyzet, mint a gazdaság és a társadalom egészében. Rendkívüli bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, és előre nem látható akadályok gátolták a termelést, amelyek miatt nem egy esetben menet közben módosítani kellett az elképzeléseket. Az első félév ellentmondásaira jellemző; bár jól kezdődött, megfelelő volt az előkészítés, az év első két hónapjában kevesebb sertést tudtak felvásárolni, mint amennyire számítottak. A második félévben a pestis mintegy 50 millió forint veszteséget okozott a nagyvállalatnak. Augusztus közepétől csökkentették az exporttámogatást. Három hétre leállt a termelés a hűtőház üzembe helyezése miatt. Sertésből 410 ezret vágtak, ez 30 ezerrel kevesebb a tervezettnél. Ennek „köszönhetően” a 150 millióra tervezett eredmény helyett „csak” 50 millió forint lett a nyereség. Igaz, 32 százalékkal tudták növelni a dolgozók . bérét, sőt, kiosztották a 13. havi fizetést is. Árbevételük elérte az 5,2 milliárdot, exportbevételük pedig a 32 millió dollárt és 18 millió rubelt! Az export nagyobb arányú növekedése abból adódik, hogy számottevően csökkent a belföldi kereslet. Az export aránya 60 százalékkal, a belföldi értékesítés 40 százalékkal nőtt. Az idei évről és kilátásokról szólva elhangzott, hogy fokozni szeretnék a termelést. Elérhetőnek látszik a félmillió sertés felvásárlása, ezenkívül szeretnének 15 ezer marhát is levágni és feldolgozni. Fokozzák az exportot, ami nem lesz könnyű, hiszen köztudott, hogy a dollárelszámolásra való áttérés és az állam „kivonulása” a külkereskedelemből, rászorítja a vállalatot a nagyobb önállóságra, az új piacok keresésére. — Ez az év — hangsúlyozta a munkásgyűlés résztvevői előtt a vezérigazgató — mindenképpen sorsdöntő lesz a vállalat történetében és jóval nehezebbnek ígérkezik, mint a tavalyi. Kezdetnek nem volt rossz, hogy január 1-jétől 10 százalékkal növelték a béreket, szeretnék a második félévtől tovább emelni. Ez már a teljesítménytől függően történhet. Kép, szöveg: Béla Ottó A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Békéscsabai XJnicon Ruházati Vállalat újévi munkakezdéséről az 5. oldalon számolunk be. Ez évben félmillió sertést kell levágni és feldolgozni Hány százalék a négy százalék? Sztrájk a „vezérállásban 99 Az új év első munkanapján, szerdán hajnali 5 órától 7 óráig figyelmeztető sztrájkot tartottak a mozdonyvezetők. A Mozdonyvezetők Szakszervezete azért döntött a sztrájk mellett, mivel hoszsas tárgyalások után sem sikerült kiharcolniuk a 29 százalékos béremelést. Bár a MÁV vezetése január 1-jétől a vasút minden dolgozójának, így a mozdonyvezetőknek is 25 százalékos alapbéremelést helyezett kilátásba, ezt a masiniszták kevésnek találták. Véleményük szerint ugyanis, alapbérük ténylegesen csak 20 százalékkal emelkedne. A kétórás munkabeszüntetés idején a hajnali vonatok háromnegyede nem közlekedett, így sokan csak késve jutottak el munkahelyükre. A mozdonyvezetők sztrájkja miatt az országban az 506 menetrend szerinti nemzetközi gyors- és személyvonat közül 292 kényszerült kétórás veszteglésre a különböző állomásokon — tájékoztatta az MTI munkatársát szerdán reggel Földesi Sándor, a MÁV Vezérigazgatóság főmenetirányítója. A leállt személyvonatoknak mintegy 80 százaléka, 230-240 volt murikásvonat, amelyek veszteglése miatt sok ezren késtek el munkahelyükről. A mozdonyvezetőknek mintegy 23-24 százaléka nem lépett sztrájkba, s így a menetrend szerinti vonatok közül 122 nem állt le a kétórás sztrájk idején. A visz- szatartott vonatok közül 65 személyvonatot reggel 7 órakor sem indítottak el, mert menetideje 2 óránál rövidebb, s így ezen a napon teljesen kiesett a menetrendből. A tehervonatok közül 88-at kényszerítettek