Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
NÉPÚJSÁG „Felbérelték” az Állami Számvevőszéket? Számadó vagy számvevő? Dr. Bubó (a televízióból jól ismert rajzfigura) azt mondta: ha a betegnek valami kisebb gondja van és nem tudsz rá megoldást, szerezz be helyette egy nagyobbat, majd elfelejti a kisebbet. Mint minden hasonlat, ez is sántít, ám a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) országos vezetése úgy hiszi, velük valami hasonlót játszik az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Történt ugyanis, hogy hétfőn sajtótájékoztatót tartott az ÁSZ, amelyen az újságírókkal közölte, valószínűleg zárolni kell a Demisz vagyonát, mert sok mindennel nem tud elszámolni. A Demisz a KISZ jogutódaként alakult 21 hónappal ezelőtt. Tagjainak jelentős része soha. nem volt tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, s az Állami Számvevőszék az elmúlt 41 évről kívánja elszámoltatni az újonnan alakult szervezetet, függetlenül attól!, hogy az elmúlt esztendőben már négy alkalommal számolt el a Demisz .különböző állami szervek felé a rendelkezésre álló anyagi forrásról és vagyonról. A dolog érdekessége, miként Bodor Tibor, a Demisz Békés megyei elnöke elmondta : szervezetük csupán a sajtótájékoztatón értesült az Állami Számvevőszék szándékáról. Ügy érzik, a nyilvánosság megkeresése előtt nem lett volna haszontalan ismertetni az ellenük felhozott vádakat. Abszolút képtelenségnek ítélik, hogy olyasmiért feleljenek, amihez semmi közük, történetesen, a volt KISZ könyveléséért. A kormány felé pontosan elszámoltak azokról az ingatlanokról, amelyeket mint jogutód örököltek a megszűnt ifjúsági szervezettől. Ez a vagyon a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány tulajdonát képezi jelenleg. A Demisznek, legnagyobb sajnálatára a mai napig nem volt módja megismerni a szövetségükről szóló összegző jelentést, s a híradásokból el-elkapott információ kevés ahhoz, hogy érdemben megtárgyalhassák, vagy elemezzék az Állami Számvevőszék furcsa módon bejelentett kifogásait. Ezért úgy határoztak, eljárást kezdeményeznek az Állami Számvevőszék ellen és feljelentik annak ve. zetöjét, Hagelmaier Istvánt az ifjúsági szövetség hitelrontása miatt. Ugyanakkor kijelentették, a Demisz, a vagyonát érintő kérdésekben szívesen áll a nyilvánosság fórumainak rendelkezésére, az iratai nyitottak. .— Békés megyei szervezetünk — tájékoztat Bodor Tibor — szerencsésebb helyzetben van, mert mi megkaptuk az Állami Számvevő- szék vizsgálati jelentését. Ebből kiderül, a talált szabálytalanságok a KISZ-nek tulajdoníthatók, nem nekünk, Példaként megmutatom, hogy a jelentés 1986-os adata a leközelebbi dátum napjainkhoz, amikor is egy nicara- guai szakmunkásképző iskola építésére bocsátott ki sorsjegyet a KISZ. A pénzzel elszámoltak, de az adminisztráció nehezen áttekinthető — állapították meg. A megyei szervezet nem fogadta el az Állami Számvevőszék minősítését, amelyben az áll: nem tartják hitelesnek a Békés megyeiek elszámolását. A Demisz ész-* revételezte továbbá, hogy a tételek vizsgálatakor egy-két kivételtől eltekintve mindent rendben találtak, a záróértékelés ennek éllenére az egy-két kivételt emelte ki. Észrevételezésükre az Állami' Számvevőszék az 1990. évi LXXIII. törvényre hivatkozik, amely kimondja az ellenőrzés során már egyetlen feltétel hiánya is elegendő ahhoz, hogy a hitelességi követelmények összességében ne érvényesüljenek. A Demisz, a dolgot mondvacsinált politikai ügynek tekinti, amely a szervezet lejáratását szolgálja. Demokratikus jogállamban ez a magatartás megengedhetetlen, s csak arra jó, hogy a belső gazdasági és politikai válságról pillanatnyi időre eltereljék a közvélemény figyelmét. * Papp János Meghosszabbított nyitva tartás az OTP-nél A lakáshitel-törlesztésről Változatlanul nagy a forgalom az OTP-fiókoknál. A kedvezményes kamatozású lakáshitelek ügyében tájékozódnak, illetve intézkednek az ügyfelek, ha már döntöttek: az első vagy a második változatot választják. Csak emlékeztetőül röviden az első lehetőség: az 1988. december 31-e előtt engedélyezett, kedvezményes kamatú, tehát 0—3,5 százalékos hitelek kamatát egységesen 15 százalékra felemelik 1991. január 1-jétől. A második lehetőség: az ügyfél dönthet úgy, hogy kéri az 1990. december 31-én fennálló ilyen jellegű hitele felének az elengedését, a megmaradó másik felét pedig megemelt kamattal — az idén ez 32 százalék — fizeti. Mindkét kamatláb elvileg módosulhat törvényi úton 1992-től. Akár az előbbit, akár az utóbbit választja az adós, az idén január 1-jétől kölcsönönként havi 1500 forinttal emelkedik a részlete. A második változaton belül azt is választhatja az adós, hogy tartozásának megmaradó 50 százalékát egy összegben befizeti, s ezzel megszűnik a tartozása. Mint ismeretes, a Pénzügyminisztérium hozzájárult ahhoz — tekintettel a nagy forgalomra —, hogy a lakáshitel-tartozásokat január vége helyett február végéig, pontosan február 28- ig rendezhetik az 1500 forint és a januári törlesztő- részlet befizetése nélkül azok a hiteladósok, akik ezt a variációt választották, és erről szóló nyilatkozatukat január 31-ig írásban, postán vagy személyesen eljuttatták az illetékes OTP-fiók- hoz. A tartozást az év folyamán bármikor ki lehet természetesen egyenlíteni, de a havi 1500 forint többlettörlesztési kötelezettség addig tart, ahány teljes hónap eltelt a kifizetésig. Az OTP Rt. Békés Megyei Igazgatóságán tegnap arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a szóban forgó hitelekkel kapcsolatos ügyintézés érdekében a megyében valamennyi OTP-fiók — Békéscsabán a körzeti fiók, Tanácsköztársaság útja 29r- 33., és az elektronikus számlakezelési osztály. Szabadság tér 20—22. — egységesen meghosszabbítja nyitva tartási idejét, amely így a következőképpen alakul: január 25-én. pénteken 7.30-tól 15.15 óráig, január 26-án, szombaton pedig 7.30-tól 12 óráig. Tűzijáték, avagy játék a tűzzel (Folytatás az 1: oldalról) dése. Jobb lenne talán inkább közösen egy szerényebb tüzecskét csiholni, melynek szelíd fényében nem csak egy város, de egy megye kultúrát igénylő lakossága is meghúzhatja magát, lelkét felmelegítheti ... Minél hamarabb! Különben félő, hogy nagy-nagy árat fizetünk az időhúzásért. Félő, 'hogy nemcsak egy intézmény, hanem egy egész térség szellemisége fizeti meg e tűzijáték borsos árát... S akkor az már nem tűzijáték, hanem játék a tűzzel! *** Az értekezlet második részében (immár vendégek nélkül) sokkal prózaibb, anyagi kérdésekről esett szó. A hang drámai — minden kiadást minimálisra kell csökkenteni! —, s ennek okát akkor értem meg igazán, mikor az intézmény igazgatóját, dr. Pap Istvánt, e nap kora délutánján rövid beszélgetésre invitálom. — Valóban ilyen kusza, ilyen tragikus a helyzet? — Kénytelen vagyok az anyagi gondokkal kezdeni, hiszen ahhoz, hogy a most életre hívott önkormányzatok előtt bizonyítani tudjunk, pénz kell. Igen ám, de az eddigi folyamatos finanszírozás januárban nem érkezett meg ... — Ezt értsem úgy, hogy nullára futottak? — Ezekben a hetekben még minimális tartalékainkat éljük fél, s várjuk, egyre várjuk, hogy mielőbb, 6 lehetőleg számunkra is megnyugtatóan rendezzék sorsunkat. Vendégeket is azért hívtunk ezen a délelőttön, hogy ne csak mi ismerjük meg az ő szándékaikat, hanem, hogy a kollégák is hangot adjanak kétségüknek. — A dilemmánál tartottunk, hogy dolgozni kellene, de nincs miből... — A szakmai munka nem állhat meg. Fűteni, világítani is kell Szóval előbbutóbb feléljük tartalékainkat. — Meddig futja a pénz. bői? — Márciusban már fizetést sem tudunk adni. Ráadásul ez a pánikhangulat szellemi teljesítőképességünket is felőrli __Szóval, ha t ovábbra sem kapunk segítséget, kezdődik egy nagy zuhanás. Fél éve adott az itt dolgozók számára a fenyegetettség állapota. Aki nem bírta, elment. Szinte havonta meg kellett váljunk valakitől és most itt ez a teljes anyagi bizonytalanság... — A legsürgetőbb feladat? — Mielőbb megoldani a finanszírozás kérdését, s feloldani ezt a bizonytalanságot. Mi együtt szeretnénk tovább dolgozni, s nem értünk egyet a szellemi és fizikai tőke szótforgácsolódá- sával. Ha azonban másként alakul a jövőnk, ha kényszerpályára kényszerítenek minket, akkor is megpróbálunk helytállni ... Nagy Ágnes 1991. Január 24., csütörtök Kél dudás egy csárdában (I.) Kétegyháza polgármestere, dr. Eisele József, megválasztását követően állítólag kijelentette: majd ő belenyúl abba a darázsfészekbe, amelyet addig messze 'elkerült mindenki. Mármost a történtek fényében balgaság lenne azt állítani, hogy tervét nem sikerült «valóra váltania. A nagyközség Gazdasági' Műszaki és Szolgáltató Szervezetének (Gamesz) dolgozód most olyasmivel vádolják, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Szerda délelőtt tíz óra. A napközi otthonos konyha Úttörő utca 87. szám alatti éttermének egyik hivatali helyiségében Gálosi Lászlóné élelmezésvezető, szakszervezeti titkár, Aufmuth Pálné adminisztrátor, Bencze Illés- né ügyintéző. Regős Fér értené megbízott főkönyvelő és Papp József Gamesz-dolgozó, szakszervezeti bizalmi képviseli az intézmény tizennyolc dolgozóját. Az szb-titkár szól elsőként: Vált. egyszer egy falugyűlés — Uram, január 9-én'voűit egy falugyűlés, melyet a polgármester kezdeményezett. Annak harmadik napirendi pontja a Gamesz megszüntetése volt, s nekünk az a véleményünk, hogy egyáltalán nem tartozott oda ... — ... azt is meg kellene írni — veti közbe indulatosan Papp József —, hogy ügyrendi vonatkozásban nem tett vollna szabad több mint négyszáz ember elé vinni a kérdést. .— Arról van szó — veszi vissza a szót Gálosi Lászlóné —, hogy tavaly novemberében már képviselő-testületi ülés foglalkozott a Gamesz sorsának rendezésével, ám akkor a képviselők megállapodtak abban: a pénzügyi bizottság február 28-ig mérje fel a helyzetet. Elhangzik egy név... Idáig jutottunk, mikor valaki megemlíti Gulyás György nevét, aki történetesen épp a Gamesz vezetője, s nemrég még a tanács társadalmi elnökhelyettesi tisztét töltötte be. Szinte egyszerre mondják beosztottjai: más van a háttérben, minden baj abból származik, hogy főnökük a képviselő-testület tagjaként támogatta Stégermajer Györgyné vb-titkár jegyzői kinevezését. Azt is tudni vélik. hogy a szavazást követő napon a polgármester ezekkel a szavakkal lépett be a hivatalába: „Megszüntetem a Gameszt!” Érződik a hangulaton, hogy itt és most „jól ki akarják osztani” a nagyközség főként kisgazdapárti támogatással megválasztott polgármesterét, aki mellesleg — gyakorolva állatorvosi hivatását is — tiszteletdíj fejében látja el az önkormányzat vezetését. Azon is roppant mód csodálkoznak beszélgetőpartnereim : miképp ígérhette meg dr. Eisele József a falu lakosainak azt, hogy amíg ő polgármester lesz. a kétegyháziaknak nem kell helyi adót fizetniük? • Egyre szélesedik a kör. Regős Ferencné még elmondja, azon az ominózus falugyűlésen a polgármester szándékosan félrevezette a lakosságot, mert azt fejtegette, hogy a Gamesz 32 millió forintjába kerül a településnek, holott az intézményeket (bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügy stb.) leszámítva az csak körülbelül 3 millió forinttal gazdálkodik, aztán „elszabadul a pokol”. — Nem vitás, hogy ki akarják nyírni a vezetőnket! — csattan fel az élelmezésvezető. — A munkáján keresztül nem tudják megfogni, így aztán ... —... no meg jó barátja Árgyelán Györgynek, a volt tanácselnöknek, aki jelenleg munkanélküli-segélyből él — jegyzi meg félhangosan Papp József. Orvosterror Kétegyházán? Aztán az orrom alá dugják a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénzügyi osztálya jelentését a kétegyházi Gamesznél 1990. november 7—10. között végzett célvizsgálatról, melyben egyebek mellett az áll, hogy a szomszédos román tanítási nyelvű általános iskola bővítésekor (1988 és 1990 között) egy tanterem négyzetméterre vetített „bekerülési” költsége 6500 forint volt. A dolog pikantériáját az adja, hogy a Gamesz volt a 6 millió 403 ezer forintot kitevő beruházás kivitelezője, s a falugyűlésen a polgármester kételkedésének adott hangot a munkálatok pénzügyi hitelességét illetően. Csak két mondat a jelentésből: „A beruházás pénzügyi lebonyolítása számviteli elszámolásának vizsgálata során megállapítottuk, annak ellenére, hogy a beruházó a nagyközségi tanács volt, a beruházás főkönyvi nyilvántartását a tanács nem vezette. A be- .ruházás folyamatos finanszírozása érdekében — mivel a Gamesz részszámlákat folyamatosan nem készített — a Gamesz részére átutalt ösz- szegeket a tanács **fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközként** kezelte.” Hát..., csípjen meg egy fészekalj nyi darázs, ha itt nem bűzlik valami... A létminimum tájékán tengődő Gamesz-dolgozók mindenesetre amondóak: ha nem lenne öt orvos a tizenhárom tagú képviselő-testületben, az emberek is bátrabban mernének állást foglalni egy-egy kérdésben. Egymás után erősítik meg a „Debet. hogy holnap én is beteg leszek, ezért inkább nem szólok” elv létezését, sőt, van, aki egyenesen az orvosok terrorjáról beszél. I pincérhölgy csak mosolyag Elköszönök az asszonyok- 1 és Papp Józseftől, irány polgármesteri hivatal. „A Igáirmester úrnak sajnos, metésre kellett mennie, egy L óra múlva tessék visszárun”, mondja kedvesen egy ___ :„„UáV>ikn Hogy va__ Hallott valamit a polgármester és a Gamesz közt dúló háborúról? — kérdezem a pincérhölgyet, miközben a szemem sarkából figyelem, mikor esik le a székről a flippert nyomogató-ütögető „totálkáros” fiatalember. — Mindössze annyit, hogy emiatt falugyűlést is tartottak — válaszol mosolyogva. — Tudja, én Gyuláról járok ide. Hanem szólok majd valakinek ... Ám arról; hogy hogyan vélekednek erről a meglehetősen fura ügyről a kétegyhá- ziak, s maga a legilletékesebb, dr. Eisele József polgármester, hólnapi számunkban olvashatnak. Dányi László (Folytatjuk) Adózni pedig kell... Segit-e idén is az adóhatóság? Az utóbbi napok néhány képviselő-testületi ülésén olyan aggályokat hallottunk a helybeliektől, hogy ismeretük szerint az adófelügye- lőség elzárkózik a lakosság településükön is meghono- sult felvilágosításától. Márpedig igen hasznos dolog volt eddig is tanácsot, segítséget kapni a hozzáértéktől, mégpedig helyben, jelentős időt megtakarítva. — Igaz-e a híresztelés? — kérdeztük Bokor KárolytóL, a Békés Megyei Adófelügyelőség vezetőjétől. — Egyféle szemléleti zavar alakult ki, s ebben nekünk nincs részünk. A taná■ csókkal jól bevált gyakorlat alapján működtünk együtt, a polgármesteri hivatalok viszont valószínűleg még nem ocsúdtak fel. Említhetek persze ellenkező példákat is. Polgármesterük levele alapján a gyomaendrődi- ek részére például éppen most gondoskodtunk szakemberekről. A helyiek megszervezik a tanácsadást, mi pedig az előre egyeztetett időpontokban megjelenünk. Szemem végigfut egy ösz- szesítésen; 14 nagyobb település több alkalmat is felsoroló ütemterve látható rajta. Bokor Károly így folytatja: — Előre megbeszélt helyen és időpontban szívesen elmegyünk bárhová. Az iparosok, kiskereskedők érdek- védelmi szervezeteivel máris megállapodtunk tájékoztatók tartásában. Annyi kikötésünk volt csupán, hogy az érdekvédelmi szervezetek rendezvényein is bármely állampolgár szabadon és belépődíjmentesen vehessen részt. Előfordulhat, hogy vannak olyan települések, ahol a polgármesteri hivatal mindeddig nem tisztázta például a helyi ipartestülettel, hogy ez utóbbival már az időpontokban és előadóink személyében is megállapodtunk. Békéscsabán, Orosházán, Mezőkovácsházán, Szeghalmon és Szarvason ügyfélszolgálati irodáink is rendelkezésre állnak. A mezőkovácsházi kollégánk hetente egyszer Battonyát is felkeresi. De sorolhatnám: a sarkadi, a mezőberényi, a körösladányi, a gyulai és sok más ipartestület máris lépett. Persze március 20-ig — az adóbevallások benyújtásának határnapjáig — még van idő. Bár napi.tennivalóink miatt külön szervezést, összehangolást igényelnek e tanácsadások, természetesen a jövőben sem zárkózunk el a segítségnyújtástól. k. A. J.
