Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-22 / 300. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 22., SZOMBAT Ara: 5,80 forint XLV. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Ülésezik a Parlament Alig maradi tárgyalni való... Miniszterek eskütételével kezdődött pénteken az Or­szággyűlés plenáris ülése. Szabad György házelnök fel­olvasta Göncz Árpád köztár­sasági elnök átiratát, amely­ben arról értesítette a tör­vényhozást, hogy Rabár Fe­renc pénzügyminisztert de­cember 20-i hatállyal fel­mentette tisztségéből, s ez­zel egyidejűleg Botos Kata­lint és Pungor Ernőt tárca nélküli miniszterekké, Ku­ba Mihályt pénzügyminisz­terré kinevezte. Ugyancsak felmentette tisztségéből — december 21-i hatállyal — Boross Péter tárca nélküli minisztert és Horváth Ba­lázs belügyminisztert, s egy­idejűleg Boross Pétert bel­ügyminiszterré, Gálszécsy Andrást és Horváth Balázst tárca nélküli miniszterekké kinevezte. Miután az újonnan kine­vezettek többsége kormány­tagként korábban már letet­te az esküt a Magyar Köz­társaság alkotmányára, így ezúttal Kupa Mihály, .Botos Katalin, Gálszécsy András és Pungor Ernő ünnepélyes eskütételének tanúja volt az Országgyűlés. A képviselők ezt követően megemlékeztek az Ideiglenes’ Nemzetgyűlés megalakulásá­nak 46. évfordulójáról, majd döntöttek a háromnapos ülés tárgysorozatáról, elfogadva annak a törvényjavaslatnak a sürgős tárgyalását, amely a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetésének el­fogadásáig szóló intézkedé­seket szabályozza. Első napirendi pontként szintén a társadalombiztosí­tással összefüggő kérdés ke­rült a képviselők elé. A tár­sadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosítá­sát Kelemen András népjó­léti államtitkár — az Alkot­mánybíróság határozatára hivatkozva — azzal indokol­ta, hogy a jövőben az özve­gyi nyugdíj az elhunyt hoz­zátartozó után a férfiakat is megillesse. A képviselők — egyetért­ve azzal, hogy mielőbb szük­séges a nyugdíjrendszer tel­jes, átfogó rendezése — kü­lönösebb észrevétel nélkül lezárták a tervezet általános vitáját. A részletes vitára és a törvényjavaslat feletti döntésre várhatóan a vasár­napi ülésnapon kerül sor. Az Országgyűlés késő dél­után már működési nehéz­ségekkel küzdött. A plénum döntött az álta­lános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról, majd lezárta a vállalkozási nyere­ségadóról és az állami va­gyon utáni részesedésről szó­ló törvények módosításának részletes vitáját is. Eközben a tanácskozás folytatása már­már lehetetlenné vált, mert a plenáris üléssel párhuza­mosan két bizottság is ülése­zett, így — bár a t. Ház ál­landóan kifogásolja, hogy a sajtó ezt szóvá, teszi — a kelleténél kevesebb képvise­lő volt jelen a teremben. Jóllehet — e helyzet fonák­ságát átérezve — a kisgaz­dapárti Bereczki Vilmos in­dítványozta, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás rendeljen el szünetet, a hozzászólások folytatódtak. Szűrös Mátyás már lezár­ta a részletes vitát, amikor kiderült: az alkotmányügyi bizottság még nem végzett a módosítások tárgyalásával, sőt saját javaslatot is kíván előterjeszteni. Erre tekintet­tel a* részletes vitát újra meg kellett nyitni. A napirend szerint az adó­törvények módosításáról, il­letve elfogadásáról vasárnap határoz a plénum. . Módosulnak a deviza- szabályok A kormány és a pénzügy- miniszter nem tervez sem­miféle szigorítást a deviza- szabályokat illetően. Oly­annyira, hogy a jövő év ele­iétől a magyar állampolgá­rok a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett konvertibilis valutájukat igazolás és ere­detvizsgálat nélkül tehetik devizaszámlájukra. A Ma­gyar Nemzeti Bank január 1-jétől a cseh korona kivé­telével megszünteti a kelet­európai valuták jegyzését. Devizaszámlát jövő év elejé­től csak konvertibilis valu­tában lehet vezetni, és az eddig nem konvertibilis va­lutában vezetett devizaszám­lákat az azt vezető pénzin­tézetek forintra, váltják át, s a jövőben forintbetétként kezeiik — jelentette beDras- kovits Tibor, a Pénzügymi­nisztérium helyettes állam­titkára. A helyettes államtitkár számos más módosítást is bejelentett, s mint hangsú­lyozták, összességükben ezek is — a gazdaságban végbe­ment változásokkal össz­hangban — a devizajogsza­bályok liberalizálását, egy­szerűsítését szolgálják. A jö­vőben a tartós és az ideig­lenes kiküldötteknél az eddi­gi nem konvertibilis valu­tákban folyósított járandó­ságokat konvertibilis devizá­ban fizetik. Január 1-jétől megszűnik számos korláto­zás az egyéni turizmusra vo­natkozóan is, így az utazási feltételek javítása érdekében éurópai, illetve közel-keleti célországba történő utazás esetén korlátozás nélkül le­het forintért vasúti és re­pülőjegyet vásárolni, tenge­rentúlra pedig évente egy­szer lehet forintért repülő­jegyet venni. A szervezett turizmus esetében is áttér­nek a nemzeti valutában történő elszámolás helyett a konvertibilis elszámolásra. Jövő évben sem változik a lakosság évi 50 dolláros utazási kerete. Kormányszóvivői tájékoztató Bős—Nagymaros és a sajtó Két meghívott vendége volt pénteken László Balázs kormányszóvivő szokásos hétvégi sajtókonferenciájá­nak. Sámsondi Kis György, a bős—nagymarosi vízlépcső ügyével foglalkozó kormány- biztos a nagyberuházás sor­sával kapcsolatos döntések­ről, a nemzetközi tárgyalá­sokról adott »áttekintést; Fluckné dr. Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára a sajtó­törvény-javaslat főbb elemeit ismertette. Sámsondi Kis György el­mondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén részletesen áttekintette a vízlépcső hely­zetét, s megállapította: a víz­lépcsőrendszer megépítésére vonatkozó elhatározás és az erre épülő 1977-es magyar— csehszlovák államközi szer­ződés környezetvédelmi és gazdasági szempontból egy­aránt elhibázott döntés volt. A kormánybiztos hangsú­lyozta: a kormány mostani határozata nem jelenti a stratégiai irányvonal módo­sulását: azt jelenti, hogy a kormány kölcsönösen elfo­gadható, közös megoldást ke­res a csehszlovák féllel. Ma­gyarország rugalmas tárgya­lókészséget kíván tanúsítani, s arra törekszik, hogy egy alapvetően környezetvédelmi, gazdasági probléma ne kap­jon politikai, nemzetiségi színezetet. A sajtóról szóló törvény- javaslattal kapcsolatban Fluckné dr. Papácsy Edit ki­emelte, hogy a most elfo­gadott jogszabálycsomag az írott sajtó tevékenységével kapcsolatos kérdéseket fog­lalja törvénybe. Ennek meg­felelően az alaptörvényben is rögzítenék a sajtó és a vé­leménynyilvánítás szabadsá­gát. Az alkotmánymódosítás­ra vonatkozó tervezet ki­mondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban. írásban vagy a köz­lés bármely más módján — így különösen a sajtó útján — szabadon kinyilvánítsa, valamint arra, hogy az ál­talánosan hozzáférhető ada­tokról akadálytalanul tájé­kozódjék. A sajtó szabad, azt cenzúrának alávetni ti­los.” Ugyanakkor „a sajtó- szabadsághoz való jog gya­korlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűn- cselekményre való felhívást, továbbá nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. A sajtótörvény 17 oldalas tervezete szabályozza a lap­alapítást is, kimondva an­nak szabadságát. A törvényjavaslat számos rendelkezést tartalmaz a sajtó felelősségéről is. Rész­letesen szabályozza a hely­reigazítással kapcsolatos el­járási szabályokat, s