Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
I»!. Január 2., szerda o Az F. E. P.-n mondja Rábai határőr „Ügy indultam szolgálatba, mint máskor...” Szalonta felől erősebben szóltak a petárdák (Folytatás az 1. oldalról) kortyolgatni és fénylő vállú lányokat csodáival várni az éjféli trombitaszót... Tízezrével vannak azonban évről évre olyanok, akiket a kormánykerék mellett, a vonatvezetői fülkében, szóval a legkülönbözőbb szolgálati. helyeken „ér” az új esztendő első perce. Mint például Rábai János határőrt, aki a gyulai határátkelőn „végezte a feladatát”. Tavaly májusban vonult be Kondorosról, ahol a takarmánykeverőben dolgozik, a raktárban. — Hogy hol töltMttem a tavalyi szilvesztert? Tíztagú baráti társaságban, a barátnőmmel koccintottunk először. De azt ne tessék kérdezni, hogy ö most hol volt, mert azóta szakítottunk..." A komoly kapcsolat katonának nem való! Legalábbis én így tartom. m m Mikor derült ki, hogy az éjfél koc- ciintásmentes ünnep lesz? — Csak néhány napja, pontosan nem lehetett kiszámolni. Különben nemigen foglalkoztatott, mivel tudtam, hogy szabadságra legközelebb úgyis csak most pénteken me. hetek legközelebb. Mellesleg karácsonykor is voltam otthon. u m Csendes éjszakájuk volt? — Kifejezetten. Az autós átkelők is vagy jóval éjfél előtt, vagy csak hajnalban jöttek ide. Alighanem ünnepeltek valahol, vagy minket kíméltek. ■ ■ Mire gondolt, amikor éjfélt ütött az óra? _ A családra. Szerintem mindenki így van ezzel. Én legalábbis az otthoniakra gondoltam. Hogy legyen minden rendben körülöttünk. Legyen egészség, boldogság. m u Idehallatszott a városból az ováció? — Hajaj, de még mennyire. Először likőr Varsándról, aztán a gyulai szilveszte- rezők is durrogtatták a petárdákat rendesen. • m Merről volt erősebb az ünnep zaja? — Románia felől... ■ ■ Egyébként mostanában gyakori, hogy az érkezőt vaDamilyen okból nem engedhetik, tovább? — Elő-elöfordul, hogy szabálytalan útlevéllel találkozunk. Már csak onnan is emlékszem az ilyenekre, hogy utána öt, vagy három nap jutalomszabadságot kaptam. ■ ■ Az őrsön tartanak pótünnepet? — Én most aligha. Délután háromig alszom. ez látszik a legbiztosabbnak. m m Jó pihenést, és máskor is hasonló, „csendes” sízolgálatot kívánunk, Rábai ha- ^tárőr. A tegnap reggel letelt szolgálat vezetője, Szokai Dániel határőr hadnagy is készülődik haza. ö Kötegyánba igyekszik, felesége és a négyhónapos Diana várja. Ilyenkor, ünnepek idején sem szokatlan, hogy a parancsnok . is „munkahelyén’’ tartózkodik. Ezúttal Zahorecz Pál, a határállomás helyettes parancsnoka szolgál adatokkal az elmúlt huszonnégy óráról. Számokkal is megerősíti a gyér forgalmat: a máskor átlagos 3-4 ezer közötti átlépővel szemben, 1410 útlevelet kezeltek, befelé 788-an lépték át a Forgalom Ellenőrzési Pontot — mert, hogy így hivatalos —, míg 622-en hagyták el az országot. Útlevéllel. De, mint mondják, most már nagy bolond, aki nem az aszfalton jön. Legalábbis, ha csupán malaclopó zsák lapul a vállán, mint az idei első, Gyula felé tartó turistáknak. Fábián István Legalább ötórányi „kavalkád”? (Folytatás az 1. oldalról) fennakadások várhatók a megyében? Persze, mire olvasóink kezükbe veszik lapunkat, a sztrájknak már vége lesz, ám — mint ahogyan az illetékes elmondta — a „kavalkád” nem csak a kora reggeli órákra várható. Mint megtudtuk, a mozdonyvezetők sztrájkja minden olyan vonatot érint megyénkben, amelynek az indulási ideje 5 és 7 óra között van. A nyílt vonalon haladók a legközelebbi állomásig mennek, és ott vesztegelnek majd a sztrájk végéig. Azok a vonatok, amelyeknek a menetideje 5 és 7 óra között van, el sem indulnak. Nem megy tovább Békéscsabáról a hajnali Csaba Expressz sem, hiszen 7 óra 10 perckor már a következő gyors indul Budapestre. A sztrájk miatt az utazó- közönség jó része bajba kerülhet a munkahelyén: az ingázók a 7 és 8 órai munkakezdést ugyanis biztosan lekésik. Mindezek ellenére nagy tömegre nem számítanak; mert az utasok a korábbi híradásokból idejében értesülhettek a sztrájkról, s gondoskodhattak az ünnepek utáni hazautazásról. Az állomásfőnöktől megtudtuk még, - hogy a kétórásra tervezett sztrájk után legalább 3-4 óra is eltelik, mire kikecmeregnek a „ka- valkádból”, s újra visszatérnek a régi kerékvágásba. A kedd esti záróhír csak megerősítette az eddigieket. Az MTI közölte: A mozdonyvezetők ma reggel 5 órától kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, mert hosszas tárgyalások után sem sikerült kiharcolniuk a 29 százalékos béremelést — közölte Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke. A MÄV 1991. január 1-jótól minden dolgozójának, így a mozdonyvezetőknek is, 25 százalékos alapbéremelést helyezett kilátásba, amit a masiniszták kevésnek találnak, mert véleményük szerint — túlóráik jelentős csökkenése miatt, valójában alapbérük csak 20 százalékkal emelkedne. * * * Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója viszont az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette: küldöttségük teljes felhatalmazással ült le a tárgyalóasztalhoz. A MÁV vezetői szerint a hatezer mozdonyvezető a többi vasúti dolgozóval szemben erkölcstelenül követel előnyöket magának. Bokodi Béla, a MÁV szóvivője elmondta: a sztrájk ideje alatt a mozdonyvezetők a szerelvényeken tartózkodnak és az alapszolgáltatásokat — fűtést, világítást — biztosítják. Lakótelepi csendélet — az óévb úcsúztató után. Aligha a szél műve volt... Olyasféle „ünneplők” lehettek, mint akik autókon száguldozva — vagy éppen anélkül — ágyúdörgéssel felérő zajjal petárdákat küldtek útjukra, tucatjával, százával. fotó: Fazekas Ferenc II költségvetés deficitje: 78,786 milliárd forint (Folytatás az 1. oldalról) főleg arról folyt, hol lehet a kiadásokat jelentős mértékben «csökkenteni, hogy más területen a lakosság terheit könnyíteni tudják, s több támogatást kaphassanak az ön- kormányzatok. Végül is a T. Ház, amely alapvetően elfogadta a Parlament Költség- vetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága által előterjesztett javaslatokat, mintegy 24 milliárd forint értékű kiadáscsökkentést fogadott el, elsősorban az államigazgatási központi ráfordításokat faragták le jelentős mértékben. Több olyan indítványt elfogadtak, amely a Magyar- országon élő nemzetiségek anyagi helyzetét hivatott javítani, hozzájárulva kulturális-oktatási lehetőségeik fejlesztéséhez. így jóváhagyták azt a .javaslatot, hogy a nemzetiségi oktatásra 1991- re 50 millió forintos tartalékot képezzenek. A nemzetiségi óvodába járó gyerekek után az állami költségvetés az önkormányzatok pénzügyi eszközeit személyenként 5000 forinttal bővítette. A költség- vetés egyébként már eredetileg is jelentősen támogatta az általános iskolai kéttan- nyelvű nemzetiségi oktatást. Úgy határoztak továbbá, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek működésének támogatására 100 millió helyett, 200 millió forintot fordítanak. Növelték emellett a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány költség- vetési pénzellátását 20-ról 50 millió forintra, valamint a nemzetiségi lapok támogatását 20-ról 40 millió forintra. Ezt követően a képviselők elfogadták — 61 százalékos többséggel — a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az állam- háztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslatot. A döntés értelmében a költségvetés kiadásainak főösszege 931,69 milliárd forint, a bevételek főösszege 852,9 milliárd forint, s a deficit végül is 78,786 milliárd forint lesz. A hiány finanszírozására a pénzügy- miniszter a Magyar Nemzeti Banktól 60 milliárd forint értékű hitel felvételére kényszerül. az államkötvények kibocsátása várhatóan 15 milliárd forint körül alakul, míg a kincstárjegyek állománya 3,8 milliárd forinttal növekszik. Az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Állap 1991. évi költségvetésének megtárgyalásával plenáris üléssel folytatja január 14-én és űrén munkáját. Ezt megelőzően több .bizottsági ülésre is sor került A költségvetési törvény módosításokkal kialakított végső szavazásakor a számítógépes adatok szerint a miniszterelnök és valamennyi jelen levő miniszter —Győr- iványi Sándor kivételével — igennel szavazott. A független képviselők közül Dénes János (korábban az MDF- frakció tagja) voksolt igennel a költségvetésre, Király Zoltán tartózkodott, míg Eke Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre és Vargáné Piros Ildikó — különböző okoknál fogva — nem vett részt a szavazásban. Az MDF parlamenti képviselőcsoportjának tagjai közül G. Nagy- né Maczó Ágnes tartózkodott a szavazástól. Baranyai Miklós, Molnár István, Szabó János, Szabó Lukács, Szi- lasy György és Takács Pér tér pedig nem vett részt — ugyancsak különféle okok miatt — a szavazásban. Palotás János a végső szavazáskor kivonult az ülésteremből. A Független Kisgazdapárt képviselői közül ketten — Horváth László és a békéscsabai Zsíros Géza — tartózkodtak a szavazástól, ketten pedig — István József és Szabó Lajos — nem is vettek részt abban. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői közül szintén ketten nem vettek részt a sza- vazásban: Herczeg János és Karcsay János. Az ellenzék soraiból a szabad demokrata Rab Károly tartózkodott a szavazástól. A szabad demokraták közül Ábrahám Tibor, Ficzere Mátyás, a békéscsabai Futaki Géza, Hága Antónia, Király Béla, Kuncze Gábor, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton és Vásárhelyi Miklós, a Magyar Szocialista Párt képviselői közül Bossányi Katalin, Daróczy Zoltán, Demény Pál, Kosa Ferenc, Nagy Attila, Nyers Rezső, Petrenkó János, Szabó György és Szűrös Mátyás, a Fidesz képviselői közül pedig Áder János és Pap János nem szavazott — ugyancsak másmás okokból — a költségvetésre. Iz 1991. évi adótábla a kővetkező: Évi 55 ezer forintos jövedelemig nem kell adót fizetni. Ezen felül 90 ezer forintig 12 százalékos, 120 ezer forintig 18 százalékos, 150 ezer forintig 30 százalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer forintig 40 százalékos, azon felül pedig 50 százalékos kulccsal kell adózni. Mindenki erről beszél Ki turkál a nyugdíjasok zsebében? A javaslat csak javaslat maradt Szégyenletes dolgok derülnek ki folyamatosan a társadalombiztosítás elmúlt évtizedeiről. A Parlament legutóbbi vitáiból megtudhattuk, hogy az államosítások óta mintegy 600 milliárd forintot egyszerűen elvett a költségvetés a társadalombiztosítás befizetéseiből. Tehette ezt évtizedeken át büntetlenül és észrevétlenül, hiszen a társadalombiztosítás csupán egyetlen kiadási rubrika volt a költségvetésben. Ha a nyugdíjasok panaszkodtak kis járandóságuk miatt, s kaptak némi emelést, senki sem azt számolta, hogy jáma-e nekik több a rendelkezésre álló alapból, hanem az állam nagylelkűségére hivatkoztak a politikusok, a szakszervezetek, sőt az újságírók is. Amikor még a Nérneth- k ormány alatt jogilag önállósították a társadalombiztosítást, egy utolsó „dobásként” törvényt hozott a Parlament arról, hogy a járadékokból befolyó társadalombiztosítási alap egy igen jelentős — az idén csaknem húszmilliárd forintos — összeget kvázi kölcsön ad az államnak az úgynevezett lakáskötvényekre. Ennpk az alacsony kamatozású kény- szerkölcsönnek a mai napig ható következménye, hogy a kifizetésekhez — a nyugdíjakhoz, táppénzhez, gyeshez — szükséges pénz egy részét a legdrágább napi bankkamattal kell kölcsönvennie a társadalombiztosításnak. Az előző kormányok ily módon sorozatban súlyosan megsértették a nyugdíjasok érdekeit, hátrányos helyzetbe hozták a táppénzeseket, a családi pótlékban, gyesben, gyedben részesülőket. Ilyen-olyan trükkökkel megakadályozták, hogy azok megkapják az e célra befolyt teljes összeget. Egyébként ha ez az elvonási rendszer nem működött volna, akkor tavaly, és az idén is annyi nyugdíjat lehetett volna fizetni a két és fél millió nyugdíjasnak, ami járadékuk értékállóságát biztosította volna! A fent leírt hazai gyakorlatot egyébként az Állami Számvevőszék épp a közelmúltban minősítette törvénysértőnek. Ezek után a polgár joggal várta, hogy a rendszerváltás a társadalombiztosításban is új korszakot nyit. Sajnos ez egyáltalán nincs így. Semmi jel nem mutat arra, hogy a kabinet az előző kormányok gyakorlatával szakítva — mondjuk — soron kívül visz- szaadná a nyugdíjasokat meg a táppénzeseket illető kény- szerkölcsönt. Semmi jel sem mutat arra, hogy a papíron önállósított társadalombiztosítás valóban a befolyt pénzekből gazdálkodhatna. Nemrégiben a Parlamentben elhangzott egy olyan szakértői számítás, amely szerint a nyugdíjasoknak ezekben a napokban folyósított egyszeri segély akár a duplája is lehetne, hiszen, ha nem vonják el más célra, van rá pénze a társadalombiztosításnak. A javaslat megmaradt javaslatnak. Megmaradt mindeddig tervnek az a határozat is, amely szerint vagyont juttatnak kárpótlásul a társadalombiztosításnak az állami vagyonból, hogy a jövőben valóban gazdálkodni tudjon. Ennek a már korábban meghozott döntésnek a megvalósítására eddig még csak határidőt sem szabott az új kormány. És legfőképpen sehol sincs nyoma az új nyugdíjtörvény valamelyest is komoly tervezetének. Márpedig a két és fél millió nyugdíjas járandóságának immár több évtizede tartó módszeres ..fosztogatása” az előző kormányok egyik súlyos bűne volt, még ha ezt egyébként vitathatatlan költségvetési kényszerhelyzetben tették is. Ha ez így folytatódik, márpedig a jelek ezt mutatják, akkor a lakosság egynegyedét kitevő nyugdíjasok legalább azt elvárnák, hogy a kormány világosan mondja meg. igenis kénytelen hozzányúlni a társadalombiztosítás pénzéhez. Ettől nem lesz több húszadikán a havi járandóság, de a megfáradt nemzedékek azt éremék, hogy legalább a stílusban rendszerváltás van. Ha már azt nem kapják meg, ami feketén-fehéren jár nekik. Pusztai Éva
