Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
1991. január 4.. péntek \ Mégis van remény? Irak—USA tárgyalási javaslat James Baker amerikai külügyminiszter kész találkozni iraki kollégájával, Tá- rik Azizzal január 7. és 9. között Svájcban — jelentette be csütörtökön Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. Szavai szerint e találkozó lehetne az utolsó kísérlet az öbölbeli háború elkerülésére. Baker változatlan amerikai feltételekkel ül tárgyalóasztalhoz, ,ha sor kerül a találkozóra. — Nem lehet szó kompromisszumokról, nem jutalmazzuk meg az agresszort — hangsúlyozta a szóvivő. Az amerikai álláspont szerint Iraknak mindenképpen ki kell vonulnia KuvaLt egész területéről. Az Egyesült Államok bagdadi ügyvivője iraki külügyi illetékesekkel tárgyalt az utóbbi 24 órában James Baker esetleges bagdadi látogatásáról — jelentette csütörtökön délben az amerikai AP hírügynökség, megbízható diplomáciai forrásokra hivatkozva. A névtelenül idézett diplomaták nem tudták megmondani, mivel végződött a próbálkozás, s azt sem közölték, hogy kivel keresett kapcsolatot a vezető amerikai diplomata. A bagdadi külügyminisztérium és az amerikai diplomáciai képviselet nem volt hajlandó megjegyzést fűzni az értesüléshez. a Fehér Ház szóvivőjének csütörtöki bejelentése mindenesetre vélhetőleg összefügg az AP bagdadi jelentésében szereplő diplomáciai próbálkozással. ' George Bush amerikai elnök a múlt hónapban javasolta, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök találkozzék Bakerrel, és keressenek békés megoldást az öbölbeli konfliktusra. A találkozó végső határnapjaként január 3-át jelölte meg. Az újabb amerikai javaslat lényegében a határidő kiterjesztését jelenti, még akkor is, ha ezúttal Baker—Aziz külügyminiszteri találkozó szerepel a javaslatban, s a helyszín sem az, amit az amerikai elnök eredetileg ajánlott. Kínai diplomaták kintasitása Svédország a három szovjet személyen kívül szerdán három kínai diplomatát is kiutasított, mivel szintén státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. Ezt szerdán közölte a stockholmi külügyminisztérium illetékese. A kínai diplomatákat azért nyilvánították nemkívánatos személynek, mert a tavaly- előtti pekingi diáklázadás Svédországba menekült résztvevőit megfigyelés alatt tartották, többüket svéd egyetemeken lefényképezték. A kínai diplomaták a stockholmi rádió jelentése szerint már el is hagyták állomáshelyüket, csakúgy, mint a kiutasított szovjetek. A svéd külügyminisztérium arról is beszámolt, hogy Kína válaszlépésként kiutasította a pekingi svéd nagykövetség első titkárát és annak férjét. A svéd diplomata asz- szonynak január 10-ig kell elhagynia a kínai fővárost. A svéd televízió beszámolója szerint a kiutasított szovjet személyek, egy diplomata, a stockholmi szovjet kereskedelmi iroda munkatársa és egy újságíró, ipari és katonai célú kémtevékenységet folytattak. Tudnivalók a Kelet-Európába utazó turistáknak A Kelet-Európába utazó autós turistáknak ajánlatos, hogy a határátlépés előtt beszerezzék a nemzetközi gépjárműbiztosítási bizonylatot, a zöld kártyát. Erre az érintett országok közötti elszámolási rendszer megváltozása miatt van szükség. Bulgáriába, Lengyelországba, Romániába utazó magyar rendszámú gépjárművek esetében fordulhat elő, hogy ha nem rendelkeznek zöld' kártyával, meghiúsulhat a beutazás, illetve a turistákat a határőrizeti és vámszervek konvertibilis devizafizetés ellenében engedik csak bp az országba. A zöld kártya a Hungária Biztosító, az Állami Biztosító, valamint a Magyar Autóklub irodáiban szerezhető be, s 30 forintba kerül a kiállítása. Kelet-európai valuták visszaváltásának feltételei Mivel sok a félreértés