Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

I 1990. december 1., szombat „Nem kapott zöld lámpát a háború” Hz összeurópai folyamatokba illeszkedni Külügyminiszteri értekezletet tartottak a Pentagonale tagállamai Külügyminiszteri értekez­letre ültek össze pénteken Rómában a Pentagonale, a magyar—olasz—osztrák— jugoszláv—csehszlovák ötol­dalú együttműködés résztve­vői. A tanácskozáson Gianni de Michelis olasz külügymi­niszter elnököl, az osztrák küldöttséget Alois Mock, a csehszlovákot Jíri Dienstbier, a jugoszlávot Budimir Lon- csar külügyminiszter vezeti. Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter nincs jelen a tanácskozáson. Az eddig kizárólag kor­mányközi regionális együtt­működés most először kibő­vült a parlamentek szintjé­re is remind az öt tagország­ból parlamenti képviselők is érkeztek, s így az egyes par­lamentekben képviselt ellen­zéki pártok Is véleményez­hetik- az együttműködési programokat; terveket. A Pentagonale augusztus 1-én Velencében tartott kor­mányfői tanácskozásán több éves munkaprogramot fo­gadtak el. Ez a közlekedés, a távközlés, a környezetvé­delem, a kis- és középválla­latok segítése, a tudományos kutatás, a kultúra és idegen- forgalom, valamint a tájé­koztatás területén irányoz elő közös terveket. Kiemel­kedik a tervek közül a Trieszt—Zágráb—Budapest autópálya megépítése és az a terv, hogy korszerű üveg­szálas távközlési összekötte­tések létesüljenek az öt tag­ország között. Sürgősségi rangsorolás alapján a Pen­tagonale az újonnan létesült Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Banktól e tervek kö­zül néhány finanszírozását kéri. A Pentagonale keretében kialakított regionális együtt­működés politikai síkon az összeurópai folyamatokba il­leszkedik, a párizsi okmány szellemében — hangoztatta az olasz külügyi szóvivő az ülés előtt. Az ötök saját ja­vaslatokkal és kezdeménye­zésekkel kívánják gazdagí­tani az új európai folyama­tot, elsősorban a nemzetisé­gi problémák kezelése terén, a nemzeti kisebbségi jogok szavatolására vonatkozó kö­zös előterjesztéssel. A mi­niszteri és parlamenti ta­nácskozás előtt a résztvevő­ket fogadta a Quirinale-pa- lotában Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. Douglas Hurd brit külügy­miniszter szerint az ENSZ BT csütörtök éjjeli határoza­ta nem jelenti azt, hogy „zöld lámpát” kapott a há­ború Irak ellen. A BBC rádiónak pénteken adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a határozat az „eddigi legkeményebb ál­lásfoglalás, a leghatározot­tabb sürgetés — Irak címé­re — a békés megoldás ér­dekében”. Azért azt is hoz­zátette, hogy az erő alkal­mazását 1991. január 15-e után lehetővé tevő BT-hatá- rozat „nem blöff, hanem realitás”. Csütörtökön megszellőzte­tett feltételezések szerint a januárra 31 ezer főre növek­vő öbölbeli brit csoportosítás legalább 15 százalékos vesz­teséget szenvedhet halottak­ban és sebesültekben, ha ki­tör a háború Irakkal. Tüntetés Romániában Élelmiszert tartalmazó segélyszállítmányt rakodnak ki a Seremetyevo—2 repülőtéren november 29-én. A rossz szov­jet ellátás javítására német közadakozásból szervezett se­gélyakció első szállítmányát a szovjetunióbeli németek ki­vándorlását intéző német Olympia-Reisen cég küldte. A 37,5 tonna súlyú, lisztet, narancsot, margarint és darát tar­talmazó csomagokat a gyermekintézmények között osztják szét. Mi volt az amerikai diplomáciai győzelem ára? Több ezres tüntetés volt pénteken Bukarestben, a Forradalom terén. A de­monstrációt a Nemzeti Pa­rasztpárt szervezte, résztve­vői eredetileg „Nagy-Romá- nia” létrejöttének évfordu­lójára emlékeztek, a meg­mozdulás azonban kormány- ellenes tüntetésbe csapott át. A tüntetők Iliescu és a kormány lemondását sür­gették jelszavaikban. Az emberek, aikjk Mihály ki­rály arcképével vonultaik, él­tették a jelenleg Svájcban élő volt uralkodót, követel­ve hazatérését. A szónokok — köztük a Nemzeti Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposcu — a meg­D hét kérdése: Az amerikai kormány két­ségtelenül diplomáciai siker­ként könyvelheti el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa el­fogadta határozattervezetét, azaz a világszervezet felha­talmazta tagállamait a ka­tonai erő alkalmazására is Irak ellen, ha az jószántából nem hajlandó kivonulni a megszállt Kuvaitból. Wa­shingtonnak az eredeti ja­vaslathoz képest csak abban kellett engednie, hogy ne ja­nuár elsejét, hanem január 15-ét tegyék meg a kuvaiti inváziót elítélő országok vég­ső türelmének lejártaként. Az amerikai diplomácia e siker érdekében több olyan lépést is tett, amelynek ké­sőbbi hatása ma még nehe­zen felmérhető. James Ba­ker külügyminiszter a BT ülése előtt négyszemközti tárgyalást folytatott a testü­let valamennyi tagjának kép­viselőjével, s nem maradt ki ebből a sorból Isidoro Mal- mierca Peoli kubai külügy­miniszter sem. Csien Csi- csen kínai külügyminiszter úgy távozhat majd az Egye­sült Államokból, hogy Wa­shington feladta a Pekinggel szemben életbe léptetett dip­lomáciai és gazdasági korlá­tozásokat. Végül George Bush november 23-án, Géni­ben találkozott Háfez Asszad Szíriái elnökkel, akit pedig 17 éve nem tartott szalonké­pesnek az amerikai vezetés. A kubai külügyminiszter és Baker találkozója önma­gában is szenzáció volt, hi­szen a kubai forradalom győ­zelme, 1959 óta ez volt a leg­magasabb szintű hivatalos mozdulást követő nagygyű­lésen követelték, hogy a föl­det örök használatra adják át a parasztoknak, a gyára­kat és üzemeket pedig a munkásoknak. Coposcu egyebek között kifejtette, hogy Romániában még mindig nincs szabad­ság, és egységes fellépést sürgetett a társadalmi igaz­ságosság megteremtése ér­dekében. Felszólaltak más ellenzéki pártok és mozgal­mak vezetői is. Az erdélyi románok 1918. december 1-jén mondták ki csatlakozásukat az akkori Román Királysághoz, s az évfordulót nemzeti ünnep­ként tartják számon Romá­niában. tárgyalás a két ország kö­zött. Az amerikai gesztus nem volt eredményes: Kuba a Biztonsági Tanácsban a ha­tározat elfogadása ellen sza­vazott. George Bush nem vé­letlenül tartotta ezután azon­nal szükségesnek kijelenteni: ..Fidel Castro még mindig diktátor”. Ezen a kudarcon az sem enyhített, hogy az amerikai elnök szerint Baker nem is akarta a kubai igent megszerezni. Csien Csi-csen akár blöf­fölhetett is, amikor New Yorkba utazása előtt kijelen­tette, hogy Kína nem fogja megszavazni a katonai erő alkalmazását lehetővé tevő javaslatot. Az ázsiai nagyha­talom a BT állandó tagja, így egy esetleges „nemmel” megakadályozhatta volna a határozat érvénybe lépését. Washington ugyan nem tar­totta igazán valószínűnek' a kínai vétót, de biztos, ami biztos, elébe ment az esemé­nyeknek. s jó előre bejelen­tette, hogy a kínai külügy­minisztert hivatalos látoga­tásra is meghívják: azaz nincs érvényben már az el­nöknek az a döntése, amely megtiltott minden magas szintű kapcsolatot a két or­szág képviselői között a kí­nai diákmozgalom tavalyi vérbe fojtása miatt. Kína végül is tartózkodott a szavazásnál, s az már so­ha nem derül ki, hogy eb­ben mennyi lehetett az ame­rikai békülékenység szerepe. A kubai és kínai szavazat befolyásolása miatt tett en­gedmények szükségszerűnek látszottak, ezt a közvélemény és a hatalmi körök készek többé-kevésbé meg is érteni. Annál nehezebb lesz elfo­gadtatni a Bush—Asszad ta­lálkozót. Az Égésűit Álla­mokban nagyon elevenen él a Pan Am légitársaság egyik utasszállítója ellen elkövetett 1988 decemberi merénylet emléke. A felrobbantott gép roncsai közt 27.0 ember lelte halálát, s az eddigi vizsgálat szerint a tettesek gyanítha­tóan egy olyan terrorista- csoport tagjai voltak, mely csoportnak Szíriában van a székhelye. Ráadásul Szíria most nem is tagja a Biztonsági Tanács­nak. Az amerikai vezetés szerint elsősorban Szíria arab szövetségeseit kellett biztosí­tani arról, hogy Damaszkusz — amely csatlakozott az Irak ellen felsorakozott nemzet­közi erőkhöz — nem fog eb­ből a szövetségből kilépni, és továbbra is tartani fogja ma­gát az ENSZ Irakkal kap­csolatos határozataihoz. Nem lehet tudni, hogy ez az érve mennyire lesz hatá­sos. A közel-keleti helyzet amerikai szakértői közül most többen a „történelem megismétlődésének veszélyé­re” ’ figyelmeztetnek. Wa­shington most kész közeled­ni egy olyan diktátorhoz, mint Asszad, hogy erősítse az Irakkal szembeni egység­frontot — mondják, s emlé­keztetnek arra, hogy a nyolc­vanas években az Egyesült Államok éppen Szaddám Hú­széin iraki elnöknek udva­rolt hasonló módon, mert tartott az iráni radikális isz­lám eszmék túlzott elterje­désétől. Sorompó a menekültek eltilt Dánia nem ad ezentúl politi­kai menedékjogot szovjet állam­polgároknak, így a Baltikumból érkezőknek sem — jelentette be pénteken Poul Schlüter dán mi­niszterelnök, a december 12-i parlamenti választások kapcsán tartott politikai kampányában. Hans Engell igazságügyi minisz­ter egy sajtókonferencián azzal egészítette ki a kormányfői be­jelentést, hogy ugyanez vonat­kozik a Közép- és Kelet-Euró- pából menekülőkre is. A Szovjetunióból érkezők nem politikai üldöztetés áldozatai, s ezért menekültjogokat sem él­vezhetnek — mondta a dán.kor- mányfő. Új közlekedési szabályok Franciaországban A Franciaországba gép­kocsival utazó magyar tu­ristáknak is figyelniük kell ezentúl a közlekedési sza­bályok két fontos, decem­ber elsején életbe lépő mó­dosítására. Szombattól a városokban ötven kilométer lesz a sebesség felső határa, s valamennyi gépkocsiban a hátsó ülésen utazóknak is viselniük kell a biztonsági övét. A sebesség túllépéséért akár 3000 frankos bírság is kiszabható, az övét nem hasiznátok 230 frankos bír­ságot kötelesek fizetni. A városi közlekedés új sebességkorlátozásával a számítások szerint évente 400 halálos áldozattal lehet kevesebb, a biztonsági öv kötelező használata a hátsó ülésen utazók közül 500 em­ber életét mentheti meg a szakértők szerint. a polgármesterek kérték Az újonnan megválasztott városi polgármesterek igé­nye' volt, hogy megismerked­jenek és véleményt cserél­jenek a megye állami veze­tőinek azon köreivel, akik­kel közéleti megbízatásuk, tevékenységük során mun­kakapcsolatuk lesz. E céllal került sor tegnap délelőtt Békéscsabán arra a találko­zóra, amelyen mintegy negy­venen vettek részt. Ott vol­tak a megyei tanács, a szak­igazgatási szervek, a külön­böző intézmények vezetői. Először Murányi Miklós me­gyei társadalmi tanácselnök adott rövid tájékoztatót az átmeneti időszak tennivalói­ról, majd dr. Pataki István vb-titkár egészítette ki eze­ket. A továbbiakban a jelen­levő intézmények, többek között a megyei rendőr-fő­kapitányság, a megyei bíró­ság, az OTP, az APEH és más szervek vezetői adtak rövid tájékoztatót tevékeny­ségükről. A jelenlevők egyet­értettek abban, hogy a jö­vőben közvetlen, szipte napi munkakapcsolat kialakításá­ra van szükség, amelynek első lépése volt a tegnapi találkozó. SZÍT: folytatás hétlön II munkások elmentek a „Fehér Házig” „A gépműhelyesek meg­nyugodtak” című, október 21-ei írásunkban már be­számoltunk arról: az a ve­szély fenyegette egy hónap­pal ezelőtt a Szarvasi Álla­mi Tangazdaság (SZÄT) me­liorációs főmérnökségének dolgozóit, hogy „lapátra te­szik őket”. Akkor abból sem lett semmi, hogy a gépjaví- tóműhely dolgozóinak a fe­lét elküldik fizetés nélküli szabadságra, tegnap azonban újabb fordulatot vett az ügy. Mint Darabos Jánostól, az ottani munkástanács elnök­helyettesétől megtudtuk, az érdekvédelmi szervezet kép­viselői — Borgulya Mihály­inál, a főmérnökség vezető­jével együtt — egy órakor felkeresték a ,,Fehér Házat”, a SZÁT központi épületét, hogy Horváth Károly igaz­gatótól kapjanak választ ar­ra a kérdésükre: mi igazab­ból, hogy hamarosan szinte az egész műhelyt fizetés nél­küli szabadságra küldik? A több mint két órán át tartó megbeszélést követően az igazgató a következő nyilat­kozatot adta lapunknak; — Arról van szó. hogy bel­földi megrendeléseink zuha­násszerűen csökkentek, s ezért új lehetőségek után kell néznünk. Nagy cslapás ez ránk nézve, hiszen az elmúlt években az ország csaknem valamennyi nagy földmun­kájánál „ott voltunk”. Bár Jugoszláviában és a Szovjet­unióban is próbálkoztunk már, ez idáig csak Törökor­szágban tudtunk munkát vállalni. Most közösen meg­vitattuk, miképpen tudnánk itthon is vállalkozásokba kezdeni. — Ezek szerint nem szü­letett döntés arról, hogy a meliorációs főmérnökségnél hány embernek kell a közel­jövőben fizetés nélküli sza­badságra mennie? — Hétfőtől folytatjuk a tárgyalásokat. Amennyiben a végső megoldáshoz kell nyúlnunk, arra 'törekszünk, hogy valamennyi pénzt azért kapjanak a gépjavító-, illet­ve asztalosműhely és a szál- lítórészleg érintett dolgozói. D. L. Százezrekről beszéltek, de kisebb mértékű helyi adók várhatók (Folytatás az 1. oldalról) zatot. Ez a helyi adó amúgy- is azokat sújtja jobban, akiknek valóban vagyonuk van; nagyobb értékű házban élnek. A közteherviselésből pedig éppen a vagyonosabb rétegnek kell jobban kiven­nie részét. — A telekadót talán még inkább rossz néven vették az emberek. — Én is számolgattam. Azt tervezem, hogV a helyi adók­kal kapcsolatban felszólalok a Parlamentben. Ha négy­zetméterenként 100 forintot kell fizetni a telek után, ak­kor tényleg óriási összeg jön ki. Van tehát min felhábo­rodni. Ugyanakkor, iia a kor­rigált forgalmi értékkel szá­molunk, akkor például egy G ezer négyzetméteres teiek után még a maximális adó sem lépi túl az 5-600 forin­tot. Ha a minimumot néz­zük, akkor az 100 forint kö­rül alakul. Ekkora adó mi­att pedig várhatóan senki nem fordul majd bíróság­hoz. — Mi az oka annak, hogy többször is törvényterveze­tek bizottsági előterjesztője mostanában? — Valóban, az illetékekről és az adózás rendjéről szóló törvények bizottsági előadó­ja voltam. Ezek alaptörvé­nyek, amelyeket jó, ha kor­mánypárti képviselő terjeszt elő. Ráadásul, inkább jogi, mintsem pénzügyi kérdések, bár természetesen sok pénz­ügyi vonatkozásuk van. A költségvetési, adó- és pénz­ügyi bizottságban a kor­mánypárti képviselők közül én vagyok jogász, így rám hárult e feladat. — Sokan a biztos fellépé­sében és a higgadt előadás­módjában keresték a ma- gyarázatot. — Kifejezetten vigyázok arra, hogy ne menjek bele személyeskedésbe és a viták­ban is az érvek talaján ma­radjak. Azt mondom el, ami bizottsági vitában elhang­zott. A magánvéleményemet nem csempészem bele az előterjesztéskor elhangzó fel­szólalásomba, s politikai ér­telmezést sem kívánok adni az általam elmondottaknak. Azt hiszem, a korrektséggel többre megy az ember. K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom