Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
I 1990. december 1., szombat „Nem kapott zöld lámpát a háború” Hz összeurópai folyamatokba illeszkedni Külügyminiszteri értekezletet tartottak a Pentagonale tagállamai Külügyminiszteri értekezletre ültek össze pénteken Rómában a Pentagonale, a magyar—olasz—osztrák— jugoszláv—csehszlovák ötoldalú együttműködés résztvevői. A tanácskozáson Gianni de Michelis olasz külügyminiszter elnököl, az osztrák küldöttséget Alois Mock, a csehszlovákot Jíri Dienstbier, a jugoszlávot Budimir Lon- csar külügyminiszter vezeti. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter nincs jelen a tanácskozáson. Az eddig kizárólag kormányközi regionális együttműködés most először kibővült a parlamentek szintjére is remind az öt tagországból parlamenti képviselők is érkeztek, s így az egyes parlamentekben képviselt ellenzéki pártok Is véleményezhetik- az együttműködési programokat; terveket. A Pentagonale augusztus 1-én Velencében tartott kormányfői tanácskozásán több éves munkaprogramot fogadtak el. Ez a közlekedés, a távközlés, a környezetvédelem, a kis- és középvállalatok segítése, a tudományos kutatás, a kultúra és idegen- forgalom, valamint a tájékoztatás területén irányoz elő közös terveket. Kiemelkedik a tervek közül a Trieszt—Zágráb—Budapest autópálya megépítése és az a terv, hogy korszerű üvegszálas távközlési összeköttetések létesüljenek az öt tagország között. Sürgősségi rangsorolás alapján a Pentagonale az újonnan létesült Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól e tervek közül néhány finanszírozását kéri. A Pentagonale keretében kialakított regionális együttműködés politikai síkon az összeurópai folyamatokba illeszkedik, a párizsi okmány szellemében — hangoztatta az olasz külügyi szóvivő az ülés előtt. Az ötök saját javaslatokkal és kezdeményezésekkel kívánják gazdagítani az új európai folyamatot, elsősorban a nemzetiségi problémák kezelése terén, a nemzeti kisebbségi jogok szavatolására vonatkozó közös előterjesztéssel. A miniszteri és parlamenti tanácskozás előtt a résztvevőket fogadta a Quirinale-pa- lotában Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. Douglas Hurd brit külügyminiszter szerint az ENSZ BT csütörtök éjjeli határozata nem jelenti azt, hogy „zöld lámpát” kapott a háború Irak ellen. A BBC rádiónak pénteken adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a határozat az „eddigi legkeményebb állásfoglalás, a leghatározottabb sürgetés — Irak címére — a békés megoldás érdekében”. Azért azt is hozzátette, hogy az erő alkalmazását 1991. január 15-e után lehetővé tevő BT-hatá- rozat „nem blöff, hanem realitás”. Csütörtökön megszellőztetett feltételezések szerint a januárra 31 ezer főre növekvő öbölbeli brit csoportosítás legalább 15 százalékos veszteséget szenvedhet halottakban és sebesültekben, ha kitör a háború Irakkal. Tüntetés Romániában Élelmiszert tartalmazó segélyszállítmányt rakodnak ki a Seremetyevo—2 repülőtéren november 29-én. A rossz szovjet ellátás javítására német közadakozásból szervezett segélyakció első szállítmányát a szovjetunióbeli németek kivándorlását intéző német Olympia-Reisen cég küldte. A 37,5 tonna súlyú, lisztet, narancsot, margarint és darát tartalmazó csomagokat a gyermekintézmények között osztják szét. Mi volt az amerikai diplomáciai győzelem ára? Több ezres tüntetés volt pénteken Bukarestben, a Forradalom terén. A demonstrációt a Nemzeti Parasztpárt szervezte, résztvevői eredetileg „Nagy-Romá- nia” létrejöttének évfordulójára emlékeztek, a megmozdulás azonban kormány- ellenes tüntetésbe csapott át. A tüntetők Iliescu és a kormány lemondását sürgették jelszavaikban. Az emberek, aikjk Mihály király arcképével vonultaik, éltették a jelenleg Svájcban élő volt uralkodót, követelve hazatérését. A szónokok — köztük a Nemzeti Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposcu — a megD hét kérdése: Az amerikai kormány kétségtelenül diplomáciai sikerként könyvelheti el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta határozattervezetét, azaz a világszervezet felhatalmazta tagállamait a katonai erő alkalmazására is Irak ellen, ha az jószántából nem hajlandó kivonulni a megszállt Kuvaitból. Washingtonnak az eredeti javaslathoz képest csak abban kellett engednie, hogy ne január elsejét, hanem január 15-ét tegyék meg a kuvaiti inváziót elítélő országok végső türelmének lejártaként. Az amerikai diplomácia e siker érdekében több olyan lépést is tett, amelynek későbbi hatása ma még nehezen felmérhető. James Baker külügyminiszter a BT ülése előtt négyszemközti tárgyalást folytatott a testület valamennyi tagjának képviselőjével, s nem maradt ki ebből a sorból Isidoro Mal- mierca Peoli kubai külügyminiszter sem. Csien Csi- csen kínai külügyminiszter úgy távozhat majd az Egyesült Államokból, hogy Washington feladta a Pekinggel szemben életbe léptetett diplomáciai és gazdasági korlátozásokat. Végül George Bush november 23-án, Géniben találkozott Háfez Asszad Szíriái elnökkel, akit pedig 17 éve nem tartott szalonképesnek az amerikai vezetés. A kubai külügyminiszter és Baker találkozója önmagában is szenzáció volt, hiszen a kubai forradalom győzelme, 1959 óta ez volt a legmagasabb szintű hivatalos mozdulást követő nagygyűlésen követelték, hogy a földet örök használatra adják át a parasztoknak, a gyárakat és üzemeket pedig a munkásoknak. Coposcu egyebek között kifejtette, hogy Romániában még mindig nincs szabadság, és egységes fellépést sürgetett a társadalmi igazságosság megteremtése érdekében. Felszólaltak más ellenzéki pártok és mozgalmak vezetői is. Az erdélyi románok 1918. december 1-jén mondták ki csatlakozásukat az akkori Román Királysághoz, s az évfordulót nemzeti ünnepként tartják számon Romániában. tárgyalás a két ország között. Az amerikai gesztus nem volt eredményes: Kuba a Biztonsági Tanácsban a határozat elfogadása ellen szavazott. George Bush nem véletlenül tartotta ezután azonnal szükségesnek kijelenteni: ..Fidel Castro még mindig diktátor”. Ezen a kudarcon az sem enyhített, hogy az amerikai elnök szerint Baker nem is akarta a kubai igent megszerezni. Csien Csi-csen akár blöffölhetett is, amikor New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy Kína nem fogja megszavazni a katonai erő alkalmazását lehetővé tevő javaslatot. Az ázsiai nagyhatalom a BT állandó tagja, így egy esetleges „nemmel” megakadályozhatta volna a határozat érvénybe lépését. Washington ugyan nem tartotta igazán valószínűnek' a kínai vétót, de biztos, ami biztos, elébe ment az eseményeknek. s jó előre bejelentette, hogy a kínai külügyminisztert hivatalos látogatásra is meghívják: azaz nincs érvényben már az elnöknek az a döntése, amely megtiltott minden magas szintű kapcsolatot a két ország képviselői között a kínai diákmozgalom tavalyi vérbe fojtása miatt. Kína végül is tartózkodott a szavazásnál, s az már soha nem derül ki, hogy ebben mennyi lehetett az amerikai békülékenység szerepe. A kubai és kínai szavazat befolyásolása miatt tett engedmények szükségszerűnek látszottak, ezt a közvélemény és a hatalmi körök készek többé-kevésbé meg is érteni. Annál nehezebb lesz elfogadtatni a Bush—Asszad találkozót. Az Égésűit Államokban nagyon elevenen él a Pan Am légitársaság egyik utasszállítója ellen elkövetett 1988 decemberi merénylet emléke. A felrobbantott gép roncsai közt 27.0 ember lelte halálát, s az eddigi vizsgálat szerint a tettesek gyaníthatóan egy olyan terrorista- csoport tagjai voltak, mely csoportnak Szíriában van a székhelye. Ráadásul Szíria most nem is tagja a Biztonsági Tanácsnak. Az amerikai vezetés szerint elsősorban Szíria arab szövetségeseit kellett biztosítani arról, hogy Damaszkusz — amely csatlakozott az Irak ellen felsorakozott nemzetközi erőkhöz — nem fog ebből a szövetségből kilépni, és továbbra is tartani fogja magát az ENSZ Irakkal kapcsolatos határozataihoz. Nem lehet tudni, hogy ez az érve mennyire lesz hatásos. A közel-keleti helyzet amerikai szakértői közül most többen a „történelem megismétlődésének veszélyére” ’ figyelmeztetnek. Washington most kész közeledni egy olyan diktátorhoz, mint Asszad, hogy erősítse az Irakkal szembeni egységfrontot — mondják, s emlékeztetnek arra, hogy a nyolcvanas években az Egyesült Államok éppen Szaddám Húszéin iraki elnöknek udvarolt hasonló módon, mert tartott az iráni radikális iszlám eszmék túlzott elterjedésétől. Sorompó a menekültek eltilt Dánia nem ad ezentúl politikai menedékjogot szovjet állampolgároknak, így a Baltikumból érkezőknek sem — jelentette be pénteken Poul Schlüter dán miniszterelnök, a december 12-i parlamenti választások kapcsán tartott politikai kampányában. Hans Engell igazságügyi miniszter egy sajtókonferencián azzal egészítette ki a kormányfői bejelentést, hogy ugyanez vonatkozik a Közép- és Kelet-Euró- pából menekülőkre is. A Szovjetunióból érkezők nem politikai üldöztetés áldozatai, s ezért menekültjogokat sem élvezhetnek — mondta a dán.kor- mányfő. Új közlekedési szabályok Franciaországban A Franciaországba gépkocsival utazó magyar turistáknak is figyelniük kell ezentúl a közlekedési szabályok két fontos, december elsején életbe lépő módosítására. Szombattól a városokban ötven kilométer lesz a sebesség felső határa, s valamennyi gépkocsiban a hátsó ülésen utazóknak is viselniük kell a biztonsági övét. A sebesség túllépéséért akár 3000 frankos bírság is kiszabható, az övét nem hasiznátok 230 frankos bírságot kötelesek fizetni. A városi közlekedés új sebességkorlátozásával a számítások szerint évente 400 halálos áldozattal lehet kevesebb, a biztonsági öv kötelező használata a hátsó ülésen utazók közül 500 ember életét mentheti meg a szakértők szerint. a polgármesterek kérték Az újonnan megválasztott városi polgármesterek igénye' volt, hogy megismerkedjenek és véleményt cseréljenek a megye állami vezetőinek azon köreivel, akikkel közéleti megbízatásuk, tevékenységük során munkakapcsolatuk lesz. E céllal került sor tegnap délelőtt Békéscsabán arra a találkozóra, amelyen mintegy negyvenen vettek részt. Ott voltak a megyei tanács, a szakigazgatási szervek, a különböző intézmények vezetői. Először Murányi Miklós megyei társadalmi tanácselnök adott rövid tájékoztatót az átmeneti időszak tennivalóiról, majd dr. Pataki István vb-titkár egészítette ki ezeket. A továbbiakban a jelenlevő intézmények, többek között a megyei rendőr-főkapitányság, a megyei bíróság, az OTP, az APEH és más szervek vezetői adtak rövid tájékoztatót tevékenységükről. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a jövőben közvetlen, szipte napi munkakapcsolat kialakítására van szükség, amelynek első lépése volt a tegnapi találkozó. SZÍT: folytatás hétlön II munkások elmentek a „Fehér Házig” „A gépműhelyesek megnyugodtak” című, október 21-ei írásunkban már beszámoltunk arról: az a veszély fenyegette egy hónappal ezelőtt a Szarvasi Állami Tangazdaság (SZÄT) meliorációs főmérnökségének dolgozóit, hogy „lapátra teszik őket”. Akkor abból sem lett semmi, hogy a gépjaví- tóműhely dolgozóinak a felét elküldik fizetés nélküli szabadságra, tegnap azonban újabb fordulatot vett az ügy. Mint Darabos Jánostól, az ottani munkástanács elnökhelyettesétől megtudtuk, az érdekvédelmi szervezet képviselői — Borgulya Mihályinál, a főmérnökség vezetőjével együtt — egy órakor felkeresték a ,,Fehér Házat”, a SZÁT központi épületét, hogy Horváth Károly igazgatótól kapjanak választ arra a kérdésükre: mi igazabból, hogy hamarosan szinte az egész műhelyt fizetés nélküli szabadságra küldik? A több mint két órán át tartó megbeszélést követően az igazgató a következő nyilatkozatot adta lapunknak; — Arról van szó. hogy belföldi megrendeléseink zuhanásszerűen csökkentek, s ezért új lehetőségek után kell néznünk. Nagy cslapás ez ránk nézve, hiszen az elmúlt években az ország csaknem valamennyi nagy földmunkájánál „ott voltunk”. Bár Jugoszláviában és a Szovjetunióban is próbálkoztunk már, ez idáig csak Törökországban tudtunk munkát vállalni. Most közösen megvitattuk, miképpen tudnánk itthon is vállalkozásokba kezdeni. — Ezek szerint nem született döntés arról, hogy a meliorációs főmérnökségnél hány embernek kell a közeljövőben fizetés nélküli szabadságra mennie? — Hétfőtől folytatjuk a tárgyalásokat. Amennyiben a végső megoldáshoz kell nyúlnunk, arra 'törekszünk, hogy valamennyi pénzt azért kapjanak a gépjavító-, illetve asztalosműhely és a szál- lítórészleg érintett dolgozói. D. L. Százezrekről beszéltek, de kisebb mértékű helyi adók várhatók (Folytatás az 1. oldalról) zatot. Ez a helyi adó amúgy- is azokat sújtja jobban, akiknek valóban vagyonuk van; nagyobb értékű házban élnek. A közteherviselésből pedig éppen a vagyonosabb rétegnek kell jobban kivennie részét. — A telekadót talán még inkább rossz néven vették az emberek. — Én is számolgattam. Azt tervezem, hogV a helyi adókkal kapcsolatban felszólalok a Parlamentben. Ha négyzetméterenként 100 forintot kell fizetni a telek után, akkor tényleg óriási összeg jön ki. Van tehát min felháborodni. Ugyanakkor, iia a korrigált forgalmi értékkel számolunk, akkor például egy G ezer négyzetméteres teiek után még a maximális adó sem lépi túl az 5-600 forintot. Ha a minimumot nézzük, akkor az 100 forint körül alakul. Ekkora adó miatt pedig várhatóan senki nem fordul majd bírósághoz. — Mi az oka annak, hogy többször is törvénytervezetek bizottsági előterjesztője mostanában? — Valóban, az illetékekről és az adózás rendjéről szóló törvények bizottsági előadója voltam. Ezek alaptörvények, amelyeket jó, ha kormánypárti képviselő terjeszt elő. Ráadásul, inkább jogi, mintsem pénzügyi kérdések, bár természetesen sok pénzügyi vonatkozásuk van. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságban a kormánypárti képviselők közül én vagyok jogász, így rám hárult e feladat. — Sokan a biztos fellépésében és a higgadt előadásmódjában keresték a ma- gyarázatot. — Kifejezetten vigyázok arra, hogy ne menjek bele személyeskedésbe és a vitákban is az érvek talaján maradjak. Azt mondom el, ami bizottsági vitában elhangzott. A magánvéleményemet nem csempészem bele az előterjesztéskor elhangzó felszólalásomba, s politikai értelmezést sem kívánok adni az általam elmondottaknak. Azt hiszem, a korrektséggel többre megy az ember. K. A. J.