a magyar turisták körében a tulajdonukba került rubelelszámolású valuták visszaváltásával kapcsolatban, ezért a Magyar Nemzeti Bank a legfontosabb tudnivalókra ismételten felhívja a lakosság figyelmét. A turisták által múlt év december 31-ig a valutaeladó helyeknél megvásárolt bolgár leva, lengyel zloty, román lej, szovjet rubel fizetőeszközök maradványa idén január 20-ig váltható vissza. A visszaváltásnál a december 31-én érvényben lévő árfolyamokat veszik figyelembe. Csak abban az esetben lehet a pénzt visszaváltani, ha az összeg eredetét a valuta- kiviteli engedéllyel igazolni tudják. Visszaváltásra a hazaérkezéstől, va gy ha az utazás elmaradt, a kiviteli engedély lejártától számított nyolc napon belül van lehetőség. Természetesen a kül- " földi bankjegyeket csak a kiviteli engedélyben igazolt összegig váltják vissza forintra január 20-ig. A csekkbeváltásból származó bankjegyek pedig csak letétre vehetők át. Amennyiben a valutakiviteli engedély hiányzik a visszaváltásra nincs lehetőség. Reménykedő szófiai gépkocsi tulajdonosok várakoznak a bolgár főváros benzinkútjainál, várva a kormány döntésére, amellyel esetleg mégis engedélyezné az üzemanyagok árusítását Kín-fotó fl Szlovákiába induló turisták itthon is vásárolhatnak benzinjegyet A szlovák síközpontokba autóval induló magyar turisták a budapesti, valamint több vidéki Expressz-irodá- ban vásárolhatnak a szomszédos országban beváltható benzinjegyet. A fővárosban az IBUSZ Tanács körúti főirodája is foglalkozik üzem- anyagjegy-árusítással, bár ott az év végi megnövekedett forgalom miatt elfogytak a jegyek és ezeket január első napjaiban még nem sikerült pótolni. Várhatóan a jövő héten már az IBUSZ-nál is ki tudják elégíteni az igényeket. Akik az említett helyeken mégsem jutnak hozzá a kuponokhoz, azok a két ország határán llevő 11 átkelőhely mindegyikén, a Ce- dok-irodákban tudnak beszerezni anhyi benzinjegyet, amennyivel eljuthatnak az ország belsejébe. Csehországban és Szlovákiában pedig az utazási irodák, valamint több szálloda is foglalkozik az árusítással. A ’90-es oktánszámú benzinhez szolgáló, 10 litert érő jegyeket a magyar utazási irodák 455, a 96-os oktánszámút pedig 505 forintért árusítják. Ugyanezt északi szomszédainknál 180, illetve 200 koronáért lehet megvásárolni. A Cedok budapesti irodájától szerzett információ szerint a benzin jegyeken ugyan a 10 literes mennyiség szerepel, a kutaknál azonban az autósok — a benzináremelés miatt — ennél kevesebbet, egy átváltási táblázat alapján kiszámított mennyiségű üzemanyagot kapnak. A magyar autósok ugyan korlátlan mennyiségben vásárolhatnak kuponokat, ám a megmaradt mennyiséget nem lehet később visszaváltani. Az öböl és hullámverése A térség saját biztonsági rendszere? Az arab államok, megdöbbenve a játszi könnyedségtől, amellyel Irak Kuvaitot elfoglalta, arról tárgyalnak, hogyan tapossák el ingatag térségük leendő tűzfészkeit, ha véget ér a mostani öbölválság. Sokan a kizárólag arab békefenntartó erőfeszítéseket részesítik előnyből e térségben, amely olyannyira érzékeny a külföld és különösen a Nyugat beavatkozására. Egy nyugati diplomata szerint ugyanakkor Irán • igyekszik előtérbe tolni magát, mint az egyetlen, az Egyesült Államokkal szemben szóba jöhető alternatív hatalom, amely biztosítékot nyújthat a külső agresz- szió miatt aggódó öbölbeli államok számára. Jóllehet az Egyesült Államok és európai szövetségesei főszerepet játszanak a Ku- vait felszabadítására irányuló ENSZ-támo- gattá erőfeszítésekben, az arab államok a jelek szerint regionális jellegű lépésekkel akarnak védekezni az újabb tűzfészkek kialakulása ellen. „Kuvait iraki lerohanása megmutatta, hogy a térségnek közős biztonsági intézkedésekre van szüksége” — mondta Mubarak Ali Hatir katari külügyminiszter, a hat országot tömörítő Öbölmenti Együttműködési Tanács (GCC) szóvivője. „Ha túl leszünk Kuvait iraki megszállásán, olyan biztonsági falat kell emelni, amely elsősorban magukon az öbőlbeli államokon nyugszik” — tette hozzá. Egyelőre nem világos, hogy egy ilyen biztonsági rendszerben milyen szerep jutna — ha egyáltalán jutna — a nyugati országoknak. Egyes arab államok nem akarnak nyugati jelenlétet a térségben. A múlt héten ért véget GCC csúcsértekezlete, amelyen a tagállamok — Szaúd- Arábia, Omán, Katar, Bahrein, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek — egy új biztonsági rendszer kialakítását határozták el, és közölték: Iránnal tárgyalnak, hogy segítsen megakadályozni újabb konfliktusok kialakulását a térségben. Teherán, amely határozottan elítéli Irak területi követeléseit, ugyanakkor aggodalmának adott hangot az amerikai hadsereg öbölbeli jelenléte miatt, és azt ajánlotta az öbölbeli államoknak, hogy Irán hatalmára alapozott regionális biztonsági rendszert hozzanak létre. (Szaúd-Arábia szívesen lemondana a nyugati segítségről, ha véget ér a jelenlegi válság. „A válság rendezése után bizonyosan nem lesz szükség a baráti erők jelenlétére Szaúd-Arábiában” — mondta Szultán bin Abdel Aziz szaúdi herceg, az Irak-ellenes arab erők parancsnoka. Ugyanakkor hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a szuper- hatalmak vagy a baráti erők ne élnének az öbölbeli vagy a vörös-tengert jelenlét lehetőségével. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szintén támogatta egy arab biztonsági szövetség gondolatát. „Sohasem adom fel a reményt, hogy az arab világ, a maga forrásaival képes saját erőből és barátainak segítségévei biztosítani jelenét és jövőjét” — mondta. Az Egyesült Államojc, amely 430 ezer katonáját küldte az öbölbe Kuvait felszabar dításárá, a válság után is szeretne fenntartani bizonyos katonai jelenlétet a térségben. Dick Cheney amerikai védelmi miniszter kifejtette, hogy az Egyesült Államok leendő öbölbeli szerepét az eddiginél nagyobb haditengerészeti jelenléttel, fegyverek és hadianyagok Szaúd-Arábi ábépi hagyásával szeretné megvalósítani. Kalifa bin Szulman al-Kalifa sejk bahrei- ni miniszterelnök közös biztonsági erő felállítását javasolta, amelynek legalább felét az öbölbeli országok csapatai tennék ki. Szerinte az arab konfliktusok megoldásában az arab érdeket képviselő Arab Ligára kell támaszkodni. A kuvaiti emigráns kormány nem zárta ki, hogy katonai támaszpontokat biztosítson az amerikai erők számára, Bahrein pedig, amely eddig is biztosított kikötői berendezéseket az amerikai haditengerészet számára, közölte, hogy folytatja az együttműködést. A térség más országai, így Jemen és Szíria, kevésbé lelkesednek a nyugati jelenlétért. Jemen nemmel szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amikor elfogadták az Irak ellen erő alkalmazását lehetővé tevő határozatot, Szíria pedig kijelentette, hogy nem harcol muzulmán testvére! ellen, ha a nemzetközi erők támadást indítanának. „Az öbölválság veszélyes szakadást okozott az arab nemzetben” — mondta Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter a múlt héten az AI-Ahram című félhivatalos egyiptomi lapnak nyilatkozva. Majd hozzátette, hogy az araboknak a válság befejeztével felül kell vizsgálniuk számításaikat, és tanulmányozniuk kell az áhított biztonsági rendszer felállítását. Kuvaititól menekült bangladesiek a török Vörös Félhold Társaság sátorában várják a továbbutazást. Mintegy nyolcezren érkeztek az átkelőhelyre, hogy Törökországon, Szírián vagy Iránon keresztül hazatérhessenek * ím-fotó
