Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

1990. december l.f szombat Holló a hollóval... Megnyitották az országos gyermekkönyv-hetet Egy postaépítés bonyodalmai a nyilvános telefon körül (Folytatás az 1. oldalról) gek szegedi igazgatóságai kö­zött levélváltás történt. A posta vállalat kérésére a távközlés úgy nyilatkozott, hogy a nyilvános, pénzbedo­bós állomásokat a postaépü­let előtt felállítandó fülkék­be szerelik. Megerősítette ezt Engedi Antal, a S^gedi Táv­közlési • Igazgatóság üzemvi­teli igazgatóhelyettese is, aki telefonbeszélgetésünk során arra hivatkozott: a posta vál­lalat bérleti dijat kér tőlük, ezért nem az új épületbe ke­rülnek a készülékek. Az épü­letben természetesen lesz le­hetőség az úgynevezett jegy­zett beszélgetésekre. Csak­hogy az eredeti, az építési hatóság által jóváhagyott (Folytatás az 1. oldalról) val melegebbet, plusz 23-24 fokot mutattak a hőmérők, s ez hazánkban az évszázad melegének számít. November második fele az idén való­ban rendkívül enyhe volt, ilyen átlagosan 20-25 évente fordul elő. S most mondok egy riasztó következtetést: az évszázad legmelegebb no­vember végét az évszázad leghidegebb tele követte Bé­kés megyében. 1963—64 tele 20-30 centiméteres hóval je­gyeztetett fel, és több mint 20 napon át mutatott mínusz 20 fok alatti hőmérsékletet a hőmérő. Egyébként az or- s g egyes pontjain két évszázados megfigyelés alap­ján az a tapasztalat, hogy ilyen enyhe őszutó az esetek kétharmadában mindig ke­mény téllel párosul. Körül­belül 250 kilométerre tőlünk már itt a nagy hideg, és van rá esély, hogy ma, tehát pén­teken éjjel ránk tör e téi Bé­késben is. ßJl — A hó és a hjcjeg össze­függ? — Igen, a kemény, hosszú tervben hem ez szerepel. S hogy mi rejlik a dolog mö­gött? A „válást” követően a posta műszaki szakemberei elrendelték a kivitelezőknél a két fülke kiiktatását. S most hallgassuk tovább Cser- nus Istvánt: — Ehhez nem lett volna joguk, mert az önkormány­zat a Thermál Investet bíz­ta meg a lebonyolítással, így tehát csak neki van joga minden módosítás elrendelé­sére. A műszaki ellenőrünk vette észre a módosítást. Ek­kor a lebonyolító cég veze­tője kezdeményezte a Posta Vállalat Szegedi Igazgatósá­gánál az egyeztetést. Nem tudtak eljönni, mi kerestük fel őket, és megtudtuk az telek csak úgy tudnak ezen az éghajlaton kialakulni, ha legalább 10-20 centiméteres, tartós hótakaró gyűlik ösz- sze. Adatok bizonyítják, hogy mínusz 16 foknál hidegebb idő hótakaró nélkül még nem fordult elő mifelénk. A magyarázat egyszerű: a vas­tag hófelszín igen jól kisu­gározza a hőt, így erősen le tud hűlni a havas, derült éj­szakákon a levegő. — Mikor jegyezték nálunk eddig a leghidegebb tele't? — Ebben az évszázadban 1939—40, 1940—42, és az em­lített 1963—64-es tél volt a leghidegebb, de rendkívül hi­deg volt 1984—85 telén is. A megyében mínusz 28 fok volt a leghidegebb. Érdekes mó­don a legalacsonyabb hőmér­sékleteket nem a leghidegebb teleken mérték. 1987, január­jában például két éjjel mu­tatott mínusz 26 fokot a hő­mérő. miután hatalmas hó esett. — Szokatlanul korán mi­kor esett le az első hó? — A tapasztalat szerint, ha nagyon korán esik le az el­ső hó. általában enyhe lesz okot: nem egyezik a véle­ményük a távközlési válla­lattal. Szóban közölték azt is. hogy mivel külön válla­lat a telefon üzemeltetője, csak akkor fogadják el az eredeti elképzelést, ha a táv­közlés bérleti díjat fizet. Er­re döntött a távközlés, ak­kor nem az épületben, ha­nem külön felállítandó fül­kékben lesz a két nyilvános telefon. Mind e közben de­rült ki: az építési hatóság engedélye, tudta nélkül tör­tént a módosítás a főbejá­ratnál. E változtatást a ha­tóság nem fogadta el. Követ­kezett e héten, csütörtökön egy egyeztető tárgyalás, ahol sem a távközlés, sem a pos­ta képviselője nem jelent meg. De a posta jelezte: „A két fülke visszahelyezése el­len észrevételt nem tesz”. — Akkor most mi lesz a bérleti díjjal? — Ez nyitott kérdés — mondja Csemus István. — Mi azt az álláspontot képvi­seljük, hogy telefon nélkül el sem lehet képzelni az új pos­tát. Mivel a hatóság érthető módon a külső fülkékhez nem járul hozzá — hiszen valóban nem lenne szép lát­vány külön két fülke, vala­hol az új posta közelében —, elrendeltük, hogy külső meg­közelítéssel a két fülke az épületbe kerüljön be,- oly módon, ahogyan azt a ható­ság elfogadja. A Thermál In­vest a tárgyaláson készült jegyzőkönyvet megküldi a postának és a távközlésnek, mi, mint beruházók pedig megrendeljük a távközlésnél a két fülkébe a készülékek beszerelését. Egyébként amennyivel a város a táv­közlést már támogatta — pár éve 15 millió forinttal finanszíroztuk a lakótelepi konténer-telefonközpont lé­tesítését, és az átment a táv­közlési vállalat tulajdonába —, igazán megérdemelnénk a méltányosságot. A többi, nevezetesen a két vállalat huzavonája nem befolyásol­hatja egy városrész dolga­it... X. I. a tél. Jó példa erre az 1988- as, amikor november 20-án napokon át tartó, 10 centi- méteres hó hullott. 1928, a hivatalos mérések kezdete óta a legkorábban 1972. ok­tóber 19—20-án havazott, bár ez nem maradt meg. Utána igen enyhe tél követ­kezett, szinte nem is volt hó. — Befejezésül: az idén végre lesz-e fehér karácso­nyunk? — A szubjektív emlékezet, hogy tudniillik „az én gye­rekkoromban még minden karácsonykor térdig ért a hó” — nagyon csalós/ Át­lagban minden 10 karácsony közül három a fehér, és bi­zony így volt ez a mai öre­gek ifjú korában is. Az idén viszont számos jel arra mu­tat, hogy szánkózhatunk ezen a szép ünnepen, lesz hideg, lesz hó ... ... És lesz fűtőanyagár­emelés, csak pénz nem lesz, aztán fagyoskodhatunk a fe­nyőfa mellett. Mert a szere­tet ugyan csodákra képes, de fűteni, a tudomány mai ál­lása szerint még nem tud ... (tóth) Székesfehérvárott, a Vö­rösmarty Mihály Megyei Könyvtár gyermekkönyvtá­rában nyitották meg pénte­ken a XIII. országos gyer­mekkönyv-hetet. A rendez­vényen — stílszerűen — nem felnőtt, hanem egy VI. osz­tályos fiú, Bernáth Imre, a) székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskola tanulója mondott megnyitó beszédet, szólt arról, mi neki és kis társainak a könyv, a mese, a betűk világa, öt követően Sziládi János, a Móra Kiadó Gimbelem, gombolom... Glancos portállal kelleti magát Gyula legforgalma­sabb pontján a D’amis név­re hallgató divatcikk-keres­kedés. Ha kabátról és gombról kell néhány veretes monda­tot összeeszkábálni, akkor az újságírói csavaros észjárás többnyire annál a már las­san idegesitövé váló fordu­latnál köt ki, hogy „a gomb­hoz keresik a kabátot". Ezzel szemben esetünk en­nek éppen a fordítottjával büszkélkedhet. Történt még augusztusban, hogy egy tini a megtakarított pénzéből a már jócskán körülírt bolt­ban vásárolt magának egy ugyancsak D’amis márkájú- farmeröltönyt. A felsőrész mindkét mellrészi zsebére felerősített (?) fémgombok az első nyitásra úgy lepat­tantak, mint az NDK a né­hai szocialista táborról. Sebaj, hiszen ilyen esetek­re találták ki a szavatossá­got. Arra pedig még gon­dolni sem mer a földi ha­landó, hogy egy ilyen jól csengő névvel megáldott vállalkozás megengedné ma­gának, hogy a csorbát ne köszörülje ki, vagy legalább­is ne kárpótolja az akara­tán kívül póruljártat. A D’amis ez alkalommal mégiscsak megengedte. Ugyanis a halogató ígérete­ken túllépő ajánlattal máig sem rukkolt elő. Meglehet, mindez pusztán egy megle­petés előkészítését szolgálja: talán karácsonyi ajándék­nak szánják a gombügy megoldását. Erre utal a minapi köz­játék is. Vélhetően a minél nagyobb karácsonyi megle­petés érdekében a három hónap után is kitartóan ér­deklődő ifjú kabáttulajdo­nost teljesen „begombolkoz­va’’ fogadta az eladó: — Ha a gomb miatt jöt­tél, akkor nincs. Hajlik az ember a meg­értésre: egy leendő jócsele­kedetért talán még egy ki­csit rideggé is kell válnia az ajándékozónak. D’ amisok, az sok... k. a. j. Magyar bűnözfi Olaszországból Az ORFK Rendőri Ezred két munkatársa pénteken délután — a MALÉV me­netrend szerinti római jára­tán — Budapestre kísérte Turcsán Zoltán János ma­gyar állampolgárt, aki ellen a magyar igazságügyi szer­vek nemzetközi elfogató­parancsot adtak ki. Turcsán Zoltán János 1989-ben Ma­gyarországon több súlyos bűncselekményt — lopást, rablást — követett el, majd a felelősségre vonás elől Ausztriába, onnan pedig Olaszországba ment. A .bű­nözőt az Interpol nemzetkö­zi körözése alapján 1989. de­cember közepén az olasz rendőrség elfogta, s úgyne­vezett kiadatási letartózta­tásba helyezte. A Magyar Köztársaság Igazságügyi Mi­nisztériuma kiadatás iránti kérelmet küldött az olasz il­letékes hatóságnak, amely intézkedett a körözött sze­mély kiadására. Az épülő új posta főbejárata módosítás után — és vlssza- módosítás előtt? Fotó: Kovács Erzsébet Front hátán front Hideg télre, fehér karácsonyra számíthatunk? igazgatója üdvözölte a meg­nyitó vendégeit, köztük a székesfehérvári iskolák nö­vendékeit. Elmondta, hogy a könyvhéten az ország szinte minden településén rendez­nek író—olvasó találkozó­kat. A könyvtárosok, peda­gógusok és az alkotók által .szervezett rendezvényeken a legnevesebb gyermekkönyv­szerzőkkel, illusztrátorokkal találkozhatnak majd a gye­rekek. A Móra Kiadó a téli könyvvásárra és a gyer­mekkönyvhétre 27 könyv megjelenését tervezte, abból 26 már az üzletekben - van. A téli termésből kiemelke­dik a Tesz-Vesz ABC an­gol és magyar nyelvű ki­adása, valamint az a hat­kötetesre tervezett gyerek- lexikon-sorozat, amelynek most az első két kötetét ve­hetik kezükbe a kis olva­sók. A Móra Kiadó könyvei még az idén is az olcsób­bak közé tartoznak. A megyei önkormányzat tagjainak választásáról A Békés megyei önkor­mányzat tagjait választó kül­döttgyűlésekre a következő helyeken és időpontokban kerül sor: 1. sz. körzet: Békés, 1990. december 10-én 10 órakor, Városháza I. emeleti nagy­terme; 2. sz. körzet: Gyula, 1990. december 12-én 10 órakor, Városháza I. emeleti nagy­terme; 3. sz. körzet: Orosháza, 1990. december 14-én 10 óra­kor, Városháza I. emeleti nagyterme. A küldöttgyűléseken a he­lyi önkormányzati képvise­lőtestületek által választott küldöttek vesznek részt. Lakónépesség száma: 356 700 tő Megválasztható megyei közgyűlési tagok szama: 50 fő Egy megyei közgyűlési tagra jutó lakosok szama: t 7100 fő Sor­Körzet­Körzethez tartozó Körzethez tartozó A megválasztható szám települések települések megyei állandó közgyűlési tagok lakosainak sz. száma í. í Békés 2. Mezőberény 3. Csárdaszállás 4. Doboz 5. Bélmegyer 6. Kamut 7. Murony 8. Tarhos 9. Köröstarcsa 10. Kétsoprony 11. Telekgerendás 12. Szarvas- ■ 13. Gyomaendrőd 14. Békésszentandrás 15. Csabacsüd 16. örménykút 17. Kardos 18. Hunya 19. Kondoros 103 701 14 20. 2 Gyula 21. Sarkad 22. Elek 23. Kétegyháza 24. Lökösháza 25. Geszt 26. Kötegyán 27. Űjszalonta 28. Mezőgyán 29. Méhkerék 30. Sarkadkeresztúr 31. Szeghalom 32. Bucsa » ~ . 33. Füzesgyarmat 34. Kertészsziget 35. Körösladány 36. Vésztő 37. Körösújfalu 38. Dévaványa 39. Ecsegfalva 40. Zsadány 41. Biharugra 42. Körösnagyharsány 43. Okány 12180S 17 44. 3 Orosháza 45. Csanádapáca 46. Gádoros 47. Kardoskút 48. Nagyszénás 49. Pusztaföldvár 50. Csorvás 51. Gerendás 52. Tótkomlós 53. Békéssámson 54. Mezőkovácsháza 55. Mezőhegyes 56. Battonya 57. Dombegyház 58. Kisdombegyház 59. Magyardombegyház 60. Kaszaper 61. Kevermes 62. Dombiratos 63. Kunágota 64. Magyarbánhegyes 65. Medgyesbodzás 66. Pusztaottlaka 67. Medgyesegyháza 68. Nagybánhegyes 69. Nagykamarás 70. Almáskamarás 71. Végegyháza 72. Szabadkígyós 73. Újkígyós 131200 19 összesen: 356 700 50 fő A megyei önkormányzati sére várhatóan 1990. decem- képviselőtestület alakuló ülé- bér 28-án kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom