Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
IgNiUJkftM 1991. január 4„ péntek Fegyverkereskedők Romániából Vérbosszúra készülnek a kétegyházi cigányok Mint lapunk annak idején beszámolt róla, Dobozon megöltek egy kétegyházi illetőségű cigány férfit, ami teljesen felbolygatta a hatál menti település lakosainak életét. Nos, egy magát félelem miatt megnevezni nem hajlandó kétegyházi polgártól megtudtuk: azóta egyfolytában azzal fenyegetőznek a helybéli cigányok, hogy vérbosszút állnak. Legutóbb szerda éjszaka randalíroztak a községben, fennen hangoztatva szent esküjüket. Hogy komolyan kell venni szándékukat, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy halottjukat csak a hetedik napon temették el, s a lófa ráterített lepedőn ez állt: „Esküszünk apánk életére, hogy bosszút állunk." Ezt a lepedőt a napokban ráadásul elvitték Dobozra, s az egyik kocsma falára kitették. Feltörték a temető kapuját is, s éjszakánként ott énekelnek a sírnál. A rendőrség megkülönböztetett figyelemmel kíséri mostanában tevékenységüket, ám nem kétséges, csak az első adandó alkalomra várnak. S ha figyelembe vesszük, hogy' megbízható források szerint Kétegyhá- zán néhány, a cigány etnikumhoz tartozó állampolgár — minden valószínűség szerint Kiskunfélegyháza környékén szerzett — pisztoly- lyal is rendelkezik ... Más, de — némiképp a fenti események tükrében — még mindig Kétegyháza. Igaz, lassan hozzáedződünk már a legvadabb hírekhez (lásd ercsi géppisztolylopás, székesfehérvári lőszerrablás), híresztelésekhez is, mégis nyilván sokan megdöbbennek annak hallatán, hogy a határ menti település ABC- je előtt nemrégiben román állampolgárok fényes nappal pisztolyokat árultak az autójukból... Bővebb tájékoztatásért a legilletékesebb személyhez, dr. Eisele Józsefhez, a község polgármesteréhez fordultunk. — Polgármester úr, igaz a hír? — Igaz. Még karácsony #előtt történt. — ön honnan szerzett tudomást róla? — Olyan embertől, akinek felajánlották a fegyver megvételét. — Véleménye szerint hány ember tart magánál engedély nélkül pisztolyt a faluban? — Két-három. De őket sem tudjuk megfogni. Személyesen bementem a gyulai rendőrkapitányságra, hogy tájékozódjam arról, ilyenkor mit lehet tenni, ám ott azt közölték velem: húsz, nevét vállaló, állampolgár bejelentése esetén tarthatnák csak házkutatást. — Akkor most mi lesz? — Fogalmam sincs. Egy rendőr „megnyugtatott”, hogy vannak beépített embereik a cigányok között. Ez minden. Nézze uram, én felesküdtem arra, hogy minden eszközt latba vetek a közbiztonság erősítése érdekében, de sokszor az az érzésem támad: fejjel megyek a falnak. D. L. Elbocsátások helyett átcsoportosítás Az év első munkanapját az Alföldi kőolaj- és Gázipari Gépgyár kollektívája is rendhagyó módon kezdte: az igazgató kezdeményezésére szerda reggel munkásgyűlést szervezték. A tájékoztatóval Laczi Sándornak kettős célja volt: egyrészt az 1990-es gazdálkodásról számot adni, másrészt az idei feladatokat közzétenni. A közelmúlt történéseinek felelevenítése kapcsán az igazgató kiemelte: „A bizonytalanságban is vállaltuk, hogy fenntartjuk a vállalat működőképességét, biztosítjuk dolgozóink foglalkoztatását, javítjuk a bérszínvonalat." Komoly erőfeszítések árán, nem kevés konfliktussal végül is sikerült az AKG dolgozóinak a fennmaradás. Szégyenkezniük sem kell, hiszen vállalatuk összességében 330 millió forintos árbevételt és 22 milliós vállalati eredményt produkált. Miközben más cégek létszámleépítéssel igyekeztek menteni a menthetőt, addig a gépgyárban átcsoportosítással, bérmunkával oldották meg az időszakos foglalkoztatási problémákat. — A jövőben is az a cél, Pótszilveszterezzen a Bella Itáliában JANUÁR 11-ÉN! A műsorban fellép: Liszter Sándor cigánynótaénetees. 5 fogásos menü és műsor, 450 Ft/fő. Mindenkit szeretettel várnak. Asztalfoglalás a (68) 27-520-as telefonon. f--------------------------------------h ogy jól gazdálkodó vállalat legyünk, de ezt ne elbocsátásokkal, végkielégítésekkel érjük el, hanem ésszerű létszámcserékkel — mondta Laczi Sándor, majd szólt azokról a tennivalókról, amelyek az 1991-es .esztendőben várnak a kollektívára A munkásgyűlés résztvevői körében a legnagyobb érdeklődéssel várt bejelentés természetesen a fizetésekre vonatkozott. Az AKG vállalatvezetése az idén is felvállalja a 470 ember foglalkoztatását, minimálisan 20 százalékos bérszínvonal-emeléssel ; erősíteni kívánja a gazdálkodási és piád szemléletet; a korábbi gyakorlattól eltérően a bér- fejlesztés területenkénti mértékének meghatározásánál figyelembe veszi az eredményességet. Beszámolója végén az igazgató tájékoztatta a dolgozókat az OKGT—AKG kapcsolatáról. A miniszteri biztos által adott információk szerint a háttéripari vállalatok és a gázszolgáltatók nem váltak el 1991. január 1-jén az OKGT-től, de a leválás előkészítése megkezdődött Cs. 1. Megváltozik a mozgáskorlátozottak támogatása Budapesten egyetlen épületben működik már lépcsőlift a mozgássérülteknek, önállóan tudják működtetni, hívni. A közlekedésüket, mozgásterüket biztosító gépkocsiellátással vajon mi lesz ezentúl? A társadalmi igazságosság érdekében változtatni kívánnak a mozgáskorlátozottak gép i ármű vásárlási. . gép járműhasználati támogatásán. Az eddigi vám. és áfa-mentesség, a gépkocsinként nyújtott 45 ezer forint, illetve az üzemanyag-vásárlási kedvezmény a több mint 300 ezer mozgáskorlátozott közül a legmódosabb 10 százaléknak nyújtott csak segítséget, a 90 százalékot viszont kizárta e gondoskodási körből. A gépkocsivásárláshoz ugyanis még ilyen lehetőségek mellett is csak igen kis réte<? tudta megteremteni a feltételeket. E nehéz helyzetben lévő emberek nagyobb körének ellátására keresett megoldást a Népjóléti Minisztérium. Mivel megszűnt a vámos áfa-mentesség, ennek kompenzálására a mozgás- korlátozottak gépkocsivásárlásához nyújtott 45 ezer forintos támogatás 60 millió forintos évi keretét 600 millió forintra kívánják felemelni. Az önkormányzatoknál lévő mintegy 300 millió forintos éves üzemanyag-vásárlási támogatással együtt így ’ csaknem 1 milliárd forint áll rendelkezésre, egy igazságosabb elosztási szisztémához. A Népjóléti Minisztérium a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége véleményét is kikérte ebben a kérdésben. Ha az 1 milliárd forintot a több mint 300 ezer mozgáskorlátozott között egyenlő arányban osztanák el, évente személyenként csak 3 ezer forint jutna. Hathatós segítséget tehát ez sem jelentene. A szövetség ezért hosszas számítások és viták után azt javasolja a Népjóléti Minisztériumnak, hogy a leginkább Emelkedik a külföldre feladott levélpostai küldemények dija A Magyar Posta Vállalat az MTI útján közli, hogy 1991. Január 7-től átlagosan 50 százalékkal emeli a külföldre feladott levélpostai küldemények dijait. Ennek megfelelően a 20 grammos levelekre az eddigi M forint helyett 30 forint értékű bélyeget kell ragasztani. A képes levelezőlapok dija 14 forintról 20 forintra emelkedik. A külföldre szóló, ajándékküldeményeket tartalmazó kis csomagok dijai az átlagosnál kisebb mértékben emelkednek, a 2 kilogrammos kis csomag díja 200 forintról 220 forintra változik. Továbbra is belföldi díjszabás szerint kell dijaznl a szomszédos országokba, valamint a Bulgáriába és Lengyelországba szóló 20 grammos leveleket és levelezőlapokat. rászoruló ezer embernek gépkocsiszerzésnél maximum 150 ezer forintos támogatást nyújtsanak. Ez az említett keretből mintegy 100 millió forintot venne igénybe. A mozgáskorlátozottak állapotától, illetve «munkalehetőségüktől függően indítványozzák a 3600 és 18 ezer forint közötti közlekedési támogaSzűnni nem akaró mifelénk mostanában az úgynevezett zöldhatárforgalom; százával fülelik le a határ- sértőket. Az orosházi határőrkerület legfrissebb tájékoztatása szerint az elmúlt hónapban 367-en lépték át jogellenesen a Magyar Köztársaság határát, illetve kísérelték meg azt. A határőr járőrök, a lakosság közreműködésével 357 határsértőt elfogtak, 10-en beljebb jutottak az országba, és ott fülelték le őket. Romániából szöknek ide a legtöbben. A „zöldhatárforgalom” túlnyomórészt a Békés megyei határszakaszt érinti: 262-en itt próbáltak átjutni Magyarországra. Az orosházi határőrkerülethez tartozó Csongrád megyei határszakaszon 75-en, a Hajdú- Bihar megyei határszakaszon pedig 30-an próbáltak átjuttást. Ez mintegy 250 ezer rá- szorülónak adna segítséget, összesen 840 millió forint értékben. A támogatást nemcsak saját gépkocsihasználatnál, hanem úgy is megkapnák a rászorulók, ha rokon. ismerős, vagy taxi segítségét veszik igénybe a szállításra. Hatvanmillió forintból egy 20 mikrobuszból ni. Decemberben feltűnően sokan próbálkoztak a határ- átkelőhelyeken belépésre alkalmatlan útlevelekkel. Ezeken a pontokon, tehát a határátkelőhelyeken összesen 166-an, míg a „zöldhatáron” 201-en próbáltak illegálisan hazánk területére jönni. S, hogy kik? A kör egyre bővül s amint az már közismert. mind távolibb tájakról érkeznek a továbbszökni szándékozók. Kevesebb — az elmúlt hónapban 182 volt — a romén állampolgár, s mellettük 119 török, 51 arab és afrikai állampolgár próbált illegálisan bejutni Magyarországra. Megjelentek albán, sry lankai, Szomáliái, mali. egyiptomi és bolgár állampolgárok is a tiltott határátlépők között. A letelepedési szándékkal beszökött románok közül 10-en és 20 személygépkocsiból kialakítandó szállítási szolgáltatás létrehozását is javasolják. Egyelőre Budapesten és hat nagyobb városban vezetnék be ezt a szolgáltatást, ha viszont beválik, a következő években nagyobb összeget fordíthatnának e segítség- nyújtási forma támogatására. kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt, a többieket átadták az illetékes román határőrizeti szerveknek. Az orosházi határőrkerülethez tartozó átkelőhelyeken decemberben tovább emelkedett az utasforgalom. A közúti átkelőkön 934 ezren lépték át az államhatárt. A vonatokon, főképpen az ünnepek előtt és után, nagy volt a zsúfoltság, decemberben vasúton mintegy 568 ezren keltek át a határon. A magyar—román államhatár rendjére vonatkozó egyezmény előírásait magyar részről Lökösháza térségében 1 budapesti lakos sértette meg, aki helyismeret hiányában áttévedt Románia területére, míg román részről hárman tévedtek át a Magyar Köztársaság területére. T. L Albánoktól szomálokig Határtalan határforgalom? Hónapok óta lázban tartja a vállalkozókat... (Folytatás az 1. oldalról) ke. Mint hangsúlyozta: a szövetség határozott véleménye szerint az E-Alap nem pótolja a kormány vállalkozásbarát politikáját. Eredetileg az E-Alap széles körű igénybevételi lehetőséget ígért, ezt az iparosság nagy örömmel és várakozással fogadta. Az azonban ’máris látszik, hogy a szigorú feltételrendszer miatt igen kevesen jutnak majd ily módon újabb forrásokhoz. Szabó Tibor kifejtette azt is, hogy a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének jelenlegi ismeretei szerint a bankoknál egyelőre nem egységes a hitelelbírálási rendszer. Ez pedig ugyancsak akadálya annak, hogy az E-Alap a vállalkozóknak valódi gyors, megnyugtató segítséget adjon. Így az E-Alap cűyan újabb forrás, amelyhez a kisvállalkozók nem juthatnak hozzá, csupán azoknak a nagy- vállalkozóknak kedvez, akik magas készpénzzel* rendelkeznek — mondotta az IPOSZ alelnöke. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány csak közvetve kapcsolódik az E- Alaphoz. Mint azt Varga Zoltán, az alapítványt kezelő iroda munkatársa elmondotta: a vállalkozások támogatását célul kitűző iroda főként a már megvásárolt állami tulajdon felszereléséhez képes hozzájárulni. Az érdeklődés óriási, ám félő, hogy mire az E-hitel gyakorlati folyósítása megkezdődik, kimerül az alapítvány anyagi kerete. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány forrásaiból az utolsó, harmadik részt, 1,7 milliárd forintot, a napokban adták át a hitelt folyósító tizenegy kereskedelmi banknak. E bankok a forrást sajátjukkal kiegészítve, így január 7-től összesen 3,5 milliárd forintos hitelkerettel állnak a vállalkozók rendelkezésére. Félő, hogy az E-Alap csak lehetőség marad, gyakorlati haszna kevés — mondta Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. A VOSZ úgy véli: a pénz- és adóügyi szabályozók megváltoztatása nélkül a magántőke kialakításának ez a módja nem lehet sikeres. Mivel a hitel nem a meglévő vállalkozások „felfűtésére” szolgál, hanem új tevékenységek indítását célozza, a VOSZ tagjait az E-Alap kevéssé «inti. A mostani gazdasági körülmények, a munkanélküliségtől való félelem számos olyan állampolgárt is vállalkozásra kényszerít, aki nem rendelkezik kellő tapasztalattal. Támogatásukra éppen ezért a VOSZ elengedhetetlennek ítéli a különféle kedvezményes hitelkonstrukciók mihamarabbi bevezetését. A kiskereskedők ugyancsak csalódottak amiatt, hogy egyelőre nem élhetnek az E-Alap nyújtotta pénzfelvételi lehetőséggel. A magán- kereskedők már nagyon várják, hogy a kisvállalkozói iroda megkösse a szerződést a bankokkal, s így mielőbb hozzájuthassanak a kedvezményes hitelhez. A Kisosz becslése szerint a 45 ezer magánkereskedő mintegy negyede számít az E-Alapra.