veszteglésre a sztrájkoló mozdonyvezetők. A bejelentések szerint a MÁV Vezérigazgatóság készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat a mozdonyvezetők képviselőivel. * * * Meglehetős zűrzavarra számítottam a békéscsabai pályaudvaron, hiszen reggel 5-től 7-ig az utasok a mozdonyvezetők figyelmeztető sztrájkjának „áldozatai”. A felzúdulás helyett azonban fegyelem és rend fogad a vasútállomáson. Alföldi Károly állomásfőnök és Hankó András vontatási főnök taktikai megbeszélést tartanak. — A reggeli hírekben azt hallottam, hogy vannak az országban olyan helyek, ahol nem csatlakoztak a sztrájkhoz és menetrendszerűen indultak a szerelvények. Van-e (Folytatás a 3. oldalon) Mennyivel drágul a benzin? Várhatóan a jövő héten drágul a motorbenzin fogyasztói ára, miután az Országgyűlés elfogadta a benzin fogyasztási adójának növelését, s ezen kívül — az MTI értesülése szerint — termelői áremelés is előkészületben van. Az 1991. évi költségvetési törvény, amelynek része a benzin fogyasztási adójának növelése, csak a jövő hét elején jelenik meg a Magyar Közlönyben, így az üzemanyagot forgalmazó vállalatoknak csak azt követően kell befizetniük a literenkénti 33 forintos fogyasztási adót. A fogyasztási adó emelkedése literenként mintegy 8 forintos árnövekedést okoz, amit a forgalmazó vállalatoknak nem kötelező áthárítani a fogyasztóra, hiszen január elsejétől liberalizált az üzemanyag behozatala, forgalmazása és ára, ám ekkora költségnövekedést várhatóan sem az Áfor, sem a többi cég nem tud magára vállalni. Ezzel kapcsolatban Antal Lajos, az OKGT kereskedelmi igazgatója szerdán csak annyit mondott, hogy az árváltozás részleteiről néhány nap múlva tájékoztatják a közvéleményt. Emlékeztetett arra, hogy a kormány január elsejétől — a liberalizációd val egyidejűleg — megszüntette a dolllárelszámolású kő- olajimport költségvetési támogatását. Az energiahordozó forgalmazói (így az OKGT is) vásárlásaikért piaci árat fizetnek, miként az eladásaikért is piaci árat számítanak fel. Emelkedő szabadárak Csak a kávé ára marad... Bár január 2-án nem egy üzletben még tavalyi árakon lehetett hozzájutni az élelmiszerekhez, csak napok, legfeljebb hetek kérdése az általános drágulás. Az élelmiszer-ipari vállalatok döntő többsége ugyanis már tájékoztatta a kereskedelmet az — egyébként szabadáras — árucikkek úgynevezett ajánlott fogyasztói áráról, s a megnövekedett költségeket a kereskedelemre, végsősoron a vevőkre hárítják. Az már csak technikai kérdés, hogy egy-két héttel előbb vagy később jelennek meg a magasabb árak az üzletekben. Annyi már bizonyos, hogy az év első két- három hónapjában szinte minden hét elején számíthatunk kellemetlen meglepetésekre. A szinte egész Budapestet ellátó Alfa Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese, Hajdú György, az MTI kérdésére elmondta, hogy január másodikáfól szállítják drágábban a lisztet, a cukrot és néhány vegyi árut, de már most dolgoznak azon az árlistán, amely a január 21-i áremeléseket tartalmazza. A kávén kívül egyébként nem is tudott olyan terméket megnevezni, amelynek drágulását ne jelezték volna már eddig a termelők. Elmondta azt is, hogy a cég forgalma az áremelkedések miatt már tavaly is mintegy 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, s attól tart, hogy ez a tendencia az idén tovább folytatódik. A vállalat a termelői árak növekedéséből semmit nem tud vállalni, hiszen saját költségeik is folyamatosan növekednek. Naponta 300 gépkocsival szállítják az élelmiszereket a budapesti és vidéki üzletekbe, s az üzemanyagköltségek emelkedését csak az tudná ellensúlyozni, ha a forgalmat növelhetnék. Erre azonban a jelenlegi és a várható árak ismeretében nincs kilátás.
