Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-22 / 300. szám

1990. december 22., ssombat Hz aradiak is visszakövetelik forradalmukat Tűzpárbaj Csapon Többórás tűzpárbajjá fa­jult a nyugat-ukrajnai Csap városban állomásozó katonai alakulatnál a szovjet kato­nák nemzetiségi okokból ki­robbant vitája. Az esetről a helyi Rabocsa- ja Gazeta című lap közlése alapján beszámoló TASZSZ szovjet hírügynökség szerint a magyar—szovjet határnál fekvő Csap városban csü­törtökre virradóra — eddig felderítetlen körülmények között — vita kezdődött a különböző nemzetiségű — örmény, azerbajdzsán, cse­csen, üzbég és türkmén — katonák között. A vita úgy elmérgesedett, hogy végül megrohamozták az alakulat fegyverraktárát, majd a fegyvereket maguk­hoz véve több órán keresz­tül ütközetét vívtak egymás­sal. A katonák megtámadták az incidens helyszínére ér­kezett tiszteket is. Az ütközetnek az őrség ve­tett véget, összesen 21 ka­tonát szállítottak súlyos se­besülésekkel kórházba; több katonatiszt is megsebesült. I magyar határőrség szóvivője a csapi incidensről A magyar határőrség szó­vivője, Zubek János alezre­des pénteken tájékoztatta az MTI-t arról: mit tudnak azokról az eseményekről, amelyek csütörtökön Csap­nál, a magyar határtól mint­egy 30-35 kilométerre tör­téntek. A szóvivő beszámoló­ja szerint a magyar határőr­ség csütörtökön a záhonyi határátkelőhelyen belépő uta­soktól olyan híreket kapott, hogy szovjet területen, szov­jet katonák között fegyveres összetűzésre került sor. A hírek nyomán a nyírbá­tori határőrkerület parancs­noka határmegbízotti talál­kozót kért szovjet partneré­től. A találkozón a szovjet fél az információt nem erő­dítette meg, annyit azonban elmondott, hogy az említett zászlóaljtól 50 katona meg­szökött és közülük hármat sikerült elfogni. A szóvivő a továbbiakban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar határőrség az információkra reagálva a Záhony körzetében levő ha­társzakaszt a kerület erőinek átcsoportosításával megerősí­tette. Hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet határ nyu­godt, a magyar határőrjárő­rök lövöldözést nem észlel­tek, határsértővel nem ta­lálkoztak, a magyar—szovjet zöld határon semmi mozgás nem volt. A hírekre reagál­va azonban megszigorították a magyar határon belépő vonatok ellenőrzését és ezt a korábbiaktól eltérően most géppisztollyal megerősítve végzik. Még délután helyét is sokan keresték fel a 21 aradi áldozat és a másik oldalon meghalt 11 emlék­Fotó: Fazekas Fereno „Ki marad Gorbacsov mellett?' iw (Folytatás az 1. oldalról) megyei főszolgabírói és vá­rosi polgármesteri hivatal dolgozói. (E‘ napok egyetlen ünnepségén sem vettek részt.) Ezért a tüntetők a megyeháza felé néző transz­parenst szúrtak a földbe: „Ki lőtt belénk? Le a kom­munizmussal!” felirattal. A városháza hátsó bejára­tánál eközben a hivatal ép­pen fékező 1 AR 103-as, sár­ga rendszámú Daciájával ta­lálkozhattunk. A csomagtar­tóból kilógó „fenyőfaerdő” igyekezett szemérmesen el­takarni a hátsó táblát. A járókelők nem sokat vártak a magyarázattal: „A veze­tőknek most is ingyen és szolgálati kocsival hordják a fenyőfát”, s hozzátették, hogy a húst, a vajat is... (Pedig egy másfél méteres fenyő az utcán 7-800 lej. Aradi kolléganőnk havonta 3000-et keres.) Mivel találkozhatott "még tegnap a nézelődő? Egyebek között Juliit Maniu — talán még sokan emlékeznek hír­hedt gárdájára — frissen felavatott emléktáblájával. Akárcsak a sztráj któl meg­bénult Temesvárott, Aradon is kis tüntető csoportok ír­ták tele a várost. „Le Ilies- cuval!" — skandálták min­denütt. Kijutott a bírálatból az Adevarulnak, a román nyelvű lapnak is: „Hol az igazság?” kiabálták románul az egybegyűltek (Adevarul = igazság). Több kiáltványt is felol­vasták. Az Aradi Polgári Szövetség és a Temesvári Társaság aradi fiókja azt követelte, hogy zárják ki a hírszerzőszolgálatból és a hadseregből a kompromittá­lódott személyeket. Pert kö­veteltek a kommunista párt helyi apparátusának egykori dolgozói ellen. Tudni akar­ják a terroristák és elfogóik (majd elengedőik) nevét. Ke­resik a korábbi pártaktivis­tákat is, akik közül sokat más megyékbe menekítettek a láthatatlan kezek. Egyál­talán: tiltakoztak a forrada­lom eszméinek eltérítése és az emberi jogok megsértése ellen. Az előbbi szervezetek és az Antitotalitárius Demok­rata Fórum egyenesen azt követelték, hogy a parla­ment és a szenátus tagjai mondjanak le. E felhívásról az RMDSZ helyi szervezete — az érintettek bevonásával — várhatóan hétfőn dönt. A bizonytalan helyzetben az aradiak szerint csak egy­valami biztos: a helyi rend­őrfőnök személye. Állítólag Romániában ő az egyetlen rendőrparancsnok, akit a forradalmat követően is a helyén hagytak. Mégpedig azért, mert tisztességét min­dig meg tudta őrizni. Kiss A. János „Sevardnadze bambát rob­bantott”, „Viharos nap a kongresszuson”, „Sevard­nadze kiszáll a játékból”, „Ki marad Gorbacsov mel­lett?”, „Bakatyin, Sevard­nadze ... Ki lesz a követke­ző?” — ilyen és hasonló sza­lagcímekkel jelentek meg a pénteki központi szovjet la­pok, s címlapjukat elsősor­ban a külügyminiszter par­lamenti beszédének, illetve az első reagálásoknak, Gor­bacsov állásfoglalásának szentelték. A szovjet lapok — a Kom- szomolszkaja Pravda és a Ra bocsa ja Tribuna kivételé­vel — gyakorlatilag tartóz­kodtak az önálló kommen­tároktól, inkább a kongresz- szuson részt vevő küldöttek véleményét gyűjtötték cso­korba, hogy értékeljék a kül­ügyminiszter lemondását. A Rabocsaja Tribuna elem­zése szerint Sevardnadze lé­pése nem azt jelenti, hogy a külügyminiszter „hangosan be akarta volna csapni az ajtót, s át akart sétálni az ellenzék táborába”. Remény­kedni kellene a kompro­misszumokban, a koalíció­ban. A jelenlegi helyzetben természetesen elengedhetet­lenek a komoly kádercserék, s sok miniszternek „már jó ideje önként távoznia kellett volna, felismerve, hogy nem felelnek meg posztjuknak”. Sevardnadze gesztusa egy­ben kérdésként is értelmez­hető: ki lesz a következő? A Komszomolszkaja Prav­da kommentárja szerint a külügyminiszter lemondása azok kezére játszott, akik távozását követelték, s ezért a jelenlegi sorsdöntő idő­szakban a politikus részéről felelőtlenség volt elhagynia posztját. Elképzelhető az is, hogy Sevardnadze személye nem illik a hatalom most kialakulóban levő, új szer­kezetébe. „Ugyanis a követ­kező logikai láncolatot is fel lehet vázolni: Alekszandr Jakovlev a háttérbe húzó­dott, Vagyim Bakatyin le­mondott, és ezt tette Eduard Sevardnadze is”. Hány áldo­zatra van még szükség ah­hoz, hogy „megállapodást le­hessen kötni az ezredesek­kel”? — veti fel a kérdést az ifjúsági lap, s a lemon­dás nemzetközi vonatkozása­it elemezve megállapítja: Se­vardnadze lemondásával lé­nyegesen megcsappan a kül­világnak az átalakításba és a szovjet vezetés stabilitásá­ba vetett bizalma. Gorba- csovnak a külügyminiszter posztjára olyan embert kell kineveznie, akit a világ Se­vardnadze eszmei örökösé­nek ismerne el. Télapónak „Télapó idén eljön Bejrút­ba. Most nincs mitől félnie, nincs már háború, béke van” — mondja George Khouri nyolcéves bejrúti kisfiú. A karácsony vidám, szakállas jelképének 15 év óta először nem kell tartania aknáktól, bombázásoktól, út­akadályoktól, vagy attól, hogy elrabolják őt a libano­ni fővárosban. December elején Elias Hravi elnök több ezer ka­tonája vette ellenőrzés alá egész Bej rútot, megtisztítva a város muzulmán és ke­resztény negyedeit a lövöl­dözésre mindig kész rixális milíciákkal. A hadsereg mű­szaki egységei elbontották a két városrészt 15 éve elvá­lasztó csatatér; a „Zöld vo­nal” erődítményeit, a vá­rosrészt megtisztították az aknáktól, megnyitották az utakat, elhordták a bariká­dokat és a romokat. De hosszú időbe telik még, amíg. a bejrúti gyerekek fe­jében behegednek a háború okozta sebek. Arra a kér­désre, hogy mit szeretne ka­rácsonyra, George azt az idén nem kell félnie Bejrutban mondja: „Remélem a Tél­apó hoz nekem egy gép­pisztolyt.” Suheil Nassar, a bejrúti Toyfair üzlet vezető­je elmondta, hogy bár a harcok elcsendesedtek, még mindig a háborús játékok a legkelendőbbek. Nassar hozzáteszi, hogy a magas infláció miatt rossz az üzletmenet „Az emberek inkább otthonuk és boltjuk rendbehozására költenek, nem pedig ajándékokra” — mondja. Bej rút keresztény környé­kein, ahol az év elején még heves harcok dúltak, igen szerény az ünnepi készülő­dés. a muzulmán kerületek felcicomázottságához képest Az egykori divatos Hamra bevásárlónegyedben (Bejrút muzulmánok lakta nyugati részében) zöld-vörös-ezüst díszek lógnak a házakról és a villanypóznákról. A dí­szeknek időnként szemétku­pacok felett helyenként a szektaharcokban elhunyt több tízezer milicista egyiké- nek-másikának falra ragasz­tott fényképe mellett talál­tak helyet A nagy forgalmú Mar Eli- as-korzón, ahol a boltosok nagyobb része muzulmán, a kirakatokban szintén az ün­nep fényei csillognak. „A karácsony hagyománnyá vált nálunk is, nemcsak a ke­resztények ünnepük. Muzul­mán vásárlóinkat is elragad­ta a karácsonyi hangulat” — mondja Omar Ardati, 29 éves kerámiakereskedő. Elie Aizarani ajándékbol­tos azt állítja, hogy fellen­dülőben van az üzlete, mi­vel „az emberek — muzul­mánok és keresztények egy­aránt — végre ünnepelni akarnak. Azok után, amit az elmúlt években átéltek, az emberek egyfolytában parti­kat rendeznek, a legkülönbö­zőbb ügyekkel”. Ardati sze­rint viszont a gazdasági ne­hézségek és a libanoni front leértékelődése miatt csökken a forgalom. „Az embereknek még az ennivalóra is alig futja, nemhogy az ajándé­kokra. Azokat a keresztény me­nekülteket. akik a „Zöld vo­nal” lerombolt környékén találtak maguknak menedé­Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének a Csabataxi B. T. kollektívája két a karácsony csak szen­vedéseikre emlékezteti. A G hazai család, például, egy belvárosi háromszintes ház egyetlen megmaradt föld­szinti szobájában éL Több ezer már keresztény­hez hasonlóan 1983-ban űz­ték el őket falujukból, a Drúzok által ellenőrzött Shouf-hegyvidékről. Kitele­pítésük után Bejrút egyik keresztény negyedébe köl­töztek, ahonnan azonban az idei keresztény belháború idején újra menekülniük kellett „Minden olyan drága, hogy ennivalót is alig tu­dunk venni, hacsak nem a gyerekeknek ajándékba” — panaszolja Antoinette Gha- zal, három csöpp gyerek anyja. Ghazalék lakóhelyének környékén a katonák már eltakarították a romokat, ál­lítólag azért hogy előkészít­sék a- terepet egy hatalmas új építkezéshez. „Ha az állam újjáépíti ezt a környéket mi fedél nélkül maradunk. Hát ez a mi karácsonyi ajándékunk” — mondja Antoniette. 4 ÉV GARANCIÁVAL, 51 CM-ES, SZÍNES, TÁVIRÁNYÍTÓS TV 32 996 Ft-ért azonnal MEGVÁSÁROLHATÓ. ill, előrendelést veszünk fel. Alkatrész-kereskedés, Békéscsaba, Berényi u. 3. (KNER NYOMDÁNÁL) Onnepi nyitva tartás, ARANYVASÁRNAP IS! A Gyulai Sportegyesület űszö­VEZETÖEDZÖT KERES. Az alkalmazás módja, feltételei megegyezés szerint. A pályázatokat: dr. Albel Andor, 5700 Gyula, Kétegyházi út 2. sz. alatti címre, 1991. január 10-ig várjuk. ELŐSZÖR A VILÁGON! ELEKTRONIKUS SZÓTÁRGÉPEK ÜZLETEMBEREKNEK, UTAZÓKNAK, DIÁKOKNAK. Kitűnő társ a német—magyar, angol—magyar szótárgép. ' 1500 szó és 500 mondat segít! az ön mankóját Pl-usz szolgáltatás a számítógép-üzemmód. Négynyelvű, négyfnnkciós magyar—német angol—francia 1600 szó, 600 mondat, kilenc témakőrös adatbank. 8 KB memória, szabadon programozbató-kódolhatő. Óra, beépített kvarcóra, hónap-, nap-, óra-, perckijelzéssel, jelző szignállal. Emlékeztető: a beállított időpontban jelez, kiírja az üzenetet. Kalkulátora négyműveletes, M + M, —MR, MC. Megrendelhető: GYOMAENDROD, Budai Tempó, Pásztor János u. 39. Telefon: 06 (67) 31-676. Ára: 12 ezer plusz ÁFA. Tíz darab feletti megrendelés felett 10 ezer plusz ÁFA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom