Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Hitelpolitikáról és költségvetésről tárgyál ma a kormány A tanácskozást Horváth Balázs vezeti Ha agrár piacgazdaság, akkor kamarai érdekvédelem Egy piacgazdaságban, ott, ahol a munkaadói és munkavállalói érdekek élesen elhatárolódnak egymástól, vajon ülhetnek-e egy asztalnál, illetve szerveződhetnek-e azonos érdek- képviseletbe a vállalatok, illetve a dolgozók? Célszerű-e a nemzetgazdaság ágazatain belül eltérő tulajdonosi és szakmai érdekeket külön-külön megjeleníteni, avagy sem? Még mindig Antall József miniszterelnök kényszerű távollétében tartja következő, csütörtöki ülését a kormány. A tanácskozást így Horváth Balázs belügyminiszter vezeti. A napirenden szereplő előterjesztések jó része már az előző ülés tárgysorozatában is szerepelt, de akkor a témakörök nagy száma miatt nem jutott rájuk idő. Az előzetes információk "szerint a Miniszterek Tanácsa megtárgyalja a pénz- és hitelpolitikai irányelvekkel kapcsolatos, a jövő évi költségvetési irányelvekről szóló és az államháztartási törvénnyel összefüggő előterjesztéseket. Terítékre kerülA szakszervezeti kerékasztal résztvevői — szerdai ülésükön — egyetértettek a liberalizált üzemanyagár megállapítás munkaadói javasla.- tainak fő elemeivel. Ezek szerint az útalapot, a biztosítási díjat, valamint a fogyasztási adót fix összegben kell megállapítani, a kereskedelmi árrést többek véleménye szerint pedig fix százalékban. A költségvetési bevétel ne lehessen több a legutóbbi áremelés előtti szintnek a lakáscélú hitelek kamaraival, az elkülönített pénzalapokkal, illetve, a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításával összefüggő beszámolók. Megvitatják a jogszabályalkotás örökzöldjének számító napidíjátalány kérdéskörét is. Ha jut rá idő, akkor ,foglalkoznak a tököli repülőtér melletti repülőgép-javító bázis létesítésével, a tudományos kutatók, az oktatók, a pedagógusok és a művészeti élet területén alkotók rehabilitációjával, valamint az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói juttatásának emelésével. nél, a jelenlegi beszerzési feltételek mellett így lehetőleg a fogyasztói ár ne haladja meg a 12 forinttal csökkentett üzemanyagárakat. A munkavállalók képviselői egyetértettek azzal is, hogy' a termelői árképzés alapja a beszerzési árak súlyozott átlagára legyen. Fontos a termelői, ár megfelelő dokumentálása és az ármegállapítás társadalmi kontroll alá vonása. A felvetődő kérdésekre nyilvánvalóan nemmel válaszoltak azok a mezőgazdasági vállalatok, termelőszövetkezetek és élelmiszer-feldolgozó üzemek, akiknek képviselői már, tagjai a néhány hónapja alakult Békés Megyei Agrár Kamarának. Tegnap délután ugyanis Békéscsabán ülésezett az elnökség és döntött arról is,* hogy létrehozzák a megyei irodát három fővel. Egyébként a megyei agrárkamara ügyvezető igazgatójának tegnap az elnökség megválasztotta Csukás Gyulát. Arról, (hogy a kamarai szerveződés a .jövőben milyen érdekvédelmi lehetőségeket rejt magában, mekkora szerepét vállalhat a hazai agrárpiac kiépítésében, koordinálásában, a gazdálkodók igényeinek megfogalmazásában a kormány felé, dr. Orbán Ferenc, a Magyar Agrár Kamara ügyvezető igazgatója beszélt. — Ma már 900 gazdálkodó jogi személy és 50 ezer magántermelő tagja az Országos Agrár Kamarának — mondotta, majd kiemelte azt is, hogy a kamara, szektor- semlegességének és politika- mentességének köszönhetően rövidesen az egyik legjelentősebb objektív szervezete lehet az egyetemes hazai agrár érdekvédelemnek piac- gazdasági viszonyok között. Szó esett arról is, hogy rövidesen a kormány elé kerül a kamarák működéséről szóló törvény. A tervezet várhatóan olyan jogok deklarálását kéri a kamarák számára, amelyeknek köszönhetően egyetlen gazdasági döntésnél sem lehet őket mellőzni. Ezen túlmenően jelentős szerepet vállalhatnak majd abban is, hogy Magyarország az Európai Gazdasági Közösséghez tudjon kapcsolódni. Például a mezőgazdaság esetében ez azt jelenti, hogy az agrárkamara részt vesz az agrárpiaci rendtartás kidolgozásában, majdani koordinálásában, tehát az intervenciós alapok képzésében, elosztásában, az export-, importkvóták meghatározásában, és így tovább. Segíti tagjait abban, hogy az érdeklődő nyugati üzletemberekkel, kereskedőkkel kapcsolatot tudjanak felvenni. A megyei karharák képviselői a térségi gazdaságot érintő döntéseknél is jelen lesznek. Részt vesznek az új közigazgatás, illetve az ön- kormányzatok munkájában. Természetesen az még a jövő kérdése, hogy a mező-• gazdaságból élő Békésben a helyi agrárkamara mennyire tud élni lehetőségeivel, miként tudja szolgálni a Viharsarok üzemeinek és egyéni termelőinek, egyáltalán a mezőgazdaság fejlődésének érdekeit. — rákóczi — Fix adó - fix százalék Szakszervezeti kerekasztal az üzemanyag liberalizálásáról A Tisza-fiúk dédnagyapjuk emlékkövénél Fotó: Fazekas Fereno Történelmi emlékpark Geszten Emlékkő Tisza Istvánnak Egy református lelkész hagyományfeltámasztó ötlete, hittel, lendülettel végzett munkája, hazánk történelmi fordulata, egy 'kicsiny falu szerető tisztelete, jeles történelmi személyisége iránt — lám, csodákra képes. L918. október 31-én délután öt óra körül Budapesten a Hermina úti villában gyilkos fegyver dördült el, amely gróf Tisza Istvánt, Magyaronszág egykori miniszterelnökét megölte. 72 évvel később Geszten rá emlékeztek, emlékkövét koszo- rúzták itthon és külföldön élő leszármazottai, tisztelői, a falu népe és Váradi Jenő református lelkész, aki a geszti történelmi emlékpark megálmodója, és remélhetően teljes megvalósítója. Az elképzelés kialakításában segítségére volt dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató is. Tőle hallottunk a programjavaslatról : — Geszt múltjában együtt van a jelen, a dél-bihari táj parasztnépének és a Gesztről származó nemzeti históriánkban közismert szerepet játszó Tisza-családnak a története. A kálvinista falu töretlenül ragaszkodott földesurához, a Tisza-családhoz: Tisza Kálmánhoz (szabadelvű pártvezér miniszterelnök 1875—1890 között), Tisza Lajoshoz (az 1879—1883 idején árvíz sújtotta Szeged újjáépítő kormánybiztosához), Tisza Istvánhoz, a nagy műveltségű, ellentmondásos pályát befutott politikushoz. Mindhárman a geszti családi mauzóleumban pihennek. — A család, a református egyházközség történelmének vázlatos bemutatása, az emlékpark következő egységeinek része lesz. A nevelőként itt élt Arany János és Kovács János (később neves Afrika-kutató természettudós) emlékét is megörökítik majd. Ágnes asszonyra, Arany versének hősére ma is emlékszik még a falu, bár a patak, melyről a ballada szól, a határon túl szakadt... Az ünneplők először az I. világháború áldozatainak emlékművét koszorúzták meg, majd a Tisza István- emlékkőhöz vezetett az út(tfolytatás a 2. oldalon) Értünk szól... Csendes-észrevétlen ment el, úgy, ahogyan élt a kicsi öregasszony, anyai nagyanyám. Száraz-égő szemmel tapod- tam a fagyos decemberi földet, amint a mélybe ereszkedett az egyszerű koporsó. Elsiratni csak később, egyedül bírtam. Ott, a temetésen egyre csak a gyerekkori képek tolakodtak elő:- nyáron virággal, kannával, néha kiskapával, az őszi esőben koszorúval ballagunk a bukszusillatú orosházi Alvég temetőbe.’ Mindig velünk tart egy-két öreg rokon is — a hosszú úton nagyanyámmal sorra veszik a holt rokonokat, akik ettől fogva számomra máig ismerős ismeretlenek. Az idő múlásával aztán szaporodtak a sírok, a kínzó veszteségek. Velük mindig úgy törött le egy darabka Oltalom, Jóság, Szeretet, hogy közben itt maradt, és nőttön nő az aggodalom az élőkért, a most születettekért, a lelkiismeretfur- dalás az elmaradt köszönömökért, az elmaradt bocsánatkérésekért, jóízű beszélgetésekért, látogatásokért. Amikor diákfejjel először olvastam Hemingway-t, nem értettem az „Akiért a harang szól” élére választott John Donne-idézetből, ami egy életre a memóriámba akaszko- dott: „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens égy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna le, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod: minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.” Ahogyan múlnak az évtizedek, világosodik meg a szavak mögött a megtapasztalt életigazság. Ma már tudom: egyre fogynak körülem, körülünk mások, míg elkövetkezik a nap: értünk szól... A mindent tudók időtlen bölcsességével Seneca pedig így magyarázza az elmúlást: . nem váratlanul hullunk a halálba, hanem percenként haladunk feléje: naponta meghalunk. Hiszen mindennap elvesz egy részt az életből, s még akkor is, mikor mi gyarapodunk, az élet fogy... Ahogyan a vízórát sem az utoljára lehulló csepp üríti ki, hanem az előtte lefolyt vízmennyiség, úgy az utolsó óra, amelyben megszűnünk lenni, sem egyedül okozza a halált, csak egyedül összegzi. Akkor érkezünk el a halálhoz, de sokáig vagyunk útban feléje.” Nézzük hát most ezt az utat; a ma esti gyertyagyújtáskor nézzünk szembe önmagunkkal. Először magunkban keressük, s tisztázzuk bűnünk-vétkünk-hibánk, ami volt, ami ■ van, Mert van, tudjuk, talán több és szégyenletesebb, mint. hittük volna. Adjunk hát ma, holnap végre elég időt magunknak emlékezni a holtakra; a ki tudja hol nyugvókra, a tömegsírba taszítottakra, az országútokról soha haza nem tértekre, a temetőkben pihenőkre. S 'adjun,k végre több, sokkal több időt, megértést és tiszteletet ctz élőknek, egymásnak, voltaképpen önmagunknak, vessünk számot, gondoljuk meg mivégre születtünk, mi az, ami igazán fontos az életben, s higgyük el végre: lehet, mindig lehet változtatni, megváltozni, különbbé lenni! Higgyük el végre: képesek vagyunk a többre, a jobbra, bízzunk egymásban és önmagunkban, hiszen ezzel nem kevesebbet cselekszünk, mint azt, hogy a ma születő nemzedék büszkén állhat majd meg ott, „hol sírjaink domborulnak.. ..” Tóth Ibolya Fotó: Gál Edit