intéz­kedik a kártérítés lehetősé­géről is. A személyhez fű­ződő • jogok megsértése ese­tén ugyanis a sajtó-helyre- igazítási, 'illetve a sajtóval szemben indított más polgári perben a bíróság — a sér­tett kérelmére — 1 millió fo­rintig terjedő kárpótlás meg­fizetésére kötelezheti a saj­tószervet. Parlamenti karácsonyfa Arad főterén a gyászolók koszorúkat helyeztek el a tavaly decemberi forradalmi események évfordulóján fotó: Fazekas Fereno Egy év után: ugyanott, ugyanazok, ugyanazt Az aradiak is visszakövetelik forradalmukat Arad, amely tavaly de­cember óta büszkén viseli a Románia második szabad városa címet, tegnap ünne­pelte a forradalom első év­fordulóját. Egyszerű koreo­gráfiát választották ehhez: megismételték az egy éve történteket. Délelőtt fél 10- kor — most is Danila Onofred vezetésével — 250 tüntető indult el az Ipari Óraműgyártól (ők voltak az aradi Ceausescu-ellenes meg­mozdulás kezdeményezői). A tegnapi gyászmenet az Esz­tergapad Gyárnál újabb 100 emberrel gyarapodott, ám nagy meglepetésre — pedig mint mondták, mindkettő „teljesen” fel volt lobogóz­va — az idén sem a textil­gyáriak, sem a Vörös Trikó dolgozói nem csatlakoztak hozzájuk. A rejtély megfej­tésére vállalkozók szerint a zömmel nőket foglalkoztató két vállalat a Nemzeti Meg- mentési Front bázisa, amely nem utolsósorban Petre Ro­man miniszterelnök férfiúi bájainak köszönhető... A vagongyárnál 10 órakor most is felvijjogott a sziré­na, ám ez alkalommal senki nem küldött hegesztőket el­hallgattatására. A prefektusi és polgár- mesteri hivatal előtti térre kedélyes rendőri kísérettel mintegy 500-an érkeztek, ahol már legalább ennyien várakoztak. Akik pedig hiá­nyoztak a koszorúzásról: a (Folytatás a 2. oldalon) Békésben Farkas László 0 KMB-jelöltekröl Az Országgyűlés Önkor­mányzati, Közigazgatási, Bel­biztonsági és Rendőrségi Bi­zottsága pénteki ülésén meg­hallgatta a köztársaságimeg- bízott-jelölteket. A bizottság — bár rövid idő állt ren­delkezésére — nem elégedett meg a jelöltek szakmai élet­rajzának megismerésével. Magyar Bálint (SZDSZ) például arra volt kíváncsi: mely párt jelöltjei, illetve hogyan vélekednek arról az ellentmondásról, hogy az ön- kormányzati törvény az ön- kormányzati megbízott ha­táskörébe utalja a kmb-hi- vatal belső szervezetének és működési rendjének szabá­lyozását, egy alacsonyabb szintű jogszabály pedig — a köztársasági megbízottak jog­állásáról szóló, törvény — a hivatalvezető kinevezését, le­váltását a belügyminiszter előzetes egyetértéséhez köti. A válaszokból kitűnt, hogy három jelölt — Szentgyörgy- völgyi Péter (Budapest), Vi- rágh Pál (Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg), Gyu­lai Gábor (Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves) — pártokon kívüli és nincs tudomásuk arról, hogy melyik párt ja­vasolta személyüket. Ugyan­csak hárman az MDF tagjai: Skultéty Sándor (Pest, Nóg- rád, Jász-Nagykun-Szolnok), Hegedűs Tamás (Zala, Veszprém, Fejér), Horváth József (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas). A KDNP tagjai Farkas László (Békés, Csongrád, Bács-Kis- kun), az FKgP tagja pedig Bőgner Miklós (Baranya, So­mogy, Tolna). A második kérdésre a jelöltek legtöbbje úgy válaszolt, hogy nem lát ellentmondást a két szabá­lyozás között, de hangsúlyoz­ták: küzdeni fognak azért, hogy a legjobb szakembere­ket válasszák maguk mellé. A meghallgatást követően a bizottság kormánypárti és SZDSZ-es tagjai ismét éles — személyeskedésig fajuló — vitát folytattak arról: hogyan foglaljanak állást. A döntés: a meghallgatott személyek megfelelnek a törvényben előírt feltételeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom