Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám

1990. november 2., péntek Legválságosabb időszakukat élik át Sztrájkra készülnek a postások Huszonnégy órás sztrájkot tartanak a postások, amennyi­ben a munkáltatóval, illetve a kormány képviselőivel foly­tatott tárgyalásaik november 15-éig nem vezetnek ered­ményre — jelentette be csütörtökön Mundruczó Kornél, a Postai Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Lehetne 4-5 forinttal olcsóbb? Ülés másodszor és késő estig Szeghalom polgármestere: Kovács Imre A pénteken kezdődő tár­gyalások célja, hogy a felek megoldást találjanak a pos­ta ellehetetlenülésének meg­állítására, valamint a dol­gozók bérhelyzetének rende­zésére. - Közismert, hogy a posta fennállásának legvál­ságosabb időszakát éli át, hi­szen működőképességéért szinte nap mint nap meg kell küzdenie. A helyzetet csak nehezíti, hogy a tavalyi átszervezés kapcsán sokan és sok min­dent ígértek. Így ígértek töb­bek között egy működőképes Posta Vállalatot, valamint a dolgozók számára infláció- követő tarifa- és bérrend­szert. Ezekből azonban nem sok valósult meg, hiszen az idei esztendőre kért 16 szá­zalékos bérfejlesztésből a Posta Vállalat saját erőből csak 6 százalékot tudott ad­ni. Így a postások most el­sősorban az alapítótól — a közlekedési és hírközlési tár­cától —, valamint a vállalat vezetőitől várják a működő- képesség garanciáinak meg­teremtését, s ezen belül az október elsejétől érvényesí­tendő 10 százalékos bérfej­lesztést. Szeretnék elérni, hogy a tárgyalások már no­vember 10-éi^ befejeződje­nek, ugyanis kudarc esetén 5-6 napra lenne szükség ah­hoz, hogy a sztrájkra kellő­képpen fel tudjanak készül­ni. -A munkabeszüntetés egyébként az egész országra kiterjedne, tehát nem 'mű­ködne a 3200 postahivatal, nem lenne hírlapárusítás, nem' közlekednének a pos­tavonatok, nem kézbesítenék a leveleket sem. (Folytatás az 1. oldalról) dollárral is növekszik az olaj ára, az az átmeneti ár élet­be léptetésének napján már­is megemeli az üzemanyagok árát. A pillanatnyilag érvény­ben levő árakban ugyanis 4-5 forint tartalék van — mondta Palotás János. Ez azt jelenti, hogy nagy biz­tonsággal állítható: ha jelen­tősen növekszik is az olaj beszerzési ára, akkor sem kerül sor áremelésre. Éppen ezért elengedhetetlen — mint azt a bizottságok is kérték —, hogy a kormány tételesen mutassa be a ter­melői árak kialakításának módját, törvényjavaslatában pedig az áremelések előtti, a megállapodás . alapjául szolgáló adótartalmat jelölje meg. Palotás János ezután ki­fejtette, hogy még egy tisz­tázandó körülmény van az üzemanyagárak körül. Neve­zetesen, szoros érdekszövet­séget vél felfedezni a kor­mány és az OKGT között. A vasárnapi megállapodás ki­kényszerítette a kormánytól, hogy mondjon le adópozíció­jának javításáról. Az adóel­vonás azonban nem látszik egy bizonyos területen, még­pedig a hazai olajból készült termékeknél. Az olaj ára az öbölbeli események hatásá­ra emelkedett 40 dollár fö­lé — fejtegette a VOSZ el­nöke —, ennek nincs köz- gazdasági alapja. Az itthoni kitermelés, valamint a ru­belért a Szovjetuniótól vá­sárolt olaj ára 15 dollár alat­ti. A magyar olajkitermelés az egész olajfelhasználás mintegy negyedét adja. Az OKGT a liberalizált terme­lői ár bevezetésével óriási, meg nem érdemelt nyereség­re tesz szert. E többletbevé­teléből ajánlja fel most a kormánynak, hogy annak 80- 90 százalékáról lemond a költségvetés javára. Az év hátralevő két hó­napjában 600 ezer tonna kő­olajat kívánunk vásárolni tőkés devizáért, 380 ezer ton­na a magyar kitermelés, 145 ezer tonna kőolaj pedig ru­belért érkezik. Ennek ára 15 dollár körüli, így 40 száza­lék körüli az úgynevezett ol­csó olaj aránya. Mindezek bizonyítják, hogy az OKGT visszaél monopolhelyzetével — mondta a VOSZ elnöke. Tegnap délután, a hétfői sikertelen kísérletet követő­en Kovács Imre személyé­ben végre polgármestert vá­lasztott Szeghalom önkor­mányzati testületé. Az ülés elején több képviselő han­goztatta, a lakosság nem azt várja tőlük, hogy a hatalo­mért marakodjanak, hanem azt, hogy egyéni és pártér­dekeket félretéve, közösen a várost szolgálják. A független kisgazdapárt és a független városvédő egyesület továbbra is Ko­vács Imrét ajánlotta polgár­mesternek. Hozzájuk hason­lóan a Magyar Demokrata Fórum, a szabad demokra­ták és a szocialisták is meg­maradtak eredeti jelöltjük­nél: dr. Kincses Sándornál. Mindkét jelölt rövid prog­rambeszédet tartott. A titkos szavazás eredményeként el­dőlt, hogy tíz szavazattal Ko­vács Imre ülhet a polgár- mesteri székbe, míg dr. Kin­cses Sándor kilenc voíksot kapott. A testület bruttó 36 ezer forintban határozta meg a polgármester havi fi­zetését. Az alpolgármester, illetve a három megyei küldött személyéről a képviselők egy óra hosszat különteremben tárgyaltak, majd 17 órakor a Szabadság téri I. világhá­borús emlékműnél, a két vi­lágháború szeghalmi áldoza­tainak emlékére — lévén mindenszentek napja — kö­zösen ökumenikus istentisz­teleten vettek részt. Alpolgármesternek Erdei Istvánt, megyei küldöttek­nek dr. Kincses Sándor és Ladányi János képviselőket, valamint Papp Gyula újte­lepi lak,ost választották meg. Végezetül döntöttek a pol­gármesteri hivatal és a bi­zottságok felállításáról, va­lamint a jegyzői állásra pá­lyázat kiírásáról. Molnár Lajos Ha magunkon nem segítünk... Megbukhat-e a kormány? Interjú Kónya Imrével, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetőjével Tanár űr készült? Kovács Imre 47 éves, a Péter Andris Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanára. Tősgyökeres szeghalmi lakos. Édesapja ma­gánkereskedőként hat gyermeket nevelt, az anyagi terhek miatt a testvérek közül egyedül csak ő tanulhatott felsőfokú intéz­ményben. A középiskola elvégzése után Mezőtúron mezőgazda- sági üzemmérnöki oklevelet szerzett, majd a Budapesti Műsza­ki Egyetem gépészmérnöki karának műszaki tanári szakát vé­gezte el. Hároméves termelői munka után 1968-ban tanárként visszakerült a régi középiskolájába. *m Még ismeretlenek a tettesek Egy hét—négy súlyos bűncselekmény NÉGY SÜLYOS BŰNCSELEKMÉNNYEL SZAPORO­DOTT A BÉKÉS MEGYEI RENDÖR-FÖKAPITÄNYSÄG STATISZTIKÁJA EGY HÉTEN BELÜL. A SZOMORÚ MÉRLEG: KETTEN MEGHALTAK, EGY ÉLETVESZÉ­LYES SÉRÜLÉS ÉS EDDIG MÉG PONTOSAN FEL NEM BECSÜLT KÁR. Sokan úgy ítélik meg, •hogy az elmúlt hét végi drá­mai események nyomán az országban teljesen új politi­kai helyzet jött létre. Erről kérdeztük Kónya Imrét, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának ve­zetőjét. — Sok vonatkozásban va­lóban új szituáció állt elő. Először azt mondom, ami a következmények jó oldala. Rengeteg olyan ember is megérezte, hogy mekkora a tét, aki a politikától távol áll. Egy ilyen krízishelyzet­ben, amikor felborul az or­szágban a rend, nem lehet közlekedni, megbénul min­den, közvetlenül megélik az emberek, hogy milyen lehet - az. amikor összeroppan egv társadalom. Sokan rájöhet­tek arra, hogy csak a műkö­dő demokratikus berendez­kedés biztosíthatja a válság­ból való kilábalást. Eddig is tudtuk, milyen óriási -dolcg az, hogy kialakul Magyar- országon a parlamentáris demokrácia, vannak demok­ratikus intézményeink, ha­sonlóan, mint nyu.;aton. Ez a legfőbb biztosítéka, hogy a gazdaság is előbb-utóbb olyan lehet, mint ott. Rádöb­benhettünk arra is, milyen nagy dolog az, hogy az, át­menet békésen és rendben zaiüott le. Most szembe ta­lálkoztunk viszont egy vál­ságos, kritikus helyzettel, amikor a rend megbénult. Csupán néhány napig tar­tott, mégis sok mindent meg­érthettünk. Talán ezután jobban fogjuk értékelni azt, amit elértünk. — ön szerint inl Váltotta ki a A tiltakozásokat? Ekkora indula­tokat ikelthet egy benzináreme­lés, vagy arról Van szó, bogy ez volt az utolsó csepp a po­hárban és valójában a kormány eddigi tevékenységének szólt az országos megmozdulás? — Én tényleg azt gondo­lom. hogy ekkora indulato­kat kelthet egy jelentős ár­emelés. Különösen akkor, ha ez nincs megfelelőképpen előkészítve, ha a társada­lomban nem tudatosodott eléggé a gazdasági válság valódi nagysága, és nem ke­rült be a köztudatba az sem, hogy a kormánynak van egy olyan programja, amely ha elkezd működni, akkor az a válságból-való knutás bizto­sítéka. — Mintha némi önkritika Is kiérződne a szavaiból. — Igen. Az emberek nem érzik, hogy a politikai rend­szerváltozás már megtör­tént. s ez a biztosíték arra, a helyzetük jobbra fordul. Valóban nem sikerült — ezer ok miatt, és nem csu­pán a kormány hibájából — megértetni mindezt. — Nem gondolja, hogy a kor­mány komoly hibákat követett el az áremelés bejelentésének módjával és mértékével? * — A bevezetést megelőző­en kétségkívül nem volt tel­jesen egyértelmű annak fel­tárása, hogy a helyzet meny­nyire válságos. Ezt az em­berek nem voltak hajlandók tudomásul venni. Nyilván a kormánynak meg kellett vol­na mindent tenni, hogy ez a helyzet tudatosodjon, akkor jobban elfogadtak volna egy ilyen szigorú intézkedést is. A kormány azt sem mérte fel megfelelően, hogy ilyen körülmények között hol a tűrőképesség határa. Elkép­zelhető, hogy ha két vagy három részletben vezetik be, akkor jobban elviseli a tár­sadalom. — Sokan úgy vélik, hogy a kormány ügyetlenségével, konf­liktuskezelő képességének hiá­nyosságaival magyarázható a válság viszonylagos elhúzódá­sa? Valójában a végén ugyan­azt a megoldást kénysze­rültek elfogadni, Jmlnt ami már az első órákban Is felmerült. — Ez nem igaz. sőt. ellen­kezőleg, a követelés az volt, hogy azonnal függesszék fel a benzináremelést és térje­nek vissza a régi árra. Az megengedhetetlen lett volna, hogy egy kormányintézke­déssel szemben egy társadal­mi csoport belekezd egy törvénytelen akcióba és ak­kor a kormány visszalép, és utána kezd el tárgyalni. Ez politikailag lehetetlen. Vé­gül is ez az eredmény nem jelent semmi mást, mint hogy a január elsejére ter­vezett intézkedést — ami a piacgazdaság bevezetése a benzinár vonatkozásában — előrehozták. És arra az idő­re visszalépett a kormány 12 forinttal, de mindennek elő­feltétele volt. hogy a tiltako­zók megszüntetik a jogelle­nes állapotot. — Egy pillanatra sem merült fel önben, hogy megbukhat a kormány? — Erre nem gondoltam. Ügy éreztem, hogy ma nincs társadalmi báziáa egy álta­lános sztrájknak, egy olyan széles körű elégedetlenség­nek Magyarországon, ami esetleg a kormány bukásá­hoz vezethet. Egyedül azt tartottam veszélyesnek, hogy az egyes társadalmi csopor­tok esetleg egymás ellen for­dulnak és ellenőrizhetetlen zavargásokra kerül sor. Érezhető volt, hogy fokról fokra a taxisok ellen hango­lódik az ország, az emberek felháborodnak, mert elemi jogaikban korlátozva van­nak. és félő volt, hogy ez esetleg összetűzésekre vezet­het, ami aztán kénytelen- kelletlen önmaga után vonta volna a kormány erőszakos beavatkozását. Ennél na­gyobb tragédiát nem tudok elképzelni. Most éppen arra van szükség, hogy társadal­mi közmegegyezés jöjjön létre azon a talajon, hogy tudomásul vesszük a helyzet válságos voltát, valamint azt, hogy ebből kilábalni csak minden réteg összefogásával lehet. Ha magunkon nem se­gítünk, senki nem segít raj­tunk. Végül is a törvényte­lenség oldaláról átment a konfliktus a teljes jogszerű­ség oldalára — ezért sem oda jutottunk, ahonnan ki­indultunk —. és egy érdek­egyeztető fórumon kötöttek megállapodást. Az ’gy kiala­kult politikai légkör alkal­mas arra, hogy úi fejezet kezdődjön, amit alapvetően nem a pártharcok, hanem az együttműködés jellemez. — Milyen következményei lesznek a válságnak az MDF-re, mint pártra, a parlamenti frak­cióra és a kormányra? — Miközben a frakció bí­rálta az előkészítést, úgy foglalt állást, hogy az árin­tézkedés szükséges volt. To­vábbi támogatásáról biztosí­totta a kormányt, egyértel­műen a kormány mögött áll. Más kérdés, hogy nem azo­nosul minden intézkedésével. Az MDF-en belül, ha van­nak is irányzatok, de mind­egyik egységes abban, hogy az országnak stabilitásra van szüksége, és' ezt csak a koa­líciós kormány biztosíthatja. Ha bírálják is a kormányt, szilárdságát fontosnak tart­ják, mert ennek a kormány­nak nincs ma alternatívája. A kormány összetételével kapcsolatban az a határo­zott álláspontom, hogy a parlament Antall József mi­niszterelnöknek adott bizal­mat, a miniszterelnök fele­lőssége, hogy a kormányt összeállítsa. A frakciónak nincs joga személyi kérdé­sekbe beleszólni. Egyébként én úgy tudom, nem lesz kormányátalak < tás. — Várható-e stílusváltás a kormányzó erők részéről?­— Sokkal-sokkal több fi­gyelmet kell fordítani a köz­véleményre. Az emberekkel meg kell beszélni céljainkat, az ország helyzetét. Nem le­het abban bízni, hogy azért, mert szabadon választott parlament, és kormány van — az emberek mindent meg­értenek és elfogadnak. % L. László János A Pannónia Expressz ok­tóber 26-án 23 óra előtt né­hány perccel éppen hogy át­jött a magyar—román hatá­ron, amikor Lökösházán két bolgár utas hangos szóvál­tásba keveredett. A 24 esz­tendős Chinko Atanaszov előkapta kését, s egyetlen, milliméter-pontosságú met­széssel elvágta a 41 éves Rayko Ivanov lordanov nya- ki ütőerét, aki néhány perc múlva meghalt. A Legfőbb Ügyészség egyébként kezde­ményezni fogja az ügy át­adását a bolgár hatóságok­nak. • Hajszál híján hasonló sorsra jutott a 25 éves csa- bacsüdi Bencsik István kü- lönváltan élő felesége is ok­tóber 29-én. Az asszonyt munkahelye, a szarvasi Szi­rén Szövetkezet előtt várta Bencsik, hogy rábeszélje, térjen vissza hozZá, éljenek együtt újra. Az elutasító vá­laszt nem tudta elviselni a fiatalember: késével 4-5 he­lyen sebet ejtett az asszo­nyon, akit életveszélyes ál­lapotban szállítottak kórház­ba. Bencsik István egyéb­ként hasonló bűncselekményt követett el az apja ellen, 1984-ben. Ismeretlen tetteseket is keresnek a rendőrök. Máig nem sikerült kideríteniük, ki oltotta ki a 77 éves özvegy Jakó Imréné életét október 23-án este Sarkadon. Az el­követő — miután brutális módon összeverte az idős asszonyt — több dolgot is elvitt a helyszínről. A gyomaendrődi Hegedűs Frigyes lakásába október 26- án éjféltájban törtek be is­meretlenek. A 64 éves idős embert álmában lepték meg, paplannal letakarták, majd gázolajat öntöttek a padlóra és felgyújtották. Hegedűs Frigyes kimenekült a lakás- ból, segítségért kiáltott, de váratlan látogatóit elnyelte az éjszaka. Mindkét ügyben informá­ciókat várnak a rendőrsé­geken a lakosságtól, a szem­tanúktól. (1. e.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom