Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-08 / 236. szám

1990. október 8„ hétfő Kilencven százalékos részvétellel Osztrák parlamenti választások Ausztriában vasárnap a szavazópolgárok igen nagy arányú részvételével zajlott le, és a Szocialista Párt (SPÖ) újabb győzelmét ered­ményezte az országos parla­menti választás. A szavazatok 19 százalé­kának összeszámlálására tá­maszkodó első, nem hivata­los adatok szerint az évszá­zados osztrák szociáldemok­rácia eszméit képviselő SPÖ nemcsak meg tudta őrizni, hanem meg is erősítette több mint húsz éve tartott első helyét, miközben a vele csak-, nem négy éve közösen kor­mányzó, kereszténydemokra­ta irányzatú Néppárt (ÖVP) jelentős szavazatveszteséggel végzett mögötte a második helyen. A néppárt elveszített szavazatainak nagy része a parlament két ellenzéki párt­ja közül a nagyobbnak, a jobboldali polgári, bizonyos mértékig liberális jellegű Szabadságpártnak (FPÖ) ju­tott. amely 1986-ban a sza­vazatok 9,7 százalékát kap­ta. A másik ellenzéki par­lamenti erőnek, a Zöld Al­ternatíva Pártnak nem sike­rült növelnie 1986-os szava­zati hányadát. Ausztria hét és fél milliónyi lakosából ezen a választáson több mint öt és fél millió személy volt szavazásra jo­gosult. Becslések szerint a választásokon ténylegesen részt vettek aránya ezúttal is — Ausztriában hagyomá­nyosan, nyugati viszonylat­ban kiemelkedően — magas volt, kilencven százalék kö­rül alakult. A választáson most elő­ször vehettek részt levélben hazaküldött szavazataikkal a külföldön élő osztrák állam­polgárok. Várhatóan több tízezer szavazócédulájuknak a szabályok szerint szerda délig kell beérkezniük. Né­hány napra van szükség an­nak a mintegy 300 000 sza­vazatnak a feldolgozásához is. amelyeket a belföldi vá­lasztók állandó lakóhelyükön kívül adtak le. A vasárnapi választás eredményei csak ezek számbavétele után, a hét közepe táján válhatnak teljesen pontosakká és hiva­talosakká. Az eddigi eredmények, az SPÖ megőrzött elsősége alapján bizonyosnak látszik, hogy a kormányalakításra is­mét a Szocialista Párt elnö­ke, Franz Vranitzky kap megbízást. Az SPÖ-nek el­Franz Vranitzky • osztrák kancellár október 7-én le­adja szavazatát vileg módja van arra, hogy kisebbségi kormányt hozzon létre, vagy kiskoalíciót. ala­kítson, sőt esetleg ellenzékbe vonuljon. Franz Vranitzky azonban már a választás előtt több­ször is kizárta a Szabadság- Dárttal való szövetkezés le­hetőségét, és egyértelműen a nagykoalíció fennmaradása mellett foglalt állást. Hétpontos megállapodási javaslat Előkészületben a szovjet-japán békeszerződés A Szovjetunió megállapo­dás aláírását javasolja To­kiónak és kilátásba helyezi két, Japán által visszaköve­telt sziget visszaadását — jelezte vasárnap Micuzoka Hirosi, a japán Liberális De­mokrata Párt egyik frakció­jának a főtitkára. Üdvözölte a szovjet javaslatot Naka- jama Taro japán külügymi­niszter is, Kaifu Tosiki mi­niszterelnök óvatosabban nyilatkozott róla Dzsiddá- ban. Micuzoka Hirosi Tokióban elmondta, hogy a Szovjet­unióban járt japán küldött­ségnek Mihail Gorbacsov egyik tanácsadója vázolta fel a megállapodás terveze­tét, és biztosította arról a japánokat, hogy a javasla­tokat jóváhagyta a szovjet vezetés. Részleteket nem kö­zölt az elvi egyezményter­vezetről. Tokiói közlések szerint Moszkva hét pontból álló megállapodást javasol, és abban hajlandóságot mutat két japán sziget visszaadá­sára. Mihail Gorbacsov re­ményei szerint áprilisban, a szovjet államfő japán láto­gatása alkalmából lehetne aláírni a megállapodást. Az 1956-ban kötött japán— szovjet közös nyilatkozat­ban Moszkva ígéretet tett Habomai és Sikotan sziget visszaadására, az után, hogy a két ország megköti a bé­keszerződést. Később a Szovjetunió, a nemzetközi helyzet változása, konkré­tan pedig az 1960-ban aláírt szovjet—amerikai bitonsági szerződés aláírása miatt el­állt korábbi ígéretétől. A japán kormányzó párt- küldöttség moszkvai látoga­tásán az is kiderült, hogy Moszkva először egy alap­szerződés megkötésére gon­dol: annak aláírása után három-öt évvel kötné meg a két ország a békeszerződést, egyúttal kiszélesítve a két­oldalú gazdasági együttmű­ködést. Japán a békeszerződés aláírása feltételeként mind­eddig a szigetek visszaadó-• sát szabta. Emiatt fogadta fenntartásokkal a mostani moszkvai javaslatot Kaifu Tosiki miniszterelnök, aki Dzsiddában úgy nyilatko­zott, hogy Japán a területi kérdés megoldását mind a négy sziget visszaadásával képzeli el, és nem tartja azt sem megfelelőnek, hogy még egy közbülső megállapodást is kössenek a kétoldalú kap­csolatok átfogó rendezése előtt. Nakajama Taro kül­ügyminiszter viszont üdvö­zölte a szovjet javaslatot és jelezte, hogy a japán kor­mány majd a kormányközi megbeszélésen tájékozódik annak részletei felől. Turizmussal a szocializmusért A Karib-tengeri szigetek legnagyobbika, Kuba mindig szép. Varázslatos és különö­sen melengető akkor, ha az ember az őszeleji boropgós Európából érkezik a hamisí­tatlan kubai nyárba. Az utazó — ha történetesen Ke- let-Európából indulva repül­te át az óceánt — csak ak­kor kezdi jókedvét elveszí­teni, ha rájön, hogy az oda­haza puhácska forintjáért, rubeljéért, zlotyáért kapott csekkeket tréfás „játékpénz­re” váltják át a kubai bank­ban, és e Certificado A-nak nevezett papírokat egyre ke­vesebb helyen akarják elfo­gadni a karibi paradicsom­ban. Aztán a szállodában gyor­san megszokja, hogy nem szabad a dolláros helyekre leülnie, s a neki fenntartott étteremrészben is előbb a pincérrel kell megbeszélni, hogy mi az, amit rendelhet. Mostanában azonban en­nek a kevésnek is örülni il­lik: a jövő év elejétől Kuba is áttér a dollárelszámolás­ra a volt szocialista orszá­gokkal, így nem lesz többé megkülönböztetés. Igaz, tu­rista sem- lesz Európának ebből a feléből, de nyílt ti­tok, hogy a kubaiak ezt nem nagyon bánják. A turizmus­ból származó dollárbevéte­lek hamarosan létfontossá­gúvá válnak, ezért jobb, ha a szűk kapacitást azok a nyugatiak veszik igénybe, akik még a tréfás hivatalos árfolyam mellett is (1 dol­lárért 70-80 kubai centet ad­nak) kiválónak tartják a va­lóban nem túl magas kubai árszínvonalat. A cukor puha árucikk — igaz most éppen nagyon jó a világpiaci ára —, a szov­jet kőolaj újraeladására már középtávon sem lehet szá­mítani, így a csodálatos ter­mészeti adottságokkal ren­delkező Kubában is felis­merték, hogy a turizmusfej­lesztése igazán fontos érté­ke az országnak. A napfény, a csodálatos fehér homokú tengerparti strandok mellett azonban hi­ányzik még egy-két dolog. Elsősorban szállodákra, ét­termekre és a turisták ké­nyelmét szolgáló szolgáltatá­sokra lenne szükség. A kubai forradalom eddi­gi története azt mutatja, hogy az országot igazán az lelkesíti, ha lehetetlennek tűnő feladatot kell megolda­nia. A kampánypolitika leg-, alábbis ezt sugallja: a for­radalom elején az írástudat­lanságot számolták fel, az­tán mindenki a 10 millió tonnás cukortermelés eléré­séért harcolt, most a turiz­mus került napirendre. Per­sze, ez a kérdés bonyolul­tabb, hiszen nem elég a lel­kesedés, a társadalmi mun­ka, a turizmus fejlesztéséhez roénz, pénz és még egyszer pénz szükséges. A külföldi tőke bevonása meglehetősen sok nehézség­be ütközik. Kuba a turisták, de nem a külföldi befekte­tők paradicsoma. A befek­tetéssel járó helyi kockáza­tok mellett azzal is számol­niuk kell a külföldi üzlet­embereknek vagy kormá­nyoknak, hogy az Egyesült Államok rossz néven veszi a Kubával való együttműkö­dést, s ezt kész konkrét el­lenlépésekkel is kifejezni. Tavaly augusztusban biza­kodóan nyilatkozott a kubai idegenforgalmi hivatal elnö­ke. Rafael Séd szerint az évezred 1 végére Kubának egymilliárd dollár bevétele lesz a turizmusból. A fej­lesztési programba nyugat­német, spanyol, mexikói és kanadai cégek is beszálltak, melyektől 27 ötcsillagos szál­loda, 24 motel és 275 villa­Képviselőházi elutasítás után Költségvetési háború Washingtonban Szombaton megmereved­tek a frontok az amerikai kormány és a törvényhozás költségvetési háborújában, és szünetel a közszolgáltatá­sok egy része: érvényes költ­ségvetés híján nem fogadnak látogatókat a nemzeti par­kok és emlékhelyek. Hétfőn munkaszüneti nap lesz az Egyesült Államokban — keddtől azonban megbénul­hat az egész államgépezet, ha addig nem születik meg­állapodás. A vita arról folyik, hogy milyen adóemelésekkel, il­letve mély szociális kiadá­sok csökkentésével mérsé­keljék az állam költségveté­si hiányát az október elsejé­vel már megkezdődött új pénzügyi évben. A kormány képviselői és a mindkét pártbeli törvényhozási ve­zetők által kidolgozott komp­romisszumot a képviselőház elutasította. Ezután viszont George Bush elnök megvé­tózta a ház áthidaló tör­vényjavaslatát. A patthelyzet tétje nem­csak a költségvetés, hanem a november 6-i időközi vá­lasztás. A szavazáson újjá­választják a teljes képvise­lőházat és a szenátorok egy- harmadát. E helyzetben sok törvényhozó lehetetlennek ítélte, hogy jelentős adó­emeléseket szavazzon meg, párhuzamosan a jóléti kia­dások’ csökkentésével. A valószínű kompromisszum az lehet, hogy a törvényhozás demokrata többségének nyomására jobban megadóz- , tátják majd a tehetős réte­geket és kisebb mértékben csökkentik a szociális téte­leket a költségvetésben. Amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, keddtől — a létfontosságú szolgáltatások kivételével — .valóban leállhat az amerikai államgépezet. A kivételek közé tartozik majd a hadse­reg, a rendőrség, a tűzoltó­ság. a hírközlés, a légiirá­nyítók és a határállomáso­kon dolgozó köztisztviselők. Sikeres visszatérést, Discovery! Pályára állították az űrszondát Tokióban tárgyal Kádár Béla Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere vasárnap Tokióba érkezett, ötnapos nem hiva­talos látogatásán találkozik a japán gazdasági és pénz­ügyi élet vezetőivel, a kül­ügyminisztérium illetékesei­vel. Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint nem kizárt, hogy a miniszter a hétfőn kezdődő megbeszéléseken konkrét formában tárja ja­pán tárgyalópartnerei elé a magyar támogatási kérelmet az Öböl-válság miatt. Ez idáig csak általános formá­ban merült föl az jgény ja­pán segítségre, amikor Je­szenszky Géza külügyminisz­ter New Yorkban az ENSZ- közgyűlés idején találkozott Nakajama Taro külügymi­niszterrel. Kádár Bélának alkalma lesz megismerkedni a segélynyújtással kapcsola­tos japán szándékokkal, ami­kor a külügyminisztérium, az Eximbank, a .japán hiva­talos segélyalap (OECF) és a külkereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) veze­tőivel tárgyal. Magyarország számára legalább ennyire fontos, hogy ne következzék be tőré? a két ország közti hitelkapcso­latokban, vagyis az ország újabb kölcsönökhöz jusson. lakás felépítését rendelték meg Varadero üdülőkörzeté-- ben. Hasonlóan nagyszabású terveket dolgoztak ki az or­szág más részeiben is, és hozzákezdtek egy 1200 sze­mélyes luxushajó építéséhez. Rövid idő alatt azonban kiderült, hogy- a tervek meg­valósítása nem lesz könnyű. A nyugatnémet cégek visz- szakoztak, és a spanyolok sem olyan lelkesek, mint ko­rábban voltak. A válságos helyzetben a kubai vezetés úgy döntött, hogy a szociális programot áldozza fel a turizmus fej­lesztése érdekében. Lemond­tak a lakásépítési program megvalósításáról, nem építe­nek új iskolákat, óvodákat, kulturális létesítményeket. Jövőre Kubában rendezik meg Amerika olimpiáját, a Pánamerikai Játékokat. Mi­vel ez a rendezvény szoro­san kapcsolódik a turizmus­hoz, a hatalmas központi stadion, uszoda és kerékpár­stadion építése folytatódik. Az önfeláldozás újabb lépé­se az volt, hogy a kiépített rendkívül fejlett egészség- ügyi infrastruktúrát a gyógy- turizmus szolgálatába állít­ják. S ha a kubaiak lassan már mindenről lemondanak, akkor a szigetországban tényleg nincs szükség Kelet- Európa „ötvendolláros” tu­ristáira. A Discovery amerikai űrrepü­lőgép legénysége szombaton — felbocsátása után hat órával — sikeresen pályára állította az Ulysses elnevezésű űrszondát, amely a Jupiternek és a Nap térségének tanulmányozására in­dult el hosszú útjára — jelen­tették a houstoni irányítóköz­pontból. A menetrend szerint a mű­hold a Jupitert gravitációs „ugródeszkának” használva, 1994-tyen a Nap déli pólusának körzetébe érkezik, majd 1995- ben az északi pólust közelíti meg. Mindkét esetben továbbít­ja majd megfigyeléseit a Föld­re. A sikeres pályára állítás után az Európai Űrhajózási Ügynök­ség (ESA) képviselője a Reuter­nek adott nyilatkozatában kö­zölte, hogy az immár tizennégy- éves Ulysses-program sok ku­darc és halasztás után végre sí­nen van. A mostani tudományos küldetés 750 millió dollárba ke­rül. A 366 kilogrammos Ulysses- űrszondát egy tizenkilenc ton­nás gyorsítórakéta indította el útjára, amelyet egy órával az­után gyújtottak be, hogy az Ulysses elhagyta a Discovery rakterét. A gyorsítórakéta 54 600 km/órás sebességgel indította el a szondát. Ami a Discovery legénységé­nek programját illeti, azt mind­össze négy napra tervezték: az űrrepülőgép szerdán tér vissza kaliforniai légibázisára. A start pillanatai... ILYEN MÉG NEM VOLT! GYAKORLOTT Fűrészelt szarufára, pallóra, deszkára, gerendára ELŐRENDELÉST FELVESZÜNK. könyv­bizományosakat KERESÜNK. 15 százalékos árengedményt adunk! Rönkfára is. Érdeklődni lehet: Békéscsaba, Gyár u. 2. Békéscsaba, Szalontai János Jókai u. 72. tüzép-kereskedő hétköznap 9—12 óráig. A KNER NYOMDA felvételre keres központi üzemébe: OFSZETGÉPMESTEREKET két műszakos munkakörbe. LEVELEZŐI munkakörbe német—angol középfokú nyelvvizsgával rendelkező fiatalokat. Laprészlegéhez: I FÖ GYAKORLOTT KÉZISZEDÖT, magas kereseti lehetőséggel. Tevan-üzemébe: * 1 FÖ ÉJJELIŐRT. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Lenin u. 9—21. Munkaügyi osztály. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom