Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-15 / 294. szám

1990. december 15. o Magányos? Nincs kit megajándékozzon? Legyen a vendégünk egy teára! Tudják én karácsony­kor azért vagyok boldog, mert gyermekeim szemé­ben látom visszatükrö­ződni a gyertyák fényét». Igen. Én azon szerencsé­sek közé tartozom, akik­nek van kivel megoszta­ni az ünnep örömét és bízok abban, életem so­rán mindig lesz, akit megajándékozhatok ezen a napon*.. Csakhogy vannak, akik­nek nem adatott meg ez *az őröm. Akik csöndes — könnyes? — magány­ban' ünnepelnek. Nekik kivánunk segíteni kollégáimmal e december 16-i meg­hívással. Mert ezúttal ajándékozhatnak a magányosok is. Általunk nyújthatják át ajándékaikat az olvasóknak, ha elmesélik életük legédesebb, vagy legszomorúbb epi­zódját. Várjuk tehát önöket, akik egyedül lesznek ka­rácsony estéjén, akik szomorúan gondolnának a fenyő­gyertya illatú félhomályban — nincs — szeretteikre, ha... ha nem jönnének el egy teára szerkesztőségünk klubjába december 16-án, holnap délelőtt 10 órától dél­után 3 óráig ... Várom hát önöket munkatársaimmal! Ajándék törté­neteiket (döntsék el, életük mely epizódja érdemes er­re) csak el kell mondják, a „csomagolás” már a mi gon­dunk. Ha felmelegedtek,, ha megittak egy teát, ha elbe­szélgettek velünk, s egymással, meglátják, azzal a meg­nyugtató tudattal térhetnek haza: a Népújság e képze­letbeli karácsonyfája alá önök is elhelyeztek valamit, örömet szerezve másoknak. Kérem! Ne sajnálják a fáradságot, keressenek fel minket a szerkesztőségben (Békéscsaba, Munkács^ utca 4.) ezen a vasárnapon, hogy történeteiket az önök ne­vében nyújthassuk át olvasóinknak, karácsonyi lapszá­munkban. Természetesen lesz, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem tud személyesen eljönni hozzánk. Nos, aki ilyen helyzetben van, a teánkról valóban le kell mon­dania, ám telefonon szívesen meghallgatjuk őket. Tár­csázzanak hát! A (66) 27-844-es telefonszámon szeretet­tel várjuk hívásukat. Csak annyit kell bemondaniuk: „Teázni szeretnék”, s már kezdhetik is a történetet, éle­tük mások számára is érdekes, netán tanulságos, vagy megható pillanatairól... Nagy Ágnes Újabb „nemzetközi találkozó” a zöld határon (Folytatás az 1. oldalról) maid 13-án • este fél nyolc körül feladták a várakozást, kiballagtak a műútra, és el­indultak Gyulavári felé. Ép­pen akkor tartott Gyulavá­riba a helyi járatú, menet- rendszerű autóbusz, vezetője megállt a furcsa csoport lát­tán. Dollárt kínáltak neki egy fővárosi fuvarért, ám erre a sofőr nem vállalko­zott. Az idegenek hamarosan a gyulai határőrőrsön talál­ták magukat. A román állampolgár, aki érvényes útlevéllel rendelke­zik, tagadja az embercsem­pészés tényét, öt és a cso­port többi tagját visszaadja a magyar határőrség a ro­mán társszerveknek, ugyan­akkor a román állampolgár tartózkodási engedélyét meg­vonták, így egy évig nem léphet a Magyar Köztársaság területére. T. I. Ülésezett az orosházi önkormányzati testület B művelődési ház Igazgatója: Benéné Szerető Hajnalka (Folytatás az 1. oldalról) testületé után egyértelműen Benéné Szerető Hajnalka pályázatát fogadta el, így ő lett a művelődési ház igaz­gatója. Az igazgatónő 33 éves, 1988 óta dolgozik Oros­házán, 1984 óta a művelő­dési központ igazgatóhe­lyetteseként tevékenykedett. Jövőbeni feladatairól szólva, a takarékosabb, de a kultú­rát messze szem előtt tartó intézményi működést emel­te ki. A városi képviselő-testület ülése lapzárta után még to­vább folytatódott P. J. Új metrészakasz December 15-én, szomba­ton, a hajnali üzemkezdet­től az észak—déli metróvo­nal teljes,- immár 16,5 km hosszú szakaszán lehet utaz­ni. Pénteken délután Siklós Csaba közlekedési, hírközlé­si és vízügyi miniszter ünne­pélyes keretek között adta át a 65 vállalat közreműködé­sével, több mint 10 milliárd forintos költséggel hat év alatt megépült metró szaka­szát. Az Árpád-híd és az Új­pest városközpont közötti 4,1 km hosszúságú négy állomá­sos vonalszakasz üzembe­helyezésével várhatóan meg­szűnnek majd Budapest észa­ki városrésze lakosságának közlekedési megpróbáltatá­sai. A metróépítkezés a ter­vek szerint a következő években a Dél-Buda—Rákos­patak közötti vonalon foly­tatódik tovább. II kamara kéznyújtása (Folytatás az 1. oldalról) gének két tagja, dr. Ugrál András és Michelsz László. A közel másfél órás kon­zultáción szó volt többek kö­zött arról, hogy a helyi gaz­dasági kamara a jövőben hajtómotorja lehet a város fejlődésének. Egyrészt azlrt, mert jelenleg ehhez a szer­vezethez fut be a legtöbb ha­zai és külföldi piaci infor­máció, másrészt, mert a tag­vállalatoknál található a me­gye közgazdászainak jelentős része. A kamara megyei szerve­zetének kéznyújtását, a fel­ajánlott segítséget Pap Já­nos polgármester elfogadta. Ugyanakkor utalt arra . is, hogy a kamarának és a pol­gármesteri hivatalnak cél­szerű pontosítani a viszonyát. Ennek okát a polgármester abban jelölte meg, hogy bi­zonyos gazdasági kérdések­ben ellenérdekű félként áll­nak szemben egymással. Pél­daként említette többek kö­zött a békéscsabai vállalatok állami vagyonügynökség se­gítségével 'történő privatizá­lását. Véleménye szerint' ez esetben a bevétel nem a vá­rosi tanács, hanem az állam kasszáját gyarapítja. Sajnos, sok gazdasági vezető gondol­kodik ma úgy. hogy igazga­tni székének megőrzése ér­dekében inkább a vagyon­ügynökséghez fordul. A felek tárgyaltak a •test­vérvárosi kapcsolatok jövő­jéről is. Véleményük meg­egyezett abban, hogy a régi együttműködést konkrét pia­ci ügyletekkel célszerű gaz­dagítani, s különböző nyu­gat-európai városokkal új együttműködést kiépíteni. A közeljövőben egyébként Bé­késcsabáról Franciaországba látogat egy delegáció, amely­nek tagjai elsősorban' üzlet­emberek lesznek. A finn Mikkeli-kapcsolat tízéves jubileumára szintén küldött­ség készül Békéscsabáról. A protokolláris formaságokon túlmenően, elsősorban új gazdasági együttműködése­ket szeretnének kötni Finn­országban. A helyi kamara szakmailag, előkészítené a finnországi tárgyalásokat. Ezenkívül véleményezné a város jövő évi költségveté­sét, és közreműködne Békés­csaba vállalkozáspolitikájá­nak kialakításában. A tegnap délelőtti, mint­egy másfél órás konzultáció remélhetően egy jövendőbe­li. konstruktív kapcsolat kez­deti lépése a város gazdál­kodói és a helyi önkormány­zat között. (rákóczl) Dz MRDSZ rendkívüli kongresszusa Megyei képviselőket választottak A volt orosházi és mező­kovácsházi járás területén élő 131 200 lakos képvisele­tével megbízott 90 küldött tanácskozott tegnap Oroshá­zán arról, hogy 'ki legyen a 3-as számú körzetből a me­gyei önkormányzati képvi­selő-testület tagja. A jelen­lévők 30 jelölt közül 19 ta­got delegálhattak a megyei testületbe. Döntésük értel­mében az alábbi képviselők kaptak bizalmat: Ambrus Attiláné (Almáskqjparás), Balogh Imre (Újkígyós), dr. Bodrozsán László (Csanád- apáica), Czijra János (Kasza­per), Domsik Jánosné (Ke- vermes), Faragó Kálmán (Medgyesbodzás), Gyarmati Jánosné (Dombegyháza), Ju­hász Pál (Tótkomlós), Kacz- kó Mihály (Nagyszénás), Kassai Béla (Mezőhegyes), Köböl András (Nagykama­rás), Nagy Béla (Medgyes- egyháza), Pápai Zoltán (Kunágota), dr. Szarvas At­tila (Mezőkovácsháza), Szilá­gyi Menyhért (Csorvás), Szo- kodi Sándor (Orosháza),*Szo- kola Béla (Magyarbánihe- = gyes), Tamkó István (Nagy- bánhegyes), Takács Dezső (Battonya). Amint arról annak idején beszámoltunk, a Magyar- országi Románok Demokra­tikus Szövetségének július 15-i ülésén úgy határoztak, hogy a választmány és az elnökség felfüggeszti műkö­dését. Hangsúlyozták, hogy ezzel nem a két vezető szerv . legitimitását kérdőjelezik meg, hanem elő szeretnék segíteni — a többi társadal­mi szervekhez hasonlóan — a román nemzetiségiek ve­zető testületének megújulá­sát, korszerűsítését. Ezzel egy időben megalakítottak egy 15 tagú előlkészítő bizott­ságot, egy 3 tagú jelölő bi­zottságot, amelyeknek fel­adata volt egy rendkívüli kongresszus összehívása, elő­készítése. Megalkottak egy új alapszabály- és program- tervezetet és ezzel párhuza­mosan az előkészítő bizott­ság minden olyan települé­sen, ahol nagyobb számban élnek román nemzetiségiek, jelölőgyűlést szerveztek, amelyen ismertették a ter­vezetet és javaslatokat kér­tek annak kiegészítésére, il­letve a rendkívüli kong­resszus küldötteire. A rendkívüli kongresszus­ra december 15—16-án ke­rül sor Gyulán, a román gimnáziumban. Itt várha­tóan szó lesz az alapszabály módosításáról, értékelik a hazai, románság helyzetét és titkos szavazással megvá­lasztják az új elnökséget. B. O. C0C0M­kedvezmény t Magyarország elsőként a kelet-európai országok kö­zül megkapta a kedvezmé­nyes elbánás alkalmazását a COCOM-tagországoktól. Csendes János, az NGKM exportellenőrzési irodájának vezetője, az MTI kérdésére elmondta: az úgynevezett tiltólistáról még nem került -le Budapest, mert ehhez po­litikai döntésre van szűk- ' ség, ami csak jövőre vár­ható. A kedvezményes elbánás azt jelenti, hogy a COCOM- tagországok elfogadták a magyar biztonsági rend­szert, amely egyebek közt garantálja, hogy a tilalmi listán szereplő, a legfejlet­tebb technikát képviselő termékek nem kerülnek tő­lünk engedély nélkül har­madik országba. Mostanitól a COCOM-lis- tán szereplő termékek mint- j egy 90 százalékánál gyorsí­tott engedélyezéssel bírálják el a magyar megrendelése­ket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 90 nappal szemben most már 30 napon belül ki­adják az exportengedélyt azon cégek számára, ame­lyek korábban embargó alá esett termékeket kívánnak Magyarországra szállítani. A magyar vállalatok máris | élénk érdeklődést tanúsíta- ( nak a mostanáig szinte megszerezhetetlen fejlett technika, elsősorban a leg­korszerűbb számítógépek és távközlési berendezések iránt. Most már csak pénz kérdése, hogy ezen termé­kek milyen mennyiségben érkeznek be Magyarország- , ra — mondta Csendes János. A kedvezményes elbánás várhatóan a nyugati cégek magyarországi befektetései- ’ re is ösztönzőleg hat, hiszen mostantól a nem katonai rendeltetésű áruk behozatala lényegében zöld utat kapott. Szimpátia-választás a kórházakban (Folytatás a 3. oldalon) Egyes hírek szerint már ha­tálytalanították a rendeletet, csak ezt valamilyen okból nem hozták nyilvánosságra. Igaz-e? — Én is hallottam erről, de niem helytálló a hír. De­cember 11-én, kedden este erről még nem döntöttek, másról volt szó. Nem tud­juk, mikorra várható dön­tés. — E témában sok helyről érte kritika a minisztériu­mot, többen a rendeletet diszkriminatívnak, joghéza­gosnak minősítették. — Sokan bíráltak bennün­ket valóban, az egészségügyi szakszervezet részéről is. A kritikájuk nem egészen va­lós, ugyanis azt mondják, nem tárgyaltuk meg velük a témát. Tudomásom szerint kétszer is, az persze más dolog, hogy nem jutottunk egyetértésre. Ha mindig min­denben az egyetértéshez kel­lene eljutnunk, akkor sem­mit nem tudnánk intézni. A kórházi szövetséggel is né­zeteltérésünk támadt. Telje­sen érthető, hiszen a volt kórházigazgatók alkotják a szövetséget. Az érdekkülön­bözőség miatt sem született konszenzus. Nem arról van szó tehát, hogy megkerültük volna ezeket a fórumokat. A témát megtárgyaltuk velük, nem jutottunk egyetértésre, mégis döntöttünk, ez a fele­lősség a miénk. — Mi lesz, ha az Alkot­mánybíróság mégis hatályta­lanítja a rendeletet? — Akkor kész helyzet állt elő. Nemi hiszem, hogy lé­tezne visszamenőleges jog­használat. Nagyon sok min­den megváltozott az egész­ségügyben. Végül is sikerült egy hierarchikus (bátran mondhatom, középkori) fel­építésű struktúrát. megbon­tani, még nem leépíteni. El­értük, hogy akit az emberek a munkahelyükön vezetőnek szeretnének, arról a vélemé­nyüket kinyilváníthatják, megválaszthatják, ez jó. Sze­rintem országszerte nem igazgatóválasztás volt, ha­nem tulajdonképpen szimpá­tia-választás. Ezt a megfe­lelő önkormányzat — a ki­nevező szerv — megerősí-j tette, ha úgy látta jónak. Az országos jellegű intézmé­nyeknél, amelyek a minisz­tériumhoz tartoznak, ott is a dolgozók meghallgatásával nevezzük iki ezután a veze­tőket. Belső megbeszélése­ket tartunk, meghallgatjuk a véleményeket, és ha meg­felelő szakember a jelölt, akkor a döntésünkben ez a választás fontos tényezőként szerepel. — Tudunk-e valami biz­tatót mondani az egészség- ügyi költségvetésről, a bér­rendezésről? — Annyit, hogy hosszas harcok után, de ezt szó sze­rint vegye, alakult ki a költ­ségvetés. Hat napon át zaj­lottak a lény egi viták a kor­mányülésen. A pénzügy­minisztériumi szemlélet sze­rint, ha a mi fejlesztési pénzeinket beépítik a terv­be, akkor mások is teljes joggal követelni fognak. Mi azzal érveltünk, hogy az egészségügy létfontosságú humán ellátási forma. Más­részt olyan elindított bér- fejlesztés lezáratlan részéről van szó, amely működéskép­telenné tehetné a kórháza­kat. Végül is ez nem prece­dens, hanem az előző kor­mány ígérete alapján pénz­ügyi nehézségek miatt elhú­zódó intézkedés. A bérfej­lesztés harmadik lépcsője tehát meglesz. — Határozott, fejenkénti összegről és időpontról is szó van? — A költségvetésben mind­ez az eredeti tervekhez iga­zítva egyösszegben szerepel. Az egészségügy egészében a bérautomatizmus működik majd, ugyanúgy 20 százalé­kos fejlesztéssel, mint a költ­ségvetés más területén. Világosan látni kell, hogy a következő év költségveté­sét a sok hátráltató tényező mellett károsan befolyásolja még az ország . kivételesen magas adósságkötelezettsége is. Ez kőkemény tény, és nem a szándékainktól függ. — Békéscsaba mit remél­het a minisztériumtól, kap-e támogatást a kórházépítés­hez? — Ebben a helyzetben is hosszú távra kell tervezni, tehát igen. A Parlamentben nemrégiben hirdettem meg az Agykutatás évtizede el­nevezésű világprogramhoz való csatlakozásunkat. Ez is bizonyosság, hogy 40-50-100 évre előre kell gondolkod­nunk. Hiszen jövőre, azután és még talán azután való évben is nehéz helyzetben lesz az ország. Ha mindig ei*re hivatkozunk, soha nem juthatunk előbbre. Bede Zsóka Fotó: Fazekas Fereno

Next

/
Oldalképek
Tartalom