Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

1991. Jannár 3., csütörtök A görög Kormány és az albán menekültek A görög kormány bizottsá­got hozott létre szerdán, az Albániából érkező menekül­tek ügyeinek intézésére. Konsztantin Micotakisz mi­niszterelnök aznap közölte á sajtóval, hogy kormánya anyagi segítséget kér a me­nekültek ellátásához az Eu­rópai Közösségektől a pénte­ken kezdődő, brüsszeli kül­ügyminiszteri értekezleten. Egyben azt is bejelentette, hogy január 13-án Albániába látogat, és tárgyal a mene­Zimbabwéban remélik, bogy hamarosan itt lesz Afrika Hol­lywoodja. Reményükre egyelőre még csak egyetlen — igaz, kü­lönös — figura felbukkanása ad okot: a Zambezi folyó mentén, a Viktória vizes és festői kör­nyékén maga Sherlock Holmes jár-kel, elmaradhatatlan hegedű­jével, pipájával, no és oldalán Watson doktorral, hogy a londo­ni Baker street átható ködje he­lyett ezúttal itt, a világ legkel­lemesebb kiimáján derítsen kültkérdésről a szomszédos ország vezetőivel. Micotakisz maradásra szó­lította fel sajtónyilatkozatá­ban az Albániában élő görö­göket. (A menekülők zöme görög nemzetiségű.) Mint mondta, a megoldást prob­lémáikra nem a menekülés, hanem az albániai demokra­tizálódás kell hogy jelentse. A görög vezetőket szem­mel láthatóan aggasztja a menekülthullám. Nemcsak a belőle fakadó anyagi terhek fényt holmi rejtélyekre. Mon­dani se kell, egy hosszabb té­vésorozat egyik epizódjáról van szó. Sherlock Holmes megsze­mélyesítője Christopher Lee brit színész, s a produkcióban tevékeny részt vállal a zimbab­wei filmipar is. Ez utóbbi léte nem olyan nagy meglepetés azoknak, akik figyelemmel kí­sérték az elmúlt években az eze­ken a tájakon készült, többnyi­re a dél-afrikai apartheid ellen agitáló filmeket. miatt, hanem azért is, mert gyanítják, hogy Tirana sze­retne megszabadulni az or­szágban élő görög kisebbség­től. Ennek az aggodalomnak adott hangot szerdai rádió- nyilatkozatában Janisz Var- viciotisz védelmi miniszter. Utalt rá, hogy a menekülők egybehangzó beszámolói sze­rint a korábban szigorúan őrzött albán—görög határon most szinte akadálytalanul lehet átjutni, az albán ha­tárőrök szemet hunynak. A. védelmi miniszter értékelése szerint ez megerősíti a gya­nút, hogy Tirana örül a gö­rög nemzetiségű lakosság exodusának. (Görög adatok szerint 350 ezer görög nem­zetiségű él a 3,3 milliós Al­bániában.) Az idő múlásával csökkent az igény a dél-afrikai fajüldözőket elítélő filmek iránt; igy lénye­gében kihasználatlanul maradt az ezekhez a filmekhez kiala­kított infrastruktúra. Most, hogy Sherlock Holmes errefelé üldö­zi a kincset érő gyémántok tol­vajait, s ezenközben a század­fordulós történet szálai a fővá­rosba, Hararéba is elvezetnek, a zimbabwei filmesek arra számí­tanak, hogy sikerül más pro­dukciókat is idecsalogatni. No, nem mintha nem kellene eköz­ben megvívni a konkurenciával: a legtöbb afrikai helyszínt igény­lő nyugati filmet Kenyában for­gatják. Piac­gazdaság Magyar­országon Nem működhet piacgaz­daság, ha a társadalom túl­nyomó többsége úgy érzi, hogy a gazdaságot nem ő formálja — vélekedett a ma­gyarországi állapotokról a Szabad Európa Rádió „Mér­leg” című műsorában. A SZER kommentátorának véleménye szerint Magyar- országon a kommunista kor­szak előtt sem működött va- * lóban hatékony piacgazda­ság, hiszen a társadalom szu­verenitása már akkor is kor­látozottan érvényesült, túl­ságosan erős volt az állami tekintély és annak kritikát- lan elfogadása, a kommu­nizmus pedig fizikailag is akadályozta, hogy az embe­rek saját felelősségükre és kockázatukra vállalkozza­nak. Most, amikor lassan meg­nyílnak a gazdasági önren­delkezés, a szabad vállalko­zás lehetőségei, a társadalom többségének le kell küzdenie a régi rossz szemléletet. Ilyen rossz beidegződés, hogy túlértékeljük az állam szerepét és lehetőségeit a gazdaság sorsának meghatá­rozásában — vélekedett a SZER. A kommentátor szerint mindenki felelős azért, hogy képzettségével, munkájával, kezdeményezéseivel előmoz­dítsa saját gazdasági fel- emelkedését. Ehhez pedig szükséges, hogy olykor áldo­zatokat igénylő elhatározá­sokat hozzon, hogy saját jö­vője érdekében megtervezze és mozgósítsa erőforrásait. Kisebbmagyobb kockáza­tot nem lehet elkerülni — vélekedett a rádió, hozzáfűz­vén, hogy ha piacgazdaságot kívánunk, az államhatalom cselekedeteinek semmiféle jogos számonkérése sem mentesítheti a társadalom tagját saját felelősségének vállalásától. Dán Quayle amerikai alelHök, aki az iraki—kuvaiti válság sújtotta térségben tartózkodik, január 1-jén találkozott Dzsabir el-Ahmed el-Dzsabir esz-Szabah emírrel a megszállt Kuvait száműzetésben élő uralkodójával MTi-teiefotó Filmesek éj Mekkája? Hz unió alkonya Akár idillikusnak is lehetne jellemezni a szovjet kül­dött kongresszus ülésszakát, amely a gorbacsovi refor­mok újabb, csaknem sima fordulóját eredményezte. Va­lójában azonban semmi sem történt, hiszen a köztársa­ságok már alig veszik komolyan a központ határozatait, amelyek egyesek szerint ma már kizárólag a Kremlben érvényesek. Tény és való, hogy új szövetségi szerződés híján hitelképtelenné vált a szov­jet parlament és cselekvés- képtelenné a megreformált végrehajtói hatalom is. Az elfogadott alkotmánymódo­sítások, felhívások és hatá­rozatok lehetnek szépek, de teljesen értelmetlenek, hi­szen a szuverenitásukat dek­larált, s egyre inkább szét­húzó, a központtal feleselő köztársaságok mondják ki a végső szót. S ha lesz új szö­vetségi szerződés — s min­denképpen lesz, miközben jócskán módosul a jelenlegi unió —, akkor feleslegessé válik a küldöttkongresszus, a szovjet Legfelsőbb Tanács, a jelenlegi végrehajtói hatalom rendszere, s papíron is ér­vényüket vesztik a már ma sem tisztelt törvények és rendeletek. Gorbacsov teljes siker­nek könyvelhetné el a par­lament tíz munkanapja so­rán hozott törvényeket, hi­szen a küldöttkongresszus — ahol a tagok harmada nem választott, hanem társadal­mi szervezetek „delegálták” őket — minden óhaját telje­sítette, még Janajevet is megválasztotta alelnöknek, jóllehet, csak második ne­kifutásra. Az idilli képet csak az rontotta, hogy öt köztársaság képviselői kivo­nultak az ülésszakról. Shogy talán mégsincs minden a legnagyobb rendben, azt előbb Nyikolaj Rizskov kor­mányfő jelezte csüggedt „búcsúbeszédében”, majd Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter robbantott bombát lemondásával. Ezt követően a küldöttek már azon vitatkoztak inkább, hogy valóban fenyeget-e diktatúra, s merről: a „sö­tét erők” vagy esetleg az el­nöki teljhatalomra szert te­vő Gorbacsov részéről? A konzervatív nyomásnak engedő Gorbacsov súlyos hi­bát követett el, amikor nép­szavazást szorgalmazott a föld magántulajdonáról; ta­lán elegendő lett volna az unió jövőjéről kérni vokso­lást. A szovjet elnök ily módon valósággal megfrics­kázta az oroszországi föde­rációt, amelynek küldött- kongresszusa alig néhány hete hirdette ki, hogy a föld is magántulajdonba kerül­het. Borisz Jelcin oroszor­szági vezető — aki eddig csak az elnöki hatalom ki- szélesítéséért bírálta Gorba-, csovot — nem is rejtette vé­ka alá felháborodását, s ér­tésre adta, hogy Oroszország mindezt nem hagyja annyi­ban. Az oroszországi parlament — újévi szünete előtt — va­lóban gáncsot vetett egy amúgy érdektelennek tűnő költségvetési vitában Gorba- csovnak, elzárva az uniót éltető szelepeket: a határo­zat szerint jövőre csak 24 milliárd rubellel „szállnak be” a szövetségi költségve­tésbe, ami 119 milliárd ru­bellel kevesebb az ezévi hoz­zájárulásnál, s inkább köz- társasági célokra használják fel az irdatlan, a szövetségi költségvetés csaknem felét kitevő pénzösszeget. Ha a másfél milliós Ászt Köztársaság tenne hasonlót, a Szovjetunió meg sem érez- né, de az oroszországi mil- liárdok híján nem lesz pénz a kormányszervek, az igaz­ságszolgáltatás működtetésé­re, a gazdaság támogatására, az alapkutatások és tudo­mányos programok finanszí­rozására. Működésképtelenné válik a hadsereg, a KGB, s nyilvánvalóan az egész Szovjetunió is. Gorbacsov ki is fakadt a küldöttkongresz- szuson, hogy Jelcinék nem csak a köztársaságok közöt­ti, jövő évi ideiglenes gaz­dasági megállapodást torpe- dózzák meg álláspontjukkal, hanem az unió jövőjét is, miközben korábban egyér­telműen pártolták a Szov­jetunió megújhodását. Fenyegető szavaiból kide­rült, hogy nagyon szívesen alkalmazná a szovjet alkot­mányból és törvényekből eredő hatalmát a renitens- kedők megrendszabályozásá- ra. A parlament végül is csak mérsékelten fedte meg Jelcineket, s újabb két hét határidőt adott az egyezte­tésre (erre az orosz parla­ment határozata is lehető­séget teremt, ugyanis az el­nökségre bízza a költségve­tési konzultációkat a szov­jet és a köztársasági veze­tőkkel). Január 10-ig éldől ez a kérdés, és lehetséges, hogy a „litván megoldáshoz” ha­sonló kompromisszummal: az oroszországi parlament moratóriumot hirdetne a valóságos szövetségi árhá­borút is kirobbantó határo­zatára, egészen az új szövet­ségi szerződés megkötéséig. Gorbacsov azonban enged­ményekre kényszerülhet, így elképzelhető, hogy talán a föld magántulajdonáról sem lesz népszavazás Oroszor­szágban. Nem teljesen ki­zárt azonban a konfrontáció sem, bár hadsereg bevetése — ami a balti államokban vagy más kisebb köztársasá­gokban még elméletileg le­hetséges — nem jöhet szóba Oroszország esetében. Tamássy Sándor Már működik az Európa-Bank A londoni székhelyű Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank már hivatalos jmegnyitása előtt is „él”: ja­nuártól szakértői küldöttsé­geket meneszt a kelet-euró­pai országokba, hogy a meg­segítendő államok illetéke­seivel együttműködve kidol­gozhassa „országstratégiáit'’ — mondták az MTI-nek bankforrásból. Az új nemzetközi pénzin­tézet alapítását a Phare- program keretében határoz­ták el 1990 nyarán, a kelet­európai országok finanszí­rozásának előmozdítására. (A Phare-program 24 fejlett or­szág együttműködéseként in­dult 1989 őszén, eredetileg Lengyelország és Magyaror­szág megsegítésére, az EK brüsszeli bizottságának irá­nyításával, de azóta már a többi kelet-európai országra is kiterjesztette tevékenysé­gét.) A 10 milliárd Ecu-s alap­tőkéjű banknak kisebb ré­szesedésekkel a kelet-euró­pai országok is tagjai. A pénzintézet hivatalosan ak­kor alakul majd meg, ami­kor valamennyi tagország parlamentje ratifikálta ala­pító okiratát. A bank szak­értői szerint a hivatalos ava­tás áprilisra várható, az új intézmény akkortól kezdheti meg a hitelezést. A szokásos, illetve kedvez­ményes üzleti feltételeken kívül a kölcsönzés feltétele lesz az adósok demokratikus berendezkedése és a környe­zet védelme is, mondta még novemberben Jacques Attali, a bank francia elnöke. Bezárnák a benzinkutak? Bulgáriában két hétre be­zárják a benzinkutakat, ha a kormány nem intézkedik sürgősen a kimerülőfélben lévő energiahordozók pótlá­sára. A bolgár Petrol vállalat kedden nyilvánosságra ho­zott döntése szerint 14 nap­ra felfüggesztik a magán- és a közületi járművek üzem­anyag-ellátását. A vállalat szerint Bulgáriában olyany- nyira megcsappantak az üzemanyagkészletek, hogy a szükségletek mindössze 10 százalékát tudnák csak ki­elégíteni. A benzinmoratóri­um alól csak a mentőszolgá­lat, a tömegközlekedés és a teherszállítás járművei ké­peznek kivételt. Dimitar Popov, a néhány napja hivatalba lépett nagy­koalíciós bolgár kormány ve­zetője kedd este a szófiai te­levízió híradójának nyilat­kozva csak annyit mondott, hogy a kabinet szerdai ülé­sén ezt a kérdést is meg fog­ják vizsgálni, és döntést fog­nak hozni. Bulgáriában az üzem­anyag-ellátás területén is kaotikus állapotok uralkod­nak. Állandóan gépkocsik ezrei várakoznak a benzin­kutaknál, az óév utolsó munkanapján mindössze 3 benzinkút tartott nyitva a másfél milliós Szófiában. Sok gépkocsivezető a ben­zinkutak előtti kilométeres sorokban hagyja gépkocsiját azokra a napokra, amikor szünetel a kiszolgálás, hogy utána benzinhez futhasson. FEHÉR ÓRIÁS PANDA Fehér óriás pandát fedez­tek fel a kutatók a Senhszi tartományban fekvő Fuping 'természetvédelmi területen. A most meglesett mackó­nak csak a tappancsai és a szem ürege fekete, az „átla­gos” pandáknak ezzel szem­ben a fülük, a végtagjaik és a válluk is. A ritka medvék közt is ritkaságnak számító példány mintegy hetven centiméter magas és százhúsz centimé­ter hosszú. A természetvé­delmi terület két alkalma­zottja egy 1600 méter ma­gasságban fekvő völgykat- ltanban figyelte ki a hófehér mackót, amint éppen bam­buszlevelet rágcsált. MEGOPERÁLJAK A HORKOLÓKAT Azokat az (embereket, akik horkolnak, nemcsak az a veszély fenyegeti, hogy ösz- szevesznek élettársukkal, ha­nem az is, mivel rosszul al­szanak, elalhatnak autójuk kormánykerekénél. Dr. Öle Haraldson, ia stockholmi Ka­rolina kórház orvosa szerint leggyakrabban a középkorú férfiak horkolnak, mert el- renyhülnek az izmok a száj­padlásukban, vagy megla­zulnak a mandulák, és ez megnehezíti a lélegzésüket. A horkolást ma operáció út­ján is gyógyítják. GENGSZTEREK FENYEGETIK A JAPÁN CÉGEKET A legjövedelmezőbb 40 japán céget gengszterek fe­nyegetik, és pénzt kénysze­rítenek ki tulajdonosukból. Azok a cégek, amelyek pénzt adtak a gengsztereknek, ezt azzal magyarázzák, hogy el­lenkező esetben állandó fe­nyegetésnek lennének kité­ve. A cégek egy része azon­ban a hatóságok védelmét kérte. NYILVÁNÍTSAK BŰNTÉNYNEK A SZEXUÁLIS ZAKLATÁST Az olasz dolgozó nők kö­vetelik, hogy a munkahelye­ken történő szexuális zakla­tást [nyilvánítsák bűntény­nek. Az olasz feministák azért szálltak síkra, hogy a szexuális zaklatásokat há­rommillió lírás pénzbírság­gal sújtsák, vagy három évig terjedő börtönbüntetés­sel, attól függően, milyen természetű a zaklatás. BEPERELTÉK MADONNÁT Madonna szomszédja Los Angelesben beperelte az énekesnőt, mert az nem tart­ja rendben a kertjét, nem nyesi a fákat • és az élősö­vényt. Madonna erre azzal felelt, . hogy kiállhatatlan szomszédját szintén beperel­te. miszerint az behatol a kertjébe és lenyesi a fáit. Szomszédja egyébként azo­kat az embereket is beperel­te, akik Madonna előtt lak­tak a házban. RICHARD NIXON ELADTA A HÁZÁT Richard Nixon volt ame­rikai elnök eladta nagy há­zát New York egyik külvá­rosában. A házat, amelynek többek között hét hálószo­bája van, japán üzletember vette meg, 2,4 millió dollá­rért. Nixon és felesége egy kisebb, háromszobás házba költöznek, amelyet úgymond könnyebb rendben tartani, és kevesebb költséggel is jár. Nixon a házat egy évig árusította, és kezdetben 3,2 millió dollárt kért érte. Ezt a házat 1981-ben vette 1,2 millió dollárért, és a külön­féle javításokra 300 ezer dol­lárt költött. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom