Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

1990. november 1„ csütörtök Belharcok után békülékenység Antall József keddi parla­menti beszédében kétéves politikai fegyverszünetre szólította fel a pártokat — jelentette kedden a Reuter. A brit hírügynökség szerint a kormányfő beszéde azt jel­zi, hogy az arroganciával és alkalmatlansággal vádolt kormánykoalíció béküléke- nyebb hangot kíván megüt­ni. A Reuter szerint az ellen­zéki pártók óvatos helyes­léssel fogadták Antall József javaslatát. A jelentés az SZDSZ képviselői közül idé­zi Hack Pétert, aki úgy ér­telmezte a beszédet, hogy a kormány konszenzus kiala­kítására törekszik az ellen­zékkel. A fideszes Hegedűs István szavaiból a Reuter azt emeli ki, hogy a kor­mányfő „konstruktív hangot ütött meg az MDF-re jel­lemző túlzott magabiztosság­hoz képest”, bár a Fidesz ennek ellenére nem kíván két évre biankócsekket ki­állítani. A brit hírszolgálati iroda végezetül megállapítja, hogy a politikai belharcok sok választó haragját váltották ki, szerintük valamennyi po­litikai párt elhanyagolja az ország súlyos gazdasági ter­heit, ami a taxis-blokád egyik fontos kiváltó oka volt. A TASZSZ hírügynökség Antall József beszédéből azt emelte ki, hogy a taxis­sztrájk tanulsággal szolgált minden párt, a kormány, a Parlament és az érdekkép­viseleti szervek számára, amelyeknek sikerült tárgya­lóasztal mellett megoldást találni a válságos helyzetre. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy a nyilvánosság elé tárják az ország valós helyzetét, még akkor is, ha ez a kormány bukásához ve­zet. Kutat fúr, de kitart az amerikai nagykövetség — Elegem van abból, aho­gyan Irak a kuvaiti ameri­kai nagykövetség munkatár­saival bánik — jelentette ki szerdán George Bush elnök. A brit és a francia mel­lett csak az amerikai nagy- követséget nem zárták be — a megszálló iraki hatóságok követelése ellenére — Ku- vait fővárosában. Az épüle­teket azonban szorosan őr­zik. Nem kapnak sem ára­mot, sem vizet. Az amerikai nagykövetségen kutat kell fúrni, hogy biztosítsák az elemi létfenntartási körül­ményeket. Az amerikai elnök, a kül­ügyminiszter és a védelmi miniszter az eltelt napokban azt hangsúlyozta, hogy si­kert várnak az Irak elleni gazdasági embargótól, ha Irak nem vonul ki Kuvait- ból, lehetséges a katonai erő alkalmazása. A nyilván egybehangolt megnyilvánu­lások célja az, hogy lélekta­ni nyomást gyakoroljanak az iraki vezetésre. Németország módosította kiviteli listáját A német kormány szerdán rendeletben módosította a kiviteli listát. — Ez lénye­ges könnyítéseket jelent a kelet-európai országok szá­mára. A módosítás a CO­COM — NATO-tagállamok és Japán exportkoordinációs bi­zottságának — változtatásait ülteti át a német gyakorlat­ba — közölte a kormány szóvivője, Hans Klein. A párizsi székhelyű CO­COM azt vizsgálja rendsze­resen, hogy a fejlett tőkés országok exportelképzelgsei nem állnak-e ellentétben azokkal a tilalmi listákkal, amelyeket a bizottság ko­rábban összeállított. Létez­nek listák a katonai felsze­relések és a nukleáris be­rendezések, illetve a fejlett technikát hordozó műszaki termékek kivitelének tilal­máról. A német módosítás „lénye­ges kiviteli könnyítéseket eredményez a szerszámgé­pek, a számítógépek, a tele­kommunikáció és a lézeres technika terén. Ily módon lehetővé válik a piacgazda­ság irányába nyitó kelet-, közép- és délkelet-európai országok számára ezen .ter­mékek beszerzése” — közöl­te a szóvivő. A COCOM-on kívül álló okokból (például a nukleáris technológia, a fegyvergyártási technológia terjedésének megakadályo­zása) továbbra is fennma­radnak bizonyos megszorítá­sok „Európán kívüli, vásár­lás és rendeltetés szempont­jából kényesnek számító or­szágok szűk körére nézve” — tette hozzá Hans Klein. POZSONY: Vaclav Havel csehszlovák elnök a fogadására összegyűltek köszönését viszonozza, amikor megérkezik ah­hoz a színházhoz, amelyben „A leirat” című darab/ának be­mutatóját tartották október 30-án. A csehszlovák államfő háromnapos munkalátogatáson tartózkodik Szlovákiában- -----------------------------------------------1 O da van Anglia „elszigeteltsége” Összeért az alagút Kedden megtörtént az áttörés, oda van Anglia „fényes el­szigeteltsége” — egyelőre alig öt centiméter átmérőjű lyu­kon a La Manche csatorna alatt negyven méterrel létrejött a közvetlen összeköttetés Nagy-Britannia és Franciaország között. Pezsgővel köszöntötték A mérnökök pezsgővel ünnepelték, hogy a La Manche- alagút építése fordulóponthoz érkezett, és a két oldalról el­indított, lézerrel irányított fúróberendezések találkoztak. Az évszázad mérnöki alkotása, a csatornaalagút 1993-ban készül el teljesen, és még közelebb hozza Nagy-Britanniát az Európai Közösség többi tagállamához. Az előzetes kal­kulációk szerint már első évben 28 millió utas kel át rajta, miután a jelenlegi hét óra helyett három órára rövidül az út Párizs és London között. A Csatorna, amely legalább hatezer éve választja el a brit szigeteket az európai kontinenstől, ezzel veszít stratégiai je­lentőségéből, hogy a római kortól a második világháborúig leküzdhetetlen védelmet nyújtott a szigetek lakóinak. A kis híján 15 milliárd dolláros beruházási költségből végső soron három alagút épül a két forgalmi iránynak meg­felelően, illetve harmadik, az úgynevezett szerviz- vagy ki­szolgáló alagút.. A terv megvalósítása azonban nemcsak anyagi áldozato­kat igényel, hiszen a költségek az eredetileg tervezett 9,4 milliárd dollárról emelkedtek másfélszeresükre, de eddig már kilenc ember — hét angol és két francia — életét is követelte. A baleseteknek nem csekély szerepük volt abban, hogy brit—francia kormányközi felügyelőbizottság alakult az építés és az üzemeltetés biztonsági kérdéseinek ellenőr­zésére. Az építtető magántársaság, az Eurotunnel tájékoztatója szerint a feltehetően ritka váratlan események vagy üzem­zavarok veszélyhelyzetet semmiképp, legfeljebb késéseket okozhatnak a „csalagút” forgalmában. Lidércnyomás lenne? Természetes, hogy a majdani utasok számára lidércnyo­más lenne, ha az ötven kilométeres tenger alatti úton nem éreznék magukat teljesen védettnek vízbetörések, vonatki­siklás, terrortámadás, vagy tűzvész ellen. A költségek nö­vekedésében éppen ezek a megfontolások, tehát az abszolút biztonság szavatolása jelentette a legnagyobb tételt. Az irányonként kialakított külön alagútpályák a frontá­lis ütközések lehetőségét eleve kiszűrik. Amennyiben a két alagút közül bármelyikben valamilyen probléma adódna, a kiszolgáló alagút átmenetileg átveheti a forgalmat. A két alagút méretei kellő helyet engednek ahhoz, hogy a kisiklott szerelvény mellett még egy gyalogút is elférjen, vagy a helyszínen ki lehessen javítani a vonatokat. A biz­tonsági előírások eleve megtiltják gázok, cseppfolyósított gáz, benzin, nukleáris hulladék vagy más veszélyes vegyi­anyagok szállítását az alagútban. Az Eurotunnel szakértői szerint a rendes körülmények kö­zött 35 perces menetidővel szemben legfeljebb 90 percre le­het szükség ahhoz, hogy baleset, vagy üzemzavar esetén az utasokat felszínre juttassák, és a pályát megtisztítsák az el­akadt szerelvénytől A vonatoknak akkor is ki kell jutniuk az alagútból, ha tűz ütne ki rajtuk, s minden egyes kocsi 35 percig alkalmas arra, hogy a lángokat lefojtsa, s a tűz tényleges oltása a szabadtéren történhessen meg. Ugyanak­kor a tűzoltók is megközelíthetik a kiszolgáló alagúton az égő vonatot. Az utasok az alig több mint félórás menetidő alatt általában saját autójukban tartózkodnak a vonaton, de ha abból kiszállnak, egyik kocsiról a másikra menet köz­ben is átmehetnek. Napóleon jóváhagyta A csatornaalagút építésére az első tervet Albert Mathieu francia mérnök még 1802-ben dolgozta ki, s Napóleon jóvá is hagyta, ám az angolok — nem ok nélkül — tartottak at­tól, hogy a lovas kocsik egy napon a császár seregeit szál­lítanák át, ezért nem álltak kötélnek. A múlt század nyolc­vanas éveiben az angol Beaumont ezredes már két kilomé­tert ki is ásatott a Franciaország felé vezető alagútból, mi­re felhagyott merész tervével. A napóleoni háborúk egyéb­ként úgy ráijesztettek a doveriekre, hogy hat kilométeres alagútrendszert vájtak - ki a fehér sziklák alatt, ám ennek csak akkor vették igazi hasznát, amikor 1940-ben oda rej­tőzött el a dunkerque-i visszavonulást irányító parancs­nokság. A doveriek nem repesnek az örömtől, hogy náluk tör fel­színre a csalagút. Ahogy az udvarias angolok mindig szí­vesen beszélnek az időjárásról, d« sohasem a politikáról vagy a vallásról, Doverben a két utóbbihoz most harma­dikként az alagút ügyét is odasorolták. Nem véletlen. Az alig 36 ezer lakosú, kétezer éves kisváros úgyszólván egye­dül a kikötőből élt eddig, ám a „barlangvasút” terminálja a várostól tíz kilométerre, a rivális Folkstone mellett épül. Történelmi emlékpark Geszten Emlékkő Tisza Istvánnak (Folytatás az 1. oldalról) juk. Helybeli kézműves, Balogh Tibor volt a kőfara­gó, akinek művébe a Patay- né Tisza Jolán által megőr­zött becses emléket, a Tisza Istvánt ábrázoló rézdombor- művet illesztették. A templomban istentiszte­lettel folytatódott az ünnep. Itt idézte fel Benda Kálmán történész-professzor gróf Ti­sza István történelmi szere­pét, a család egyházi tevé­kenységét. Bede Zsóka 0 dédunokák tisztelgése Viselkedést, nemes tartást bárki tanulhatott attól a szépszál fiatalembertől, aki az amerikai hadsereg egyen­ruhájában feszített a geszti ünnepen. Virgonckodó öcs- csétt pillantásával is kordában tartotta. Ök voltak a déd­unokák: gróf Tisza István és öccse, Lajos. — New Jerseyben élünk, Amerikában — szólt enyhe akcentussal az idősebb fiú. — Három öcsém Magyaror­szágon tanul majd, Lajos már debreceni diák. Itt a ha­zánk, és a szüléink is arra készülnek, hogy végleg haza­jönnek. Egy jólöltözött hölgy a fülembe súgja: — Tetszik tud­ni, az anyukájuk, Tisza Magdolna érdeme, hogy mind a négy gyerek kiválóan beszél magyarul, és így tisztelik a múltat és Magyarországot. Elkészült a védmű Gátat az árnak Sokan irigylik folyók szabdalta • megyénket a Kö­rösök völgyének még vi­szonylag tiszta vizéért, meg­hitt szépségeiért, természeti adottságaiért. Ám éppen ezek okozhatnak nem kis meg­rázkódtatást, nagy veszély forrásai lehetnek, amikor ezéken a folyókon hatalmas mennyiségű árvizek zúdul­nak a tájra. Az elmúlt negyedszázad­ban az azt megelőző idő­szakhoz képest szokatlanul magas, heves, illetve tartós árvizek xegész sora tört a Kötpsök völgyére, állította hatalmas feladat elé a véde­kező erőket, és tette próbára a védműveket. Az egész Ti- sza-völgyre kiterjedő, 1970- es rendkívüli árvíz levonulá­sakor a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság elsőrendű véd- töltéseinek mindössze 8 szá­zaléka rendelkezett bizton­ságot adó, korszerű méretek­kel. A tartós és magas víz- szint hatására nem egy he­lyen fenyegettek töltésszaka­dással, amit csak igen nagy erőfeszítések árán sikerült elhárítani. Négy évvel ké­sőbb a Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körösön érkezett rendkívül magas árvíz, amelynek tetőzése magasabb volt az addig észlelt legma­gasabb vízszinteknél. A Fe­hér- és a Kettős-Körös bal partján fekvő, igen értékes területeket, az itteni telepü­léseket csak úgy lehetett megmenteni, hogy megnyi­tották a Fehér-Körös jobb oldali töltését, és a vizet az úgynevezett deltában vezet­ték le. Ez az árvíz adta meg a végső lökést a Fehér- és Kettős-Körös bal parti töltés- erősítésének beindításához. Ez annál is Inkább sürgető volt. hiszen ebben az öblö- zetben a védett érték fo­rintban megközelítette a 100 milliárdot. A szakasz töltés- erősítése 1976-ban kezdődött a Fehér-Körös bal oldalán, és három ciklus alatt jutott el a jelenlegi befejező pil­lanatokig. A közel 45 kilo­méter hosszúságú szakaszon megerősítették és megemel­ték a gátakat. Több, mint 40 kilométer korszerű telefon- kábelt fektettek te. A mun­ka nagyságát jelzi, hogy ez­alatt a közel másfél évtized alatt mintegy 2 millió köb­méter földet építettek be, és a hullámterek rendezésére csaknem 1 millió köbméter földet használtak fel. A tel­jes költség 300 millió forin­tot tett ki. Természetesen ezek a munkák egyéb járu­lékos feladatokat is jelentet­tek, és ezek mellett párhu­zamosan, más jelentősebb művek is elkészültek. Mindezekről egy tegnapi tájékoztatón hallottunk, ahol szólt a sajtó képviselői előtt arról is Pálinkás Lajos mű­szaki igazgatóhelyettes, hogy ezzel a munkával korántsem vált teljesen biztonságossá a megye árvízvédelmi szem­pontból. Még újabb jelentős anyagi erőforrások szüksége­sek ahhoz, hogy a tapaszta­latok alapján legbizonytala­nabbnak tartott, Mezőberény —Békés közötti szakaszon megkezdődhessen a Kettős- Körös jobb oldali töltésének erősítése, a Sebes-Körös bal­oldali töltésének magasítása, és megkezdődjék a Hármas- Körös jobb oldali árvízvé­delmi töltése megerősíté­sének előkészítése. Sajnos, mindezeknek a kivitelezése, pénzügyi forrásai rendkívül bizonytalanok. A mezőberényi gátőrház­ban megtartott sajtótájékoz­tatón (itt fejeződött be a majd’ másfél évtizedes be­ruházás) a jelenlevő Dacin Aurél, a nagyváradi vízügyi szerv igazgatója kérdésre vá­laszolva- egyebek között el­mondotta, hogy a gyulaiak­kal eddig is nagyon jó volt a kapcsolatuk, hatékony az információcsere, és továbbra is készen állnak arra, hogy közösen oldják meg a kér­déseket, gondokat, hiszen az árvizek elleni védekezés köl­csönösen fontos, és szoros együttműködést kíván a két ország között. Dr. Goda Péter, a Kór- kövizig igazgatója zárszavá­ban köszönetét mondott a beruházás lebonyolításában résztvevőknek a lelkiismere­tes szakmai munkáért, köz­tük Hajdú László dózeres­nek, Török János műszaki ellenőrnek és Puskás Péter felelős építésvezetőnek, akik a beruházás indulásától kezdve a befejezésig itt dol­goztak. Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom