Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-27 / 278. szám
1990. november 27., kedd Hz Agrárszövetség hiányolja az életképes agrárpolitikát Az egyre mélyülő gazdasági válság nem oldható meg ideológiai vitákkal, és elérkezett az idő, hogy átmeneti időszakra válságkezelő-szakértői kormány vegye át az .irányítást — hangoztatták az Agrárszövetség Országos Választmányának aktuális kérdésekkel kapcsolatos álláspontját ismertető hétfői sajtótájékoztatón. t A gazdaság helyzetét értékelve Nagy Husszein Tibor elnökségi tag .kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az élelmiszer-gazdaság helyzete kritikussá vált, és különösen aggasztó a piacgazdasághoz nélkülözhetetlen potenciálisan vállalkozó réteg lesüllyedése, illetve hiánya. A kormány és a Parlament részéről nem érzékelhető semmiféle válságkezelő stratégia, sem pedig prioritási sorrend felállítása az állami költségvetés készítése során. (A mezőgazdaságban érdekelt több százezer ember például hétfőn reggel a rádióból értesülhetett arról, hogy a jövő évi költségvetési tervben az élelmiszer-gazdaság támogatásának további csökkentését tervezik.) Súlyos gondnak tartják, hogy a kormánynak a mai napig nincs agrárpolitikája, és nem sikerült még azt sem fölvázolni, hogy a nemzetgazdaságon belül mi tegyen az éleírniszer-gazdaság szerepe. Kérdés tehát, hogy továbbra is exportképes piaci termékeket értékesítő ágazat, vagy a munkanélküliséget levezető szociális lerakóhely lesz. Ez utóbbi már csak azért is téves elgondolás, mert a munkanélküliség réme a mezőgazdaságban is egyre jobban fenyeget. Ugyanakkor nincs mechanizmus arra, hogy az agrárszférát, mint hosszú termelési ciklusú ágazatot, inflációs körülmények között hogyan kell kezelni. A magyar konzervipar a fizetésképtelenség határán áll, a vállalatok fele csődbejelentés előtt van, hiszen több mint 10 milliárd forinttal tartoznak a gyárak a mezőgazda- sági termelésnek. A júliusi átgondolatlan kormányintézkedés az élelmiszer-gazdaság támogatásának csökkentésére éppen akkor rontotta az élelmiszer-gazdaság pozícióját, a piacvesztés rémét is felvillantva', amikor Nyugat-Európában tovább növelték a magyar termékek vámtételeit. Ezzel párhuzamosan a magyar élelmiszer- gazdaság egyre erőteljesebben vonul ki a potenciális felvevő bázist jelentő keleti piacokról és engedi át a terepet a nyugati agrárgazdaságnak. Aggasztónak tartja az Agrárszövetség azt is, hogy a mezőgazdaság jövőjét nem szakmai. hanem politikai kérdésként kezelik, és eddig a tulajdonkérdés megoldására sem történt több a politikai csatározásoknál. Éppen ezért az Agrárszövetség úgy ítéli meg, hogy a koalíciós kormány a jelenlegi összetételében képtelen a ráháruló feladatok megoldására, ezért javasolja, hogy átmeneti időszakra válságkezelő-szakértői kormány vegye át az ország irányítását. Nem feltétlenül és elsősorban _ személycserékre. hanem a kormányzati felállás módosítására gondolnak — tette hozzá az előadó. • A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy az Agrár- szövetség megdöbbenéssel vette tudomásul a kiskun- majsai ötpárti megegyezést, amellyel kapcsolatosan az a véleménye, hogy — bár a konszenzus keresésének gondolata üdvözlendő — ez a megegyezés szakmailag alkalmatlan a problémák rendezésére. Először is el kellene dönteni, hogy tud-e az ország kárpótlást adni az elmúlt idők sérelmeiért, és ha igen. kiknek. Az Agrárszövetség szerint ugyanis nem indokolt, hogy csupán a parasztság sérelmeit orvosolják; a társadalom minden rétegében meg kell történnie a kárpótlásnak. Hozzátették még, hogy a kárpótlás egyetlen forrása csupán a következő időszakban megtermelendő többlettermék lehet. Az Agrárszövetség Országos Választmánya foglalkozott azzal is. hogy a falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független Kisgazdapárt és az Agrárszövetség éles szembenállása. Ezért indítványozták, hogy haladéktalanul kezdődjenek érdemi tárgyalások a két párt között. Fontosnak tartják, hogy az ellenségeskedés fejeződjön be, és a falusi lakosság érdekében a két párt szakértői szinten keresse a válságból való kilábalás útját. A falu népe, amelyet most sok helyen megoszt a két párt, békét akar. és közöttük nagyobb a konszenzusra való hajlam, mint a pártok vezetői között. Végül szóltak arról is, hogy az Agrárszövetségnek tudomása van arról, hogy a Független Kisgazdapárt Haj- dú-Bihar megyei szervezete a jelenlegi Parlamentet alkalmatlannak tartja az ország előtt álló feladatok megoldására, és aláírásgyűjtő akcióba kezdtek új parlamenti választások kiírása érdekében. Ettől az Agrárszövetség elhatárolja magát, és azon a véleményen van, hogy a mostani helyzetben robbanásveszélyes helyzetet hozhatna új parlamenti választások kiírása. Százmillió forinttal nőtt az árbevétel Ezer-ezer forint a nyugdíjasoknak A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ a napokban tartotta hagyományos nyugdíjas-találkozóját az Árpád étteremben. A városból és a környező településekről, a tanyavilágból több mint 150 idős ember érkezett az ünnepségre, akiket Bődi János- né, az áfész elnöke köszöntött, majd beszámolt a szövetkezet gazdálkodásáról, az elért eredményekről és a gondokról. Elmondotta többek között, hogy az országos rendszer- váltás a szövetkezetekre is árnyékot vetett gazdaságilag, politikailag egyaránt. Az áfész arra törekedett, hogy az alapellátást mindenütt biztosítsa. Az infláció miatt csökkent a ruházati, vegyesipari és a vendéglátóipari termékek iránt a kereslet, ezért az élelmiszer- ellátás javítására fordították a fő hangsúlyt, alkalmazkodva a jelenlegi helyzethez. A szövetkezet vezetőinek, dolgozóinak rendkívüli odafigyelésének és a jó együttműködésnek köszönhető, hogy 1990-ben az első háromnegyed év alatt a szövetkezeti árbevétel 705 millió forint volt, 100 millióval több, mint az előző év hasonló időszakában. A felvásárlás 205 millió forint volt, itt az emelkedés 56 millió. Főként a máj- és hízottliba-. illetve a tollfelvásárlás hozott sokat. Egyebek közöt£ közel 140 ezer darab libát vásároltak fel. A kiskereskedelmi árbevétel 414 millió forint, az emelkedés 61 millió. A többszörös áremelkedésre nagyon oda kellett figyelni, átrendezni a kínált áruféleséget. A békésszent- andrási bélfeldolgozó üzemet a húsiparral közösen kft.-be szervezték, így hatékonyabb a termelés és kedvezőbb az adózás. A szeszfőzde és több kisebb szolgáltatás maradt. 'Jelenleg 407-en dolgoznak az áfésznél, 92-vel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A szövetkezet dolgozóinak átlagbérét 31 százalékkal sikerült növelni, ami havi kettőezer forintot jelentett. Legjobban a vendéglátó- ipar területén érezhető a visszaesés, az emberek leginkább itt takarékoskodnak. Egyre több üzlet nyílik magánerőből is. Nagy a konkurencia. Ahol nem versenyképes az áfész, ott üzemelési formát változtat. A szerződéses rendszer helyett jobban bevált a bérbeadási forma. Minden lépés meggondolandó, hiszen az áremelések — energia stb... — a szövetkezetben is erősen éreztetik hatásukat. A szövetkezetpolitikai feladatok tovább fokozódnak. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége úgy határozott, hogy erősíti a szövetkezeti tulajdonosi kötődést. Az 1991. évi első küldöttgyűlésen foglalkoznak majd vagyonnevesítéssel. Az ossz vagyon 20-25 százalékát nevesítik. Legjobban azok járnak, akik legrégebben tagjai a szövetkezetnek. Érdemes benn hagyniuk a részjegyeket. Arra kérte az áfész elnöke a nyugdíjasokat, hogy a sokévi munkában szerzett tapasztalataikkal segítsék a mostani dolgozók munkáját Fogjanak össze a nyugdíjasok, a dolgozók, a szövetkezeti tagok és Alkalmazottak egyaránt. Csak így tud talpon maradni és tovább fejlődni az áfész. Beszámolt az elnökasszony arról is, hogy 1990. első háromnegyed évében 23 millió forint nyereséget értek el. Az eddigi eredmények azt mutatják, teljesíti az áfész a tervezett éves nyereségét. Ezután ünnepi ebédet adott a szövetkezet az idős emberek tiszteletére. Ezenkívül összesen 290 nyugdíjasnak adtak — karácsonyi ajándék címén — ezer-ezer forintot Aki betegség miatt nem tudott eljönni, annak is eljuttatják az összeget. Ary Róza Pályaelhagyó bírák, ügyészek— Adórend — llletékmódosítások Rövid vita, hosszadalmas szavazás a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) mentarizmust és a demokráciát. „Isten óvja Magyarországot!” — e szavakkal zárta felszólalását a képviselő, s ezt követően a plénum újabb törvényjavaslatok és önálló indítványok napirendre tűzéséről határozott. Döntöttek arról, hogy sürgősséggel megtárgyalják a kormány előterjesztését, amely országgyűlési határozat meghozatalát kéri az egyes városok megyei jogúvá nyilvánításáról. Napirendre tűzik továbbá Mihály Zoltán MDF-es képviselőnek a szövetkezeti törvény módosítására és Sípos Imre kisgazda képviselőnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosítására benyújtott javaslatát. Tárgyalják majd többek között Kelemen András (MDF) indítványát: a képviselő országgyűlési határozatot kezdeményez az Agykutatás Évtizede Nemzeti Kutatási Programról. Rövid részletes vita, ám annál hosszadalmasabb szavazás után fogadták el a képviselők a bírók és ügyészek előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvényt. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bérének újraszabályozása — mint arra Balsai István igazságügy-miniszter rámutatott — hozzávetőleg 1,5 milliárd többletkiadást jelent a költségvetés számára, azonban ez mindenképpen szükséges, hiszen a bírói és ügyészi fizetések reálértékének csökkenése következtében tömegessé vált e területen a pályaelhagyás. Az elfogadott törvény értelmében az igazságszolgáltatásban dolgozók Javadalmazása személyi alapbérből, pótlékból és évente fizetendő külön juttatásból tevődik össze a jövőben. A személyi alapbér megállapításánál a törvény, fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatokba sorolja a bírókat, ügyészeket, bírósági dolgozókat — munkaköri beosztásuk, végzettségük és letöltött szolgálati idejük szerint differenciálva. A törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedő beosztott bírókra, mert ez esetben csupán bírói címmel rendelkező, ám bírói gyakorlatot nem folytató minisztériumi tisztségviselőkről van szó. Ugyancsak rövid volt az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Mindössze öt képviselő kért szót, s valamennyien az adózás tényleges rendjével, azaz: az adó késedelmes befizetésének vagy esetleges elmaradásának eseteivel, illetve az erre vonatkozó lehetséges szankciókkal foglalkoztak. A törvényjavaslatról a jövő héten hoznak határozatot. Részletes vitával folytatódott az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása is. A hozzászólók a már korábban jelzett vagy ismertetett módosító indítványaikról beszéltek, indokolták azokat. Voltak olyan képviselők is, akik társaik módosító javaslatait értékelték, minősítették. A törvényjavaslathoz egyébként már-már kilóra mérhető mennyiségben érkeztek módosító indítványok, amelyek túlnyomó többsége az egyes illetékfajták mérséklését szorgalmazza. A plénum este hét órakor — lévén, hogy még öten jelentkeztek a napirendi ponthoz hozzászólásra — a vitát elnapolta. Mi védje a nyaralót? (Folytatás az 1. oldalról) gos betörésgátló zárszerkezetet ajánl. A megadott telefonszámon a mestert kérdezem :-— Mennyire biztos gz a betörésbiztos szerkezet? — Nézze, ez a beíörésgát- ló négy pontban rögzíthető, mechanikus szerkezet, ami reteszeli az ajtót. A beépített fémütközők gátolják, hogy az ajtószárnyat leemelhessék. A feltalálótól tudom, hogy az országban ezideig ötezret szereltek fel, és ebből két iilyen zárszerkezettel félszerelt lakásba törtek be. — Egyszóval, ez sem teljesen biztonságos? i— Miért, a betörőt maga szerint megakadályozza a feltörésben az, hogy egy páncélszekrénnyel van dolga? Nem tudtam érvelni. Mindenesetre megnéztem a betörésgátló szerkezetet. Betörő legyen a talpán, amelyik ezt kifeszíti. B. V. Kipityára törik a zsalugátert Ennek a háznak az ajtajára, ablakaira rácsot szereltek, mégis’betörtek...
